Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

I2*ËPÜJSÀG 1986. június 28. MAGAZIN H MAGAZIN MAGAZIN MMsfe MAGAZIN V- , ' MAGAZIN « I I , p MAGAZIN , > ' ' ' MAGAZIN '"i - ' MAGAZIN : MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN 1 Lehelet­vizsgálat Az Egyesült Államokban tizenkilenc női és tizennégy férfi egyetemi hallgatót fel­kértek arra, hogy öt napon át ne egyenek erősen fűsze­res ételeket, és ne mossanak fogat, majd egy spanyolfal mögött bele kellett fújniuk egy-egy üvegcsőbe. A spa­nyolfal másik oldalán öt nő és öt férfi egyetemista belé­legezte a leheletüket, majd egy hétfokozatú skálán erős­sége és „kellemessége” sze­rint minősítette. A bírálók­nak arról is nyilatkozniuk kellett, hogy a lehelet nőtől vagy férfitól származik-e. A minősítők 95 százalék­ban helyesen jelölték meg a leheletet adó személy nemét. Nagyobb százalékban ismer­ték fel helyesen a női bírák a férfiak, a férfiak pedig a nők leheletét. További tanul­ság: a férfiak leheletét a bí­rálók átlagosan erősebbnek és kevésbé kellemesnek ta­lálták, mint a nőkét. Az el­téréseket valószínűleg hor­monális tényezők okozzák. Kopásálló fúró Egy nyugatnémet gyár leg­újabban rendkívül kopásálló titánnitrid réteggel vonja be a gyorsacélból készült csiga­fúrókat. Ez a réteg kitűnően védelmezi a vágóéleket a ki­csorbulástól. A fémréteget vákuumban, ionbombázássai viszik fel a szerszámokra, s ezzel legalább a négyszeresé­re hosszabbítják meg a fú­rók élettartamát. A nagy ko­pásállóságon kívül a titán­nitrid réteg növeli a korró­zióállóságot is, viszont csök­ken a hővezető-képesség, ami a megmunkált munka­darabot is védelmezi. A „harmadik” fogak készítői Fogaink testünk olyan szer. vej közé tartoznak, amelyek nem képesek önmaguk rep­rodukálására. Tudta ezt már az ókor, a középkor embere is. A fogpótlás célja akkor is a foghíjasság leplezése, és u r ág öképesség vi ss za á 11 í t á s a volt. Az etruszk, a görög és a föníciai sírokban talált ma. radvár.vok többnyire csont- faragványok voltak, a pótlá­sok csak ritkán készültek aranyból vagy ezüstből. A fogpótlástan fejlődése a? újkorban gyorsult fel igazán Erre az időre tehető a fogá­szat, mint önálló tudomány kialakulása, sőt, a 19. század elején működni kezdtek az első fogtechnikusok is. Mind­addig a fogorvosok, az eser- nyőkészítők (!) és az arany­művesek faragcsálták a mű- fogakat. Nem volt ritkaság, hogy a vízilóagyarból vagy gyöngyökből alakították ki, és megtörtént, hogy a pácien­sek leendő fogait a csatatér­ről gyűjtötték össze. Az első, mai értelemben vett műfogsort francia tudós, bizonyos Faudbard úr készí­tette. A foggépnek nevezett szerkezetet egy rugó segítsé­gével rögzítette az álkapcson. Később tökéletesedték a fog­technikában használatos anyagoik, és a rosszul tisztít­ható rugót felváltotta a lég­nyomás erejének kihaszná­lása. Napjaink fogorvosai és fogtechnikusai arra törek­Egy modern gépekkel dolgozó fogtechnikus nagy kéz­ügyességet kívánó munkája közben szenek, hogy a műfogsor vagy a pótlás minél könnyebben használható is, esztétikus is legyen. A fogtechnika egyik új vívmánya az úgynevezett Maryland-hid, amely nem a fogra helyezett koronán nyug­szik, hanem a fog mindkét oldalán lévő hézagba ra­gasztják be. A kérdéses fo­gat tehát nem kell már csonkká reszelni. Elég, ha a fogzománcot a nyelv felőli oldalon foszforsavval előke­zelik. Az így érdessé tett fe­lületre ragasztja rá a fogor­vos a 0,3 mm vastag króm- kobalt-molibdén ötvözetből készült .lemezkéket, amelyek a hidat tartják. Kozmetikai számítógép A legnagyobb japán koz­metikai cikkeket gyártó cég, a Shiseido által üzemeltetett szépségszalonok újabban számítógépeket alkalmaznak, amelyek megkönnyítik, és javítják á testápolást. A vál­lalat már néhány éve elek­tronikus kisegítőket alkal­maz. A frizuraszimulátort, ■amelynek segítségével a ven­dég hölgy előzőleg felvett vi- deoképére körülbelül száz frizurát lehet ráúsztatnii, most egy arcklikészítési szimulátor követi. A hölgy arcképét be­táplálják a számítógépbe, úgy, hogy azt megfelelő grafikai szöftver segítségével variálni lehet. A kozmetdkusnő válo­gatni tud a színárnyalatok közörtít: az arcfestés erősségét is lehet variálni. Mindehhez frizurákat és kiegészítőket is be lehet vágni. A kreáció vé­gül gyors fényképen rögzít­hető, s az ügyfél magával vi­heti ;i képet. A bőrápoláshoz külön személyi számítógép áll rendelkezésre. A számító­gép optikái érzékelők segít­ségével félderíti a ráncok nagyságát, valamint a bői árnyalatán, nyirkosságát és zsírtartalmát. A 96 bőrtípus­sal való összehasonlítás alap­ján részletes „egyéni” smink­programot készít. Az ügyfél egy műanyag lapocskát kap. amellyel a következő láto­gatáskor ellenőrizheti a ke­zelés hatékonyságát: a kép­ernyőn 25-szörö.s nagyításban láthatja ráncait. A hét karikatúrája Exportált mérgek A fejlődő országokban használt növényvédő szerek 60 százalékát a nyugat-euró­pai országok szállítják. A holland kormány szerint olyanok is vannak közöttük, amelyeknek alkalmazását a gyártó országban — egész­ségrontó, esetleg halálosan mérgező voltuk miatt — be­tiltották, vagy erősen korlá­tozták, s amelyeket az Egész­ségügyi Világszervezet szin­tén súlyosan mérgezőnek minősített. Ezeket gyakran olyan márkanév alatt hoz­zák forgalomba, amelyből nem derül ki, hogy mi a ha­tóanyaguk. Sok fejlődő or­szágban a növényvédő sze­rekre nincsenek sajátos be­hozatali szabályok, s ahol vannak is, gyakorta nem tartják be őket. A holland javaslat szerint a nyugat-európai országok kormányai a növényvédő szerek kivitelét kössék ah­hoz a föltételhez, hogy a vá­sárló országokat kellően tá­jékoztassák, azok a szer be­hozatalával egyetértsenek, s hogy minden egyes tételt lás­sanak el használati utasítás­sal angolul és a rendeltetési ország nyelvén. Oriásvarangyok Tenyér nagyságú trópusi óriásvarangyok okozzák mos­tanában á legtöbb fejtörést az ausztráliai zoológusoknak. Ezek a varangyok súlyos csa­pást jelentenek az ország ál­latvilága számára. Gyakorla­tilag mindent felfalnak, ami náluk kisebb, él és mozog: kis erszényeseket, leveli bé­kákat, kígyókat, gyíkókat, egereiket, rovarokat. Ha ve­szélyben érzik magukat, mér­gező folyadékot spriccelnek ki. Ezzel a ragacsos, fehér fo­lyadékkal, amelyet nyaki mi­rigyeik választanak ki, ku­tyákat is meg tudnak ölni, sőt, hat haláleset jelzi, hogy ez a váladék még az emberre is veszélyes. Új technika: a video 8 A szuper 8 mm-es film­méret, mint rendszer nem került eddig létében veszély­be, amíg olyan előnyei vol­tak a videóval szemben, mint a felvevőkamerába helyezett film kép- és hang- rögzítésének egyidejűsége Most azohban gyökeresen megváltozott a helyzet, mi­vel megjelentek azok a vi­deo képrögzítő kamerák, amelyek azt az egyetlen mágnesszalagot, amelyre a képet és a hangot rögzítik, már magúikba fogadják. Így a különálló felvevőkamera, képrögzítő magnó (rekorder) és a kettőt összekapcsoló kábel helyett csak egyetüen kép- és hangrögzítő kame­rára van szükség. A videűtóamerák optikai képkeresője általában tü­körreflexes rendszerű és mivel az objektiven át beér­kező fényt közvetlenül te­reli el, benine a kép szí­nesben látható. Elektroni­kus képkereső használata esetén azonban a színes vi­deokamerában is csak fe­kete-fehér képet ad a mo nitorcső. Az elektronikus képkeverő előnye, hogy nem kell a kamerához rög­zíteni, elfordítható, sőt a ■kameráról le is vehető, to­vábbá lehetővé teszi a video­felvétel azonnali ellenőrzé­sét. visszajátszáskor pedig mint egy tv-vevőkészüllék 'használható. A mágneses szalag a fény­re ugyan nem érzékeny, de hogy a videoszalagra rög­zíthető-e a jel, azt az szabja meg, hogy az objektiven ke­resztül bejutó fény elegen­dő-e ahhoz, hogy elektromos jeleket kiváltson'. Ezért a videokamerák használható­sági érzékenységét „lux”- ban adják meg. Mivel a vi­deónál az elégtelen fény­erősség hatását nem lelhet a megvilágítás időtartamá­nak a hosszával (expozíció) kiegyenlíteni, csakis a meg­felelő fényforrások haszná­lata teremti meg a felvétel lehetőségét. (Természetesen ezekben a kamerákban is található kijelző, amely fi­gyelmeztet a fény elégtelen erősségére. Jelenleg kétféle minőség­ben készülnek a 8 mm-es •mágneses szalagok. Az MP jelű szalag a vastagabb, az ME a vékonyabb. A szala­gokra 60, illetve 90 perces időtartamú műsor rögzíthe­tő. de készül már a 120 perces változat is Az amatőr célra készült 8 mm széles szalagos kame­ra még újdonság. Ezek egyikét a Sony japán elektro­nikai konszern gyártja. A kamerához tartozó kazetta mérete, megegyezik a magnetofonokhoz használt, úgy­nevezett kompakt kazetták méretével. A szalagra fel­vett műsor azonnal visszajátszható. Rippl-Rónai József 125 éve született Rippl-Ronai József, a modern magyar mű­vészet egyik nagy alakja, a posztimpresszionizmus legfőbb magyar képviselője. Rejtvé­nyünkben hat művének címét találják. Vízszintes: 1. Az első: olaj- festmény, 1895-ben festette, a Magyar Nemzeti Galéria tulaj­dona. 13. Lárma. 14. Szokás (la­tin eredetű szó). 15. A külső után ítélve. 16. Állatok lakhelye. 17. Ízeltlábúak külső váza, né­velővel. 19. Kábítószer. 20. Ma­kó része! 22. Artemisia kariai királynő által a rodésiaiak fö­lött aratott győzelem emlékére állított emlékoszlop. 24. Láb­rész! 25. Történelmi korszak. 26. Rába . . . (győri sportegye- sület). 27. Az ittrium és a szén vegyjele. 29. . . .Bull, neves nor­vég hegedűművész. Liszt Fe­renc kortársa. 30. Üttörő alaku­lat. 32. . . .a bécsi erdőből (J. Strauss). 34. Hatalom gyakor­lása. 36. Egykori megyénk. 38. Számos. 39. A második: kar­tonra festett pasztellkép 1896- ból, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. 41. Község Tolna megyében. 43. Kubikusmunkát végez. 44. Fényképezőgép már­ka. 45. Lesotho fővárosa. 46. A Nyugat-indiai szigeteken élő in­dus. 48. Nyitott, palánkos ver­senycsónak. 49. Sértetlen. 50. Cin. 51. A New York-i opera népszerű neve. 53. Hegység Európa és Ázsia határán. 54” Rangjelző. 56. Szerep Madách: Mózes című drámájában. 59. Autósiskola. 60. Noha. 63. Ilyen a táskarádió. 64. Zamat. 65. Ke­resztülbukik. 67. Kerti munka. 68. Mesterséges nemzetközi nyelv. 69. A harmadik mű: olajfestmény, a Magyar Nem­zeti Galéria tulajdonában. 70. Trópusi fákon képződő gyanta­szerű anyag. Függőleges: l. A negyedik; olajfestmény 1903-ból a MNG tulajdonában. i2. Gyógyfürdő Za­la megyében. 3. Friss. 4. Község Vas megyében. 5. Azonnal. 6. Tu­dományos ember. 7. . . .inas. Munkácsy Mihály festménye. 8. Mint a 43. számú sor. 9. Szu- ha egynemű betűi. 10. Neves angol Shakespeare szerepekekt játszó színész volt. 11. Folyó a? NSZK-ban. 12. Válogató-ver­seny. 18. Biztatás. 21. Tv-kri- mihős (Telly Savalas). 23. Vá­gom. 28. Vízi jármű. 29. Indí­ték. 31. Híres málnatermő vi­dék a Kis-Alföldön. 32. Sport­szerv névbetűi. 33. Egoisták be­szédében gyakran előforduló szó. 35. A mohamedánok má­sodik szent városa. 36. Patinás sportegyesületünk. 37. Kőből faragott oszlopot helyettesítő nőalak. 40. Fogoly. 41. Fatia . . . Jókai: Szegény gazdagok című regényének egyik alakja. 42. Az ötödik mű : olaj, szén, pasztell­képe a MNG tulajdona. 44. Ki­csinyítő képző. 46. Készpénz röviden. 47. Vevőikészülék tárcsá­ja. 49. A méhek . . . (Maeter­linck írása). 51. Férfinév. 52. Bach e templom karnagya volt Lipcsében. 54. Ez a kartonra festett olajkép Kaposváron van, 55. Vallási szertartás. 57. A szo­bába. 58. Elbeszélő műfaj. 61. Német névelő. 62. ír pálinka. 66. Súlymérték rövidített jele, 68. Szovjet repülőigéptűjpus. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1.. 39., 69. a függőle­ges 1., 42., 54. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szer­kesztőségének címére: 7101 Szekszárd. Széchenyi u. 36'. Pf: 71. Beküldési határidő: július 4. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 24. heti, Fogyókúra című rejtvényünk helyes megfejtése a következő : Kalóriaszegény Kilojoule Szesz Fehérjedús Edd a felét A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Orsós János, 7148 Alsónyék, Templom u. 20.. Takács Zsolt, 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 24., id. Vargha Jenőné, 7181 Tevel, Dorogi u. 312., Salamon Irénke, 7100 Szekszárd, Barátság u. 14.. Czirák Imréné. 9024 Győr. Hesz- hy Erzsébet u. 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents