Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. június 21. NÉPÚJSÁG 5 Lakásépítés Tolna megyében Lehet három kívánságod! A mesebeli felszólításra sokan sokféléképpen (vagy talán nagyon is egykaptafára) válaszolnának, egy azonban biztos, az óhajok többségében helyet kapná a meghitt otthon, önálló, saját elképzelés szerint kialakított lakás. Nemcsak a fiatal, családalapítás előtt vagy után álló generációnál, hanem a középkorosztálynál, az idősek jó részénél is. Kinek-kinek megvannak a személyes késztetései, indítékai, hogy mégis legtöbbször a fiaítialokát említjük, azzal magyarázható, hogy náluk halmozottan jelentkeznek az indulás gondjai, a párválasztás, családalapítás, munkába állás és beilleszíkedés külön. külön is nagy horderejű döntései, próbalépései, és persze, a lakáskérdés. Ez utóbbi az érintették körében végzett reprezentatív félmérések, köz vélemlén yfcutatá s ők során is. a legkilátástalamabbnak tűnik, legborúlátóbban vélekednek róla az érintették. A miértre a huszonévesék számára megfizethetetlen lakásárak, beugrók, a sorbaállók hosszú listája mellett talán az a magyarázat, hogy ezen a területen van a legnagyobb szerepe a családi indíttatásnak, legyen az anyagi, vagy társadalmi pozícióból szerzett szülői segítség. Akiknél ez nem adatik meg, munkahelyüktől nem remélhetnek ilyesfajta támogatást, többnyire belenyugszanak a meg- változta tha tat Ionba, szülőknél, albérletben élnek évekig, sorukat várva a tanácsi jegyzékben, vagy maguk fognak a fészekrakáshoz. Bár éhhez is Szükségeltetik induló tőke, mégis sokan választják ezt a megoldásit a kisipénzűek közül — maguk és a barátok munkájára támaszkodva. Igaz, az agyonhajszolt munka utáni, hétvégi túlóráknak is megvannak a maguk negatív következményei, ez azonban egy külön gondolatkört érdemel. A felsoroltak jelzik, hogy méltán kerülték a fiatal családosok a lakásprogram kiemelt rétegébe, fokozott támogatást élvezve az önálló életkezdésben. De, hogy ha időben tovább haladunk, a középkorosztálynál is megtalálhatjuk a jellegzetes gondökát. amélye'ket az évek során gyarapodott család, lebetegedett szülők ápolása, a növekvő életszínvonal igénye táplál. Méreteiben és minőségében jobb lakásra vágynak, esetleg családi házra, ahol életük végéig berendezkedhetnék. Az időseknél részben fordított tendencia mutatkozik, anyagi erejükhöz méretezett, kisebb, de összkomfortosabb lakást szeretnének. Ez azonban mára nemcs'ak őket, hanem az emelkedő számú válásókkal mind több egyedüli élő embert érint, számúikra a kisméretű vagy garzon lakások felelnek (felelnének) meg. Mindezek ismeretében nem érdektelen talán szemügyre venni megyénk lakásépítési tervét, közelebbi, távolabbi elképzeléseket, amelyekben természetesen csak a már élért eredményekre, az elmúlt időszak teljesítményére támaszkodhatunk. 1970 és 1980 között több mint 18 ezer lakást építettek, ezzel nagyiban javult a lakások minőségi összetétele is. A VI. ötéves tervidőszakban a lakáshelyzet javítása a lakosság anyagi erejének fokozottabb bevonásával valósulhatott meg. Bár a c s ail a d i h á z -é p í t és re kiterjesztett szociálpolitikai kedvezmény hozzájárult az építési kedv fellendülésléhez, a tervidőszak utolsó évére, elsősorban az építőipari árak emelkedése miatt csökkenő tendencia jellemző. Vagyis a nyújtható kölcsönök nem követik ma az építőipari áremelkedéseket. Ugyancsak kevesebb szövetkezeti építkezésit regisztráltak az 1985-ös esztendőben, az állami lakásépítések pedig radikálisan csökkentek a központi pénzügyi források apadásával. így 1981-ben még valamivel több, mint 15 százalékot képviselt az állami lakásépítés aránya, 1984-ben viszont 9,5 százalék alá esett. Ezzel összefüggésben rajzolódnak ki a feszültségpontok: mint a kiemelt rétegek feltételeinek további romlása, az építési kölcsönök feltételeinek optimalizálása, a népesedéspolitika szem előtt tartásával a szociálpolitikai kedvezmények emelése. Határozott intézkedésre llenne szükség ugyanakikor a lakásépítési költségek emelkedésének megakadályozására is. 'Mint aZt a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata is tartalmazza, a megyében a kivitelező szervek összetételéből és a piaci viszonyokiból következően, a versenytárgyalások nem segítik elő ennek realizálását, igazi verseny nem 'álakul ki la költségcsökkentésre. Komoly probléma ezzel együtt a házilagos kivi-, létezések zömében a kontárok tevékenysége, ami ellen az építésfelügyelet nem tud hathatósán fellépni. Kontárok. Panaszkodik a tanácselnök-asszony: nincs mesterember a faluban. Azt azonban szeretnék, hogy gyarapodjon a település, és szerencsére áz indíttatás is megvan az emberekben. Csakhogy mire összegyűjtik az indulásra válót, már nemigen futja arra, hogy kilométer- pénzt, magasabb tarifát fizessenek a városból érkező mesternek, segédeknek. Ezért szólnak inkább a Pistának, aki papírt ugyan nem szerzett róla, de apjától elleste a szakma fogásait, vállalja el a munkát... A másik részről az építőipari vállalatok kapacitásának kihasználatlanságát tapasztaljuk, kevés a munka, más megyékben kénytelenek pótolni. Megoldás lenne, és mindkét fél érdékét szolgálná a másutt már gyakorlattá vált közvetlen piacra történő értékesítés, azaz az előzetes felmérések alapján tervezett, különböző alapterületű családiházak lakosságnak történő árusítása. Ez azonban egyenlőre csak lehetőség. A konkrét tervek viszont már az elkövetkező időszakot körvonalazzák. A VII. ötéves terv 7400, a magasabb pénzügyi lehetőségek realizálásával 8700 lakás építését irányozza elő. Ezen belül az állami bérlakások arányát a tavalyihoz képest növelni kell, öt év alatt elsősorban a városokban 'minimálisan 500, a kedvezőbb lehetőségek ; alapján 800 állami bérlakást kell felépíteni. A személyi tulajdonú lakásépítésben összesen 1400—1600 lakás — ennek körülbelül a fele telepszerűen — valósul meg. A helyi tanácsok szerepének erősödésével, a megyei irányelveket figyelembe véve kialakított helyi támogatási rendszer kidolgozásával, jobban érvényesíthetők a szociálpolitikai élvek, a rászorulitság elve. Ez pedig egyedi elbírálást, differenciálásit tesz lehetővé. Meg kell még említeni a félkész-akeiók támogatását, kedvezőbb megítéléI sét. Ez a kispénzűeknek ad módot arra, hogy a pénz- és szakemfoerigényes „befejező műveleteket”, festést, tapétázást, csempézést maguk végezzék. így nemcsak a pénzük marád meg, de saját elképzelésük, álmuk szerint formálhatják otthonukat. Ami a jó közérzet, kiegyensúlyozott élét, kreatív munka nem kizárólagos, de nélkülözhetetlen feltétele. TAKÁCS ZSUZSA t A Kapos folyó a somogybeli Kiskorpád határában ered, ahol halastavak során átfolyva, százhatvan kilométeres út mán Tolnanémedinél folyik össze a Sióval. A tolnai dombok sok irányváltoztatásra kényszerítik. A folyó eredete, és Sióba torkollása, vagy ahogy a régiek mondták: a Jő és a tő közötti, légvonalban mért távolság csak fele a tényleges hossznak. A folyó nevének magyarázatára a honfoglaló magyarok kialakította gyepűrendszer korában vélnek bizonyítékot találni nyelvészeink. Az egyik gyepű kapu folyója, kapus folyó volt hajdanán, amely név Kapósra változott. A Kapos a múlt századokban hatalmas mocsárvilag táplálója volt. Alkalmas a rejtekeit ismerő ember védet mère. Nem csoda hát, hogy több mocsárvár is épült vidékein. Ma is láthatók még a kaposvári, a dombóvári és a döbröközi vár maradványai. De nyugodtan ide sorol hatjuk a még ma is álló simontornyai várat is. Vörösmarty Mihály pincehelyi, pontosabban görböi tartózkodása idején halászni járt a Kapósra, „vízen és sáson kényünkre hajóztunk, s a dagadó habokat szélűben úszva verénk”. Sajnos, ma már nemhogy fürdésre, de állatok itatására és öntözésre sem alkalmas a vize. CZAKÓ SÁNDOR Kaposvári tájkép A döbröközi várrom Szakályi hangulat Pincehely: „Ennek a tájnak minden részlete Vörösmarty emlékét őrzi.” ... és a Siónál A Kapos Kurdnái ...
