Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

XXXVI. évfolyam, 150. szám. ARA: 1,80 Ft 1980. június 'il., péntek. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA : Világ proletárjai, egyesüljetek! : : Mai számunkból A FELSZABADULÁSI KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY TAPASZTALATAI (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MUNKAVÉDELEM A MÜSZERGYÁRBAN (4. old.) Befejezte látogatását a török államfő Az Országgyűlés nyári ülésszaka Költségvetés — honvédelmi törvény végrehajtása — ügyrendmódosítás Csütörtök délelőtt — 10 órakor — a Par­lamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a ke­reskedelmi bizottság benyújtotta jelenté­sét Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tava­szi ülésszakon — tett interpellációja tár­gyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bi­zottság az interpellációban foglalt két kér­dést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékeny­ségét a fogyasztási cikkek importja, ille­tőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegessé- gi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kor­mány számára, hogy a kifogásolt rendel­kezést meg kell szüntetni, és a kereske­delemiben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termé­kek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az in­terpelláló képviselő, mind Sziikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülés­szak tárgysorozatáról : 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981— 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módo­sításáról és egységes szövegéről szóló elő­terjesztés, amelyet — az ügyrend 43. pa­ragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyail meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter beszámolója Az 1985. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szó. ló törvényjavaslat egy öt­éves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatból ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és dön­tései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredmé­nyeknek. amelyeket elért­tünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröző- *dik a fizetőképességünk fenntartására és az életszín­vonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta be­vezetőben a miniszter, majd így folytatta : — Az 1985. évi zárszám­adás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd fo­rinttal egyezően alákultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A terve­zett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milli­árd forint lett. A megnöve­kedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföl­di forrásokból fedezhető. A bevételek elmaradásá­nak fő oka a gazdasági fej­lődés megtorpanása, a nép­gazdaság tiszta jövedelmé­nek kedvezőtlen alakulása. 1985-iben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a ter­vezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jö­vedelem csak néhány ágazat­iban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes ese­tekben minősíthető átmene­tinek — például a mezőgaz­daságban —, másutt tartós strukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, hogy megállítottuk a beru­házások és a reálbér sok év óta tartó csökkenésének fo­lyamatát. Sikerült — az elő­ző évinél kisebb, de így is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Meg­őriztük fizetőképességünket, de a külföldi adósság, szán­dékunkkal ellentétben, nőtt. A tartós gond az, hogy a termelés strukturális válto­zása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A tervekben a súlyos struk­turális döntések csak rész­ben kapnak helyet, a sza­bályozórendszer nem elég következetesen jelzi a mun­ka hatékonyságát, eseten­ként túlzottan alkalmazko­dik a kialakult adottságok­hoz. A hatékonyabb gazdál­kodás rögös útjával szem­ben ható tényezők erősebb­nek bizonyulnak. A veszte­séges tevékenység tartós tá­mogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. A bevételek elmaradását látva a kormány tett évközi megtakarító in­tézkedéseket, de tudjuk, hogy a kiadások nagy része rövid távon nem mérsékel­hető társadalmi kötelezett­ségvállaláson alapszik. A vállalatoktól és szövet­kezetektől származó nettó —• vagyis támogatásokkal csökkentett — adóbevétel 320 milliárd forintot ért eb Ez hatalmas összeg, de jócs­kán elmaradt az előirányzat­tól. Ebben a nemzeti jöve­delem alacsonyabb szintje mellett az is szerepet ját­szik, hogy a munkajövedel­mek jóval gyorsabban nőt­tek,-mint a tiszta jövedelem, amely az adók fő forrása. A vállalatok nyeresége a szigorúnak tartott szabályo­zás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség a kőolaj- és földgáztermelés­ben, a gépiparban, a vegy­iparban, a belkereskedelem­ben ; csökkent a kohászatban, az építőiparban, a közleke­désben. Vállalatonként je­lentősek a különbségek. Ese­tenként magas jövedelmező­ségű vállalatok mellett pél­dául 23 vállalat pénzügyi hiánya egyenként meghalad­ja a 100 millió forintot (ösz- szesen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többsé­gében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szaná­lási eljárás indult, de e vál­lalatok többségének saját erőből kell talpraállnia. Ezt (Folytatás a 2. oldalon.) Kenan Evren a Török Köz­társaság elnöke csütörtökön délelőtt a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát kereste fel. A magas rangú vendéget Be- rend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkár- helyettes fogadta az Akadé­mia székházában. Ezt köve­tően tájékoztató hangzott el gróf Széchenyi István által, 1825-ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatások­ról, illetve a magyaT és a •török tudósak együttműködé­sének további lehetőségeiről A török államfő nagy ér­deklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának keleti gyűjteményét, s látogatását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Akadé­mia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget, majd hivatalos látogatása be­fejeztével, csütörtökön dél­után elutazott Budapestről. A A JKSZ XIII. kongresszusa csütörtökön Belgrádban mun. kabizottságökban folytatta munkáját. A bizottsági ülé­sek már szerdán megkezdőd­ték, s összesen közel 1000 küldött jelentkezett felszóla lásra. A vita este fél 10-ig tartott, és reggel fél 9-kor folytatódott. Az MSZMP KB küldött­sége, amely Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével részt- vesz a JKSZ XIII. kongresz- szusán, csütörtökön délélőtt ellátogatott a Belgrád köze­lében lévő Zseleznikbe, ahol LosoncZi Pál társaságában érkező Kenian Evren elnököt és kíséretének tagjait az Or­szágház előtt, a Török Köz­társaság és a Magyar Nép- köztársaság zászlóival fello­bogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztattá. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. A vendé­gek és vendéglátóik gépko­csikba szálltak, és díszmoto­rosok kíséretében a Ferihe­gyi repülőtérre hajtattak, A két ország lobogóival dí­szített légikikötő betonján Losonczi Pál és Várkonyi Pétéi- külügyminiszter, vala­mint Szálai Lajos, hazánk aríkarai és Asaf Inban Tö­rökország budapesti nagy­követe búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kí­séretének 'tagjaitól. A vendé, gék beszálltak a különrepülő- g'épbe, amely a magasba emelkedőt t. megismerkedett az „Ivó Lola Ribar” szerszámgépgyár mun­kájával. Mdhajlo Milosevics vezér­igazgató egyebek között el­mondotta, hogy termékeik külföldön, Kanadában, az NSZK-ban, Svájcban, a Szov­jetunióban, Csehs zlováklá ban az USA-ban és Japánban is keresettek. Beszámolt arról, hogy a vállalat 1983 óta ered­ményes együttműködést foly­tait a Csepeli Szerszámgép- gyárral megmunkáló közpon­túik és csigák öves fogköszörű­gép gyártásában. Tanácskozik a JKSZ kongresszusa Üzemlátogatáson az MSZMP küldöttsége Községi kategóriában első Zomba Yándorzászló a környezetvédelemért Ülést tartott a megyei tanács A VI. ötéves terv megvalósulása Tegnap ünnepi tanácsülés vélt Zömbán. Napirenden szerepelt a tanács VII. ötéves középtávú tervének és az ezt segítő cselekvési program­nak a megtárgyalása és elfo­gadása. Az ülésen megjelent Rib- ling Ferenc, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese. Értékelte az 1979-ben meghirdetett megyei „Tele­püléstisztasági és környezet- védelmi akció” Zomba köz­ségben 1985-ben elért ered­ményeit, majd átadta az első helyezést elértnek járó ván­dorzászlót, oklevelet, a vele járó pénzjutalommal. A ki­emelkedő társadalmi munkát végző közösségek közül az Egyesült Erővel Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet Kaffka Margit és Szabó Er­zsébet szocialista brigádjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának „Kiváló társa­dalmi munkáért” emlékpla­kettjét, a Tolna Megyei Ta­nács társadalmi munkáért elismerő Oklevelét Ulmer Klára és Kláb József vb-tag kapta. A Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának „Kiváló Társadalmi Munkás” oklevelét öten vették át. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács. A szo­kásos napirendeken kívül megtárgyalták és elfogadták a VI. ötéves pénzügyi terv célkitűzéseinek megvalósí­tásáról szóló jelentést, amely tartalmazta az elmúlt évi működési költségvetési és fejlesztési alap felhasználá­sának a részleteit is. A VI. ötéves tanácsi pénzügyi terVben is szigorúbb felté­telek érvényesültek, így ta­nácsok pénzeszközei is csak visszafogottabban növeked­hettek. A társadalompoliti­kai célokhoz alkalmazkodva a terv az egészségügyi ellá­tás, az általános iskolai ok­tatás feltételeinek és az alapvető kommunális ellá­tottság javítását tűzte ki — többek között — célul. Az időszakban a tanácsok kö­zel 11 milliárd forint műkö­dési, fenntartási előirány­zattal és 3,7 milliárd forint fejlesztési alappal gazdál­kodtak. A költségvetési szervek többsége a rendelkezésre ál­ló pénzeszközöket takaréko­san és körültekintően hasz­nálta fel. Ez tette lehetővé, hogy a nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére a ki­emelt feladatok ellátásában szerény előrelépés történt. Néhány fontos területen a megye országosan is kedve­ző helyet foglal el. Ezek kö­zé tartozik az óvodai, a kör­zeti orvosi és napközis ellá­tás. Az alapos és elemző jelen­tésből csak néhány fontos terület megemlítésére van lehetőség, nem érintve a működési és fenntartási te­vékenység nagyobbik részét. A tervidőszak alatt példá­ul tovább folytatódott a te­lepüléseket veszélyeztető víz. folyások rendezése. A gyer­mekorvosi körzetek száma kilenccel nőtt, öt fogorvo­si állással több van a me­gyében. Tamásiban megépült az új egészségügyi központ, jelentősen nőtt a szociális segélyek összege, a terve­zett kétszáz helyett száz­harminccal növekedett a szociális otthoni helyek szá­ma. A középfokú oktatásban megkezdődött a felkészülés a nagyobb létszámú korosz­tályok fogadására. Az ingatlankezelő szervek, a tervezettnél majdnem száz lakással többet, közel kilencszázat újítottak fel, központi támogatásból. A terv eredetileg 8800 la­kás felépülésével számolt, ebből 1300 lett volna a cél­csoportos állami lakás és 7500 a magánlakás. Végül 815 állami lakás épült fel, összesen pedig 8473 család költözhetett új otthonba. A lakásellátás ezzel valameny- nyi településkategóriában javult, kedvezőbb a lakásál­lomány összetétele, felsze­reltsége. A jelentős minisztériumi támogatással épülő főiskolai kollégium hamarosan elké­szül. Tovább javult a közsé­gek egészséges ivóvízzel való ellátása, a 17 veszélyeztetett település közül hatban tár­sulati beruházásban komp­lett vízmű és elosztóhálózat épült, kilencben pedig köz­kifolyás rendszer létesült. A tanácsülés második fő témája a megye testnevelé­si és sportmozgalmának kö­zéptávú terve volt. Ennek vitájában felszólalt — töb­bek között — Váradi Lász­ló, a megyei pártbizottság titkára, és Nagy Sándor, az OTSH osztályvezetője. A programot a tanácsülés el­fogadta. majd bejelentések­kel ért véget. Ribllng Ferenc átadja » díjat Szulimán Ferenc tanácsel­nöknek

Next

/
Thumbnails
Contents