Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
2^ÉPÜJSÀG 1986. június 23. A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) a hosszabb távú vállalati politika kialakítását. Szakértői csoport alakult a Kamarában, amely bekapcsolódik az ezzel kapcsolatos javaslat kidolgozásába. A Kamara foglalkozni kíván a váHalálokait terhelő adminisztrációs feladatok, statisztikai adatszolgáltatások mérséklésével is — mondotta. Befejezésül felhívta a kamarai tagvállalatokat, hogy minél tevékenyebben vegyenek részt a gazdasági döntések előkészítésében!, mert ez a vállalatok és az egész népgazdaság közös érdéke. A beszámolót vita követte. Felszólalt a vitában Kapo- lyi László ipari miniszter is. Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. Elöljáróban szólt a Kamara tevékenységének növekvő jelentőségéről, jó irányú fejlődéséről. Mint mondotta, a mi társadalmunkban is léteznek valós érdekviszonyok, ezért fontos, hogy legyenek olyan fórumok, ahol ezek kifejezésre jutnak. A gazdaság intézményrendszerében a Kamara feladata a magyar vállalatok és szövetkezetek érdekeinek képviselete. — Társadalmi közéletünk, politikai intézményrendszerünk úgy alakul, hogy ott, ahol ennek helye van, erősödnek a függőségi, hierarchikus kapcsolatok, ahol viszont célravezetőbb és hatékonyabb, ott a demokratikus önkormányzati, a szocialista önigazgatási elemek fejlődnek. Ennek célja, hogy a rendeletek és utasítások helyett a megegyezés legyen munkánk alapja. Ez a .kapcsolat- rendszer azonban feltételezi az egymás érdekeit tiszteletben tartó magatartást. Ehhez természetesen a társadalmi, politikai szerveknek is alkalmazkodniuk kell; nincs helyé az utasításos munkastílusnak. A gazdasági vezetők helyzetéről, munkájáról szólva Havasi Ferenc elmondotta, hogy az elmúlt négy évtized 'során minden időszakban voltak olyan gondok, amelyek alaposan próbára tették a gazdaság vezetőit. MegküHangoztatita; jelenleg, amikor növekszik a vállalati önállóság, a decentralizáció, különösen fontos, hogy megfelelő információk álljanak a vállalati vezetők rendfelkezé- sére. Csak így lehet olyan döntéseket kialakítani,'amelyek elősegítik a vállalatok kívánt fejlődését. Mint mondotta, a vállalati adatok előzetes összesítése alapján megvan^ a lehetőség arra, hogy összefogással, közös gondolkodással felgyorsulhasson a fejlődés, örvendetes, hogy a vállalatoknál olyan stratégia van kialakulóban, amelynek révén a társadalmi, gazdásági célokkal összhangban számítani lehet az export, a jövedelmezőség növekedésére. lömböztetett tisztelettel, kell hát szólni azokról, akik a jelenlegi évtized nehézségeit vállalják. Ha az előttünk álló nehéz feladatokat meg akarjuk oldani, akkor ezeknek a gazdasági vezetőknek meg kell adni a munkájukhoz szükséges erkölcsi segítséget, támogatást. Azok a bizonytalansági tényezők, amelyek az új vezetési formákra történő átállás során kialakultak, fokozatosan megszűnnek, a vállalatok irányításában újonnan bekapcsolódott testületek pedig az igazságos és erőteljes vezetés szilárd hátterévé válnak. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy az ország építéséhez, a gazdasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt» és a közvélemény által is elfogadott programmal rendelkezik, a XXII. pártkongresszus határozatának és a VII. ötéves tervnek az előkészítésében az ország színe-java részt vett. E dokumentumokat felelős fórumok véleményezték és a viták során «liakították ki, erősítették meg. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első félév teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Munkánk fogyatékosságai és az újiabb kedvezőtlen nemzetközi gazdasági fejleményék miatt meglehetősen nehéz körülmények között kezdődődd a VII. ötéves terv magvalósítása. Felvetődik a kérdés: A jelenlegi helyzetben nem túl sok-e a gazdasági prioritás, lehet-e ezeket egyszerre érvényesíteni? Vajon nem jött-e el az ideje egy újabb akcióprogram k i dolgozásának? A gazdaságirányítás nyitott és rugalmas, arra azonban nincs lehetőség, hogy lényeges engedményeket tegyünk elhatározott céljainkat illetően. Választási lehetőségünk viszonylag szűk. Adósságszolgálati kötelezettségünknek pontosan eleget kell tennünk, s ehhez mindenképpen teljesíteni kell a VII. öltéves tervben előirányzott feladatokat. Erre kényszerít bennünket az is, hogy lépést kell tartanunk a nemzetközi műszaki és technikai haladással. Nem lehet megrekedni a korábbi alacsony felhalmozási szinten, mert így előbb-utóbb felélnénk jövőnket. Felvetődik a kérdés — folytatta ezután —, hogy a Marjai József a kormány nevében üdvözölte a Kamara közgyűlésének résztvevőit. Elmondotta: a kormányzat határozott szándéka, hogy a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével tovább növekedjen a Kamara szerepe, lehetősége a gazdasági folyamatok formálásában. Fontos, hogy új státusa révén minőségileg új alapokra helyeződjön a Kamara munkája, kapcsolata a kormányzattal. Minőségileg fejlődött, tartalmában gazdagodott, szervezetében erősödött a Kamara érdekvédelmi, egyeztető tevékenysége. Nagyon fontos az érdekképviselet tartalmának helyes értelmezése. Ez ugyanis nem az egyedi vállalati érdekek képviseletét jelenti. A kormányzat nagyra értékeli, hogy a Kamara állásfoglalásaiban meghatározó a kritikai szemlélet. Fontos azonban az is, hogy a továbbiakban ne csak azt fogalmazzák meg, mi rossz, hanem nyújtsanak segítséget a lehetséges megoldások, alternatívák kidolgozásához. A kormányzat a Kamarától a népgazdasági feltételekkel _ ténylegesen számoló megalapozott, a gyakorlatban megvalósítható jamagyar gazdaságban adott-e a lehetőség az évi 3 százalékos növekedésre. A válasz egyértelmű: igen. Ehhez azonban fel kell tárni a kormányzati munkában, az irányítási rendszerben rejlő további lehetőségeket, javítani a vállalatok gazdálkodását, jobban kell hasznosítani a tudományos, szellemi potenciálunkat, a vezetők és a dolgozók öntevékeny kezdeményezéseit. Megnőtt az emberi (tényező szerepe. Változtatni! kell azon a felfogáson, amelynek következménye az egymásra mutogatás, a felelősség alól való kibúvás; sok területen lazult a fegyelem, s ezt nem szabad megengedni. Befejezésül Havasi Ferenc tolmácsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jókívánságait a Kamara további sikeres munkájához. vasiatokat vár. Lényeges a Kamarai érdekközvetítő 1 munka fejlesztése. A vállalatok túlnyomó többségének érdeke ugyanis a szállítási fegyelem, a minőség megkövetelése, sőt az inflációs áremeléssel elért nyereség- növelés elleni fellépés is közös vállalati érdek. Hatékonyan csak ezeknek a követelményeknek az érvényesítésével lehet képviselni a vállalatok érdekeit. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban azokról a kormányzati intézkedésekről szólt, amelyeknek célja a szelektivitás erősítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Elmondotta, hogy az exportösztönző pályázati rendszer része a kongresszusi határozat, a VII. ötéves terv teljesítését szolgáló programnak. Az ennek keretében létrejövő megállapodások jelentős előnyöket, kedvezményeket biztosítanak az export növelésére vállalkozók-, nak. Eddig 237 pályázat érkezett az elbíráló szervekhez, s 191 pályázatod értékeltek. Az esetek többségében két héten belül megtörtént a pályázatok elbírálása. A pályázatot benyújtó vállalatok többsége új kapacitások kiépítésével bővíti exportját. A beruházások 80— 85 százaléka olyan fejlesztés, amelynek keretében korszerűsítik a gépparkot, emelik a termelés technikai, technológiai színvonalát. A fejlesztések többsége új termék létrehozását, vagy a már gyártott termékek jobb minőségben történő előállítását szolgálja. A létrejövő többletexport-árualap gazdaságossága meghaladja a nép- gazdasági és a szakágazati átlagot. A kormányzat felhívja a vállalatokat arra, hogy ezt a munkát tovább folytassák. A kormányzat szerepének és felelősségének hangsúlyo. zása melleit azonban azt is el kell mondani, hogy a szelektivitás elősegítése, a struktúraváltás gyorsítása nagy mértékben múlik a vállalatokon is. Szükséges a vállalatokon belüli szenkézel fejlesztése, átalakítása, a vállalati források szelektív felhasználása. A Struktúra átalakításának serkentő eleme és egyúttal fontos eszköze a nemzetközi folyamatokba való erőteljesebb, szerves bekapcsolódás. Közös erőfeszítéssel meg kell szüntetni azt a jelenséget, hogy a vál. lalatok egy része kényszerű, lehetőleg elkerülendő tevékenységnek tekintse az exportot. Egyes esetekben a külföldi értékesítés költségeit, többletráfordításait^ belső piacra hárítja. A nemzetközi munkarríegosztásba való bekapcsolódással, a megfele. - lő szerkezetű külkereskedelmi áruforgalom kialakításával gyorsítható a technológiaáramlás is. Hasonló a helyzet a hatékony foglalkoztatás területén is. Ennek megoldása sem csupán kormányzati fel. adat. Nem lehet elfogadni olyan véleményeket, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben és eszközrendszer mellett ezen a területen nincs mód az előrelépésre. Minden vállalatnak lehetősége van erre, és kötelessége is, hogy ne kössön le felesleges munkaerőt. Bár á szabályozórendszer nem kényszeríti ki eléggé a racionális munkaerő-gazdálkodást, de nem is gátja az ilyen irányú vállalati cselekvésnek. Erre számos jó példa is altoad. Fontos feladat a szabályozórendszer, az ár-, a bér-, a pénzügyi és az adórendszer továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos kamarai vélemények sokat segítettek a kormányzati munkában, a továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a piaci rend, a tisztességes gazdálkodás feltételeinek biztosítására. Ez az egész vállalati szféra érdéke, és ezen a területen sokat tehet a Kamara. Fontos, hogy a becsületesen gazdálkodó vállalatok érdekei érvényesüljenek. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfogalmazott javaslatokat, észrevételeket a kormányzat tanulmányozni fogja, s mindent elkövetnek annaik érdekében, hogy azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita befejezése után a közgyűlés elfogadta a Magyar Kereskedelmi Kamara módosított alapszabályát. Ez magában foglalja az Elnöki Tanács múlt évi törvényerejű rendeletét, amely módosította és\ kiterjesztette a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységi körét, státuszát pedig társadalmi szervezetként határozta meg. Ezután a közgyűlés határozatot hozott a Magyar Kereskedelmi Kamara következő .öt esztendőre szóló feladatairól, munkájának továbbfejlesztéséről. Beck Tamás 18 volt kamarai tisztségviselőnek eredményes munkája elismeréséül emlékplakettet adott át. Ezután a közgyűlés megválasztotta a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségét és felügyelő bizottságát. A Kamara elnöke ismét Beck Tamás, a Buda—Flax vezér- igazgatója, főtitkára Lőrineze Péter lett. A Kamara alelnö- kei: Drótos László, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója, Karácsonyi Tibor, a RAVILL vezérigazgatója, Martos István, a Medicor vezérigazgatója. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. Tóth József, a Mineralimpgx vezérigazgatója és Zányi Jenő. A felügyelő bizottság elnökévé Kisgergely Lajost, a Péti Nitrogénművek vezérigazgatóját választották. Havasi Ferenc beszéde Marjai József beszéde Pillantás a hetre A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházéban június 24-én 14 órakor ülésezik a családvédelmi tanács. Megtárgyalják a családjogi törvény módosításának elveiről szóló minisztertanácsi határozatot. Előadó: dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes.- * Miként előzhetők meg a mezőgazdasági balesetek? Erről a témáról tanácskoznak a szakemberek június 24-én és 25-én Balatonfüreden, a SZOT Szállóban. Hazánkban tartja ugyanis XVI. nemzetközi kollokviumát az IVSS — az ENSZ mellett működő munkavédelmi és szociális kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet. A megbeszélést a mezőgazdasági baleseteket és a foglalkozási betegségeket megelőző nemzetközi szekció és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Gépesítési Társasága szervezi. * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa június 25-én 18 órakor Budapesten a Dubarry kávéházban a könyvhét mérlegét vonja meg. „Párbeszéd a kultúráról” címet viseli a megbeszélés. \ » Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési tervét ismerteti a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében június 25-én 14 órakor Tóth Sándor, az Országos Vízügyi Hivatal munkatársa, a ráckevei körzeti csoport ülésén. * A KGST európai földrajzi társaságainak főtitkári értekezlete Budapesten és Egerben lesz, június 26-a és július 2-a között. A megbeszélést a Magyar Földrajzi Társaság szervezi. * A lakóházak fenntartásával és felújításával kapcsolatban elfogadott munkaprogram végrehajtásáról tanácskozik június 27-én a Fogyasztók Országos Tanácsa lakás- építési és -fenntartási szakértői bizottsága a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A csillagászati nyár beköszöntével — no meg a hőséggel. az általános szabadságolásokkal — lassan eljön a sokat emlegetett külpolitikai uborkaszezon is. Bár a hír- ügynökségek kínálatán ez még nem érződik: minden napra jut előrejelzés. Hétfő: Az ASEAN tagállamai Japán és az Egyesült Államok részvételével külügyminiszteri értekezletet tartanak Manilában. A Fülöp-szigetek fővárosában a délkelet-ázsiai térség helyzetéről lesz szó, különös tekintettel az Indokínai-félsziget körüli nemzetközi párbeszédre. Kedd: A marokkói Casablancában ülést tartanak az Arab Liga külügyminiszterei. A tanácskozáson megtárgyalják az iraki—iráni háború befejezésének lehetőségeit és az arab országok katonai1, politikai és gazdasági együttműködésének perspektíváját. Szerda: Belgrádban megkezdődik a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XIII. kongresszusa. Déli szomszédaink nincsenek rózsás gazdasági helyzetben, és számos gazdasági probléma is súlyosbodott áz előző hasonló fórum óta. Ezért fokozott figyelem kíséri a mostani mérlegkészítést, a feladatok kijelölését. Csütörtök: Az előzetes elképzelések szerint befejeződik a genfi szovjet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója. Az atom- és űrfegyverekről folytatott, megbeszéléseken a Szovjetunió új. nagy jelentőségű javaslatokat terjesztett elő, de a részletek a tárgyalások bizalmas jellege miatt még nem ismeretesek. Péntek: Befejeződik a Közös Piac kétnaposra tervezett csúcsértekezlete Hágában. Az EGK vezető politikusai elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkoznak majd, de nyilván megtárgyalják a szocialista országok legújabb leszerelési és együttműködési javaslatait is. Szombat: Szaúd-Arábia fővárosában, Riadban kerül sor az öböl-menti Együttműködés Tanácsa külügyminiszteri értekezletére. Az elhúzódó és egyre hevesebbé váló iraki—iráni háború kérdésein túl a közeljövő politikai és gazdasági kilátásai is számos problémát vetnek föl. Vasárnap: Varsóban megkezdi munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. Ez lesz a legmagasabb szintű pártfórum első tanácskozása a rendkívüli állapot bevezetése utáni időszakban. Az utóbbi hónapokban kétségtelenül tovább gyorsult a konszolidáció Lengyelországban, s így minden-'fel-tétel adott az események higgadt értékeléséhez, a meglévő problémák megoldásához vezető út megválasztásához. Mai kommentárunk Csodaszer híján Az előzetes elképzelések szerint ma fejezi be munkáját a Szocialista Internacionálé kongresszusa. A hetvenöt szocialista és szociáldemokrata szervezet képviseletében péntek óta Limában tárgyal 450 politikus, köztük számos ismert személyiség. A Szocialista Internacionálé ezúttal első ízben tartjia kongresszusát Latin-Amerikában, s ez természetesen meglátszik a tanácskozás napirendjén is: elsősorban a fejlődő országok gazdasági és politikai problémáiról,, azok lehetséges megoldásáról van szó, a felszólalások rendre olyan kérdéséket feszegetnek, mint az átfogó regionális gazdaságfejlesztési programok, az adósságok átütemezése, a kereskedelem reformja, a nemzetközi segélyakciók felihasználása. Kalevi Sorsa jelentést terjesztett a konferencia elé a leszerelésről, szó esik az emberi jogok — Lat in -Amer ikg ban egyébként is nagyon aktuális — problémaköréről. * A szervezet egyébként nem most kezdett Latin-Aimeri- ka, s általában a fejlődő térségek gondjaival foglalkozni. A vezető szociáldemokrata és szocialista politikusok, köztük elsőként olyan személyiségek, mint Willy Brandt és Olof Palme, már a hetvenes évek közepe óta fokozott figyelmet szenteltek ezeknek a problémáknak. Ennek köszönhetően a Szocialista Internacionálé megérdemelt tekintélyt vívott ki magának, bár álláspontja nem mentes az ellentmondásoktól — az egyes jelenségek okainak értékelésekor olykor nem ás elég mélyre, megmarad a felszínes megállapításoknál —, nem lehet elvitatni tisztességes szándékát, azt, hogy segíteni szeretne. Ez persze korántsem önzetlen, emberbaráti gesztus. Azon a felismerésen is alapszik, hogy a jövőben egyre nagyobb politikai szerephez jutnak a fejlődő országok, s alapvetően most dől el, később milyen pozíciókat foglalnak majd el egyes nemzetközi kérdésekben. • , A Szocialista Internacionálé sem elméletben, sem gyakorlatban nem rendelkezik csodaszerrel a fejlődő országok helyzetének megjavítására. Am a józan, megfontolt, a gondokat számiba vevő és alapos elemzés után rangsoroló politizálással példát mutathat más nyugati pártoknak, kormányoknak is. HORVÁTH GÁBOR
