Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

2^fvÉPÜJSÁG 198«. május 11 Beszámolók Csernobilből Tájékoztatták a nyugati diplomatákat a helyreállítási munkák menetéről A magyar hatóságuk rendszeresen merik a hazánkat fel­hagyó tehergénkoesik sugár szintjét, és a mérési ered­ményről tanúsítványt allíta nak ki. Ezt a kamiont Mo- sonmagy aró várul t vizsgálják át. (Telefotó) Borisz ScserbSnia, a Szov­jetunió Mini sz ter tana esána k elnökhelyettese, a csernobili atomerőműben történt bal­eset következményeinek fel­számolását iirányító kor­mánybizottság elnöke ked. den fogadta Finnország. Hollandia, Kanada, Nagy- Britannia, Norvégia, az NSZK, Olaszország. Spa­nyolország, Svájc, és Török­ország moszkvai nagyköve­teit, Ausztria, Dánia, Fran­ci aország és Luxemburg ideiglenes ügyvivőit és az Egyesült Államok nagykö­vetségének képviselőjét. A diplomaták részletes tá. jékoztatást kaptak a cserno­bili atomerőműben kialakult helyzetről. Informálták őket a szerencsétlenség kö­vetkezményeinek felszámo­lására irányuló munkálatok menetéről, az Ukrajna és Belorusszia területén, to­vábbá a Szovjetunió nyugati határán mért sugárzási ér­tékekről. A nagykövetségek vezető­it és képviselőit tájékoztat­ták az erőmű környékének, valamint a közlekedési út vonalaknak a sugármente­sítéséről, majd válaszoltak a feltett kérdésekre. Csernobil következményei még súlyosabbak is lehettek volna; a mentésen dolgozók önfeláldozó és hősies, életü­ket és egészségüket kockára tévő munkájával voltak ezek csák elháríthatok — írta kedden a moszkvai Pravda. Mára a helyzet kissé könnyebbé vált. Tíz nappal a szerencsétlenség Után még fennállt a veszély, hogy szörnyű katasztrófa követ­kezik be — írta az SZKP KB lapja, s felidézte Jevge- nyij Velihovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia ál- elnökének szavait, aki sze­rint a reaktor „szíve, az iz­zó reaktív zóna mintegy a levegőben lógott”. A reak­tort fölülről homok, ólom, bőr fedte, s ez többletterhe­lést jelentett az épületszer­kezetre. Alul, a különleges tartályban a víz radioaktív is lőhetett. Hogyan viselke­dik a reaktor izzó tartal­ma? Sikerül-e visszatartani, vagy behatol mélyen a föld­be? A világon még sehol nem volt ilyen nehéz hely­zet” — mondotta akkor Ve- lihov. Az események további me­nete bizonyította, hogy a zabolátlanná vált reaktor elleni harc módját jól vá­lasztották meg. * Moszkvába utazott Ar­mand Hammer neves ame­rikai üzlet ember, hogy kü­lönleges gyógyszereket vi­gyen Róbert Gate amerikai professzornak, aki csontve­lő-átültetéseket hajt végre a csernobili szerencsétlenség több sugárfertőzést kapott áldozatán. A 87 éves Hammer, a Szovjetunióiban több évtize­de szívesen látott amerikai üzletember, mintegy félmil­lió dollár értékű egészség- ügyi felszerelést és gyógy­szert visz magával. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közöls parlamenti munkacso­portot hozott létre, amely má­jus 12—13-án Budapesten tar­totta alakuló ülését. BECS Kedden este újra megnyit­ják az utat a niokelsdorfi ha­tárállomáson — közölték a tüntető burgenlandi gazdák. Hétfő este óta tartják ismét eltorlaszolva a legnagyobb forgalmú átkelőhelyet az oszt­rák—magyar határon. A gép­kocsiforgalom jelentős kerü­lővel és késéssel a jóval ki­sebb átbocsátóképességű Sopron—Klingenbach ha­tárállomáson bonyolódik. OTTAWA Lemondásra kényszerült lisztéről Sinclair Stevens, a konzervatív kanadai kor­mány területi iparfejleszté­si minisztere, mert pénzügyi szabálytalanságokba bonyo­lódott. Stevens már a ne­gyedik miniszter Brian Mulroney kormányában, aki hasonló vádak alapján kény­szerül távozásra. WASHINGTON Az Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal INASA) új vezetője azt ígéri, hogy átalakítják a döntéshozatali mechanizmust, kijavítják a hibákat és módosítják az űrrepülőgépes programot is. Másfél év eltelténél előbb azonban aligha indul útnak újra űrrepülőgép — derült ki James Fletcher szavai­ból, aki hétfőn tette le a hivatali esküt a Fehér Ház­ban. Tőkés csúcs A világ az Akaszaka ablakából Kellemetlen közjátéka volt a tokiói tőkés csúcsnak. A Hetek tanácskozásának he­lyéül szolgáló Akaszaka pa­lotát egy szélsőséges csoport házilag készített rakétával célozta meg, a tanácskozás előtt pedig a japán főváros több helyén robbantottak bombát. Áldozatok ez alka­lommal nem voltak, ám ki­derült: a sokszorosan bizto­sított terroristaelhárítási rendszer bizonyos akciók ellen nem jelent védelmet. Shultz elégedett Mindez már azért is el­gondolkoztató, mivel a ta­nácskozást domináló ameri­kai küldöttség épp a terro­rizmusellenes állásfoglalási tartotta a Hetek találkozója fő eredményének. Ez a do­kumentum nem csupán elvi állásfoglalást tartalmazott, amiben elítélték az általuk igen széleskörűen értelme­zett terror jelenségét, 'ha­nem intézkedési csamagter- vet is, amiben az aláírók kötelezettségeket vállaltak. Washington a fő eredmény­nek éppen azt állította be, hogy ebben megszorító in­tézkedéseket írnak elő a ter­rorizmust támogató álla­mokkal szemben, s Líbiát meg is nevezik. Shultz ame­rikai külügyminiszter éppen ezért mondotta Tokióban : „El sem mondhatom, milyen elégedettséggel tölt el a nyi­latkozat erélyes hangvétele.” Ugyanakkor az amerikai de­legációnak tudomásul keltett vennie: partnerei nem csat­lakoztak a gazdasági szank­ció követelményéhez. A tokiói tanácskozás — ahogy arról a napi sajtó már beszámolt — külön nyilat­kozatot adott ki a csernobili atom erőmű -Szerencsé ttensé g ürügyén. Meglehetősen el­lentmondásos ez az írás. Egyrészt a Szovjetunió sze­mére hányják, hogy kése­delmesen tájékoztatott, más­részt viszont 'üdvözítik a tényt, hogy Moszkva konzul­tációt kezdett az ügyről, be­vonva a Nemzetközi Atom­energia Ügynökséget. Kétar­cúság jellemzi ezt az állás­foglalást, azért is, mivel úgy tünteti fel, mintha az atomenergia felhasználása során az első ilyen kataszt­rófa esett volna meg. Nyil­vánvaló: az ukrajnai atom­erőműben történt szeren, esetlenségnek vannak nem lebecsülhető nemzetközi kö­vetkezményei is, de az eset­ből politikai showt csinálni aligha nevezhető fair piay- nek. Megválaszolatlan kérdések A háromnapos csúcsérte­kezleten tényleges eszmecse­rével másfél munkanapot töltöttek a résztvevők. Én­nek eredménye lenne az ál­talános politikai nyilatko­zat, de ez egy sor alapkér­désre még csak meg sem kí­sérli a válaszadást. Mert igaz ugyan az, hogy ebben a Hetek stabilabb és konst­ruktívabb kelet—'nyugati együttműködést szorgalmaz­tak, ám a „meglévő szövet­ségi rendszer" és a megbíz­ható elrettentő erő fenntar­tását állítják követelményül. A genfi csúcsra emlékeztet­ve az amerikai álláspontot részesítették egyértelmű tá­mogatásban, s azt a Szovjet­uniót szólították fel a tár­gyalások „pozitív folytatásá­ra”, amely az elmúlt hóna­pokban radikális és kölcsö­nösen előnyös leszerelési ja. vasiatok sorát tárta a Nyu­gat elé. A Hetek elismerték a fej­lődő világgal fenntartott kapcsolatok fontosságát, ám nem született világos hatá­rozat oly fontos kérdésben, mint például az adósságvál­ság. A tokiói elegáns talál­kozó sok gazdasági vezető. n6k is csalódást okozott. To­vábbra is jelentősek az el­lentétek a tőkés ipari álla­mok között. Az NSZK és Japán nagy kereskedelmi többlettel rendelkezik. Part­nereik mérsékletre áfcarják felszólítani őket. Más. oldal­ról viszont a tőkés valuta ­rendszer bizonytalansága okoz gondokat. Az árfolyamok lebegését sok országban már tűrhetet- lénnek érzik — szerették volna elérni, hogy a Nyu­gat a korábbi évtizedék sta­bilabb rendszere felé fordul­jon. Tokióban — a gazdasági nyilatkozat szerint — egye­lőre csak a konzultációk ki­szélesítéséről és pénzügymi­niszteri megbeszélésekről ál­lapodtak meg. Nyilván kü­lönbözőképpen értékelik az olajár mostani alakulását. Nyugat-Európa a lanyhuló konjunktúra felélénkítésé­nek lehetőségét látja abban, ami már aggasztja a was- hiangtoni vezetést. Washingtoni hegemónia Hogyan látták végül is a világot az Akaszaka-palotá­ban tanácskozó politikusok? Nos, az bizonyos: új, átütő jelentőségű javaslatok nem születtek. A kiadott politikai nyilatkozat nem kínál meg­oldást egyetlen globális problémára sem. Az is ki­tűnt, hogy most még egyér­telműbben érvényesül Was­hington hegemóniája, a po­litikai hangnemet illetően Reagan ezért tarthatta dia­dalának a tanácskozást — különösen, ami a terrorizmus ürügyén kiadott dokumentu­mot illeti. Az „igazságosabb, demok­ratikus, szabad világ” ígé­rete a következő nemzedé­kek számára — amint a po­litikai nyilatkozat megfogal­mazta — ködbe veszik, ha ugyanakkor nem tesznek lé­péseket, valódi intézkedése­ket a fegyverkezési verseny ellen, az atomfegyverék le­szereléséért. A Tokióban ki­adott fogalmazványból épp arra lehet következtetni, hogy a hat szövetséges elfogadta a Reagan-adminisztráció ka­tonapolitikáját. Ez pedig a csillagháborús terveket, fe­szített fegyverkezési ütemet jelent! Miklós Gábor Mai kommentárunk Átlátszó döntés Éjszakába nyúló viták, visszakozások és vélemény­váltások, élhúzódó ellentét ek— nem sok dicsérő jelzőt hallani mostanában Brüsszelben a közös piaci import- korlátozás körül folyó kötélhúzásról. S ez nem is cso­da: a csernobili szerencsétlenség ürügyén meghirdetett, ám nyilvánvalóan erős politikai felhangokkal terhelt mezőgazdasági behozatali tilalom — amely más szo­cialista országokkal együtt hazánkat is hátrányosán érinti — ismét felszínre hozta az EGK-n belüli döntés- hozatal buktatóit, a véleménykülönbségek áthidalása nak nehézségeit. Ráadásul a végül kialakult kompromisszum enyhén szólva támadható alapokon nyugszik. Hiszen — s erre az érintett államok késedelem nélkül rámutattak — nem veszi figyelembe a hivatalosan szolgáltatott egész­ségügyi biztosítékokat, de még a rendszeres, helyszíni mérési vizsgálatok eredményét sem. Érthető tehál, hogy számos bírálat azonnal rámutatott: a tilalom sújtotta országok kiválasztása önkényes, így a jelek szerint nem annyira biztonsági-egészségügyi megfon­tolásból, hanem politikai érvekből táplálkozó, átlátszó döntés született a Közös Piac székhelyén. Jó néhány megfigyelő emlékeztetett arra is, hogy a mostani be­hozatali tilalom szorosan összefügg az EGK-n belül felhalmozódott, s hosszú évek óta amúgy is gondot okozó mezőgazdasági készletekkel. A raktárakban őrzött hatalmas vaj- és tejporhegyek, borfölöslegek bizonyosan közrejátszatták az importstop kimondá­sában. Felvetődik az a kérdés is, milyen hatással járhat a Közös Piac megkülönböztető rendelkezése az EGK és a KGST — éppen az utóbbi időben bizonyos fokig előrelépést ígérő — kapcsolataira. A két intézmény közti két- és sokoldalú kötelékek könnyen megszen­vedhetik a diszkriminatív döntést, ahelyett, hogy — amint azt több szocialista fővárosban sürgetik — az együttműködés, a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése kerülhetne napi­rendre. ELEKES ÉVA A terrorizmus vádja Líbia válasza Nyugat-Európának Líbia kész arra, hogy részt vegyen egy nemzetközi kon­ferencián, amelyet a nyu- gat-európjai és az arab orszá. gok közösen rendeznének a nemzetközi terrorizmus el­leni harcról. Az erről szóló értesülést Oarmelo Misfud Bonniéi, máltai kormányfő hozta nyilvánosságra kedden Brüsszeliben. A máltai kormányfő kö­zölte: országa nevében fel­szólította a nyugat-európai közösséget, hogy kezdemé­nyezze a terrorizmus elleni konferencia összehívását, A Dzsana líbiai hírügy­nökség kedden kommentár­ban indokolta, hogy Tripoli kiutasított több nyugati dip­lomatát. A hivatalos líbiai hírügynökség szerint megala­pozatlanok voltak a líbiai diplomatákkal szemben kül­földön alkalmazott intézke­dések és Tripoli csupán ezek­re válaszolt azzal, hogy 36 nyugat-európ>ai diplomatái távozásra szólított fel. A Líbiából kiutasított dip­lomatáknak (25 olasz, 4 nyu­gatnémet, két belga, két spa­nyol, egy francia, egy hol­land és egy dán diplomata nak) 10 napon belül kelti el­hagyniuk az észak-af ritkái országot. . Angol-amerikai terrorizmusüzlet A Líbia bombázásához nyújtott brit támogatásért cserében az északír terroris­ták kiadatása — ezt a sajá­tos ügyletet kívánja nyélbe ütni az angol kormány nevé­ben Tom King, az északír ügyek minisztere háromnapos washingtoni látogatása so­rán. Washingtoni küldetésé­nek nyíltan bevallott célja: meggyőzni az amerikai tör­vényhozókat, 'hogy Nagy- Britamnia a Líbia elleni ame­rikai légitámadás feltét­len támogatásával kiér­demelte a viszonzást az Egyesült Államokban mene­déket találó északír terroris­ták automatikus kiadatását előirányzó angol—amerikai kiadatási egyezmény jóvá­hagyásával. A törvényjavaslat, amely szerdán kerül az amerikai szenátus külügyi bizottsága elé, hónapok óta elakadt o kongresszus nagy befolyású ír labbyjának ellenállásán Izraeli csapatösszevonások és tárgyalási ajánlatok A Golán-fennsíkon és a megszállt libanoni területe­ken tovább folytatódnak az izraeli csapatösszevonások — jelentette a TASZSZ hírügy­nökség kedden, damaszkuszi értesülésekre hivatkozva. Mindez ellentmond a Tel- Aviv áltál adott „biztosí­tékoknak”, miszerint Izrael a közeljövőben nem szándéko­zik támadást indítani Szíria ellen. Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök kedden egy saj­tónyilatkozatában arról szá­molt be, hogy kománya köz­vetett úton javaslatot tett Damaszkuszinak : kezdjenek behatárolt témájú megbe­széléseket a Golán magas­latokról — amelyeket Izrael az 1967-es háború idején szállt meg, s 1981-ben annek- tált — és a libanoni helyzet­ről, illetve folytassanak át­fogó béketárgyalásokat. Pe­resz szerint Szíria visszauta­sította az izraeli javaslatot A Reuter jelentésében hoz­záfűzi: ez az első nyilvános említés arról, hogy Izrael —■ miközben amerikai közvetí­téssel különutas béketárgya­lásokat próbál tető alá hozni Jordániával — kísérletet tett a kapcsolat felvételére Szí­riával is. Az elegáns találkozó résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents