Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 108. szám. ARA : 1,80 FI 1986. május 9., péntek. AIBÊKE, AZ ÉLET TISZTELETE (IV.) (3. old.) gyönki népújság (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT FOLYTATÓDIK A VIZSGALAT A SZEKSZÁRDI MOZITÜZ ÜGYÉBEN (8. old.) Közös győzelmet Ha megkérdezzük magunktól, lezárult-e lélekben a második világháború, a válaszunk így hangzik: nem. Igaz, sok minden változott 1945-től máig. Ta­lán aat is elmondhatjuk, hogy ekkora fordulat ily rövid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Mégis, egyrészt maradtak érzékeny lelki sebek, másrészt máig ele­ven az öröm s a felszabadultság érzése, amely ak­kor született. Ez a fő magyarázata annak, hogy változatlanul sok a második világháborúról szóló film, s az olyan művek, mint a Ballada a katoná­ról, az Alba Regia, A híd túl messze van — meg­rendít, ennyi év után is friss élményként hat. A győzelem napja tehát nem holmi kalapemelés egy régmúlt s lezárult esemény tiszteletére, ez esetben ugyanis nem tenne ilyen nagy hatást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosabban szólva, a jövőért érzett aggódó izgalmat. Ez teszi e múltra utalást időszerűvé. A mai nap például nem is kerek évforduló, hanem a negyvenegyedik. De éppen, mert nem ünnepélyeskedni, hanem gondol­kozni és hangos szóval figyelmeztetni akarunk, ez nem akadályoz bennünket az elmélyülésben, a va­lódi töprengésben: nincs idő várni, ma kell ki­mondani, hogy az oly pusztító második világhábo­rúnál is nagyobb veszély fenyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősítette a béke évének, az esztendő fordulatot hozhat jó vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. május 9-ről abban is különbözik sok mástól, hogy nagyon élő tanulságo­kat lehet és kell ez alkalommal levonni a múltból. A második világháború hallatlan jelentőségű, nagy kérdéseket felvető, gigászi feladatokat adó, szenvedésekben, könyörtelen döntési parancsokban gazdag sorstragédia volt, amelyet a történelem írt. Optimista tragédia — mondhatnánk az irodalom­mal szólva. Olyan, amely két — ma is érvényes — tanulsággal szolgál. Az egyik így hangzik: államok sora össze tud fogni az egész emberiséget fenyege­tő veszedelem ellen, még akkor is, ha az előtte va­ló időkben ideológiai, politikai, gazdasági, hagyo­mánybeli, érzelmi ellentétek állították szembe őket egymással. A másik tanulság abból fakad: le­het közös erővel, nemzetközi összefogással győzni az ellenség fölött. Akkoriban a fasizmus volt a kö­zös ellenség, ma nagyon tömören fogalmazva: az atomháború. A történelem soha nem ismétli önma­gát, a két ellenség, az akkori és a mostani, s a kö­rülmények között igen nagyok a különbségek. De a lényeg azonos: katasztrófa vagy méltó élet. Nézzünk ma körül: mi okozza az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leglényegesebbre egysze­rűsítjük a magyarázatot, a következőt találjuk minden nagy konfliktus mélyén: hatalmas ütem­ben folyik a fegyverkezés, de emögött politikai- társadalmi okok rejlenek, a polgári világ nem tud megbékélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad és a hatalmi viszonyok változnak. Pedig e folyamat megállíthatatlan, hacsak nukleáris pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadalmi, az anya­gi és a kulturális fejlődés helyett új kőkorszak kö­szönthet ránk. És éppen mert egy világméretű fegyveres mérkőzés katasztrófába sodorna vala­mennyiünket, kialakult a szocialista államok ja­vaslatainak egész rendszere, a jószándék, az ész­szerű módszereké azért, hogy a társadalmi haladás békés vagy legalább is viszonylag békés körülmé­nyek között mehessen végbe. Bármilyen nagy for­dulatot hozott ugyanis a második világháború, az új, nagy változásokat nem egy harmadiknak az árán kívánjuk elérni. Inkább az akkorihoz hasonló átfogó nemzetközi együttműködéssel — de a béke körülményei között. Vannak létfontosságú, közös — az eltérő társa­dalmi rendszereken átívelő — tennivalóink : az éh­ség és az elmaradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környezeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb energiaszolgáltatás megterem­tése, a technika és a technológia eredményeinek kulturált felhasználása. Ez a béke igazi tartalma, ezért olyan izgalmas, tanulságos és eleven az em­lékezés a győzelem napján. Mert új, közös győzel­mekre van szükség — de együttesen és nem fegy­verek által. Tatár Imre Kiváló a Paksi Atomerőmű Vállalat Méhes Lajos köszö nti az ünnepeiteket Tíz éve, néhány ember ala­kította meg a Paksi Atom­erőmű vállalatot.. Éhből hét évet a felkészülésre fordítot­tak, három éve pedig már termelő üzemként dolgoznak, és a létszámuk 3500-ra emel­kedett. Az utóbbi ,két év mun­kája alapján pedig most má­sodízben kapták meg a Ki­váló Vállalat kitüntetést, melynek átadási ünnepsége tegnap volt a munkás mű­velődési központban. Az ünnepségen a vállalat több száz dolgozóját Gyar­mati László, a pártbizottság titkára köszöntötte, majd üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló Méhes Lajost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, Péter Szigfri­det, a megyei pártbizottság első titkárát, Császár Józse­fet, a megyei tanács elnö­két, Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát. Az ünnepségre meghívták azo­kat, akik az építéstől, az üze­melésig részt .yettek a mun­kában, többek között köszön­tötték K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság nyugal­mazott első titkárát, Szabó Benjámint, az építkezés volt kormánybiztosát. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója beszédében érté­kelte a vállalat 10 éves te­vékenységét, az 1985-ös esz­tendő eredményeit és vázol­ta a következő évek felada­tait. Három év alatt a Paksi Atomerőmű közel 13 mil­liárd kilowattóra elektromos áramot termelt. A múlt év­ben 5,5 milliárd kilowattóra voLt a terv, melyet egymilli- árddal túlteljesítettek. A két reaktorblokk értékélése alap­ján megállapította az előadó, hogy ez 95 százalékos rendel­kezésre állásnak felel meg. Nemzetközi összehasonlítás­ban ilyen eredményt csak öt­hat év alatt érnek el a reak­torok, azt is a világban mint­egy 300 reaktor közül a leg­jobbak. Ezen felül a válla­lat 100 millió kilowattóra energiát, mint hőszolgálta­tást termelt. Jelentős ered­mény volt 1985-ben, hogy át­vették a beruházás irányítá­sát, és a III. blokknál 1985. december 18-án megkezdték a cirkulációs mosatást. Mind­ezeket az eredményeket úgy érték el, hogy az üzemel'te­(Folytatás a 2. oldalon.) Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén elfogadta a bu­dapesti agglomeráció regio­nális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő időtartamra határozza meg a .területfelhasználás és az érintett települések rendezé­sének legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Munkavédelmi Főfelügyelő­ség vezetőjének a munkavé- delem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű föl­adatokról adott jelentését. A kormány a feltárt tapaszta­latok alapján szükségesnek tartja a megelőző és a fel- világosító munka további javítását, valamint a mun­kavédelmi előírások betartá­sának fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács átte­kintette a testnevelés és a sport fejlesztésének felada­tairól hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását Genf Újabb forduló Genfben csütörtökön meg­kezdődött az atom- és űr­fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója, A szovjet delegációt Viktor Karpov, az amerikait Max Kampelman vezeti. Véradás — életmentés! i Kitüntetések a vöröskeresztes világnap alkalmából A vöröskeresates világnap alkalmából tegnap délelőitt a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége — közel hetvenen — ünnepi ülést tanított a szekszárdi Ge­menc Szálló tanácstermében. A Bi, mínusz elhangzását követően dr. Horváth Jenő, a megyéi vezetőség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Kaposvári Júliát, a Magyar Vöröskereszt Or­szágos Vezetősége főtitkárhe­lyettesét, aki ünnepi köszön­tőt mondott. — A Vöröskereszt a mai napon mindenütt emlékezik. A világ 130 országának 200 miiliLió szervezett tagja hajt fejet a mozgalom alapítója, Henri Dunant emlékének és gondolja át a mozgalom tör. ténetét, szerepét és feladata­it. Dr. Kaposvári Júlia ezt követően felidézte a vörös- keresztes eszme születését. E zászló alattiak világ-sors- közösséget vállalnak a baj­bajutottak megsegítéséért. Mint mondta, jelenleg a vö- röslkeresZtes mozgalom a hé. ke eszméjének íölvállalásá­val is komoly erőt képvisel. Az előadó később a hazai véradómozgalom múltjáról és jelenéről beszélt. A vér­adóik száma hazánkban je­lenleg 800 ezer, s az a vér, amelyet ők adnak a vörös­keresztes mozgalom közvetí­tésével, segíti a bajiba jutot­takat. A köszöntőt követően a mozgalomban élenjáróknak kitüntetéseket adtak át. A vöröskeresztes munkáért kitüntetés ezüst fokozatát hárman, bronzfokozatát he­ten vették át. Szociális gon. doskodásért emlékérem ki­tüntetésiben részesült Kozma Józsefné dunaszentgyörgyi vezető óvónő, öiten kiváló véradószervező kitüntetést vették át. Többeknek emlék- plákettel és emléklappal is­merték el munkájukat. A vöröskeresztes világna­pi központi ünnepségen — szerdán — a budapesti ker­tészeti egyetemen a Vörös, keresztes munlkárét kitünte­tés arany fokozatával tüntet­ték ki a paksi óvódai alap- szervezetet, valamiint a szek­szárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskolát. Ugyanitt vehet­te át a kiváló véradószerve­ző munkáért járó kitüntetést Illés Jeromosaié, a óikéi köz­ségi tanács vb-titkána. Dr. Berger {Rezsőné, «(jobb­ra) iá dombóvári városi kórház .asszisztense átveszi a Kiváló vöröskeresztes munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Az ünnepség résztvevői Dr. Kaposvári Júlia beszédét mondja

Next

/
Thumbnails
Contents