Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-20 / 144. szám
1»8«. június 20. Képújság 3 A mezőgazdaságban dolgozó cigányok helyzete A termálfürdők holnapja — Gunaras Összefogással a jobb hasznosításért A Tolna megyei cigányla- kosság helyzetét, életkörülményeit elemezve megállapítható, hogy a beilleszkedést segítő tevékenység konkrétabb és célirányosabb lett, A legutóbbi felmérés szerint a lakosság 3,9 százaléka cigány. A 80 százalék falviakban él és 34,2 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A megyében élő cigánycsaládok 30—40 százalékának életmódja, életszínvonallá megegyezik a nem cigánycsaládok átlagával, sőt egyre több azon családok száma, akik meghaladják azt. A mezőgazdaságban, ezen belül a termel «szövetkezetekben dolgozó cigányok helyzetéről egyre több pozitív tapasztalat van. A mezőigazdaságban dolgozó cigánycsaládok száma 976. A mezőigazdasági termelőszövetkezetekben 578 cigány férfi, 355 nő, a mezőgazdasági kombinátban, állami gazdaságban 269 férfi, 87 nő dolgozik, összesen: 1289-en. Az idénymunkában foglalkoztatottak száma 271. örvendetes, hogy közülük a szakmunkások száma 133, többségük az utóbbi öt éven szerzett szakmun- kástóizonyítványt. (Állattenyésztő, szőlő- és gyümölcs- termesztő, mezőgazdasági gépszerelő ás sütőipari szakmában.) A szak munkások aránva 27 százalékkal marad el a nem cigánylakosok arányától. Többen az elmúlt években a 8 általános iskolát feAz Elnöki (Tanács fövény- erejű rendeletét alkotott, amelynek értelmében a Magyar Kereskedelmi Kamara a jövőben társadalmi szervezetként fejti ki érdekközvetítő. érdekegyeztető és cr. aekkepviséleti, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegít '" tevékenységét. Dr. Beck Tamást a Kamara elnökét kértük meg, hogy ismertesse a szervezet jövőbeli tevékenységének új elemeit. — A iKialmlara a jövőben társadalmi szervként mû Körük. tehát elv*i és opratív vezetése egyaránt a tagjai által választott képviselőinek kezében lesz. Tevékenysége felett az állam, a Minisztertanács útján, a jövőben csak törvényességi felügyeletet lát el. Tovább bővülnek a Kamara érdekképviseleti feladatai. A törvényerejű rendeletben új elemként jelent meg, hogy a jövőben részt veszünk a külkereskedelm; jog megadására és Visszavonására vonatkozó döntések előkészítésében, valamint a gazdálkodó szervezetek piaci, intervenciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó döntések előkészítésében is. A rendelet újra szabályozta, és magasabb szintre emelte a Kamara kapcsolatrendszerét: ennek révén a döntési folyamatokba történő bekapcsolódásunk már nem lesz esetleges, mint korábban, hanem intézményes. Üj elem még, hogy testületünk érdekelt tagjai esetenként felhatalmazhatják a Kamarát a más szervekkel folytatott együttműködés kapcsán közös állásfoglalások, ajánlások kiadására, sőt megállapodások költésére is. Igen lényeges, hogy az új jogszabály bekapcsölja a Kamarát azokba a döntési folyamatokba is — a szákszervezetek és egyes érdekképviseleti szervek jogainak érintése nélkül —, amelyek a gazjezték be. Jelenleg 20 fiatal különböző iskolákban ösztöndíjasként tanul. 1981 —85-ig 197-en részesültek szolgálati lakásvásárláshoz és egyéb célokra nagyobb összegű anyagi támogatásban. A nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek tanszervásárláshoz is rendszeresen támogatást adnak. A keresetek változóak, de azonos a hasonló munkát végző több dolgozóéval : a teljesítménynek megfelelően havi 3500—6500 forint. Nagyon lényeges tapasztalatunk, hogy az üzemek nem tesznek különbséget származás szerint a dolgozók között. Segítik a cigánycsaládokat, hogy a lakóhelyükhöz közel találjanak munkalehetőséget és minél 'könnyebben tudjanak beilleszkedni az üzemi közösségekbe. A mezőgazdasági üzemekben a cigány származású dolgozók is megtalálják a becsületes munkájuk után a megélhetési lehetőségeket, jó közérzetüket, az emberhez méltó életet. Félő, hogy a műnk er ők várható átcsoportosítása következtében — az iskolázatlanság. a szakképzettség hiánya miatt — éppen a cigányok közül kerülhetnek többen ismét a perifériára. Várható, hogy emiatt újabb feszültségek keletkeznek. Ezek feloldásában mindenkinek nagy türelmet kell majd 1 nnúsítani. A cigányok társadalmi beilleszkedésének elősegítése dálkodó szervezetek igazgatóinak jogállását, anyagi ösztönzését érintik. — Hogyan érinti a vállalati érdekképviseletet a Kamara jogállásának megváltozása? — Az új jogállás lényegében azt jelenti, hogy a Kamara már nem az államigaz- gaitás szervezetének része. Könnyen belátható, hogy a Kamarának így több lehetősége nyílik a tagvállalatok érdekelnék képviseletére. Más szavakkal a Kamara érdekképviseleti tevékenységének bővülésiére, és hatékonyságának fokozódására számítunk a jövőben. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy a Kamara a korábbinál na- gyob szerephez jusson a gazdálkodó - szervezetek vezetőinek, igazgatóinak érdekképviseletében. — Természetesen ezt a szakszervezetekkel, és más érdekképviseleti szervekkel egyeztetve kell majd elérni. — Mit jelent a gyakorlatban, hogy a Kamara észrevételeket, javaslatokat tehet a népgazdaság számára jon- tos gazdasági-kereskedelmi döntésekkel kapcsolatban? — A jogszabály rendelkezése nemcsak lehetővé teszi, hogy a Kamara észrevételeket. javaslatokat tegyen az egész népgazdaság számára fontos gazdasági döntések előkészítésében. Kifejezetten kötelezi az ilyen döntések előkészítőit a Kamara véleményének kikérésére. Ez azt jelenti, hogy intézményessé válik a Kamara bekapcsolása a legmagasabb színtű gazdasági rá nyitási folyamatokba. Egészen konkrétan arról határoztak, hogy a jövőben a legnagyobb jelentőségű gazdasági döntések meghozatalánál! a Kamarát nem lehet kikerülni. Mindez a Kamara súlyának és befolyásának nagyfokú növekedését hozza magával. G R. fontos politikai, gazdasági és művelődési feladat. Megoldása feltételezi az érintett szervek tevékenységének folyamatosságát. összehangolását. Ebben meghatározó szerepe van a foglalkoztatásnak, a lakáshelyzetnek és az oktatásnak. A rendelkezésre álló anyagi erőket ennek szem előítt tartásával célszerű felhasználni. A módszereket és a formákat a cigányJákosság rétegződésének, illetve a helyi sajátosságoknak megfelelően, differenciáltan keli alkalmazni. Fokozottan kell építeni a már beilleszkedett cigányok közreműködésére. Különös gonddal kell segíteni a fiatalok beilleszkedését. Emberségesen, de következetesen kell érvényesíteni és érvényesíttetni az állampolgári jogokat és kötelességeket. Határozottan fel kell lépni mind a cigányokkal szembeni, mind a cigányok körében jelentkező előítéletek ellen. Megyénk termelőszövetkezetei a gazdasági, társadalmi, kulturális feladataik eredményes megoldása közben, jelentős, elismerésre méltó szerepet töltöttek és töltenek be a cigánylakosság társadalmi felemelkedésében, amelyre a jövőben is biztonságosan építhetünk. Tóth József a Tolnia Megyei Tanács V. B. mezőgazdásági és élelmezésügyi osztályának oktatási és személyzeti csoportvezetője Hatvan-hetven fok a kemencéknél Ezekben a napokban a hőmérő higanyszála Salgótarjánban is a 30 Celsius-dok fölé kúszik, de a város legmelegebb pontja kétségkívül az ötvözetgyár, ott is a kemencék adagolószintje. Az itt dolgozókat — ha a nyitott kemenceszájhoz kall közelíteniük — 70 fokos forráság fogadja. A mostani állapotok mégis jobbak a ko- rábbiaünál. A modern elszí- vóberendeaésnek köszönhetően eltűnt a sűrű, sárgás- szürkés füstfelhő, a kemencéket hídeglevegő-függöny- nyel, védőlemez-borítással és láncfüggönnyel látták el a sugárzó hő megfékezésére. Gépesítették a kemence adagolását is. A Salgótarjáni öblösüveggyár kemencéinél, ott, ahol a kézi gyártású, mívesre fújt- formált üvegtárgyakat készítik, a sugárzó hő ezekben a napokban az 50—60 fokot is eléri. Ez változatlanul kínzó forróság, de az elmúlt években sokat javultak az üvegfúvók munkakörülményei. A legsikeresebb intézkedés az volt, amikor a kemencék átépítése során a kemencenyílásokat az utca felé fordították, s így a pódiumra több friss levegő áramlik. Az üvegfúvók egyébként védőitalként sózott szódavizet kapnak, amit citromsűrítménnyel kevernek. Munkaerőcsere Megállapodást írtak alá a kis'határmenti munkerőcse- re bővítésére a Komárom Megyei Tanács és a Csehszlovákiái Komarnói Járási Nemzeti Bizottság vezetői. Komárom és Komarno között a két ország munkaügyi legfelsőbb szerveinek előzetes megállapodása alapján — 1970 óta van munkaerő- csere. A Komáromi Lepáru- gyárban, majd a Nyerges- újfalui Viscasagyárbiatn vállaltak munkát szlovákiai asz- szonyok és lányok, Komáromból pedig férfiák járnak át dolgozni a komarnói hajógyárba. G un árasról beszélgetü nk a Dombóvári Városi Tanács elnökével, Vidóczy Lászlóval. — (Nem egyszerű dolog a tapasztalatok összegezése — kínál hellyel az elnöki irodában Vidóczy László. Nem egyértelmű fejlődésről lehet beszámolni, hanem sok-sok konfliktussal teli haladásról. — AZt tudjuk, hogy a fürdő, az 1970-es évek elején nagy dombóvári összefogással épült, és működtetése egészen az 1980-as évekig a költségvetési üzem kezelésében, a városi tanács közvetlen irányításával történt. Milyen változások volltak azóta? — A Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése alapján az objektumot 60 millió forint áiróesz-, koz értékben a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vette át. Igyekeztek jó gazdává válni, de elsődleges feladatuk nem a fürdő üzemeltetése, ezért több ponton akadtak nézetkülönbségek. Javasoltuk, hogy a téli, fedett fürdőt újból vegye vissza a tanács. így került ez a gyógyászati részlegével a városi kórházhoz, és működik annák rehabilitációs osztályaként, jó eredménnyel. Az újbóli szétválasztás nem ment zökkenőmentesen, vagyonmegosztásból eredő leltári értékek, személyi kérdések okoztak átmeneti nehézségeket, vitákat. Annak idején a fürdő két ütemben és társadalmi összefogással épült, házilagos tervezéssel. Ennek akkor csak a pozitív oldalát láttuk. Később, amikor a Víz- és Csatornamű Vállalat átvette, a különböző hatóságok, — Dédász, Köjál, tűzoltóság, munkavédelmi hatóság — már magasabb mércét állítottak az üzemeltető elé. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a vállalatnak közel 10 millió forintos rekonstrukciós munkát kellett végezni. — Ennek ellenére azért évről évre bizonyos fejlődésit is tapasztalhattak az ide látogatók ... — A felújítási munkák mellett a vállalat komoly összegeket fordított a fürdő működési feltételeinek a javítására is. így többek között a növekvő termálvíz-igény kielégítése érdekében egy harmadik kutat is megépített. Korszerűsítette a csónakázótó 'környékét, az eszközökét, új kikötő is készült. A medencék tisztításához magasnyomású gépeket állítottak be. A kertészeti munkákhoz, a parkosításhoz ugyancsak több gépet használnak. Javult a strandcikkek — napozók, sátrak, nyugágyak, fürdőruhák — kölcsönzési lehetősége is. — Milyennek látja az üdülőhely rendjét, kereskedelmi ellátását közlekedését? — Ezeket, amiket felsorolt, ha külön választjuk, akkor is roppant összetett feladatokkal állunk szemben. Május 1-tól szeptember 1-ig a költségvetési üzem végzi az intézményes szemétszállítást, a tavaszi-őszi nagytákarí t ás ok megkezdésekor, befejezésekor több mint 10 tonna kerti és egyéb szemetet, hulladékót szállít el. Az általános rendet megsértők ellen szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Egy főfoglalkozású ellenőrt is alkalmazunk 1983 óta április 1-től október 1-ig. Az ő kizárólagos feladata az üdülőhelyi díjak beszedése, a rend megtartásának ellenőrzése. A kereskedelmi ellátás, sajnos, igényszint alatti. Az áfész kezelésében lévő Tó-vendéglő jelenleg szerződéses alapon működik, tömegétkeztetésre alkalmas. Az Alkotmány Termelőszövetkezet bisztrója és konyhája időnként zökkenőkkel látja el feladatát. Az üdülőterület egyetlen magán vendéglótőhelye a Muskátli étterem főleg grill ételekkel szolgál. A zöldség-gyümölcsárus ítást az idényben magán személyeknek is engedélyezzük. Van az áfésznek egy mozgó ABC-autóbusza. Sóikat segítene szombat és vasárnapokon, de ezt a kistelepülések ellátására kapták, így sajnos, nem vállalhatnak semmilyen más munkát. Pedig mindenkinek jó volna. — Autóbuszról esett szó, úgy érzem, hogy a fürdőtelep megközelítése jónak mondható, hiszen rendszeresek a helyi járatok, a Hőgyész— Dombóvár közötti autóbuszjáratoknak is van megállóhelye. Milyen fejlesztési lehetőségek vannak? Milyen tervek? Területileg nőhet-e tovább az üdülőhely? — A nagy számú telekeladás, kimérés korszaka lejárt. Ma már csak évente 5—10 telek kialakításával foglalkozunk, mert a terület nem bővíthető, csak a termőföld kivonásával. A meglévő terület racionálisabb kihasználása érdekében épült például a fürdő főépülete előtt a kétszer húsz részes szövetkezeti üdülő. További háromszor húsz részesre adtunk engedélyt. Olyan vállalati üdülők építése is megkezdődött, ahol egész éven át tudnak vendéget fogadni. Ilyenek: a MÁV, a Húsipari Vállalat, à Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat a pedagógusszakszervezet üdülője. Tervekről szólva, csak azokat említem, amelyeknek reális alapjai Vannak. Az elmúlt ötéves tervben 4 millió, az elkövetkezőben 7 milliót vettünk számításba fejlesztési célokra. Hangsúlyozom. hogy ez könnyen változhat. Évek óta húzódik, és lassan épül a szabadtéri színpad és mozi. Ebben az évben szeretnénk megnyitni. A 600 négyzetméter vízfelületű medence, a kerékpárút, az óriáscsúszda megépítésében partnerek: a Tolna Megye: Víz- és Csatornamű Vállalat, a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal, az Országos K öziek ed és bi z t ons ági Tan ács és más vállalkozók, akik inkább a gyógyüdülő építéséhez adnának támogatást. Erről most ne beszéljünk, legyen egy külön téma, hiszen a megye egész területét érinti, és a gyógyidegenforgalom új fejezete. — A gunarasi fürdőre és a körülötte lévő üdülőhelyi körzetre komoly tanulmány- terv, program áll rendelkezésire ,.. — Igen, ám ezek több tízmillió forintos nagyságrendet képviselnek. Megvalósításuk a mai helyzetünkben az igény szintjén marad. Bízunk benne, hogy összefogással jobban sikerül majd megoldani a sokoldalú felhasználását annak a kincsnek, amellyel rendelkezünk. DECSI KISS JÁNOS Növekedett a Kamara súlya és hatásköre Egész évben üzemel a fedett részlég
