Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

1986. június 14. "iVÉPÙJSÂG 7 Szovjetunió, Fáklya, Lányok Asszonyok MSZBT-munka a Gemenc Volánnál „Az MSZBT VII. országos értekez­lete több évre meghatározta a tag­csoportok által végzendő feladato­kat. E feladatok megvalósításán tag­csoportunk a helyi sajátosságokat fi- gyelembevéve munkálkodott.” A Szekszárdi Gemenc Voján Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság ügyve­zető elnöksége április 24-én elhang­zott beszámolójából való az idézet. Mint a továbbiakban az írásos anyagból kiderül, a vállalat MSZBT- tagcsoportja eredményesnek ítélte eddigi munkáját. A Volán MSZBT-tagcsoportja tíz évvel ezelőtt, 1976-ban alakult. Be­szélgetőpartnerünk, Novák Pál ügy­vezető elnökhelyettes, aki 1980-óta tölti be ezt a funkciót. „Tevékenységünk eredménye­sebbé tétele érdekében tagcsopor­tunk ügyvezető elnökségét szükség szerint átszerveztük, a menetközbe- ni változtatásokat a vállalati pártve­zetőséggel egyetértésben tettük. A cseréknél a jobbításra, a hatéko­nyabb munkára törekvés vezérelt bennünket. Minden esetben olyan embereket kerestünk, akik aktivitá­sukkal bizonyították rátermettségü­ket az MSZBT-munka területén.- Tulajdonképpen az egész válla­lat, tehát több mint kétezer fő tagja az MSZBT-tagcsoportnak - mondja Novák Pál. - Éppen ezért a legfonto­sabb feladat a megbízható, aktív ta­gok beválasztása a 11 tagú vezető­ségbe. Lényeges dolog ugyanis, hogy ki koordinálja a tevékenységet. A pártvezetőségben egyetértésben ezt úgy oldottuk meg, hogy minden üzemegység képviselteti magát, te­Novák Pál ügyvezető elnökhelyettes a Gemenc Volán MSZBT faliújsága előtt hát a szekszárdi, bonyhádi, dombó­vári, paksi és tamási gyáregységek, valamint az ipari üzemegység. A ve­zetőség munkáját a hatfős kulturális és propagandista-munkabizottság segíti, itt főként a társadalmi szerve­zetek - a KISZ és a szakszervezet ténykedése emelhető ki. „Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a Szakszervezeti Bizottsággal és a KISZ-Bizottsággal, a vállalat gazda­sági vezetése is kellően támogatta munkánkat. Az MSZBT-aktivisták munkáját elismerik vállalatunknál, e munkának megfelelő a rangja. Cél­jaink megvalósítását jól szolgálták azok a rendezvények is, melyeket az öt év folyamán szerveztünk.”- Rendszeresek a különböző ren­dezvények, egyik legutóbbit május 8-án, a győzelem napja alkalmából tartottuk a vállalati klubban, a ha­zánkban járt komszomolistákkal együtt. Hasonló módon ünnepeljük meg november 7-ét is. A Szovjetunió és a Béke elnevezéssel május 29-én tartottunk egy jól sikerült vetélkedőt. A felkészüléshez a Szovjetunió és a Fáklya című magyar nyelvű szovjet lapokat ajánlottuk. Mindig arra törek­szünk, hogy ezek a vetélkedők ne formálisak legyenek, hanem valóban sok embert mozgassanak meg, és jól érezzék magukat a résztvevők. Új kezdeményezésként említhetem a Béke éve tiszteletére meghirdetett rajzpályázatot. Ezen a Gemenc Vo­lán dolgozóinak gyermekei mellett a Szekszárdi IV-es Számú Általános Iskola tanulói is indulhatnak. Ezzel az intézménnyel nemrég vettük fel a kapcsolatot. „A szovjet nép életével, eredmé­nyeivel való megismerkedés jó esz­közei a szovjet lapok. Vállalatunk dolgozói rendelkezésére áll a Szov­jetunió, a Fáklya és a Lányok Asszo­nyok című újság. Ismereteink szerint a lapok keresettek, szívesen foga­dott olvasmányok.”- Vállalatunkhoz háromféle ma­gyar nyelvű szovjet folyóirat jár. Mindegyikből 50-50 darabot ren­delünk és ezeket szétosztjuk az üzemegységekben. Természetesen az MSZBT lapja, az Ország-Világ is megtalálható könyvtárunkban. Az említett újságo­kon kívül még több lap is létezik, mely a Szovjetunió életét, minden­napjait mutatja be színes, érdekes formában, éppen ezért nem tartom kizártnak, hogy a jövőben bővül a szovjet folyóiratok száma vállala­tunknál. Látni kell azonban azt is, hogy ennek, ha nem is komoly, de nem elhanyagolható anyagi vonzata is van. Amit még fontosnak tartok, és remélem, az egyik elkövetkező akti- vaülés tárgya is lesz: meg kell keres­nünk azokat a rétegeket, amelyek igénylik a Szovjetuniót bemutató saj­tótermékeket, azaz felvetődik a fej­lesztés, a továbbfejlődés kérdése. Határozott lépésekkel kívánunk ez ügyben előrehaladást elérni. „Agitációs és propagandamun­kánk további korszerűsítésével, ha­tókörének bővítésével, a szóbeli, az írásos és szemléltető kiadványaink gazdagításával törekszünk a Szov­jetunió, a magyar-szovjet kapcsola­tok mélyebb bemutatására, a barát­sági mozgalom szélesebb körű megismertetésére, valamint a gyor­sabb, rugalmasabb reagálásra az ezzel összefüggő, a dolgozóinkat leginkább foglalkoztató kérdésekre.”- E feladatok színvonalas végre­hajtása érdekében továbbra is igé­nyeljük a szakszervezet, a KISZ, és a vállalati gazdasági vezetés segítsé­gét, támogatását, melyet eddig is biz­tosítottak számunkra, és ahogy azt a példa mutatja, éltünk is a lehetőség­gel. Fokozatosan kialakítottuk azt a munkamódszert, hogy minden egyes üzemegységünk területén sa­ját kezdeményezés alapján is készít­senek programokat, valamint megfe­lelően képviseltessék magukat a központi rendezvényeken. Ezen a te­rületen vannak még tartalékaink, de a meghatározott útirány helyesnek bizonyult. SZERI ÁRPÁD Korszerűbb ismeretekre van szükség Az igény, az emberben magában jelentkezik Az vesse rám az első követ, aki nem hi­szi, hogy a pályakezdőknek nagyon ne- léz a helyzete. A fiatal szakembereknek nemcsak a munkahelyen kell megküzde­ni az élettel, hanem magával az „élettel” s: lakást kell vásárolni, építeni... azt be- 'endezni... Egyszóval a nehéz helyzetben evő fiatalok keményen kell, hogy meg­dolgozzanak mindenért. Természetesen ez î vélemény áll az idősebbekre is, hiszen nekik ugyanilyen nehézségekkel kell meg- <üzdeniök. Csak, hogy ők már benne van­nak valamiben: a vállalat elismert szakem- oerei - a többségről beszélünk -, kezük- oen és a fejükben a szaktudás, a'gyakorlat, 3 rutin. A fiatalember pedig az iskolapadból kikerülve azt az egy szakmát sem érti iga­zán. Rászorul az idősebbekre, a csoport- vezetőre, a művezetőre - emberileg is és szakmailag is. Lehetne sorolni még, de azt is tudnunk <ell, hogy a megszenvedett siker ér vala­mit, az igazán egyenes életúttal rendel­kező emberek soha sem lehettek és vol- :ak a tapasztalatom szerint sikeres em- oerek. Három sikeres (?) fiatalemberrel be­szélgettem, akik részt vettek a Szakma Ifjú Mestere vetélkedőn és ott jó eredményt ér­tek el. Mit mondanak ők a beilleszkedés­ről? A szaktudásról? A továbbképzésről? És a terveikről? Vecsei Zoltán az elektroműszerészek versenyében idnult. Eredeti szakmája ál­talános gépszerelő, majd szakközépisko­lában érettségizett és után helyezkedett el műszerészként Pécsett. A BHG szekszárdi gyárába 1977-ben helyezkedett el, most a szereidében elektromos bevizsgáló. Jelen­leg politikai ismereteinek bővítésével van elfoglalva. A marxista középiskolát fejezte be, és a napokban felvételizett a marxista- leninista esti egyetemre.- Hátrányos helyzetben vagyok és vol­tam azokkal szemben, akikkel versenyez­tem. Én autodidakta módon tanulom az elektronikát versenyzőtársaim pedig Bu­dapesten azzal dolgoznak. Ezért is indul­tam a versenyen, mert ezt egy tovább­képzésnek fogom fel. A verseny előtti kon­zultáció sokat segített, ennek is köszönhet­tem, hogy jó eredménnyel végeztem. Nyárai Miklós könnyebb helyzetben volt, mert a szekszárdi szerszámkészítők azo­nos szinten vannak, mint általában az or­szág szerszámkészítői. Nyárai Miklós szer­számkészítő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. Ezután a Szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskolában érettségizett és általános műszerész oklevelet is kapott. Ezt követően technikus minősítőn vizsgá­zott és most gépbeállitó csoportvezető a szerelvénygyártóban. A Szakma Ifjú Mes­tere vetélkedőn nem az eredeti szakmájá­ban indult, hanem a mechanikai műszeré­szek között.- Egy csomó bizonyítványa van, ehhez megfelelő szaktudás is. Ki támaszt igényt az emberrel, hogy több legyen? - kérde­zem Nyárai Miklóstól.- Az igény az emberben saját magá­ban jelentkezik - válaszolja. - Amikor itt a szerelvénygyártóban lettem gépbeállí­tó, tudtam, hogy értenem kell a mechani­kához, a gépészethez, a pneumatikához, tehát széles körű ismeretekre van szük­ségem. S ha már vállalja az ember ezt a beosztást, akkor annak meg is akar felel­ni. Olyan nem létezik, hogy a főnököm ilyen és ilyen igényt támaszt velem szem­ben, az igényébresztő szellőnek a leve­gőben kell lenni, a műhely levegőjében, itt nálunk ez megvan.- Ehhez azonban nem kell versenyez­nie az embereknek? - kötekedem.- A verseny önmagában nem fontos. De, mégis szükséges versenyezni, hiszen a tudást karban kell tartani, az utánművelés feladatát látja el. Az ember ilyenkor előveszi a régi könyveket, feleleveníti azokat a dol­gokat, amivel nem találkozik nap, mint nap. A szerszámkészítő üzemben ismerke­dünk meg Csikhon Lajossal, aki hármó­juk közül a legfiatalabb. Három éve sze­rezte meg a szerszámkészítő szakmun­kás oklevelet A Szakma Ifjú Mestere ver­senyben jó eredményt ért el. számára is „kiutalták”, mint a többieknek az 50 fülé rés órabér emelést.- Hárman indultunk a szerszámosok között szekszárdiak. Dózsa József a Szak­ma Ifjú Mestere címet elnyerte, hiszen tiz éve dolgozik a szakmában, ez is bizonyítja, hogy kitűnően - mondja az ifjú szakmun­kás.- Milyen feladatokat kapnak itt a szer­számműhelyben?- A munkánk igényt ébreszt, tévedni nem szabad. Ez felelősséget is jelent, azt gondolom, hogy állandóan képeznie kell magát minden szerszámkészítőnek. Ed­dig hátul voltam és durvább szerszámo­kat javítottam, most már az RVD alaprugó szerszámot bízták rám.-*■ Könnyen beilleszkedik egy kezdő Szekszárdon?- Itt voltam tanuló, ismertek és én is is­mertem a jó szakembereket. így termé­szetesen könnyebb volt, és nálunk iga­zán segítenek az idősebbek. Olyannyira segítenek, hogy idegen helyről is könnyű idejönni. Ha' látják az igyekezetét és ter­mészetesen a készséget az emberben, akkor a szárnyuk alá veszik.- Mikor mondhatja egy szerszámkészítő magáról, hogy ő virtigli szakember?- Szerintem minimum tiz év szükséges ehhez. Az igazán rutinos szakmunkások már harminc felett vannak.- A szakmai versenyekre nincsenek tö­megesjelentkezések. - mondom - Mi lehet ennek az oka?- Sok emberben az igénytelenség, sok­ban pedig az önbizalom hiánya okozza, hogy nem jelentkeznek. Pedig a szekszárdi szerszámosok közül nagyon sok a jó szak­ember. Hiszem, hogy többen is jó ered­ményt tudtak volna elérni. Vélemények és vallomások a szakmá­ról, a szaktudásról, a gyárról, a verseny­ről. Három fiatalember, akik megmérették magukat és nem Vallottak szégyent. Szek­szárdiak, a BHG dolgozói. HAZAFI JÓZSEF SZOT-BEUTALOVAL KÜLFÖLDÖN Csaknem százezren vehetnek részt az idén kedvezményes külföldi üdülésben. Nyolcvanezer személy vállalati csere-beutalóval utazhat a környező szociálista országokba, míg a SZOT szervezésében tizenötezren pihenhetnek határainkon túl. A SZOT beutalási létszám mintegy ötezer személlyel kevesebb a tavalyinál, ugyanis a hatnapos dunai utakra járó két üdülőhajó közül csak az egyik fogadja a vendégeket, mert a „Budapest” üdülőhajó negyedszázados működés után az idén már nem üzemelne biztonságosan. A tizenötezer SZOT beutaló nyolcezer alapszervezet között osztódik meg, ezért a külföldi üdülési igényeket jóval nehezebb kielégíteni, mint a belföldieket. A ki­választáskor a szakszervezeti alapszervezeteknek a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, annál is inkább, mivel ennél szociális vagy egészségi indok nem jöhet számításba, hanem a hosszabb időn át végzett kie­melkedő gazdasági vagy közösségi munka alapján kell dönteni. Éppen ezért helytelenül járnak el azokon a munkahelyeken, ahol két-hároméves szakszerve­zeti tagsággal rendelkezők is kapnak külföldi beutalót. Valamennyi külföldi üdülés kedvezményes, de a szocialista országokba szóló beutalók költségének támogatása nagyobb, mint azoké, amelyek a nyugati utakra érvényesek. A térítési dijak differenciáltak, az árakat befolyásolja az üdü­lőhely, az időtartam, és természetesen az utazás módja is. A SZOT beutaltak idén összesen tizenkét országot kereshetnek fel: Ausztriát, Bulgáriát, Csehszlovákiát, Finnországot, Jugoszláviát, Lengyelországot, Mongóliát, NDK-t, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és a Szovjetuniót. Három és félezren kétféle hat­napos dunai hajóúton vehetnek részt. A Duna feiső részén az útvonal Pozsony- Bécs, míg az alsó szakaszon Újvidék-Belgrád és a Kazánszoros. A külföldi beutalás résztvevői közül legtöbben a szomszédos Csehszlovákiát kereshetik fel, ide csaknem négyezren utazhatnak. A létszámban a Szovjetunió következik, ahová többféle útra kétezerötszázan je­lentkezhetnek. Az NDK különböző üdülőhelyein kétezer-háromszázán tölthetik szabadságukat. Ausztriában ezerötszázan, Lengyelországban hétszázan üdül­hetnek. A többi országba utazók létszáma kisebb, van ahol szinte csak jelképes, hiszen a mongóliai, finnországi és a spanyol úton tizennyolc, nyolcvankettő, illetve kilencvenkettő személy vehet részt. Minden vendéglátó ország szeretné legnevesebb látnivalóit megmutatni. Emiatt a turista utakra a gyors tempó a jellemző, néha alig jut idő az elmélyült szemlélődésre. Vannak olyan vélekedések is, ha a tempót nem csökkentjük, las­san ott tartunk, hogy a fényképező gépeink utaznak, és mi csak követjük őket. A SZOT-utak szervezői nem szeretnének hasonló hibába esni, ezért a nemzetközi szerződésekben a kirándulásokon kívül bőven szerepel múzeumok, képtárak megtekintése is. Sőt arra is van mód, hogy a vendéglátók által tartott tájékozta­tók keretében a beutaltak megismerkedjenek a fogadó ország társadalmi, gaz­dasági és kulturális életével. Emellett érdemes azonbán előre készülni a külföldi utazásra, amihez segítséget nyújtanak az utóbbi években szép számban megjelent útikönyvek.- B. J. ­A könyvtárban mindig kéznél van néhány szovjet sajtótermék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents