Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 110. szám ARA: 1,80 Ft 1986. május 12., hétfő Mai számunkból TERMEKBÖVlTÉS A TEJIPARBAN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) FORMA 1. KALEIDOSZKÓP (5. old.) AZ ELSŐ UTCABÄL PAKSON (4. old.) Érdekeltség és vállalkozás A termelőszövetkezeti dolgozók jövedelme a hato­dik ötéves tervidőszak elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, de ez a folytaimat megállt, sőt — 1983— 85-1 ben a különbség nőtt — állapították meg nemrég a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségé- nek ülésén. A tsz-tegók jövedelmének elmaradása az állami gazdaságokban dolgozókéhoz képest is jelen­tős. Jelenleg a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott fizikaiak mintegy 74 százaléka dolgozik teljesítmény­bérben, ez — arányát tekintve — lényegesen kedve­zőbb az ipari, építőipari átlagnál. Ám a teljesítmény, bérezés magas szintje mégsem érvényesül kellőikép­pen, ugyanis a követelményeket nem az üzemi elkép­zelésekhez, hanem a keresetszabályozás adta feltéte­lékhez Igazították. De tavaly már lényeges változás történt. A bérszabályozás módosításával a korábbinál jobb lehetőségek nyíltak a teljesítményék reálisabb meghatározására, illetve az ennek megfelelő munlka- díják kifizetésére. Ennek köszönhetően majdnem 50 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottaik száma a ter­melőszövetkezetekben . A termelőszövetkezeti vezetők jövedelme emelke­S dett az elmúlt esztendőikben: egyes munkakörökben 25—40 százalékkal. Számukra kedvezőbbé váltak a premizálás féltételei: alapvetően a szövetkezet ered­ményes gazdálkodásához kötődnék. INem alakult ilyen kedvezően a helyzet a termelés­irányítóknál, a brígádvezetőktől az ágazatvezetőiig tar­tozó munkakörökben. A többi között azért sem, mert az egyes állami intézkedésiek nyújtotta juttatásokból — például a kuk oriaat er mes ztés, vaigy az ál'lattétszám növelésével kapcsolatban adható külön prémium — sem részesülhetnék. Ebből is látható: ez a vezetői ré­teg nem kellően érdékelt a gazdálkodás eredményessé tételében. Ezért is indokolt a termelésirányítók érde­keltségének mihamarabbi javítása. A fizikai foglalkozásúak közül a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben dolgozók jövedelme el­marad iaz átlagtól. A gépeikkel dolgozóké, valamint az I ipairi -szolgáltató tevékenységet végzőké Viszont meg­haladta az átlagot. Régi tapasztalat, hogy az állatte­nyésztőik nehéz munkáját, a kedvezőtlen időbeosztást máig nem sikerült kellőképpen elismerni. Ezért is akadozik az utánpótlás, jó szakemberek nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elérni. Mindent egybevetve, a tsz-tagdk keresetének növe­kedése 1983—84-foen nem érte el az életszínvonal. politikában megszabott szintet. Ez összefügg a mező­I gazdaságot sújtó aszállyal és az egyre szigorodó sza­bályozással. A megnehezült gazdálkodási helyzetben ■ mérséklődött a termelőszövetkezeti alapok bővítése, sőt — bizonyos gazdaságokban — a vagyonfelélés Vált jellemzővé. Tavaly megállt az állóeszközök értékének növeke­dése is, több mint tíz százalékkal nőtt a nullára leírt, elhasználódott gépek aránya. De mérséklődött — még­pedig 4 százalékkal — a szövetkezeti állatállomány értéke is. Mindez azt eredményezte, hogy a termelő­szövetkezetek mintegy fele csaik úgy tudta kielégíteni dolgozói érdekeltségét, hogy részben lemondott a ter­vezett fejlesztéseiről. Ilyen helyzetben megnőtt a hagyományos és az újabb vállalkozási, szervezeti formák iránti érdeklő­dés. Az önelszámoló egység a leginkább bevált mun­kaszervezési rendszer az alaptevékenységben. Jellem, zője, hogy az egység külön tervfeladatot kap, amihez meghatározott munlhadíjtömeg felett rendelkeznek, s jórészt magúk határozzák meg a létszámot is. Az ön­elszámoló rendszer alkalmazása révén csökkenthető a vezetői fokozatok száma, könnyebbé válik az ellen­őrzés. Azokban a tsz-ekben, ahol önelszámoló egysé­geik működnek, ott az átlagot meghaladó mértékben nőtt az eredmény, miközben a létszámot sikerült mér. sékel ni. Kiterjed ten alkalmazzák a szövetkezetekben a részes művelést is, különösen a szőlő- és gyümölcs- termesztésben. Manapság a pénzrészes forma került előtérbe, ez jobban biztosítja a tag érdekeltségét az eredmény növelésében. Az új vállalkozási forrnák működésére 1982-től nyílt lehetőség. Ezeket elsősorban az ipari-szolgáltató tévé. kenység. területén hozták létre. Mint várható volt az új formák és szervezetek működése nem ment zök­kenők nélkül. Több szövetkezetiben elvetették a suly­kot a jövedelem felosztásában, emiatt néhány gazda­ság veszteségessé vált, sőt, meg is szűnt. A kezdeti hibákból okulva ma már az egész szövetkezet érde­keivel megegyező feltételek alapján működtetik az új vállalkozási formák döntő többségét. Legtöbben az ipari és szolgáltató szakcsoportban dolgoznák az új típusú formák közül e szervezetek jelentős mérték­ben hozzájárultak az eredményes gazdálkodáshoz. A vállalati gazdasági munkaiközösségek általában kis létszámú, rugalmas szervezetként jöttek létre a tsz-ekben, működésük fokozza a teljesítményeket. Az átalányelszámolásos részlegekben legfeljebb 15-en dolgozhatnak. Ez az érdekeltségi forma áttekinthető, csökkenti az adminisztrációs terítéket és költségeket. Az állatok kihelyezése is mind* gyakoribb. Ez a forma előnyös a szövetkezet és a vállalkozó számára is: így hasznosítható a töredék munkaidő, s jelentősebb be- rúházásra sincs szükség. CSEH JÄNOS „Elmúlt, mint száz más pillanat...” Közel háromezren végeznek idén megyénk középiskoláiban Szombaton, ahogyan or­szágszerte, megyénk közép- iskolásai is ünneplőbe öltöz­tek. A Végzős diákok búcsúz­tak az alma matertől, iskola- társaik és tanáraik pedig bú­csúztatták őket. Az ünnep­ségeken ott voltak a szülők, testvérek, rokonok. Virágok­kal és ajándékokkal tették még emlékezetesebbé a szép napot, mely tulajdonképpen emlék marad egy életen át az elmúlt négy esztendő sok­sok élményével együtt. Erről így ír Végh György: „Elmúlt, mint száz más pillanat, / s tudjuk -mégis, hogy múlha­tatlan, / mert szívek őrzik, nem szavak”. Idén közel háromezer diák végez Tolna megye középfo­kú tanintézeteiben. Ezeröt- százan — a gimnáziumok és szakközépiskolák negyedike­sei (nappalin és levelezőn tanulók) — fogták kezükbe a hosszú útra indulás jelké­pét, a kis bátyút, s bejárták vele iskolájukat, városukat, és az emlékezetes helyeiket. Május 24-én pedig a szak­munkásképző intézetek diák- / Ünnepség az udvaron jai búcsúznak — közel ezer- ötszázán. S csaik néhány szóval néz­zünk arra az útra, melyre a ballagást követően „léptek” a középiskolások. A nappali tagozaton végzők írásbeli érettségi vizsgája május 12. és 16-a között lesz, a szóbe­lijük pedig június 9. és 21. között. A „levelezősökére” május 26—28., illetve szintén június 9—21. között kerül sor. A továbbtanulók úgynevezett közös írásbeli vizsgáját má­jus 19-én és 20-án tartják. A szakmunkástanulók május 26-án írásbeliznek, a szóbeli és gyakorlati vizsgájúkra pe­dig június 13-án kerül sor. Tehát izgalommal és nem kis téttel teli napok követ­keznek a végzős — és már mondhatjuk, hogy volt — középskolások életében, majd pedig vagy a további tanu­lás, illetve a munka, majd a családalapítás folytatja a „sort”. (A ballagási ünnepség néhány pillanatát a Szek­szárdi Garay János Gimná­ziumban örökítettük meg.) Pál Ágnes eminens tanuló Garay-cmlékplakettet kapott Az utolsó beszélgetés Vu Hsziie-csien európai körútra indult Elutazott Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettes Szomíbaton elutazott ha­zánkból Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettes, ál- lammiiníszter, áld Marjai Józsefinek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghí­vására május 4. és 10. között Hazánkba érkezett Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes Szombaton Budapestre ér­kezett Andrej Lukanov mi- nliszterelnök-helyettes, a magyar—bolgár gazdasági és műszaktetudományos együtt­működési bizottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság elnöki találkozó­ján. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete is. A nap folyamán a bizott­ság elnökei megkezdték a tárgyalásokat. hivatalos látogatáson tartóz, kodott hazánkban. Kaya Ér­demet a Ferihegyi repülőté­ren Marjai József búcsúztat­ta, jelen volt Asaí Inban, a Török Köztársaság budapesti nagyikövete is. (MTI) A Szovjetunió és Angola készek koordinált lépéseket tenni Angola függetlenségé­nek, szuverenitásának és te­rületi egységének védelmé­ben, tekintettel arra, hogy Washington és Pretoria nö­vekvő agresszivitást tanúsít az angolai nép által teremtett demokratikus rend ellen — ezt tartalmazza egyebek kö­zött az a közös szovjet—an­golai nyilatkozat, amelyet dós Santos angolai elnök öt­napos szovjetunióbeli látoga­tása nyomán szombaton tet­tek közzé Moszkvában. A nyilatkozat az idén ja­nuárban Moszkvában lebo­nyolított háromoldalú szov­jet—angolai—kubai konzul­Vu Hszüe-csien kínai ál­lamtanácsos, külügyminisz­ter, helyi idő szerint szom­baton este elindult kilenc európai országot, köztük ha­zánkat érintő kőrútjára. A • kínai diplomácia vezetője május 12. és június 4. között tációk során egyeztetett elvi álláspontot jelölte meg e kö­zös lépések alapjaiként. A Szovjetunió, hűen az 1986. október 8-án kötött szovjet— angolai barátsági megállapo­dáshoz, ismét kinyilvánítot­ta teljes szolidaritását az an­golai népnek a forradalmi vívmányok védelmében foly­tatott önfeláldozó harcával. A nyilatkozatban rámutat­tak, hogy a kialakult helyze­tért Pretoria agresszív kül­politikája, a dél-afrikai la­kosság többségével szembeni elnyomó politikája, Namíbia jogellenes megszállása, va­lamint a Dél-Afrika mellett fellépő, s imper ialista am­bícióktól fűtött Egyesült Ál­hiivatalos látogatást tesz Finnországban, Norvégiá­ban, Svédországban, Dániá­ban!, Belgiumban, Luxem­burgban, Írországban, a Né­met Demokratikus Köztár­saságban és a Magyar Nép- köztér sasá gban. lamok okolható. Washing­ton Pretoria oldalán a Dél- Afri'ka körűid „frontorszá­gok” megingatására törek­szik, kiélezi az Angola és Mozambik elleni, hadüzenet nélküli háborút, s nyíltan Angola ellenes tettekre tér át azzal, hogy a bábként használt UNITA-bandákat a legkorszerűbb fegyverekkel látja el. A nyilatkozatban a két fél Afrika déli része helyzeté­nek azonnali politikai rende­zését sürgeti. Követelik, hogy Dél-Afrika szüntesse be a frontországok elleni ag­resszív cselekményeit, a bel- ügyeikbe való beavatkozá­sokat, a terrorista és zsoldos­bandák alkalmazását. Szovjet-angolai nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents