Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-09 / 108. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 108. szám. ARA : 1,80 FI 1986. május 9., péntek. AIBÊKE, AZ ÉLET TISZTELETE (IV.) (3. old.) gyönki népújság (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT FOLYTATÓDIK A VIZSGALAT A SZEKSZÁRDI MOZITÜZ ÜGYÉBEN (8. old.) Közös győzelmet Ha megkérdezzük magunktól, lezárult-e lélekben a második világháború, a válaszunk így hangzik: nem. Igaz, sok minden változott 1945-től máig. Talán aat is elmondhatjuk, hogy ekkora fordulat ily rövid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Mégis, egyrészt maradtak érzékeny lelki sebek, másrészt máig eleven az öröm s a felszabadultság érzése, amely akkor született. Ez a fő magyarázata annak, hogy változatlanul sok a második világháborúról szóló film, s az olyan művek, mint a Ballada a katonáról, az Alba Regia, A híd túl messze van — megrendít, ennyi év után is friss élményként hat. A győzelem napja tehát nem holmi kalapemelés egy régmúlt s lezárult esemény tiszteletére, ez esetben ugyanis nem tenne ilyen nagy hatást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosabban szólva, a jövőért érzett aggódó izgalmat. Ez teszi e múltra utalást időszerűvé. A mai nap például nem is kerek évforduló, hanem a negyvenegyedik. De éppen, mert nem ünnepélyeskedni, hanem gondolkozni és hangos szóval figyelmeztetni akarunk, ez nem akadályoz bennünket az elmélyülésben, a valódi töprengésben: nincs idő várni, ma kell kimondani, hogy az oly pusztító második világháborúnál is nagyobb veszély fenyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősítette a béke évének, az esztendő fordulatot hozhat jó vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. május 9-ről abban is különbözik sok mástól, hogy nagyon élő tanulságokat lehet és kell ez alkalommal levonni a múltból. A második világháború hallatlan jelentőségű, nagy kérdéseket felvető, gigászi feladatokat adó, szenvedésekben, könyörtelen döntési parancsokban gazdag sorstragédia volt, amelyet a történelem írt. Optimista tragédia — mondhatnánk az irodalommal szólva. Olyan, amely két — ma is érvényes — tanulsággal szolgál. Az egyik így hangzik: államok sora össze tud fogni az egész emberiséget fenyegető veszedelem ellen, még akkor is, ha az előtte való időkben ideológiai, politikai, gazdasági, hagyománybeli, érzelmi ellentétek állították szembe őket egymással. A másik tanulság abból fakad: lehet közös erővel, nemzetközi összefogással győzni az ellenség fölött. Akkoriban a fasizmus volt a közös ellenség, ma nagyon tömören fogalmazva: az atomháború. A történelem soha nem ismétli önmagát, a két ellenség, az akkori és a mostani, s a körülmények között igen nagyok a különbségek. De a lényeg azonos: katasztrófa vagy méltó élet. Nézzünk ma körül: mi okozza az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leglényegesebbre egyszerűsítjük a magyarázatot, a következőt találjuk minden nagy konfliktus mélyén: hatalmas ütemben folyik a fegyverkezés, de emögött politikai- társadalmi okok rejlenek, a polgári világ nem tud megbékélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad és a hatalmi viszonyok változnak. Pedig e folyamat megállíthatatlan, hacsak nukleáris pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadalmi, az anyagi és a kulturális fejlődés helyett új kőkorszak köszönthet ránk. És éppen mert egy világméretű fegyveres mérkőzés katasztrófába sodorna valamennyiünket, kialakult a szocialista államok javaslatainak egész rendszere, a jószándék, az észszerű módszereké azért, hogy a társadalmi haladás békés vagy legalább is viszonylag békés körülmények között mehessen végbe. Bármilyen nagy fordulatot hozott ugyanis a második világháború, az új, nagy változásokat nem egy harmadiknak az árán kívánjuk elérni. Inkább az akkorihoz hasonló átfogó nemzetközi együttműködéssel — de a béke körülményei között. Vannak létfontosságú, közös — az eltérő társadalmi rendszereken átívelő — tennivalóink : az éhség és az elmaradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környezeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb energiaszolgáltatás megteremtése, a technika és a technológia eredményeinek kulturált felhasználása. Ez a béke igazi tartalma, ezért olyan izgalmas, tanulságos és eleven az emlékezés a győzelem napján. Mert új, közös győzelmekre van szükség — de együttesen és nem fegyverek által. Tatár Imre Kiváló a Paksi Atomerőmű Vállalat Méhes Lajos köszö nti az ünnepeiteket Tíz éve, néhány ember alakította meg a Paksi Atomerőmű vállalatot.. Éhből hét évet a felkészülésre fordítottak, három éve pedig már termelő üzemként dolgoznak, és a létszámuk 3500-ra emelkedett. Az utóbbi ,két év munkája alapján pedig most másodízben kapták meg a Kiváló Vállalat kitüntetést, melynek átadási ünnepsége tegnap volt a munkás művelődési központban. Az ünnepségen a vállalat több száz dolgozóját Gyarmati László, a pártbizottság titkára köszöntötte, majd üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Méhes Lajost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát. Az ünnepségre meghívták azokat, akik az építéstől, az üzemelésig részt .yettek a munkában, többek között köszöntötték K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkárát, Szabó Benjámint, az építkezés volt kormánybiztosát. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója beszédében értékelte a vállalat 10 éves tevékenységét, az 1985-ös esztendő eredményeit és vázolta a következő évek feladatait. Három év alatt a Paksi Atomerőmű közel 13 milliárd kilowattóra elektromos áramot termelt. A múlt évben 5,5 milliárd kilowattóra voLt a terv, melyet egymilli- árddal túlteljesítettek. A két reaktorblokk értékélése alapján megállapította az előadó, hogy ez 95 százalékos rendelkezésre állásnak felel meg. Nemzetközi összehasonlításban ilyen eredményt csak öthat év alatt érnek el a reaktorok, azt is a világban mintegy 300 reaktor közül a legjobbak. Ezen felül a vállalat 100 millió kilowattóra energiát, mint hőszolgáltatást termelt. Jelentős eredmény volt 1985-ben, hogy átvették a beruházás irányítását, és a III. blokknál 1985. december 18-án megkezdték a cirkulációs mosatást. Mindezeket az eredményeket úgy érték el, hogy az üzemel'te(Folytatás a 2. oldalon.) Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a budapesti agglomeráció regionális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő időtartamra határozza meg a .területfelhasználás és az érintett települések rendezésének legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjének a munkavé- delem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű föladatokról adott jelentését. A kormány a feltárt tapasztalatok alapján szükségesnek tartja a megelőző és a fel- világosító munka további javítását, valamint a munkavédelmi előírások betartásának fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács áttekintette a testnevelés és a sport fejlesztésének feladatairól hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását Genf Újabb forduló Genfben csütörtökön megkezdődött az atom- és űrfegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója, A szovjet delegációt Viktor Karpov, az amerikait Max Kampelman vezeti. Véradás — életmentés! i Kitüntetések a vöröskeresztes világnap alkalmából A vöröskeresates világnap alkalmából tegnap délelőitt a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége — közel hetvenen — ünnepi ülést tanított a szekszárdi Gemenc Szálló tanácstermében. A Bi, mínusz elhangzását követően dr. Horváth Jenő, a megyéi vezetőség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Kaposvári Júliát, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége főtitkárhelyettesét, aki ünnepi köszöntőt mondott. — A Vöröskereszt a mai napon mindenütt emlékezik. A világ 130 országának 200 miiliLió szervezett tagja hajt fejet a mozgalom alapítója, Henri Dunant emlékének és gondolja át a mozgalom tör. ténetét, szerepét és feladatait. Dr. Kaposvári Júlia ezt követően felidézte a vörös- keresztes eszme születését. E zászló alattiak világ-sors- közösséget vállalnak a bajbajutottak megsegítéséért. Mint mondta, jelenleg a vö- röslkeresZtes mozgalom a hé. ke eszméjének íölvállalásával is komoly erőt képvisel. Az előadó később a hazai véradómozgalom múltjáról és jelenéről beszélt. A véradóik száma hazánkban jelenleg 800 ezer, s az a vér, amelyet ők adnak a vöröskeresztes mozgalom közvetítésével, segíti a bajiba jutottakat. A köszöntőt követően a mozgalomban élenjáróknak kitüntetéseket adtak át. A vöröskeresztes munkáért kitüntetés ezüst fokozatát hárman, bronzfokozatát heten vették át. Szociális gon. doskodásért emlékérem kitüntetésiben részesült Kozma Józsefné dunaszentgyörgyi vezető óvónő, öiten kiváló véradószervező kitüntetést vették át. Többeknek emlék- plákettel és emléklappal ismerték el munkájukat. A vöröskeresztes világnapi központi ünnepségen — szerdán — a budapesti kertészeti egyetemen a Vörös, keresztes munlkárét kitüntetés arany fokozatával tüntették ki a paksi óvódai alap- szervezetet, valamiint a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskolát. Ugyanitt vehette át a kiváló véradószervező munkáért járó kitüntetést Illés Jeromosaié, a óikéi községi tanács vb-titkána. Dr. Berger {Rezsőné, «(jobbra) iá dombóvári városi kórház .asszisztense átveszi a Kiváló vöröskeresztes munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Az ünnepség résztvevői Dr. Kaposvári Júlia beszédét mondja
