Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
u Képújság 198t». június 2>. ÖN Levélcímünk: 7101 Sxekszárd, Postafiók: 71 Mi a KOMÉP Durisoi? Lapunk utolsó oldalán jelent meg a hirdetés a KO- MÊP Durisol-ról. Nem csoda, ha ez tfelkeltette olvasóink kíváncsiságát és többen is választ kértek tőlünk: mi a KOMÉP Durisoi? Feltettük a kérdést a legilletékesebbnek, Wéber Tibornak, a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat Durisol- irodája vezetőjének, aki elmondta: — Ez egy falazóelem, amelynek gyártását és értékesítését idén májusban kezdte el a Komárom Megyei Állami Építőiipari Vállalat. A Durisotl kézi falazóelemekkel a kislakás-építő, két segítik. — A gyártási' alapanyagot az ásványost töt t faaprítékok alkotják, melyek a statikai és épületfizikái követelmények kielégítésén túl biztosítják a természetes előfeltételeket az egészséges és kellemes lakókiimához és lakóhigiéniához. A falazóelemék alkalmasak az egy- és többszintes lakás építésén túl köz-, oktatási, mezőgazdasági és ipari épületek külső és belső teherhordó falszerkezeteinek építésére. — E kézi falazóelem alT elefonszámunk : 16-211 kailimazásával egy-egy városrészen belül szinte mindén magasépítési feladat megvalósítható. A tervezők és építtetők fantáziáját nem korlátozza szigorú kötöttség, történelmi városrészekbe illő foghíjbeépítésre is alkalmas. — A Durisoi falszerkezeti rendszer eltér a hagyományos falazatoktól azáltal, hogy a teherhordó és a hőszigetelő funkciók elválasztódnak, azok az igénybevételnek megfelelően külöín- külön méretezhetők az adott körülményekhez, viszonyokhoz. A falszeiikezet, miután elvégezték hagyományos ha. barccsal a vakolást, kielégíti az 1986. március 15-én életbe lépett hőtechnikai követelményeket. — Különösebb szaktudás sem kell ahhoz, hogy valaki ebből a falelemiből építsen. Az elemek habarcs nélkül, „szárazon” helyezhetők egymásra, az elemprofilok „LE- GÓ elven” biztosítják a falaikat. Egy szakember irányításával az épfitttető családtagjai is alkalmasak a kivitelezésre a KOMÉP által biztosított kivitelezési úfcmu. tató alapján. E szerkezet al- kőlimazásával 15—20 százalékos költségmegtakarítás érhető el. jűm H f Ir I f Lehet-e Robi kapálógépet vásárolni? Nagy László bátaszéki olvasónk írta, hogy szeretne Robi rotációs kapát vásárol, ni. Kérdezi, hogy mikor, hol, vagy egyáltalán számíthat-e ilyen kisgépre? A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Andrási Imre válaszolt: — A keresett Robi rotációs kapálógép jelenleg a kiskereskedelmi egységekben nem kapható. Kérését -továbbítottuk a Titán Nagykereskedelmi Vállalathoz. A Titán- bolt Prometheus szocialista brigádja vállalta, hogy a be. érkezés függvényében kielégíti olvasójuk igényét. Elhelyezik-e a védőkorlátokat? Egy „felháborodott” szekszárdi lakos leveléből idézünk: „A gyalogosok éppúgy mint az autók úgy közieked. nek most már a Mártírok terén lévő parkban, mintha az közút lenne. Természetesen zavarva ezzel az ott sétáló, játszó, közlekedő emm H A berek és kisgyermekek testi épségét, nyugalmát, mivel itt senki sem számol azzal, hogy gépkocsi közlekedhet. Nem is beszélve arról, hogy ezzel k szép kövezetét, füvet teszik tönkre. Gépkocsik járnak be az újonnon átadott orvosi rendelőhöz is — temészetesen a füvön keresztül. Védőkorlát, lánc kihelyezésével meg lehetne akadályozni a gépkocsik parkban történő közlekedését, a park tönkretételét, az emberek veszélyeztetését. A parkban kb. Z hónsfpja ,egy lakókocsi áll, amelyben dolgozó embereket soha nem lehet látni, viszont a városképet nagyon rontja.” Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kovács János válaszolt olvasónk levelére: — A Mártírok terén lévő közintézményeket szabálytalanul megközelítő gépkocsikat közterület-fel ügyel őimk — a panasz bejelentése óta — fokozottan ellenőrzik. — Olvasójuk által javasolt védőkorlátok, láncok kihelyezését városszépészeli szempontok miatt nem végeztetjük el. A Mártírok tere 18. szám előtti zöldterületen álló lakókocsit — a feladat befejeztével — időközben elszállították. /\ I fii letet is rendel a herendi porcelángyártól. Ez a készlet azóta is a Viktória nevett viseli és igen közkedvelt terméke a gyárnak. Párizsban 1900-ban, majd 1904-ben Saint Louisban a kiállításon már aranydiplomát kapnak a kiállított herendi termékek, melyeknek ekkor már Farkasházy Fischer Jenő a „szülőatyja”. A választék a 30-as évektől kezdődően már kisplasztikái termékekkel is bővül és olyan nevek fémjelzik mint Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Vastag György, Lux Elek. A Herendi Porcelángyárban ma már 600 porcelánfestő, 15 mérnök, 20 technikus és 7 tervezőművész munkálkodik azon, hogy a világhírnévre szert tett herendi porcelánáruk a huszadik században is megállják helyüket, és a jó hírnévhez méltóan öregbítsék a magyar porcelán- gyártás elismertségét1. Fotó: Gottvald Károly Az 1826-os esztendőben manufaktúra alakult Herenden, kőedények gyártására. Alig tizenhárom év múlva (1839-ben) Farkasházy Fischer Mór, az akikor hazánkban még újdonságnak számító porcelángyártásba kezdett. Három esztendő múltán, 1842-ben az Első Magyar Iparmúkiállításon szenzációs sikert könyvelhet el a gyár, mert díjat is nyernek. Viktória királynő készPorcelán virágok Egy remek kiállítási darab Áttöréses tál A díszítéseket aprólékos munkával, kézzel festik A tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről . szóló korábbi jogszabályi módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8/1986. (V. 22.) ÁBMH számú rendelkezése, amely szerint a szülés céljából történő hazatérés, valamint itthoni szülés esetén az anya és a gyermeke után a szülést követő százhatvannyola napig a családi pótlék jár, amelyet a harmincegyedik naptól kezdődően forintban kell fizetni. Kórházi ápolás végett, továbbá a gyermek kórházi ápolása céljából a gyermeket kísérő szülő hazatérése esetén a családi pótlék korlátozás nélkül megilleti a dolgozót, amelyet a harmincegyedik naptól forintban kell fizetni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 871986. (V. 22.) MÉM számú rende-* lete a kitüntetések adományozásának rendjéről szóló korábbi jogszabályt módosít, ja, kimondja, hogy az ott meghatározott kitüntetésekkel járó pénzjutalmat a dolgozó átlagkeresetének, Valamint a keresetszabályozó adók alapjának számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mindkét említett jogszabály a kihirdetése napján- hatályba lépett és a Magyar Közlöny 1986. évi 20. számában olvasható.. A Munkaügyi Közlöny idei 8. számában olvasható az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság irányelve az üzemi balesetek eLbírálá. sánák szigorításáról, mely irányelvből szó szerint idézzük, hogy: „A halesetet kivizsgáló személy köteles azonnal alkoholszonda-vizsgálatot elrendelni minden olyan esetben, amikor a kö. rülményetaből arra lehet kő. vetkeztetni, hogy a sérült alkoholtól befolyásolt állapotban van.” Tudni kell azi is, hogy ha az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadja, azaz a sérült nem engedi magát megszondáztatni, úgy kell tekinteni, mintha az alkoholfogyasztás megállapítást nyert volna. Ha a sérült vitatja a szonda által kimutatottakat, véral- kobol-vizsgálatról kell gondoskodni. Rámutat az irányelv arra is, miszerint a szigorító rendelkezések cíélja, hogy kizárásra kerüljenek az üzemi balesetek köréből azók a balesetek, amelyek a) kizárólag a sérült, ittassága miatt, vagy-b) a munkahelyi feladathoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, vagy c) engedély nélküli járműhasználat, vagy d) munkahelyi rendbontás, vagy e) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során következtek be. Ugyancsák nem jogosult baleseti ellátásra az a sérült, aki az orvosi segítség igény- bevételével. illetőleg a baleset bejelentésével késlekedett. A vonatkozó rendelkezések megfelelően alapc* megismerése nemcsak számos felesleges vitát tesz elkerülhetővé, de mindem hizony- -nyal kedvezően befolyásolja a dolgozók munkahelyi magatartását is. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Szigorúbb fellépést az inas járművezetőkkel szemben A Legfőbb Ügyészségen közös szakmai értekezletet tartottak a fővárosi és a megyei rendőrfőkapitányok, főügyészek, valamint a büntető és a katonai bírósági elnökök. A tanácskozás témája a közlekedési bűncselekmények, különösen a járművek ittas vezetése megítélésének jogpolitikai értékelése, e cselekmények elbírálásának az eddigieknél szigorúbb megítélése volt. Ügyészi, rendőrségi és bírósági szempontból az a törekvés — miként az értekezleten hangsúlyozták —, hogy csakis szigorú el bí rálással, joga lkaim ázás j gyakorlattal lehet eredményesebben fellépni a sokakat veszélyeztető ittas járművezetőkkel szemben. Dr. Nyíri Sándor, a- legfőbb ügyész helyettese tájékoztatójában utalt arra, hogy évről évre növekszik a közúti balesetek száma. Tavaly a balesetek több mint 17 százalékát ittasan- idézték elő, s az emiatt lefolytatott eljárások szálma meghaladta a 13 ezret, ami az összes közlekedési bűncselekmény csaknem háromnegyed részét jelenti. Növekedett az ittas járművezetők büntetésének mértéke — a szabadságvesztés, a pénzbüntetés egyaránt —, mindez azonban nem sokat javított a közúti közlekedésben részt vevők fegyelmén. Pedig itt nemcsak a járművezetők biztonságáról van szó, hanem az utasokéról — s egyáltalán, az állam- polgári fegyelemről. Ehhez az utóbbi gondolathoz kapcsolódott előadásával Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettes is, aki több tényező együttes figyelembevételéről szólt. Hangsúlyozta: a közlekedés biztonságához, illetve a balesetek, az ittas járművezetés elleni küzdelemhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő jog- propaganda, felvilágosító- és nevelőtevékenység folyjék, s ebből ki kell vennie a részét minden közlekedésbiztonsági tanácsnak, a rendőrséginek és — a maga sajátos eszközeivel — az ügyészségnek, a bíróság Okinak is. Az azonban kétségtelen — tette hozzá —, hogyhá az állampolgári fegyelem általában nem javul, akkor a biztonságos közlekedés terén sem várhattunk sok jót. Marad tehát — és úgy tűnik, ezt kell. alkalmazni — a közlekedési bűncselekmények, különösen a járművet ittasain vezetők szigorúbb elbírálása. A rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági eljárások során ezekkel a „keményebb” módszerekkel is élni kell, hogy a közúti közlekedés ezután kevesebb veszélyt hordozzon magában, kevesebb áldozatot szedjen, illetve ne okozzon oly sok súlyos személyi sérülést. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár a közlekedési bűncselekmények bírósági megítélésének gyakorlatáról, az ítélkezés szigorításának szükségességéről szólt az értekezleten.
