Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

1986. június 21.

NÉPÚJSÁG 3

kodnunk. Nem lehet abba beletörődini. hogy drága, korszerű gépek az egyébként is szűkös munkaidő egy részében állnak a termelés szervezetlensége, vagy a gyenge munkafegyelem következtében, hogy a társadalmi munkaidőalap jelentős részét elveszítjük. Nagyobb szervezettség és na. gyobb fegyelem — egyik elemről sem mondhatunk le. Mindehhez a vezetésnek kell megteremtenie a feltételeket. Nem halaszthátjuk tovább a munkafegyelem megszilárdítását.

Ezért hozott a kormány határozatot arra, hogy a társadalmi munkaidőalap védelme és a munkafegyelem javítása érdekében átfogó programot és határozott intézkedéseket kell tenni.

Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költségvetésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményekre és a eazdálkodó szervekre egyaránt érvényes. A laza követelmények növelik a ráfordításokat, ami az egyik forrása az árak indokolatlan növelésének. Amikor tehát fellépünk a termelői és fogyasztói árak indokolatlan és megalapozatlan emelésével szemben, nemcsak egyszerűen antiinflációs céljainkat szolgáljuk, hanem érdemi hatást kívánunk gyakorolni gazdálkodásunk át fogó javítására.

Az elmúlt időszakiban több területen romlottak a vállalatok közötti kooperációs. szállítási kapcsolatok Ahhoz, hogy a hatékonyság terén a terveinkben előirányzott javulás valóban bekövetkezzék, elengedhetetlen a bélső kooperációs kapcsolatok javítása, a fegyelmezettebb és tisztességesebb együttműködés a vállalatok. között. Éneikül külpiaci tevékenységünk sem lehet igazán eredményes.

Aktívabb — a fogyasztók és a vevők érdekeit egyaránt szem előtt tartó — kereskedelempolitikai magatartásra van szükségünk. Csak így érhető el, hogy szükséges technológiai és termékváltásunk, gazdasági szerkezetünk fejlesztése a tényleges piaci követelményeknek megfelelően menjen végbe.

A nemzetközi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás — a mai gyorsan változó világban — különösen nagy követelményeket támaszt az irányítással szemben. A vitában is felvetették — indokoltan —, hogy az olaj és az olajtermékek árainak, de szélesebb körben az energiahordozók és a nyersanyagok árainak gyors, és egyes vonatkozásokban zuhanás- szerű csökkenése egy sor kormányzati intézkedést igényel. Tájékoztatnom kell az országgyűlést arról, hogy ezeknek az intézkedéseknek az első sorozata már megszületett: lényegesen csökkent az olaj és az olajtermékek termelő ára, rendeztük azoknak a vállalatoknak az ügyeit, amelyek nagymértékben exportálnak olajtermékeket és veszteségeket szenvedtek vagy szenvednek, s egy sor más intézkedés is történt. Meg kell mondani, hogy a mi viszonyaink, feltételeink és a rendelkezésre álló eszközök miatt csak több lépcsőben lehet e kérdéseket megoldani.

De ha már erről a témáról van szó: nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormány takarékos- sági programjai érvényben vannak és semmi nem indokolja, hogy azokat a továbbiakban ne vegyük komolyan. Az energiával és az anyaggal az árcsökkenés korszakában is minden korábbinál komolyabban és következetesebben kell takarékoskodni. Ez nemcsak a költséggazdálkodás oldaláról fontos, hanem versenyképességünk egyik előfeltétele is: enélkül ugyanis sem a termékek, sem a termékszerkezet korszerűsítésének feladata nem oldható meg.

Marjai József ezután a gazdasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egészében rugalmasabbá, ésszerűbbé vált, de a megérett változtatásokról nem

lehet lemondani a továbbiakban sem.

A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését célzó programunk végrehajtását az ésszerűen lehetséges módon gyorsítanunk kell. Ott, ahol ez megindítható, szükség lehet néhány későbbre tervezett lépés előrehozatalára is, annak érdekében, hogy pénzügyi rendszerünk, árrendszerünk, irányítási módszereink a gazdálkodás számára áttekinthetőbb, g a zdas á g p ol i t i kai prioritásainkat jobban alátámasztó jelzőrendszerként és egyben nagyobb kényszerítő erővel működjenek. Ezt össze kell kötni azzal, hogy egyúttal felszámoljuk az irányítás hatásfokát gyengítő felemás helyzeteket. következetlenségeinket ; és ahol a mechanizmusok nem, vagy csak korlátozottan érvényesülhetnek, ott erősítenünk kell a kormányzat ráhatását a folyamatokra

Minden értékelésünk, elem zésünk azt erősíti meg, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket, gyorsítani cselekvésünket, s javítani munkánkat annak érdekében, hogy 1986— Megtisztelő feladatomnak teszek eleget amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott Honvédelmi Törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — Egy évtized kellő alapot ad arra, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszíik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson.

Ha ima arról adhatunk számot, hogy honvédelmünk jelentősen fejlődött, és megfelelő színvonalon áll, úgy ennek a legfőbb forrása az, hogy hazánkban a szocialista társadalom építése népünk legszélesebb rétegeinek ösz- szefogásával, a nemzeti egység szüntelen erősödésével megy Végbe. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésiben és híradásban, s nem utolsósorban a művelődés terén elért eredményeink pedig biztosítják honvédelmünk potenciális feltételeit.

Az a tény, hogy a törvény módosítására az elmúlt fiz év során mindösszesen egy alkalommal — és akkor is nagy közmegelégedésre, a sorkatonai szolgálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatja. hogy előírásai időál- lóak és teljesíthetők.

A Honvédelmi Törvény előírásainak megfelelően kiépült és megszilárdult a honvédelem irányításának rendszere. amely a kormányzati szervek munkájától kezdve a helyi tanácsokig bezárólag jól funkcionál.

Az elmúlt évben az országgyűlés állást foglalt olyan fontos kérdésben, mint hazánk részvételének megerősítése közös védelmi szövetségünkben, a Varsói Szerződés szervezetiében.

A törvény előírásai alapján jelentős előrelépés történt az államigazgatási tevékenység minden területén a honvédelmet érintő kérdések érdemi, tartalmi feladatainak kimunkálásában, a hatákörök meghatározásában, a gyakorlati tevékenység összehangolásában.

Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségükről, munkájukról szólt.

— Az elmúlt esztendőben, az MSZMP XIII. kongresz- szusán, társadalmi valóságunk értékelésének részeként elismerő megfogalmazás hangzott el: „A Magyar

ok a lehető legjobb eredménnyel zárjuk; a kulcspontokon legalábbis megközelítsük az érvényes népgazdasági tervben kitűzött célokat Súlyos következményekkel járna, ha ez nem sikerülne, mert nemcsak 1986-ban kellene gondjaink fokozódásával számolni, hanem erősen meg- terhélnénk a jövő évi, illetőleg az azt követő évek gazdasági fejlődését is. Amit ma elmulasztottunk, azt később pótolni kell, de az mindig több áldozatot és erőfeszítést követel.

Cselekedeteinket annak kell irányítani: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagóbbak vagyunk az emberi alkotóerőben, fen ni akarásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot.

REIDL JÁNOS (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tahi gyáregységének csoportvezeNépköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség és más fegyveres testületek egymással szorosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen járulnak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosításához”.

E tömör megfogalmazás számos tényező gondos számbavételén, elemzésén alapszik. Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy fegyveres erőink és testületeink között jó szellemű, bensőséges együttműködés van és tevékenységünkben összehangolt, célirányos munkamegosztás valósul meg.

A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik. amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainak és a béke megőrzé. sének védelme. A Magyar Néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat összehangolva valósítjuk meg.

— Az elmúlt évtized során tovább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fejlesztését. A tervszerű és céltudatos munka eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel és harci-technikai eszközökkel van ellátva. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvonalú és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Az ő áldozatkész munkájúk nyomán a felkészítés, a kiképzettség, a hadrafoghatóság kellő színvonalon áll.

Hadseregünk jellegéből fakiad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáinak helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása, megkívánja. Ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is természetes kötelességünknek tartjuk, hogy a vasúti és más katasztrófák során, s minden olyan esetben, amikor a hadsereg szervezett erejére, gyors közreműködésére van szükség.

Ezen túlmenően néphadseregünk részt vesz az építő munka feladatainak végrehajtásában is. Az építőműszaki csapatok mintegy 50 vállalatnál vesznek részt kiemelt nagyberuházások me gva lósí t ásában.

Az építő katona társadalmi valóságunk része. Miközben az ország gyarapodását segíti, felkészül sajátos katonai feladataira is. Más csapatok időszakonként és esetenként — a gazdasátője felszólalásában javasolta: a kormány hozzon határozatot arra, hogy még ebben a tervidőszakban egységesüljön a villamos áram lakossági fogyasztói ára.

Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hatényi István összegezte a Vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekért, amelyeket a képviselők, elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek.

Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta.

Ezután a második napirendi téma 'tárgyalása követ, kezeit: Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény

gokkal, vállalatokkal kötött megállapodás alapján — a mezőgazdasági munkát segí. tik.

Megtisztelő feladatunk az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését.

Arra törekszünk, hogy a leszerelő katonák többsége már tudjon népiben, nemzetben gondolkodni.

Nevelésükben fontos részt vállal magára a kommunista ifjúsági szervezet, melynek működési feltételeit, jogkörét a hadseregben is biztosítjuk. A KlSZ-szerve- zetek növekvő befolyását érdekvédelmi tevékenysé. gük előmozdításával is igyek^ szünk erősíteni.

Nagy gondot fordítunk a fiatalok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére is. Jelentős a hadseregen belüli szak- és beta- nítottmunkás-képzés, .valamint a különleges gépkezelői tanfolyamok rendszere. Évente mintegy 3500 fiatal szerzi meg katonai szolgálati ideje alatt a szakmunkás, betanított munkás .képesítést, Többen azok közül, aikiJt 8 általános iskolai végzettséggel vonulnak be, vasúti Vagy közúti előmunkásként, esetleg brigádvezetőként szerelnek le. Megelégedésünkre az illetékes szaktárcák elismerik és értékelik à leszerelő katonák szakmai tudását, felkészültségét, a munkához való kedvező hozzáállását.

Azok számára, akik valamely okból nem fejezték be az általános iskola 8. osztályát, lehetővé tesszük, hogy a kiképzés mellett a Művelődési Minisztériummal közösen kialakított rendben a katonai szolgálat ideje alatt tanuljanak és pótolják elmaradásukat.

Bizonyára sokaikban felmerül a kérdés: vannak-e

gondjaink a katonák nevelésében? Igen, vannak — erről is őszintén kell szólnunk. Bevonuló fiataljainknak nagyobb hányada kellő műveltséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik, ugyanakkor a mai huszonéveseknek kevés az élettapasztalatuk. Nevelésük éppen ezért átgondolt, komoly feladatot jelent, figyelmességet és a nevelőktől magas felkészültséget igényel.

Nem tudtunk még teljesen megbirkózni az olyan régmúltból táplálkozó jelenségekkel, mint az úgynevezett „öreg katonák” és az újoncok között előforduló rosszízű kitolások. Habár ezek ma már egyre ritkábban fordulnak elő, mégis ártalmasak, s ezért határozottan fellépünk ellenük.

A fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésében jelentős szerepet tölt be a honvédelmi oktatás, amelynek az elmúlt években ugyancsak kialakult a rendszere, létrejöttek legszükségesebb személyi és tárgyi

feltételei. Igen jelentős az a munka, amelyet e tekintetben az MHSZ végez, részben a tanintézeteknek segítséget nyújtva, részben pedig önállóan, saját bázislain. Az MHSZ csaknem 4500 klubjának többsége a közép- és szakmunkásképző iskolák, az egyetemek és főiskolák munkáját is segíti, őszinte elismeréssel szólhatok arról a munkáról is, amelyet az úttörőszövetség és a KISZ végez, elsősorban az Üttörő és Ifjú Gárda honvédelmi alegységekben a katonai szolgálat előtt álló fiatalok tudati és fizikai felkészítése érdekében.

Egészében véve annak vagyunk tanúi, hogy az általános és középiskolák, a felső- oktatási tanintézetek tanárainak. az MHSZ oktatóinak és a mozgalmi szervek aktivistáinak sok tízezres tábora munkálkodik a fiatalok honvédelmi készségének megalapozásán.

Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver nélküli katonai szolgálatot, összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel.

— A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Ennyi időre van szükség egyfelől a mind bonyolultabbá váló katonai mesterség elsajátításához, másfelől azért, hogy folyamatosan fenn tudjuk tartani a csapatok hadrafoghatóságát, harckészültségét.

A kedvezmények körébe tartozik, bogy a nős, és egyéb családi okok miatt nehezebb helyzetben lévő sorköteleseket lehetőleg a 'lakóhelyükhöz közeli alakulatokihoz hívjuk be. Igaz, egyes estekben erre honvédelmi érdekből, vagy egyszerűen aíért, mert a lakóhelyhez közeli alakulat nincs, nem kerülhet sor.

Az állampolgári kötelezettség érvényesülésének magas fokú megnyilvánulását tapasztaljuk a tartalékos katonák túlnyomó többségénél, ahogyan eleget tesznek honvédelmi kötelezettségeiknek. A behívóparancs mindenkinek gondot okoz, hiszen meg kell szakítani munkáját, magára kell hagynia a családot, esetleg el kell halasztania a tervezett Utazást, vagy üdülést, és így tovább. Mégis, a legtöbben megértéssel, fegyelmezetten, odaadással tesznek eleget kötelességüknek. Természetesen indokolt, halaszt- hatálán esetek ds vannak, s ezeket figyelembe is vesszük

Az állampolgári kötelezettség teljesítésének más, nagyszerű megnyilvánulásáról is beszámolhatok. Mint már említettem, a Honvédelmi Törvény előírja a nők had- kötelzettségét is — hadihely- zetben. Ennék alapján került sor az elmúlt években az egészségügyi szakképzettségű nők összeírására. A jelentkezésre kötelezett, több mint 100 000 nő pontosan és megértéssel tett eleget, s mindössze 21-en emeltek kifogást ellene. *

A miniszter ezután emlékeztetett arra: amikor tíz

évvel ezelőtt a Honvédelmi Törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó helsinki megállapodás után volt, és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg lehet teremteni.

— A szocialista világ, mindenekelőtt a Varsói Szerződésihez tartozó testvéri országuk nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy ez e remény valósággá váljon. A szovjet kormány, a Varsái Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének erre irányuló kezdeményezései azonban ez ideig nem találtak kellő fogadtatásra, megértésre. Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO felelős tényező; megegyezés helyett a konfrontáeiós lehetőségek

megteremtését és 'kiaknázását állították tevékenységük középpontjába. Leszerelés helyett még fokozottabb fegyverkezési versenybe kezdtek, amelyet az Egyesült Államok kormánya mindinkább megkísérel a világűrre is kiterjeszteni.

A szocialista országok, a testvéri szooialista közösség mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. Abból kiindulva, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltartóztatására, egy nukleáris katasztrófához vezető út eltorlaszolására, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének június 11-i, Budapesten megtartott ülésén újabb kezdeményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz.

A tíz évvel ezelőtt elfogadott Honvédelmi Törvény kellő keretet biztosít további feladatainkhoz, amelyek mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüggésben fontosnak tartjuk, hogy továbbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, amely megfelel mind ellenfeleink, mind fegyvertársaink mindenkori felkészültségének. Ebből bőven adódik feladat az ipar, a termelőegységek, az államigazgatás, a közoktatás és közművelődés területén egyaránt.

Különösen fontos, hogy tegyük hatékonyabbá a társadalom, mindenekelőtt az ifjúság hazafias és internacionalista nevelését. A hazaszeretet, a hazafiság az az eszme, amely a haza fegyveres őrzőjét minden nehézségen képes átvezetni, a legnehezebb helyzetekben is élteti.

Meggyőződésünk, hogy ez az alapja annak is, hogy az arra alkalmasak közül mind többen vállalják a hivatásos katonai szolgálatot, felismerve tevékenységük célját és értelmét: a béke védelmét.

Kárpáti Ferenc végezetül köszpnetet mondott a katonafiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük iránti kötelezettségüket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok az állam- olgárok, akik személyes önvédelmi kötelezettségeik teljesítésével közvetlenül részt vesznek a honvédelemben — hangoztatta.

— Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek és intézmények vezetőinek és dolgozóiniák, a pedagógusok nagy tömegeinek, akik munkájuk, kai honvédelmünk erősítését szolgálják. Végezetül engedjék meg, hogy a fegyveres erők és testületek állománya nevében megköszön» jem országunk politikai és állami vezető szerveinek, az Országgyűlésnek, népünknek, hazánk biztonságáért és védelméért tett erőfeszítéseit, a rólunk való gondoskodást — mondotta, s kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el.

A honvédelmi miniszter beszámolóját vita követte, majd Kárpáti Ferenc válasza után az Országgyűlés a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette.

*

Ezután az Országgyűlés zárt üléssel folytatta munkáját. Sarlós István előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot.

Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét, az alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányszervekkel kialakított munka- megosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők.

A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait az új követelményekhez igazítsák.

Ezzel az ülésszak véget ért.

vég r eh a jta sár ól.

A honvédelmi miniszter beszéde