Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
986. május 1. t V ríEPUJSAG 9 Levegőmintát vesznek egy moszkvai utcán A csehszlovákmagyar gazdasági együttműködés A második világháború befejezése óta a :sehszlovák-magyar kapcsolatok terén ninőségi változás állt be. A gazdasági együttműködés sikeres ejlödésének döntő tényezőjévé vált, hogy Csehszlovákia és Magyarország egyaránt agja a szocialista közösségnek és alapí- ótagja a KGST-nek. Ennek keretében nindjobban résztvesznek a nemzetközi nunkamegosztásban, a gazdasági ígyüttműködés két- és többoldalú formái- Dan, a szocialista gazdasági integráció complex programjában. A két ország földrajzi közelsége, 608 km hosszú közös Drszághatár kitűnő feltételt teremt a koo- oeráció fejlesztéséhez, a határmenti temetek együttműködéséhez, a közlekedési, az energetikai, a vízgazdálkodási, az ökológiai és más problémák közös megoldásához. Magyarország és Csehszlovákia között az árucsere a háború után azonnal megkezdődött. De míg 1949-ben a kereskedelmi forgalom volumene mindössze kb. 40 millió rubel volt, addig 1985-ben már meghaladta az 1,5 milliárd rubelt. Magyarország Csehszlovákia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, Csehszlovákia Magyarország külkereskedelmében pedig a negyedik helyet foglalja el. A kölcsönös kereskedelem a hetvenes évek elejétől jelentős fellendülést mutat. Volumene millió rubelben: 1970-75 1976-80 1981-85 terv 2.089,3 3.885,3 5.646,0 tény 2.616,8 4.654,0 6.779,0 Figyelemre méltó, hogy e 15 év alatt az árucsere gyorsabban nőtt, mint a két ország nemzeti jövedelme. Időközben természetesen változott a két ország gazdasági struktúrája, tehát az árucsere összetétele is. Lényegesen megnőtt a feldolgozó ipari termékek (elsősorban a gépek, a berendezések és az iparcikkek) részaránya, ami mindkét ország belpiacát, tehát a két ország lakosságát szolgálta. Az utóbbi időszakban a kereskedelmi forgalomnak több, mint a felét a gépek és a berendezések képviselik. A szállítás nagyjából kiegyensúlyozott. További kooperációs és szakosított egyezmények megkötésével ez a részarány bizonyára nő. Magyarország számára jelentősek voltak a csehszlovák nagy erőmű-berendezések az inotai, a százhalombattai és a Tisza-leninvárosi erőmű számára, akárcsak a paksi atomerőműnek szállított berendezés. A magyar kohászat modernizálásához hozzájárultak a Csehszlovákiából szállított hengerszékek. A gazdasági együttműködés jelentősebb objektumai közé tartozik a közös erővel épített Vinnica-Albertirsa 750 kilovoltos távvezeték és a KGST egységes energetikai rendszere keretében az Albertirsa-Göd közötti 400 kilovoltos vezeték. Mindkét távvezeték növeli mindkét ország elektromos ellátásának biztonságát. Az eddigi legnagyobb közös beruházásunk a Gabcíkovo (Bős)-Nagymaros vízlépcsőrendszer a Dunán, amelyet 1990-től közösen üzemeltetnek. Közös vállalat a Haldex magyar technológiát alkalmaz a szénbányák meddőhányói feldolgozásánál az ostravai körzetben. A hetvenes évekig kapcsolatainkban a hagyományos, közvetlen árucsere volt túlsúlyban. Termelési együttműködés - például a vaskohászatban, a mezőgazdasági gépgyártásban stb. - csak ideiglenesen folyt. Később „divatba jött” a specializált építési kapacitások kölcsönös kihasználása. A csehszlovák specializált építési vállalatok részt vettek a magyar vasút és a városi közlekedés villamosításában. A magyar építők viszont sütödéket, szállodákat és szennyvíztisztítókat építettek Csehszlovákiában. A gyártási kooperáció és szakosodás a hetvenes évek második felétől lendült fel. Az 1976 decemberében aláírt és 1990-ig meghosszabbított kormányközi megállapodás a közúti, a mezőgazdasági és az építőgépek gyártásáról csak 1981-85 között egymillió transzferábilis rubelnél többet jelent. Csehszlovákiából teher- és személyautót, darut, traktort és földkotrógépeket szállítanak magyar féltengely, csuklós autóbusz, mezőgazdasági gép és adapter ellenében. A gyártás-kooperációra három megállapodást kötöttek az általános gépipar területén, hetet a kohászat, és a nehéziparban, hatot az elektronikai iparban és négyet a vegyiparban. Kínai ételerőd A barátság hídja A barátság és a testvériség hídjának nevezik a tengerészek a Szovjetunió és Bulgária partjait összekötő, lljicsevszk és Várna között közlekedő nemzetközi kompjáratot. A két baráti ország közötti kompösz- szeköttetés a KGST-tagországok sikeresen megvalósuló hosszú távú szállítási együttműködési célprogramjának része. A programban szerepel a nemzetközi szállítási útvonalak, határállomások és kikötők fejlesztése és rekonstrukciója, az áteresztőképesség növelése, sokoldalú és kétoldalú egyezmények alapján a tudományos-műszaki haladás eredményeinek együttes alkalmazása. A Fekete-tengeri szövet lljicsevszk és a bulgáriai Várna közötti kompjárat üzembe helyezése új lehetőségeket nyitott az áruszállításban és felgyorsította a forgalmat. Kutyakaraj, majomfej, ökörpecs, disznógyomor, szamárfar, gyermekbél sütve, főzve, rántva, nyersen kapható a kétszintes épületben az egymás mellett sorakozó kifőzdékben. Illő az olvasót tüstént felvilágosítani, hogy a boszorkánykonyhák mesebeli világába illő ételelnevezések többsége nem fedi a valót, csupán a figyelemfelkeltést szolgálj^ a kínai Tiencsin város népszerű „falatozó kombinátjában”. A 25 méter magas, ám zömök épület, akár az ételeröd nevet is kaphatná, úgy magasodik ki Tiencsin város szurtos utcácskái közül. 40 ezer négyzetméteres alapterületén a kifőzdéket családok, vagy kisebb csoportok vezetik. A létesítmény eddig 40 millió jüannal (12,5 millió dollárral) gyarapította Tiencsin város kasszáját. Az egy évvel ezelőtti nyitás óta 18 millió látogató lakott jól a legkülönfélébb készítményekből és a látványból. Visz- szatérve a meghökkentő nevekhez: a majomfej, bár külcsinében megtévesztő, hiszen gömb alakú, barna és torzon- borZj valójában gomba. A gyermekbelsőségként hirdetett csemege is „csupán" szokványos - és természetesen - állati belsőségekből áll. Az ökörpecs azonban már valódi és az a fogrepesztő jegeccukor is, amely különösen kedvelt Kínának ezen a vidékén. A szárított fűszeres csirke is sokakat vonz, a nyugat-kínai mohamedánokat a pároltbárány csalogatja. Az egyik étteremben a hajdani császári konyha ételei közül is lehet válogatni, az elnevezések meglehetősen hosszúak, de szépek, például: „gyönyörű nőt oltalmazó havas hegy”, vagy „elefántszínű fehér galamb”. A szakács annyit ugyan hajlandó elárulni, hogy ezek is húsból készülnek, csak elegáns formába préselik az alapanyagokat, ám a részletek titkairól egy szót sem szól. Hasonlóan tartalom és forma ellentéte az étlapon a „versengő rákok" - a cím csupán tojásból készült ételt takar, bár a rákalak kifogástalan. Az árak a külföldieknek nem túl magasak. Egy nagy tányér szecsuáni paprikás csirke rizs és zöldség körettel, továbbá sörrel alig több mint három jüan, azaz nagyjából egy dollár. Ez azonban a városlakó kínainak egy teljes napi bére. Néhány méterrel távolabb egy jüanért is lehet viszonylag nagyot lakmározni. Vannak azonban a „bennszülött” betérők között olyanok is, akiket - bevallásuk szerint - nem az ételek hihetetlenül gazdag választéka, káprázatos kavalkádja csábit az ételerődbe, hanem az, hogy ez az egyetlen hely, ahol igazán jó feketekávét főznek... Közös harc „ „ r ,-------- A LEVEGŐ TISZTASÁGÁÉRT A légkör nem ismeri a határokat. Ezért védelmének problémáit nem lehet szű- kebb nemzeti keretek között megoldani - ehhez szoros nemzetközi együttműködés szükséges. A KGST-országok a hatvanas évektől kezdődően folytatnak ilyen együttműködést. A légkör káros anyagokkal történő szennyezése elleni védelem területén folyó minden elméleti és gyakorlati tevékenység a KGST Műszaki-tudományos Együttműködési Állandó Bizottság védnöksége alatt valósul meg. Ennek munkaszerve a Környezetvédelmi és -javítási Tanács. Az együttműködésben a KGST- országok és Jugoszlávia mintegy 60 tudományos-kutató és ipari szervezete vesz részt. A munkák összehangolását úgynevezett koordinációs központ végzi, amelynek funkcióit a drezdai lég- és hűtéstechnikai intézet (NDK) látja el. A legkártékonyabb szennyező a kéndioxid. Ennek kibocsátása a légkörbe eléri az évi 150 millió tonnát, a földre pedig úgynevezett savas esők formájában tér vissza, amelyek katasztrofális mértékben pusztítják a természetet, ártalmasak az emberi egészségre is. A KGST-országok közös kutatásainak eredményeként nagy távlatokkal rendelkező módszereket dolgoztak ki az ipari gázok kén-mentesítésére. Ma már a különböző országokban hatalmas kísérleti berendezések dolgoznak. Kidolgozták az alkalmazásra javasolt különböző tisztító berendezések egységes műszaki-gazdasági értékelésének módszereit is. A KGST-országoknak ezen területén folyó együttműködése teljes mértékben megfelel a Kelet és Nyugat üzleti köreinek ökológiai problémákkal foglalkozó nemzetközi konferenciáján (München, 1984. június) elfogadott döntéseknek. Ezen a konferencián rendkívül fontos határozatot hoztak, amely többek között 18 állam kötelezettségeit tartalmazza a légkörbe történő kén-kibocsátás lényeges csökkentésében. A kibocsátott gázokkal együtt jelentős mennyiségben jutnak a légkörbe a népgazdaság számára elen- gedhetetlül szükséges, nagyértékű termékek is. Azok kiszűrése és visszajuttatása a termelésbe nemcsak a levegő egészségesebbé tételét segíti elő, hanem tényleges gazdasági haszonnal is jár. A szocialista közösség országainak szakemberei által kidolgozott, javított szerkezetű szűrők lehetővé tették, hogy kénsavat nyerjenek vissza. A KGST-országok együttműködése a légszennyeződés elleni védelem problémáinak megoldásában összhangban van a különböző ágazati állandó bizottságok ajánlásaival is. Például, jelentős természetvédelmi haszna van a Fémkohászati Együttműködési Állandó Bizottság által javasolt füstmentes adagolásnak a kokszoló kemencékben. Általa jelentős mértékben javultak a munkafeltételek az öntőüzemekben, csökkent a hősugárzás, az ártalmas gázok és por koncentrációja. A KGST Gépipari Együttműködési Állandó Bizottságban komplex módszereket dolgoztak ki a gépkocsik kipufogógázai mérgező- anyag tartalmának csökkentésére. Az együttműködés fontos területe a földgáz motor-üzemanyagként történő hasznosítása. Az erre vonatkozó egyezményt a KGST 40. ülésszakán írták alá. Ennek sikeres megvalósítása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megtakarítsák a szűkösen rendelkezésre álló folyékony üzemanyag jelentős részét, hanem azt is, hogy jelentős mértékben csökkenjen a benzin és dízelolaj égéséből származó mérgező égéstermékekkel történő légszennyeződés. A levegőszennyeződés elleni védelmében jelentős szerepet játszanak a légkör minőségére vonatkozó szabványok. A KGST Szabványosítási Együttműködési Állandó Bizottság ülésein ilyen szabványokat hagytak jóvá. A légkör védelmének egy sor kérdése az egészségügyi törvényalkotásban kerül megoldásra. A KGST-országok egymással együttműködnek, törekednek a környezeti problémákat, köztük a légkör védelmét érintő kapcsolatok kiszélesítésére az összes érdekelt országgal és nemzetközi szervezettel. így sikeres együttműködés folyik a Finn Köztársasággal a gáznemű káros anyagok koncentrációjának mérésére szolgáló módszerek és műszerek kidolgozásában és kipróbálásában. A KGST keretei között nemzetközi megállapodások terveit dolgozzák ki a légkörszennyeződés megelőzésére. A KGST sokoldalú együttműködési programjába felvettek olyan tematikát, amely kapcsolatban van az ENSZ EGB ülésén 1979-ben elfogadott „Egyezmény a határokon átnyúló nagykiterjedésű légszennyeződésekről” végrehajtásával. OLGA VARLAMOVA A tudomány feladatai Hamburgban tavaly „Az európai tudomány aranyrózsájával” tüntették ki a Bolgár Tudományos Akadémia mellett működő fémfeldolgozási és fémtechnológiai intézet tudóskollektiváját. A magas kitüntetéssel a világsikert aratott ellennyomásos fémöntő módszer továbbfejlesztéséért és tökéletesítéséért végzett munkát ismerték el. Az elmúlt év végén újabb magas szintű elismerésben részesültek bolgár tudósok. Elnyerték a „Nemzetközi technológiai trófeát”. A díjat a világszerte ismert kiadó, az Editoriál Office alapította azok számára, akik az új technológiai vívmányok népszerűsítésével foglalkoznak. A díjat a gabrovói „Novotex” gyár kollektívája kapta, akik megvalósították a neves tudós, Milko Dimitrov mérnök találmányát a Predima fonalak feldolgozási technológiájára. Ez csupán kettő a számos elismerés közül, amelyeket az 1985-ös esztendő során bolgár tudósoknak ítéltek oda. A nyolcadik ötéves terv időszakában (1981-1985) a tudományos intézetekben és a kísérleti mérnöki feladatokkal foglalkozó szervezetekben egy sor fontos problémára született megoldás. Ennek köszönhetően a tervidőszakban a tudományos-műszaki kutatások eredményeiből származó gazdasági haszon megkétszereződött. Nagy eredmények születtek az orvos- tudomány területén is. 1984-ben tették közzé Alekszandr Dojcsinov és Vera Scsvarova találmányát a gyermekkori értrombózisokról. Georgi Manolov és Janka Manolova a rákbetegségek elleni harcban ért el fontos eredményeket. Hasonlóan nagyra értékelhetjük azokat a bolgár tudományos kutatási eredményeket, amelyeket már javában alkalmaznak a tudomány és a technika területén. Az országos kutatási programok kidolgozásában jelentős szerep jut a Bolgár Tudományos Akadémiának. Az akadémia mintegy 85 intézetének és laboratóriumának kutatói erőfeszítéseiket a legfontosabb alapkérdések megoldására, a gépgyártás korszerűsítésére, az energetikára, a vaskohászatra, a vegyiparra és más meghatározó ágazatokra irányították. A BTA műszaki kibernetikai és robotokkal foglalkozó intézetében például folytatódik az eredeti robotok és robottal felszerelt rendszerek kidolgozása. A szakosított intézetekben olyan speciális feladatok megoldásán munkálkodnak, mint a „Pra- vec” személyi számítógépek kidolgozása és gyártása, a rugalmas automata termelő rendszerek, valamint az ipari környezetben „látó” robotok kifejlesztése.
