Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

e népújság 1986. június 4. A távolugrók sikere Fogathajtás Az úttörőszövetség meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából Szekszárdon, a vásártéren első alkalommal rendezték meg a kettesfogat­hajtók Sitkéi János emlék- versenyét. Nagyszerű küzde­lemben, mintegy 600 néző előtt az alábbi végeredmény született: 1. Aradi István (Paks), 2. iRohn Károly (iNagydorog), 3. Dán János (Szekszárd), 4. ifj. Berfca Já­nos (Bogyiszlói, 5. Horváth László (Szedres), 6. Kiss Já­nos (Öcsény), 7. Hollósi Zol­tán (INagydorog), 8. Brancz Jenő (Tolna), 9. Petroczky János (Decs). Sportműsor Kézilabda: Megyei baj­ndkság: Szekszárd—Szedres 17 óra. Szekszárdon a váro­si sporttelepen a 7. fordu­ló mérkőzéseivel folytatódik 16 órától a Crossbar Kupa női bajnokság. Atlétika Az országos ügyességi és gátfutó csapatbajnokságot az Újpesti Dózsa SC Szilágyi úti stadionjában rendezte meg a Magyar Atlétikai Szö­vetség. Megyénket a Szek­szárdi Dózsa atlétái képvi­selték csupán, a gátfutó-, ugró- és dobószakágák vetél­kedésén. A második napon az eső miatt félbeszakadt a ver­seny, a férfi rúd- és hármas­ugrást, valamint a női ma­gasugrást ezért egy későbbi időpontra halasztották. A férfi távolugrókat — úgy tűnik — nem befolyásolták hátrányosan a zavaró körül­mények. A csapat magabiz­tosan ismételte meg tavalyi győzelmét, mely elsősorban Boldis Istvánnak és Benizs Sándornak köszönhető. Mindketten túlszárnyalták ugyanis a 710 centiméteres, aranyjelvényes szintet jelen­tő határt. A férfiak közül Lukácsi Zoltán 51,38 méteres diszkoszvető, míg a nőknél Posta Katalin 540 cm-es tá­volugró egyéni teljesítménye emelhető ki. Eredmények : Férfiak, tá­volugrás: Bajnok: Szekszár­di Dózsa 682 cm-es átlag (Boldis István 716, Benizs Sándor 715, Csirzó Antal 653, Horváth Gábor 644, Var­ga István 643). Hármasugrás: A Szekszárdi Dózsa csapata föllényeísen vezetett, amikor félbeszakították a küzdel­met. Szekszárdi Dózsa 14,07 m-es átlag ■(Boldis 14,49, Be­nizs 14,48, Szanyó 14,08, Csirzó 13,27, Dávid 13,04). Súlylökés: 6. Szekszárdi Dó­zsa 12,88 m-es átlag (Husti 13,49, Lukácsi 13,23). Disz­koszvetés: 5. Szekszárdi Dó­zsa 43,98 m-es átlag (Luká­csi 51,38, Horváth 48,32). Ka­lapácsvetés: 7. Szekszárdi Dózsa 31,48 m-es átlag. Nők: 100 m-es gátfutás: 4. Szekszárdi Dózsa 16,325 má­sodperces átlag (Posta 16,07, Bozsér 16,25). Távolugrás: 8. Szekszárdi Dózsa 519,5 cm- es átlag (Posta 540, Baráti 529, Csillag 509, Galló 500). * Az országos felnőtt 10 ezer méteres futóbajnokságot Bu­dapesten rendezték, melyen a Szekszárdi Dózsa atlétái is indultak. Váncsa Dénes 30:37,06, Biró Katalin — teljesítve az ifjúsági arany­jelvényes szintet — 38:37,0, Cser Katalin 41:43,6 perces időeredményt ért el. * A Tamási Szövetkezeti Spartacus SE három ver­senyzője vett részt a 15—16 évesek Budapest-bajnoksá- gán. Közülük Reichardt Éva szerepelt a legjobban. Disz­koszvetésben 35,50 m-es do­básával a hatodik helyet szerezte meg. Kudari Ibolya 50,17 másodpercet ért el a 300 m-es gátfutásban, Ga- ramvölgyi Adél 489 centi­métert ugrott távolba. Megyei úttörő-olimpia Hűvös, szeles időben ren­dezték meg Szekszárdon az atlétikai úttörő-olimpia me­gyei döntőjét, melyen fiúk­nál és lányoknál 6—6 csapat indult az öt, illetve a négy­próba versenyein. A csapat- és egyéni küzdelmek során a Szekszárdi II. Számú Általá­nos Iskola négy bajnoki cí­met, valamint további négy dobogós helyezést szerzett. A Dombóvári Gárdonyi Géza Általános Iskola versenyzői­nek három bajnoki és há­rom dobogós helyezés jutott. Eredmények: Ötpróba (7— 8. {osztályosok) : Fiúk, csapat, verseny: 1. Dombóvár, Gár­donyi Ált. Isk. 1545, 2. Paks, Be;zerédj Ált. Isk. 1399, 3. Szekszárd, Il-es Ált. Isk. 13*16 ponttal. Egyéni verseny: 1.'Urda Szilárd (Dombóvár, Gárdonyi iák.) 379, 2. Forrai (Bonyhád, I-es isk.) 343, 3. Gombai (Paks, Bezerédj isk.) 339 ponttal. 'Lányok: Csapatverseny: 1. Szekszárd, Il-es isk. 1613, 2. Paks, Il-es isk. 1486, 3. Dom­bóvár, Gárdonyi isk. 1461 póttal. Egyéni verseny: 1. Szabó Mónika (Paks, Il-es isk.) 366, 2, Garamvölgyi (Tamási, Il-es isk.) 357, 3. Benedek (Szekszárd, Il-es isk.) 354 ponttal. Négypróba (5—6. osztá­lyosok) : Fiúk, csapatver­seny: 1. Szekszárd, Il-es isk. 1037, 2. Paks, Bezerédj isk. 1013, 3. Dombóvár, Gárdonyi isk. 989 ponttal. Egyéni ver­seny: 1. Buglavecz Krisztián (Dombóvár, Gárdonyi isk.) 248, 2. Füredi (Paks, Beze­rédj isk.) 246, 3. Tusa (Bony­hád, I-es isk.) 228 ponttal. Lányok: Csapatverseny: 1. Szekszárd, Il-es isk. 1470, 2. Nagydorog 1263, 3. Dombó­vár, Gárdonyi isk. 1240 pont­tal. Egyéni verseny: 1. Bara­nyai Gabriella (Szekszárd, Il-es isk.) 322, 2. Geisz (Szekszárd, Il-es isk.) 297, 3. Major (Szekszárd, Il-es isk.) 293 ponttal. Korobkioa, a dzsudoedzö Edzés közben Vonzó nő, sokoldalú spor­toló, tehetséges pedagógus, és elmélyült tudós, Ha eny- nyit mondunk róla, még ko­rántsem soroltuk fel min­den jó tulajdonságát. Kevés nő dicsekedhet azzal, hogy három különféle sportágban nyerte el a Szovjetunió sportmestere címet, hogy tagja az országos válogatott­nak, és ugyanakkor „ver­senyző edzője” is, méghozzá egy nők számára olyan rit­ka sportágban, mint a dzsú- dó. — Nemrég dzsúdózom, alig két éve — mondja Tatjana. — Egy alkalommal barátaim meghívtak egy edzésre. Sze­rettem volna kipróbálni erői­met, és három hónap múlva már megnyertem a moszkvai városi bajnokságot. Amikor megalakult a szovjet női dzsúdóválogatott, meghívták „versenyző edzőnek”, mivel vtan edzői képesítésem. A Lenini Központi Állami Testnevelési Főiskola birkó­zó tanszékén dolgozom. Va­lószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy immár két éve vezetem az egyik moszk­vai kerületi diáklány dzsúdó székeiét. Ennek népszerűsége olyan nagy, hogy alig férnek a te­remben. SOkan elhozzák ma­gukkal barátnőjüket is. An­nak ellenére, hogy Tatjana ha j 1 í tha ta tla nul követeimé n y- támasztó, a lányok nagyon szeretik. „Igaz, hogy szigo­rú, de igazságos. Nem egy­szerűen. a tanárunk, hanem idősebb barátunk is, akitől tanácsot kérhetünk, akivel elbeszélgethetünk az élet­ről” — mondják. Korobkina példát mutat másaknak is. Több volt ta­nítványa kezdte meg tanul­mányait a testnevelési főis­kola dzsúdó tanszakán. Labdarúgás Kosárlabda NB II. NB-s serdülő- és ifi bajnokság SERDÜLŐK Videoton SC—Szekszárdi Dózsa 11-0 (6-0). Sz. Dózsa: Uzsák — Méhn, Hámori, Verbászi (Fajszi), Tornai — Topánka, Baracz, Mészáros — Kocsis, Csigi (Demíkó), Lubastyik. Edző: Gálffy De­zső. A bajnokaspiráns Vi­deoton súlyos vereséget mért saját pályáján a lila-fehé­rekre. IFJÜSÁGIAK Szekszárdi Dózsa—Video­ton SC 2-2 (1-1). Sz. Dózsa: Bartal — Fodor, Pető, Jelu- sics, Kvanduk G. — Kvan- duk J., Máté, Bottyán (Ritt- linger) — Kálmán, Szabó, Ignácz (Márton). Edző: Lu­bastyik István. Küzdelmes mérkőzésen igazságos ered­mény született. • G. : Szalbó, Kvanduk G. (11-esből). Jók: Bartal, Fodor, Szabó, Kál­mán. Zárás vereséggel Szegedi TK—Bonyhádi SE 95-93 (31-38, 86-86)). Szeged, 100 néző. V.: Siilvássy, Rát- vay. Bonyhád: Harsányi (38), Palkovics (13), Marcz (8), Vanya (26), Lengyel (4). Cse­re: Egyed (—), Kozma (—), Fláding (—), Bölöny (—), Nla gy (4). EÜ ző : dr. Ábr ah á nd János és Genczler János. A tartalékos bonyhádi csapat­ból kipontozódott Marcz, Lengyel és Palkovics is. A mindvégig biztosan vezető Bonyhád előnye a drámai véghajrában elfogyott, a hosszabbításban már a sze­gediek összpontosítottak sok. kai jobban. Az NB Il-es rá­játszást így vereséggel zár­ta megyénk csapata. A PAKSI ATOMERŐMŰ VÁLLALAT felvételre keres berendezés dákontamináló egy és esetenként váltó­műszakos munkakörbe: — VEGYIPARI SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS, — VEGYIPARI GÉPÉSZ SZAKMUNKÁS VAGY TECHNIKUS VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBEREKET. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + mun­kahelyi pótlék és rendszeres prémium. Munkaidő: heti 36 óra. Szükség esetén munkásszállást biztosítunk. Megegyezés esetén lakásmegoldás lehetséges. Jelentkezési korhatár: 40 év. Jelentkezés személyesen vagy írásban — részletes szakmai tevékenységre is kiterjedő önéletrajzzal — az üzemgazdásági főosztály munkaügyi osztályán. Cím: 7031 Paks. Pf.: 71. (125) Mint egy lidérces álom A magyar válogatott ira- puatói világbajnoki rajtja olyan, mint egy lidérces álom. Ez a nap minden bi­zonnyal ,a magyar labdarúgó­történelem fekete lapjaira kerül, az .1924. évi párizsi „egyiptomi csapás”, az 1954. évi berni vb-döntő és az 1969 decemberében MarseiMe-ben lezajlott Csehszlovákia elleni gyászos vb-selejtező mellé. De odaírható 1927. április 10-hez is, amikor Bécsiben Ausztriától az Irapuato előtti egyetlen 6:0 arányú veresé­gét szenvedte el a magyar válogatott. A nemzeti tizen­egy történetében ez a hetedik olyan mérkőzés az 598-ból, amelyen hatgólos, vagy na­gyobb különbségű vereség született. A „fekete leltár”: háromszor 0:7, kétszer 2:8 és kétszer 0:6. A világbajnokságokon is ritka két csapat között az ilyen különbség. Az 1930-tól megrendezett 366 vb-mérkő- zésen 11 alkalommal szüle­tett hat, vagy annál nagyobb gólkülönbségű győzelem. Az eddigi három 6:0-ás ered­ménynek a magyar váloga­tott kétszer is részese, 1938- ban győztesként Holland ­India ellen, most pedig vesz­testként a Szovjetunióval szemben. A harmadik 6:0 1974-ből való, az NSZK verte ilyen arányban Mexikót. A magyar válogatott a le­hető leggyorsabban vissza­tért a comanjüUai szállás­helyre. Csák Péter késett jó egy órát, Kovács Kálmánnal együtt doppingellenőrzésre sorsolták ki, s ő lassabban végzett... Természetes, hogy min­denki nagyon lehangolt volt. Még a nemzetközi sajtóérte­kezleten, amikor megkérdez­ték Mezey György szövetségi kapitányt, mi nem felelt meg a várakozásnak, így válaszait: — A csapát... Néhány órával a mérkőzés után Mezey még mindig alig talált szavakat. — Nem tudok magyaráza­tot adni. Azt kérem, képzelje bele magát mindenki a drá­mai első négy percbe. Ki­megy egy felkészült, szép célokat maga elé tűzött, ve­reséget ritkán látott, főleg pedig sok gólt nem kapott gárda, s a 4. percben már 2:0-ira vezet a vetélytárs. A játékosok még nem is érez­ték a mérkőzés hangulatát, máris eldőlt minden. A 0:2 után kezdeményezni kellett, s ha ezt teszi az ellenfél, ak­kor a szovjet együttes kedvé­re játszik. Indítottak, és a gólhelyzeteket — nem is mindet — kihasználták. A korai két gól után az edző és a csapat kezéből kicsúszott a mérkőzés. Nem hiszem, hogy létezik olyan gárda, amely fel tudott volna állni ebből a nagyon korai k. o.-ból. El kell viselni a kritikákat a 0:6 után, de az ellenségeink­nek sem kívánom, hogy így kezdődjön egy mérkőzés, ne egy vb-n, csak egy szürke hétköznapon. Mezey elmondta még, hogy nem hibáztat külön senkit. Keddre teljes pihenőt ad a játékosoknak, csak azok ed­zenek, akik hétfőn nem ját­szották. Egyébként Röth ko­rai lecserélését azzal indo­kolta, hogy miután a szovje­tek egy ékkel játszottak, szükségtelen volt a több vé­dő, inkább a középpályás sort akarta erősíteni. — Most mutathatja meg a csapat hitét és erejét, ha pén­tekig túl tudja tenni magát a történteken — folytatta a ka­pitány. — A vb előtt is úgy vélekedtem, hogy három mérkőzésen kell kiharcolni a továbbjutást. Változatlanul így gondolom, és bizakodom. Kanada ellen más összeállí­tás lesz, a döntéssel még vá­rok. fgy látták Szepesi György, az MLSZ elnöke: — Négy perc alatt kétszer rászámoltak csapatunkra, ezután már nem lehetett más, mint döntő fölény. A szovjet együttes csodálato­san játszott. Dr Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára: — A kezdeményezest a két gyors góllal magához ra­gadó Szovjetunió állandó versenyfutásra kényszerítet­te a magyar védelmet, s eb­ben a játékban egyértelmű fölénybe került. Nagy for­mában játszott a szovjet vá­logatott. Dr. Mohácsi János, a csa­pat orvosa: — Jó állapotban volt va­lamennyi játékos. Egyszerű­en érthetetlen, hogy mi tör­tént. A 0-6 után is tudom, milyen értékei vannak a csa­patnak. Hiszem, hogy gyor­san feledtetik ezt a kelle­metlen eredményt. Disztl Péter: — Félelmetesek voltak a szovjet játékosok. Amikor megindultak a kapunk felé, máris gólveszélyt lehetett érezni. Korábban 13 váloga­tottságom alatt összesen négy gólt kaptam, most 90 perc alatt hatot. Ez szörnyű. Kardos József: — Életemben nem játszot­tam ilyen villámcsapat el­len, s nem éreztem magam ennyire tehetetlennek. Ki­kaptunk, de a nagy leckét hasznosíthatjuk — még Me­xikóban. Garaba Imre: — Kiválóan játszott a szovjet válogatott. A két gyors góllal „agyonütöttek” bennünket. Péter Zoltán: — Bármeddig élek, mindig megremegek majd, ha erre a lidérces mérkőzésre gondo­lok. Amióta játszom, csapa, tóm még nem kapott hat gólt. Détári Lajos: — Nem volt lehetőségünk, hogy elkezdjük saját játé­kunkat. Nagy Antal: — Elkeseredett vagyok, de társaimmal együtt egy perc­re sem mondtunk le arról, hogy megszerezzük a tovább­jutáshoz szükséges pontokat. Dettmar Cramer, a neves nyugatnémet labdarúgó­szakember, a FIFA edzőbi­zottságának tagja, aki a C- csoport küzdelmeit figyeli: — Elbuktak egy csatában, de még nem veszítették el a háborút... A magyar gárda éveken át csillogtatta erejét. Egy ilyen felkészült csapat nem omolhat össze, mint egy kártyavár. Minél hamarabb feledni kell, hogy volt egy 0-6, és csak a Kanada elleni 90 percre szabad gondolni. Még visszatérhet az önbiza­lom, jöhet a két pont, s ak­kor a jövő hétfőn Leónban magabiztosan, a sikert várva állhatnak ki Franciaország ■ellen. Joao Havel ange, a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke: — Az Irapuatóban látott szovjet csapat legyőzhetet- lennek tűnik. Korszerű, eredményes játékot mutat­tak, a szép futball igazi képviselői voltak. Henri Michel, francia szö­vetségi kapitány: — Ámulatot keltett a szovjetek játéka. Az erős csapatok közé sorolható ma­gyar válogatott ellen még azt is megengedhették ma­guknak, hogy nagy helyzete­ket, 11-est is kihagyjanak, mégis lelépték ellenfelüket. Csütörtökön a francia—szov­jet mérkőzés esetleg már elő­rehozott VB-döntő lesz .. . Tony Waiters, Kanada szakvezetője: — Amit a szovjet váloga. tott mutatott, foci volt a ja­vából. Ezek után nagyon kí­váncsi vagyok, képesek lesz­nek-e ezt a látványos és eredményes játékot megis­mételni. A magyarok? Nem ■ismertem rájuk. Különben nekünk nem jó, hogy 6-0-ra kikaptak, hiszen legközelebb Kanada ellen játszanak, és bizonyára mindent jóvá akarnak tenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents