Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
uKépújság 1986. május 12. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor tudják bezárni az ajtót? Horváth Mihály szekszárdi olvasónk írta, hogy' nemrég 'közölte ta ház lakóival a házfelügyelő, hogy meg lesz. nek csinálva a lépcsőházi bejárathoz az ajtó zárjai. A városgazdálkodási vállalat mindent megtett az ügy érdekében, a kiadott munkát az illető szerelő elvégezte ugyan, a zárakat felszerelte, azonban még aznap kézben maradt la kilincs, se ki, se he nem tudtak közlekedni. Másnap jelentették a hibát, a szerelőt is kiküldték, de már lassan két hónapja, mégsem csinálta meg a zárat. „Szeretnénk, ha rendes kilincs volna, hoigy végre az ajtót be tudjuk zárni.” A városgazdálkodási vállalattól Cesanik Géza főépítésvezető válas zolt : — Vállalatunk főépítés - vezetősége 1986. január 29- én végezte el a lépcsőházban a bejárati ajtók zárainak cseréjét. Ezzel egy Időben történt a Felszabadulás téri épülettömb valamennyi bejárati ajtajának zár cseré je is, ami összesen 12 darab volt. A javítást követő napon bejelentést kaptunk a házfelügyelőtől, hogy az ajtó kilincsével probléma van. A szerelő a javítást azonnal elvégezte. Sajnos, két hét múlva ismét hibabejelentést kaptunk. Az ismételt javítást már zárcserével végeztettük el. O'lVasójiük levéléből értesültünk, hogy ismét probléma van a kilinccsel. A háTelefonszámunk : 16-211 bael hárítást újra elvégezve, a harmadik kilincset szerel, tűk fel, de már a gyári megoldástól eltérő, olyan lakatos átalakítást elvégezve, amely a szándékos rongálást is nehézzé teszi. — Lévén, hogy az ominózus Ikíiilinocsel egy időben cserélt, és azóta is elvégzett sok cseréről ihi babé jelentés nem érkezett, szakszerűtlen szerelést pedig nem állapítottunk meg, fel kell tételeznünk, hogy e lépcsőházban talán a nagyobb forgalom, az ajtó szakszerűtlen, nem rendeltetésszerű nyiitása-csu- kása okozta a sorozatos kellemetlen hibát. Nelm kizárt azonban az esetleges szándékos rongálás, vaigy gyermeki csínytevés sem. Lesz-e szilárd útburkolat? Tar József tengelici olvasónk elmondta, hogy a „Jú- lia-majorban {két utca le van betonozva, a harmadik azonban nincs. Esős, latyakos időben az utca »valósággal úszik«. Míg a másik utcában járda is van, itt az sincs. Rossz időben kocsival egyáltalán nem lehet megköze. líteni. Két-háram évvel ezelőtt társadalmi munkában lebetonozták a buszmegállót azzal, hogy hozzák a bódét, sürgősen kell a munkát elvégezni. A buszmegállóba a bódét azdnban azóta lsem he. lyezték el.” A Temgelic Községi Tanács elnöke, Báli József küldte meg a választ: Ml — Tengeli c Községi Tanács anyagi erejéből a VI. ötéves terv végrehajtása során nem tellett arra, hogy minden (külterületi) településrészen lévő utcát szilárd burkolattal lásson el. Természetesen az ott élő emberek ezen irányú igénye is jogos, ezért a tanács testületé úgy döntött, -hogy az anyaigi erőhöz mérten az igényeket kielégíti. így az 1986-os tervében szerepel Júlianmajor másaik -utcájának a betonozása is. — A buszkütérőt 1984-ben elkészítettük, és bíztunk abban, hogy a váróhelyiség is elkészül. Ez ideig nem került erre sor, ugyanis nem volt hajlandó senki elvállalni a munkát (sem pénzért, sem társadalmi munkában). A váróhelyiség elkészítése szintén szerepel az idei tervünkben. A munkát egy tolnai kisiparosnál már megrendeltük. Reménykedünk, hogy elkészül. Közös vagyonnak számít-e öt év után a lakás és az ingatlan ? Egy olvasónk — aki kérte, hogy nevét ne közöljük — azt kérdezte, igaz-e az, hogy öt év után közös vagyonnak számít a lakás, és az ingatlan. Házasságkötés előtt lakást, szőlőt vásárolt, ami az ő nevén is szerepel. Az OTP-részletet azonban már férjével közösen fizetik. „Én úgy gondolom — idézet a levélből —, hogy az a közös, amit közösen szereztünk.” Dr. -Deák Konrád: — Erre röviden azt válaszolhatnánk, hogy Olvasójuknak van igaza, de hogy ezt a választ megfelelően alátámasszuk, idézzük Családjogi Törvényünk 27. és 28. §-át : — „27. § (1) bek. A házasság megkötésével a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészen, sem részben nem lehet kizárni.” — „28. § (1) bek. A házas- társ különvagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. (2) bek. Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.” VÁLASZOLUNK A Minisztertanács a biztosítás szervezeti rendszerének módosításáról szóló 1016/1986. (IV. 7.) számú határozatával megalapította a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosítót. A határozat megjelöli, hogy mely biztosítási szerződések tekintetében a jogutód továbbra is az Állami Biztosító, és kimondja, hogy az ott megjelölteken kívül minden más biztosítási szerződés — így az állami vállalatok biztosításai, az összes gépjármű-biztosítás és a turistaforgalmon kívüli, devizavonzatú biztosítási szerződések — vonatkozásában a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosító a jogutód. A munkavédelemről szóló rendelet végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja az egészségügyi miniszter 2/1986. (IV. 7.) Eü. M. számú rendelete, mely kimondja — többi között —, hogy az intézeteknek az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség irányelve alapulvételével munkavédelmi szabályzatot kell készíteni, amelyet az intézet vezetője a bizalmi testülettel egyetértésben ad ki az intézet egészére kiterjedő hatállyal. Rendelkezik a jogszabály a munkavédelmi képesítés megszerzésének időpontjáról is és megtiltja munkavédelmi vezetőként, előadóként, megbízottként történő foglalkoztatását azoknak, akik az előírt képesítést a megadott határidőre nem szerezték meg. Módosult a rendeletnek több melléklete is, ezek a mellékletek az Egészségügyi Közlönyben jelennek meg, az említett két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 11. számában olvasható. A honvédelemről szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a honvédelmi miniszter 1/1986. (IV. 10.) HM számú rendelete ameny- nylben kimondja, hogy az érdekvédelemre vonatkozó szabályok irányadók a hivatásos állományba vételig — a felmondási védelemmel, a bevonulási és leszerelési segélyekkel kapcsolatos szabályok kivételével — a katonai tanintézetek hallgatójára is. A pénzügyminiszter 8/1986. (IV. 10). PM számú rendelete a tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosítja, kimondja, hogy belföldi ingatlan vagy vállalati érdekeltség megszerzése és belföldi építkezés szempontjából a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából egyébként belföldinek tekintendő, külföldi részvétellel működő gazdasági társulásra, külföldi érdekeltségű társaságra és nem magyar állampolgárra a külföldiekre vonatkozó rendelkezéseket kel'1 alkalmazni, meghatározza, hogy mely áruk vámkezeléséhez nincs szükség devizahatósági engedélyre, azt is, hogy az utasoknak devizahatósági engedély nélkül mit szabad kivinniük. Tudni kell, hogy belföldiek devizahatósági engedély nélkül személyenként ezerötszáz forint (a határszéli forgalomban — amennyiben nemzetközi szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz — havonként egy ízben kétszáz forint) belföldi fogyasztói árat meg nem haladó összértékű, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat vihetnek ki a jogszabályban megjelölt tárgyak (pl. arany, ezüst, platina, muzeális tárgyak, bélyegek stb.) kivételével. A külföldi útra készülők figyelmét külön is fölhívjuk erre a jogszabályra, amely f. évi április 15. napján hatályba lépett. dr. Deák Konrád Közlekedés „tánclépésben” Az első utcabál Pakson Szombaton nem akármilyen utcabált rendeztek Pakson, itt volt a mai divatos szóhasználatai élve igazi érdekeltség, aminek ez az ünnep lehetett a csattanója. A városban április 1-től 30-ig tizenkét utcában — talán már nem is „emlékeznek” arra, hogy előtte esős időben csak gumicsizmában lehetett közlekedni — huszon- négy-huszonöt millió forint értékű társadalmi munkát végeztek el az ott lakók. Képriportunkban az elsők között elkészült Kisfaludy utca lakóinak jól megérdemelt utcabáljáról tudósíthattunk. KAPF1NGER ANDRÁS A 300 méteres utca huszonnyolc család érdeme Az utca „tervezőjének” nevét mutatja a tábla Egészségükre! A 71 éves Balogh néni Rotyog a vegyespörkölt Jó mulatság — közös munka volt!
