Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-05 / 131. szám
2 Képújság 1986. június 5. Alekszej Antonov nyilatkozata A magyar—szovjet gazdasági együttműködés A kormányközi bizottság döntése alapján a SzovjetMai kommentárunk Üzenetek Szinte egy időben került a nyilvánosság elé két üzenet, s tartalmuk fontossága miatt mindkettő felkeltette a közvélemény figyelmét. A véletlen egybeesés ezúttal remek lehetőséget kínál az összehasonlításra, hiszen Mihail Gor- bacsovnak az ENSZ főtitkáréihoz intézett sorai, valamint Ronald Reagannek az Egyesült Államok törvényihozásához szóló üzenete valójában azonos témáról szól. Így könnyen nyomon követhetővé válik a két politikus vélekedése a világ jelenlegi állapotáról, a leszerelés esélyeiről. Az SZKP főtitkárának mondlanivalója könnyen összefoglalható: a Szovjetunió kész tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, s erőteljesebb nemzetközi összefogást szorgalmaz a fegyverkezési hajsza lefékezése, és az űrfegyverkezés megakadályozása érdekében. Gorbacsov emlékeztetett a nukleáris fegyverkísérletek szovjet moratóriumára, arra, hogy az amerikai félnek bőven volt — és még van is augusztus 'hatodikéig — ideje a csatlakozásra. A csernobili katasztrófa tanulságait levonva, a Szovjetunió az atomenergia békés hasznosításáról is szeretne megállapodni, hogy a jövőben csökkenthető legyen a 'balesetek kockázata, könnyebbé váljon az esetleges következmények felszámolása. Reagan azonban egészen másként közelíti meg a problémakört. A Féhér Ház eleve rosszhiszeműséggel gyanúsítja a szovjet 'vezetést, s ez az a vád, ami bármikor, bárkire ráhúzható — a legcsekélyebb bizonyíték nélkül is. Az Egyesült Államok elnöke arra kéri a kongresszust, hogy ne csak az űrfegyverkezéshez szükséges milliárdokat szavazza meg, de adjon lehetőséget a nukleáris arzenál további fejlesztéséhez is, s egyáltalán ne nyirbálja meg a Pentagon tervezett, gigantikus programjainak költségvetését. A SALT-egyezményefc felrúgásáról szóló nyilatkozatok fényében teljesen egyértelműnek látszik, hogy — mini a Pravda fogalmaz — „Washingtonban a legreakciósabb körök nézőpontja 'kerekedett fölül”. A józan belátás következménye ugyaniakikor, hogy közös álláspontra jutott Moszkva, és az Egyesült Államok összes (NATO-beli szövetségese: egyaránt azt vallják, hogy nem szabad lerombolni a fegyverzetkorláttozósban eddig elért eredményeket. A végleges döntéshozataliig még további üzenetek követhetik a most említett dokumentumokat. Ám az máris világos, hogy a 'két politikus megközelítési módja között ég és föld a különbség. HORVÁTH GÁBOR A magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány időszerű kérdéséről nyilatkozott Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertaná. csa elnökének helyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Tudományos-műszaki Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnöke, a Szovjetunió állandó KG5T- fcépviselője az MTI moszkvai irodájának. Az országaink közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bővítésének és elmélyítésének lehetőségeiről szólva emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Magyarország legfontosabb külgazdasági partnere. Részesedése a magyar külkereskedelmi forgalomból meghaladja a 30 százalékot. Magyarország is szilárdan őrzi ötödik helyét a Szovjetunió legjelentősebb 'külkereskedelmi partnereinek sorában. Új lehetőségek nyíltak Az együttműködés bővítésének és elmélyítésének új léhetősegeit nyitották meg pártjaink kongresszusi határozatai, elsősorban a tudomány, a technika és a termelési kooperáció területén. Az SZKP XXVII. kongresz- szusa előirányozta az egész társadalmi termelés gyökeres átalakítását az élenjáró technika és technológia alkalmazása révén. Ezáltal jelentősen bővülnek a szovjet népgazdaság exportlehetőségei és importigényéi is. A kongresszus határozatai hangsúlyozzák a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére irányuló határozott szándékot, az intenzív gyár-* tásszakosífásra és termelési kooperációra való áttérést a KGST tagországaival fenntartott kapcsolatokban. Alekszej Antonov a továbbiakban szólt arról, hogy az országaink közötti áruforgalom a mostani ötéves tervidőszkban (1985-ös árakon számolva) meghaladja az 51 milliárd rubelt és az előző ötéves időszakhoz képest mintegy 31 százalékkal nő. Mindkét részről különösen fontosnak tartják a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítését és elmélyítését. A Magyarországra irányuló szovjet gépipari exportban a szakosított és kooperáció keretében szállított termékek aránya éléri a 67 százalékot, a Magyarországról a Szovjetunióba irányuló szállításokban pedig a 72 százalékot. Ezek a mutatók a legmlagaslab- bak a KGST-tagországok ilyen irányú kapcsolataiban. 'A Szovjetunióból például jelentős mennyiségben szállítanak Magyarországra a gyártásszakosítás keretében előállított olyan termékeket, mint a személy, és tehergépkocsik, számítástechnikai berendezések, fémmegmunkáló gépek, magas- és mélyépítő gépék, traktorok,- különböző mezőgazdasági gépek, műtrágya, alacsony és magas nyomáson készített polietilén, szintetikus kaucsűk. A Magyarországról szállított legfontosabb hasonló termékek az autóbuszok, a különféle számítástechnikai berendezések, a hajógyártás termékei, élelmiszeripari és ruhaipari gépek, rádiótechnikai berendezések, növényvédő szerek, gyógyszerek, zöldségfélék. Néhány területen bizonyos fejlődést ért már el a termelési kooperáció. A termelési együttműködésék keretében szállított termékek 60 százaléka jut az autógyártásra. Más ágazatokban még nem teljesen használják ki a termelési kooperációban rejlő lehetőségeket. A fődarabok és alfcaitrészék aránya a gyártásszakosítás keretében előállított termékek szállításában a szovjet exportot tekintve 10 százalék, a Magyarországról a Szovjet-' unióiba irányuló szállításokban mintegy 13 százalék. Ez a helyzet nem felel meg or. szágaink valós lehetőségei- nék és érdekeinek. 390 közös téma A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban kifejtette, hogy milyen feladiatokat ró a tudományos-műszaki haladás KGST-országok által elfogadott komplex programja a Szovjet—Magyar Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottságra. unió és Magyarorszag tudományos és műszaki főhatóságai a jelenlegi ötéves tervidőszakra 390 téma közös kidolgozását egyeztették, Ezek közül 110 közvetlenül a programban megfogalmazott feladatok megvalósítását szolgálja. Már a végéhez közeledik a szovjet és magyar szervek egyeztető munkája. Az említett témakörökben a programot együttműködési célkitűzésekre bontják le, szerződéseket kötnek a szükséges munkálatok elvégzéséről. A program végrehajtását célzó együttműködés keretében a tervek szerűit — főként az 1986—1990-es években — 85-féle műszaki berendezést, 20 korszerű technológiát, 5 anyagfajtát fejlesztenek ki és alkalmaznák a termelésiben. Például az „fkomat—230” nagy mátri- xos integrált áramkörök ellenőrzésére mérőközpontot létesítenek Magyarországon, amely 1989-ben kezdi meg működését. Ehhez a Szovjetunió is szállít berendezéseket. A központ létrehozásától azt várjuk, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, növekedjék a kifogástalan termékek aránya és javuljon a minőségük. Mlaigyar szerszámgépek és szovjet robotok összekapcsolásával rugalmas termelési rendszert alakítanak ki, amely a tervek szerint 1987. ben egy szovjet gyáriban kezdi meg a termelést. Kor. szerűsítik az MPSZ—1000-es berendezést, amely a nukleáris fűtőanyagot rakodja az atomerőművekben. A gép sorozatgyártása a tervek szerint 1988-ban kezdődik meg a Szovjetunióbén. A két ország tudományos és műszaki főhatóságai, valamiét az illetékes minisztériumok a kormányközi bizottság megbízásából vizsgálják a közös munka bővítésének lehetőségeit olyan területéken, mint a biotechnológia, az új anyagok létrehozása és az atomenergetika. A gazdasági együttműködés lehetséges új formáiról szólva Alekszej Antonov leszögezte, hogy nagyobb hatékonyságú, bátor és jól körvonalazott módszerékre van szükség ma az együttműködés valamennyi területén. A régi, megszokott formák — amelyek az exten. zív fejlődés szakaszában alakulták ki — nem képesek biztosítani a dinamikus fejlődést. Új tervek A szovjet—magyar együttműködésben — elsősorban a termelési és a tudományos- termelési kooperáció terén jelentkező feladatok sikeres megoldásához — arra van szükség, hogy sokkal határozottabban alkalmazzák a vállalatok és ágazatok közvetlen együttműködését, fejlesszék a közvetlen gazdasági kapcsolatokat, vegyes egyesüléseket, tervezőirodákat és laboratóriumokat hozzanak létre. 'Ezen az úton már megtörténtek az első lépések. Közös kollektíva alakult az űrtechnika kifejlesztésére és a szovjet és a magyar népgazdaság ágazataiban történő hasznosítására. Eddig 115 szovjet és magyar vállalat, valamint szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot egymással, arra használ! va azt, hogy fejlessze a termelési és a tudományostermelési kooperációt, az élenjáró tapasztalatok cseréjét, intézkedéseket dolgozzon ki a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének javítására. A szovjet—magyar kormányközi vegyes bizottságban most tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy egy vegyes egyesülést, 15 vegyes vállalatot, 3 közös koT. lektfívát és egy közös laboratóriumot hozzanak létre a népgazdaság különböző ága- ziatailban. A vegyes bizottság arra törekszik, hogy segítséget nyújtson a minisztériumoknak, vállalatoknak és szervezeteknek az említett együttműködési formák kialakításához, kedvező fettételeket teremtsen azok hatékony fejlesztéséhez. Jóváhagyta a közvetlen kapcsolatok kialakításának jogi típusdokumentuimait, s ezekhez hasonló okmányokat dolgoznak ki a vegyes egye. sütések és vállalatok számára is. M. [Lengye] László—* Fazekas László [(Moszkva) Veress Péter Kanadában Veress Péter külkereskedelmi miniszter részt vett a vancouver! közlekedési világkiállítás, az Expo ’86 magyar nemzeti napján, kedden Brit Columbia fővárosában megbeszélést folytatott Barbara McDougallal, a kanadai szövetségi kormány pénzügyi államminiszterével. A szívélyes hangulatú megbeszélésen a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolataival összefüggő kérdésekről volt szó. Veress Péter kedden továbbutazott Kanada fővárosába, Ottawába, ahol további megbeszéléseket folytat. PANORÁMA BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országyűlés elnöke szerdán a főváros III. kerületébe, Óbudára látogatott. Felkereste a Budapesti Rádiótechnikai Gyárat és a Békásmegyeri lakótelepet, majd aktívaértekezletet tartott időszerű politikai kérdésekről. * Szung Csien, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának tagja, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke, aki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének meghívására látogatott Magyarországra, élelmiszergazdasági üzemek és termelőszövetkezetek munkájával ismerkedett. Challengerjelentés Döntő forduló előtt az osztrák elnökválasztáson Hivatalosan ugyan csupán a közeli napokban teszik közzé annak a különbizottságnak jelentését, amely a Challenger űrrepülőgép januári katasztrófájának okait, a szükséges további teendőket vizsgálta ki, az már kiszivárgott, hogy a bizottság elsősorban az amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal, a NASA módszereit okolja a hét űrhajós pusztulásáért. A bizottság legfőbb következtetése az, hogy feltétlenül meg kell változtatni a NASA döntéshozatali folyamatát. A javaslatok előirányozzák, hogy jobban vonják be a rajt engedélyezésébe és ellenőrzésébe magukat az űrhajósokat, illetve a műszakiakat és ne a „hivatali személyzet” hozza meg egyedül a végleges döntéseket. A bizottsági jelentés a katasztrófa kiváltó okának az egyik szilárd hajtóanyagú segédrakéta tömítőgyűrűjének átszakadását jelöli meg. A jelentés szerint a szerencsétlenségnek nem kellett volna megtörténnie, ha az elmúlt nyolc évben a NASA szakértői kijavították volna azokat a hibákat, amelyek már menet közben ismeretessé váltak. Június 8-án, vasárnap rendezik az osztrák köztársasági elnökválasztás második, egyben döntő fordulóját. Az első, május 4-1 fordulón legtöbb szavazatot kapott két jelölt között kell a kereken 5 és fél millió polgárnak választania: Kurt Waldheimet, az Osztrák Néppárt vagy Kurt Steyrert, a szocialista párt jelöltjét kí- vánják-e a következő 6 évre az ország élére. Az első fordulón Waldheim már csaknem megszerezte a győzelmet: 49,7 százalékot kapott, s mindössze 17 ezer szavazat hiányzott abszolút többségéhez. Kurt Steyrerre 43,7 százalék jutott — míg a zöld programmal induló Freda Meissner- Blaura 5,5, a szélsőjobboldali Otto Scrinzire 1,2 százalék. A papírforma, valamint a legújabb közvéleménykuta- tások szerint Waldheim győzelme szinte bizonyosra vehető. Minden jel arra mutat, hogy Waldheimnek továbbra sem árt az ellene külföldön folyó heves kampány. A volt ENSZ-főtrtkár háborús múltjával kapcsolatos vádakat továbbra sem sikerült bizonyítani az őt támadó szervezeteknek, politikusoknak. Waldheim esélyét növeli az 1979 óta kormányzó szocialista párt bizonyos „elhasználódása” egyes vezetőinek korrupciós botrányai, az Steyrer állami ipar súlyos válsága. Már az első forduló után kitűnt, hogy sok szocialista szavazó is — például a válságokkal küzdő iparvidékeken — mintegy tiltakozásul, Waldheimet támogatta. Fred Sinowatz pártelnök- kancellár fontos figyelmeztetésként értékelte á szavazás kimenetelét, azt ígérve, hogy abból levonják a tanulságokat. Azt mindenesetre Waldheim cáfolta, hogy vereség esetén lemondana. A szocialista jelölt várható veresége tekintélyveszteség lehet a nagy múltú SPÖ számára, hiszen e párt jelöltjei állottak 1945 óta megszakítás nélkül az állam élén. A gondokat növeli, hogy a kormányból 1970- ben kiszorult, ellenzéki polgári-konzervatív néppárt (ÖVP) jelöltje előre bejelentette: tevékenyen ki kívánja használni az államfő alkotmányos jogkörét. S mindezt akkor, amikor — 1987 tavaszán — kényes parlamenti választás következik. 1983- ban az SPÖ elvesztette korábbi abszolút többségét, s csak 47,6 százalékot kapott, az ÖVP 43,2 százalékot. A szocialisták azóta az alig 5 százalékot kapott jobboldali -polgári szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban kormányoznak. A belső válságban lévő FPÖ alighanem tovább esik vissza, míg a Zöldek feltehetően bekerülnek a parlamentbe. Ilyen, egészen új helyzetben a kormány- többség kialakítása bonyolultnak ígérkezik — s azt mindenképpen befolyásolja az elnökválasztás kimenetele.. Külpolitikai szempontból lényegében nem térnek el a két elnökjelölt nézetei. Mind Waldheim, mind Steyrer a választási kampányban sík- raszállt az aktív semlegesség! politika folytatásáért, különös tekintettel a szomszédaival való kapcsolatok fejlesztésére. Kurt Waldheim e kapcsolatokat már külügyminiszter korában (1968 —70), majd az ENSZ-ben is áp>olta, míg Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvédelmi miniszterként nemegyszer járt hazánkban az együttműködés fejlesztése érdekében. HELTAI ANDRÄS GENF Az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások keretében szerdán Genfben ülést tartott a hadászati fegyverek kérdéseivel foglalkozó munkacsoport. MOSZKVA A moszkvai Kremlben szerdán megkezdődtek a szovjet—dél-jemeni tárgyalások Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök és Jaszin Szaid Numán, a Jemeni Né- pvi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke között. SAN SALVADOR A salvadori felkelők elfogadták José Napoleon Duarte elnöknek azt a vasárnap tett ajánlatát, hogy a nyár folyamán tartsák meg a kormány és a baloldali erők közötti tárgyalások harmadik fordulóját. HÁGA Nemzetközi értekezlet kezdődött szerdán Hágában, a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról. A konferencia munkájában negyvenhat ország vesz részt, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok.
