Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
1986. május 10. NÉPÚJSÁG 11 Szeretni valakit -eza barátság TANJA WEBER: RÉSZSIKEREK A háztartásikészülék-javító vállalat néhány fióküzletében a szolgáltatás jelentősen bővült. Most már a „sajnos ez az alkatrész nincs” válasz helyett a „hívjon fel majd újra bennünket”, „érdeklődjön egy kis idő múlva újra” gyakorlatot vezették be. S az eredmény: az elégedetlen vásárlók reménykedő kuncsaftokká válnak. Itt van például Schultze úr esete. Bár mosógépe egy ideje már nem működik, de viszont nagyon intenzív kontaktusban áll a vállalattal. S nem adja fel a reményt, hogy ROMO 600 AC típusú gépével egyszer majd ismét moshat. Miután 1985. október közepén telefonon megérdeklődte, hogy van-e alkatrész, bejelentette mosógépének javítását. Október 21 -én jött, látott és mondta a szerelő: alkatrész nincs. Schultze úr újra a telefonhoz nyúlt, s tisztázta, hogy van alkatrész. Az új javítási időpont azonban már november közepe. Az ominózus napon hősünk egy jó és egy rossz hírt kapott. A rossz: közölte a szerelő, hogy nincs alkatrész. Ajó: ismét telefonált a vállalat raktárába, ahol közölték: van alkatrész, s az új szerelő december 18-án 16 és 19 óra között jön ki. Amikor ezen a napon Schultze úr 14'óra tájban hazaérkezett, értesítést talált a levélszekrényben, amelyben ez állt: a szerelő 10 óra 10 perckor itt járt, de nem talált senkit itthon. Újabb telefon, újabb javítási időpont: január 4. Már- csak 17 nap, s kijavítják a hibát - gondolta Schultze úr. S jött a szerelő az új év negyedik napján - természetesen alkatrész nélkül. Viszont jelentősen kibővült Schultze úr ismeretségi köre. Már a vállalat igazgatójával tárgyal - persze egyelőre csak levélben. Vannak azonban olyanok, akik már igazi baráti alapon tárgyalhatnak az illetékes javító vállalattal. Például Gottwald úrnak igazán lehetett ideje baráti kapcsolatok kiépítésére, hiszen már négy éve annak, hogy hűtőszekrényének javítását bejelentette. Gottwald úr a javító vállalatnál bejelentette, hogy a DKK 130-as hűtőszekrényének ajtaja tönkrement, s kéri a cseréjét. Havonta kellett érdeklődnie, de hol nem volt alkatrész, hol pedig már a szerelés időpontjáig elfogyott. 1985 nyarán megígérték hősünknek, hogy elteszik neki az ominózus ajtót, s megkérték, érdeklődjön majd szeptemberben. Gottwald úr így is tett, azonban legnagyobb meglepetésére közölték: évek óta nem kaptak ilyen típushoz ajtót. Hősünk nem hagyta ennyiben, magasabb fórumhoz fordult. Ennek hatása: a javítás időpontja: december 12. Hősünk kivett egy nap szabadságot, de a szerelő helyett csak egy távirat jött: „A javítás technikai okokból nem lehetséges.” Egy kevésbé reménykedő ember már megszakította volna kapcsolatait a vállalattal, de nem így Gottwald úr. Ő újra bejelentette a hibát, s vár, vár, türelemmel. Mi pedig kíváncsiak lennénk, hogyan bővül még tovább ez az ismeretségi kör? Fordította: SZABÓ BÉLA- Azt hiszem elérkeztem a kezdethez - ezzel a mondattal fejezte be az Ágyúk és virágok című önéletrajzi kötetét 1977- ben a franciaországi Senlisben Cziffra György.- Akkori időszakát kezdetnek nevezte. Ma hol tart művész úr?- Akkor még valóban úgy éreztem, hogy kitűnő az egészségem. Ma már nem így fejezném be a könyvet, mert az nem lenne igaz. Csak akkor tud az ember ilyen kijelentést tenni, amikor igazán erős és aktív. Az az érzésem, hogy lassan én ezt a részét a dolognak - s ezt a művész úgy mondja, hogy közben a néma zongoráját (amelyet mindenhová magával visz, hogy csendesen gyakorolhasson), lágyan megpaskolja - befejeztem. Feleségemmel, Soleilkával kizárólag az alapítványt, a fiatal művészeket szolgáljuk majd.- Mit tart ön élete legnagyobb teljesítményének?- Azt, hogy harminc éven keresztül adni tudtam az embereknek. Művészi produkciót, és fiatal tehetségeket. Például Max Bonay-t, a harmonikást, aki egészen kiváló, csodálatos egyéniség. Aztán itt van a fiatal Szecsődy Ferenc hegedűs, és Iván Ildikó szoprán énekes, akinek csodálatos hangja van. Művész. De Székely István zongorista is az, akinek nagyon szép sikerei voltak Franciaországban. De az alapítvány francia és magyar fiatalokat egyaránt segít.- Ön szerint mi a világ legfőbb problémája ma?- A rosszindulat. Ami sajnos sok helyen és sokakból kivirágzik.- Talán a Cézár-típusú emberekre céloz?- A legnagyobb mértékben.- Ön így irt e típusról: „Az ő mégneses géniusza már föl is mért, és ítéletet is mondott fölötted... Amiben az ilyen típusú egyén remekel, az a más ember véleményének kimagozása, szétboncolása, ami csak arra való, hogy az övé annál hamarabb kiemelkedjék. Merem állítani, hogy az ilyen ember léte nemzetközi jelenségén sajnálom őt”. Ma hogyan küzd e típus ellen?- Én már egy kicsit fáradt vagyok ahhoz, hogy viaskodjak valakivel. Egyszerűen nem engedem be a szobámba. Kész.- Ön szerint mi kell ma az érvényesüléshez?- Szerintem az emberi megértés, a másiknak a megértése. Az, hogyha például valaki bemegy az ön irodájába, és azt mondja, uram, ez és ez vagyok, semmim, senkim sincs, segítsen; s ha ezt ön megérti, és megpróbál tényleg segíteni a másikon, szerintem ez a legnagyobb siker az életben.- Mit jelent az ön számára a barátság?- A barátság egy olyan szó... Olyan kifejezés, amelyet párosítani csak azzal lehet, hogy az ember azt mondja, hogy szeretek valakit. Ez a barátság.- Kinek köszönheti a legtöbbet?- A fiamnak. Aki sok mirtdenben felvilágosított már egészen fiatal korában. Csak néztem és csodáltam ezt a fiatal embert, aki ennyire csodálatosan tiszta gondolkodású. Harmincnyolc éves korában ment el. Azóta egyedül vagyunk. Soha nem lehet pótolni őt.- Kikkel tartja a kapcsolatot itthon?- Senkivel. És mindenkivel.- Mit jelent önnek, a világhírű művésznek a magyarországi népszerűség?- Több mint boldog vagyok. Én itt születtem. Magyarnak érzem magam. Francia állampolgár vagyok, de ez más kérdés.- A szörnyű háborús és a nehéz ötvenes évek az ön emlékezetében még ma is elevenek?- Úgy rendeztem magamban ezeket a dolgokat, úgy könnyítettem, hogy az élet- filozófiám egy kicsit mélyebbé vált, s megkomolyodott. Ennyi az egész.- Ön szerint mi volt - ha egyáltalán volt ilyen - eddigi életének a legnagyobb tévedése?- A fiatalságom...- Nem voltam képes a világegyetem harmóniájának finomságait fölfogni -, írta ön egy helyütt.- Sajnos, így igaz. S még ma sem tudom fölfogni. Nagyon távol vagyok tőle. Nagyon távol. És mindig, mindig jobban rájövök arra, hogy mennyi zárt ajtó van az emberben. SZENKOVITS PÉTER KŐ PÁL SZOBRAI Cégér A mai magyar szobrászgeneráció egyik fontos és nagy tehetségű személyisége Kő Pál. A Képzőművészeti Főiskolán 1968-ban végzett, de szobrászi munkássága máris jelentős. Művészi érzékenysége, alakjaihoz való szeretetteljes közeledése minden szobrán leolvasható. A mai élet számára közelálló alakjainak portréi megmintázását épp oly érdekes feladatnak tartja, mint a magyar középkor hatalmas személyiségeinek karakterfiguráinak megalkotását. Gyerekkorát vidéken töltötte, felnőttként a város lett hazája, szobrainak ihle- töje maradt a magyar táj hagyománya. A szobrászat nagy múltú anyagait - a követ, bronzot és fát - összevegyíti textillel, fémszállal, műanyagokkal. A 70-es években a mohácsi csatatér 30 sírjelét készítette, e munkája a magyar múlt tragikus korát idézi és azóta is visz- sza-visszatér e témakörökhöz szobraiban. Királyalakjaiban történelmünk formálói állnak előttünk legendáikkal övezve. Kő Pál részt vett a vatikáni magyar kápolna kialakításában három domborművével, magyar szentek bemutatásával. Kő Pál köztéri szobrász, portrék és domborművek alkotója. Kisplasztikák, plakettek és érmék mintázása is jelentős helyet foglal el művészetében. Áchim András Dobozos Tengercseppek írói jegyzetlapok A békegalamb az olajággal rendkívül szép, megragadó szimbólum, de az egyszerűsítésre mindig hajlamos közgondolkodást mintha félrevezetné. A galambokat illetően is, a béke eszméjét illetően is. Mert harcban állnak bizony a galambok is párjukért, a fészkükért, az élelmükért, a fennmaradásukért. Nem öldöklő harc ez, nem pusztítják el egymást, még a náluk gyengébb madarakat sem, de azért - amint Brehm írja róluk -: ...bárm ilyennek inkább nevezhetők, mint szelídeknek. Híres szelídségük csupán egyike az oly gyakori hamis természetleírásoknak.” A béke eszméjét is mintha ugyanígy túlegyszerűsítené a közgondolkozás: kéz a kézben, egy szólamra dalolva menetelni szélcsendes rózsakerteken át a kizárólag ragyogó emberi jövő felé... Holott valószínű, a békére is áll az, amit Brehm a galambokról mond: bármilyennek inkább nevezhető, mint szelídnek. Az ölelkező, nyugalmas, szélcsendes béke - hamis olajnyomat. Koreszmének, korparancsnak azzal válik igazzá, ha nem a küzdelmes harcok, csupán az öldöklő, a megsemmisítő, a fegyveres harcok kiiktatását ígéri az emberi történelemből. Figyelmet érdemel, hogy a közvéleménybe háborút programozni, az agysejtekbe a kannibalizmust betáplálni, ma is, a legkorszerűbb propagandaapparátusnak is csak a történelmileg kialakult, hagyományos módon lehetséges. Tízezer év óta mitsem változtak a kódolás alapelvei. Aki a folyón túl lakik, megölöm; akinek más színű a bőre, megölöm; aki más nyelven szólítja az anyját, megölöm. És van ez még tovább is: aki nem engedelmeskedik, megölöm; akire a gazdám rámutat, megölöm; aki utamba kerül, megölöm. A kód jelrendszere ugyanaz, de vigyázat, változnak az idők! Hajdan nyíltabban s őszintébben történt a fiatal nemzedékek megdolgozása; korunk e vonatkozásban is hozott újat. A hóhérképzés kényelmetlen őszintesége ma sem sérti a tisztes polgári közszemérmet; ma lehet milliókat békeszólamokkal traktálni - a modern tömeggyilkos fegyverek élő tartozékai akár zárt táborokban is kiképezhető k. A mennyiségről itt is a minőségre tolódott át a hangsúly: a mennyiségi hóhérról a minőségire. A békés együttélés lehetőségeit még alig ízlelgeti a sokféleképp megosztott emberiség, és íme, máris fölrajzolódik a közeli jövötérképén a felparcellázhatat- lan emberi köztulajdon, mely a közös létérdek kényszerével már nem is csupán békét, de azon túl szövetséget, együttműködést parancsol a népeknek: egyetemes közvagyonunk a levegő, az éltető víz - sőt a talaj, a szabad természet rombolása sem csupán bel ügy. A kiszolgáltatottság a legszívósabb emberi tenyészet az emberi társadalmakban. Mint az áttételes rák, hiába ope- rálgatják, újra és újra továbbterjed a legváratlanabb - politikai, gazdasági, társadalmi - igen változatos formákban. És mire a tünetek jelentkeznek, már elhatalmasodott. Végképp szabadulni tőle? Elérhetetlen Sarkcsillagom. FEKETE GYULA Cziffra György
