Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 110. szám ARA: 1,80 Ft 1986. május 12., hétfő Mai számunkból TERMEKBÖVlTÉS A TEJIPARBAN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) FORMA 1. KALEIDOSZKÓP (5. old.) AZ ELSŐ UTCABÄL PAKSON (4. old.) Érdekeltség és vállalkozás A termelőszövetkezeti dolgozók jövedelme a hatodik ötéves tervidőszak elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, de ez a folytaimat megállt, sőt — 1983— 85-1 ben a különbség nőtt — állapították meg nemrég a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségé- nek ülésén. A tsz-tegók jövedelmének elmaradása az állami gazdaságokban dolgozókéhoz képest is jelentős. Jelenleg a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott fizikaiak mintegy 74 százaléka dolgozik teljesítménybérben, ez — arányát tekintve — lényegesen kedvezőbb az ipari, építőipari átlagnál. Ám a teljesítmény, bérezés magas szintje mégsem érvényesül kellőiképpen, ugyanis a követelményeket nem az üzemi elképzelésekhez, hanem a keresetszabályozás adta feltételékhez Igazították. De tavaly már lényeges változás történt. A bérszabályozás módosításával a korábbinál jobb lehetőségek nyíltak a teljesítményék reálisabb meghatározására, illetve az ennek megfelelő munlka- díják kifizetésére. Ennek köszönhetően majdnem 50 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottaik száma a termelőszövetkezetekben . A termelőszövetkezeti vezetők jövedelme emelkeS dett az elmúlt esztendőikben: egyes munkakörökben 25—40 százalékkal. Számukra kedvezőbbé váltak a premizálás féltételei: alapvetően a szövetkezet eredményes gazdálkodásához kötődnék. INem alakult ilyen kedvezően a helyzet a termelésirányítóknál, a brígádvezetőktől az ágazatvezetőiig tartozó munkakörökben. A többi között azért sem, mert az egyes állami intézkedésiek nyújtotta juttatásokból — például a kuk oriaat er mes ztés, vaigy az ál'lattétszám növelésével kapcsolatban adható külön prémium — sem részesülhetnék. Ebből is látható: ez a vezetői réteg nem kellően érdékelt a gazdálkodás eredményessé tételében. Ezért is indokolt a termelésirányítók érdekeltségének mihamarabbi javítása. A fizikai foglalkozásúak közül a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók jövedelme elmarad iaz átlagtól. A gépeikkel dolgozóké, valamint az I ipairi -szolgáltató tevékenységet végzőké Viszont meghaladta az átlagot. Régi tapasztalat, hogy az állattenyésztőik nehéz munkáját, a kedvezőtlen időbeosztást máig nem sikerült kellőképpen elismerni. Ezért is akadozik az utánpótlás, jó szakemberek nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elérni. Mindent egybevetve, a tsz-tagdk keresetének növekedése 1983—84-foen nem érte el az életszínvonal. politikában megszabott szintet. Ez összefügg a mezőI gazdaságot sújtó aszállyal és az egyre szigorodó szabályozással. A megnehezült gazdálkodási helyzetben ■ mérséklődött a termelőszövetkezeti alapok bővítése, sőt — bizonyos gazdaságokban — a vagyonfelélés Vált jellemzővé. Tavaly megállt az állóeszközök értékének növekedése is, több mint tíz százalékkal nőtt a nullára leírt, elhasználódott gépek aránya. De mérséklődött — mégpedig 4 százalékkal — a szövetkezeti állatállomány értéke is. Mindez azt eredményezte, hogy a termelőszövetkezetek mintegy fele csaik úgy tudta kielégíteni dolgozói érdekeltségét, hogy részben lemondott a tervezett fejlesztéseiről. Ilyen helyzetben megnőtt a hagyományos és az újabb vállalkozási, szervezeti formák iránti érdeklődés. Az önelszámoló egység a leginkább bevált munkaszervezési rendszer az alaptevékenységben. Jellem, zője, hogy az egység külön tervfeladatot kap, amihez meghatározott munlhadíjtömeg felett rendelkeznek, s jórészt magúk határozzák meg a létszámot is. Az önelszámoló rendszer alkalmazása révén csökkenthető a vezetői fokozatok száma, könnyebbé válik az ellenőrzés. Azokban a tsz-ekben, ahol önelszámoló egységeik működnek, ott az átlagot meghaladó mértékben nőtt az eredmény, miközben a létszámot sikerült mér. sékel ni. Kiterjed ten alkalmazzák a szövetkezetekben a részes művelést is, különösen a szőlő- és gyümölcs- termesztésben. Manapság a pénzrészes forma került előtérbe, ez jobban biztosítja a tag érdekeltségét az eredmény növelésében. Az új vállalkozási forrnák működésére 1982-től nyílt lehetőség. Ezeket elsősorban az ipari-szolgáltató tévé. kenység. területén hozták létre. Mint várható volt az új formák és szervezetek működése nem ment zökkenők nélkül. Több szövetkezetiben elvetették a sulykot a jövedelem felosztásában, emiatt néhány gazdaság veszteségessé vált, sőt, meg is szűnt. A kezdeti hibákból okulva ma már az egész szövetkezet érdekeivel megegyező feltételek alapján működtetik az új vállalkozási formák döntő többségét. Legtöbben az ipari és szolgáltató szakcsoportban dolgoznák az új típusú formák közül e szervezetek jelentős mértékben hozzájárultak az eredményes gazdálkodáshoz. A vállalati gazdasági munkaiközösségek általában kis létszámú, rugalmas szervezetként jöttek létre a tsz-ekben, működésük fokozza a teljesítményeket. Az átalányelszámolásos részlegekben legfeljebb 15-en dolgozhatnak. Ez az érdekeltségi forma áttekinthető, csökkenti az adminisztrációs terítéket és költségeket. Az állatok kihelyezése is mind* gyakoribb. Ez a forma előnyös a szövetkezet és a vállalkozó számára is: így hasznosítható a töredék munkaidő, s jelentősebb be- rúházásra sincs szükség. CSEH JÄNOS „Elmúlt, mint száz más pillanat...” Közel háromezren végeznek idén megyénk középiskoláiban Szombaton, ahogyan országszerte, megyénk közép- iskolásai is ünneplőbe öltöztek. A Végzős diákok búcsúztak az alma matertől, iskola- társaik és tanáraik pedig búcsúztatták őket. Az ünnepségeken ott voltak a szülők, testvérek, rokonok. Virágokkal és ajándékokkal tették még emlékezetesebbé a szép napot, mely tulajdonképpen emlék marad egy életen át az elmúlt négy esztendő soksok élményével együtt. Erről így ír Végh György: „Elmúlt, mint száz más pillanat, / s tudjuk -mégis, hogy múlhatatlan, / mert szívek őrzik, nem szavak”. Idén közel háromezer diák végez Tolna megye középfokú tanintézeteiben. Ezeröt- százan — a gimnáziumok és szakközépiskolák negyedikesei (nappalin és levelezőn tanulók) — fogták kezükbe a hosszú útra indulás jelképét, a kis bátyút, s bejárták vele iskolájukat, városukat, és az emlékezetes helyeiket. Május 24-én pedig a szakmunkásképző intézetek diák- / Ünnepség az udvaron jai búcsúznak — közel ezer- ötszázán. S csaik néhány szóval nézzünk arra az útra, melyre a ballagást követően „léptek” a középiskolások. A nappali tagozaton végzők írásbeli érettségi vizsgája május 12. és 16-a között lesz, a szóbelijük pedig június 9. és 21. között. A „levelezősökére” május 26—28., illetve szintén június 9—21. között kerül sor. A továbbtanulók úgynevezett közös írásbeli vizsgáját május 19-én és 20-án tartják. A szakmunkástanulók május 26-án írásbeliznek, a szóbeli és gyakorlati vizsgájúkra pedig június 13-án kerül sor. Tehát izgalommal és nem kis téttel teli napok következnek a végzős — és már mondhatjuk, hogy volt — középskolások életében, majd pedig vagy a további tanulás, illetve a munka, majd a családalapítás folytatja a „sort”. (A ballagási ünnepség néhány pillanatát a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban örökítettük meg.) Pál Ágnes eminens tanuló Garay-cmlékplakettet kapott Az utolsó beszélgetés Vu Hsziie-csien európai körútra indult Elutazott Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettes Szomíbaton elutazott hazánkból Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettes, ál- lammiiníszter, áld Marjai Józsefinek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására május 4. és 10. között Hazánkba érkezett Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes Szombaton Budapestre érkezett Andrej Lukanov mi- nliszterelnök-helyettes, a magyar—bolgár gazdasági és műszaktetudományos együttműködési bizottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság elnöki találkozóján. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. A nap folyamán a bizottság elnökei megkezdték a tárgyalásokat. hivatalos látogatáson tartóz, kodott hazánkban. Kaya Érdemet a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta, jelen volt Asaí Inban, a Török Köztársaság budapesti nagyikövete is. (MTI) A Szovjetunió és Angola készek koordinált lépéseket tenni Angola függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének védelmében, tekintettel arra, hogy Washington és Pretoria növekvő agresszivitást tanúsít az angolai nép által teremtett demokratikus rend ellen — ezt tartalmazza egyebek között az a közös szovjet—angolai nyilatkozat, amelyet dós Santos angolai elnök ötnapos szovjetunióbeli látogatása nyomán szombaton tettek közzé Moszkvában. A nyilatkozat az idén januárban Moszkvában lebonyolított háromoldalú szovjet—angolai—kubai konzulVu Hszüe-csien kínai államtanácsos, külügyminiszter, helyi idő szerint szombaton este elindult kilenc európai országot, köztük hazánkat érintő kőrútjára. A • kínai diplomácia vezetője május 12. és június 4. között tációk során egyeztetett elvi álláspontot jelölte meg e közös lépések alapjaiként. A Szovjetunió, hűen az 1986. október 8-án kötött szovjet— angolai barátsági megállapodáshoz, ismét kinyilvánította teljes szolidaritását az angolai népnek a forradalmi vívmányok védelmében folytatott önfeláldozó harcával. A nyilatkozatban rámutattak, hogy a kialakult helyzetért Pretoria agresszív külpolitikája, a dél-afrikai lakosság többségével szembeni elnyomó politikája, Namíbia jogellenes megszállása, valamint a Dél-Afrika mellett fellépő, s imper ialista ambícióktól fűtött Egyesült Álhiivatalos látogatást tesz Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában!, Belgiumban, Luxemburgban, Írországban, a Német Demokratikus Köztársaságban és a Magyar Nép- köztér sasá gban. lamok okolható. Washington Pretoria oldalán a Dél- Afri'ka körűid „frontországok” megingatására törekszik, kiélezi az Angola és Mozambik elleni, hadüzenet nélküli háborút, s nyíltan Angola ellenes tettekre tér át azzal, hogy a bábként használt UNITA-bandákat a legkorszerűbb fegyverekkel látja el. A nyilatkozatban a két fél Afrika déli része helyzetének azonnali politikai rendezését sürgeti. Követelik, hogy Dél-Afrika szüntesse be a frontországok elleni agresszív cselekményeit, a bel- ügyeikbe való beavatkozásokat, a terrorista és zsoldosbandák alkalmazását. Szovjet-angolai nyilatkozat