Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-08 / 107. szám
198h. május 8. "NÉPÚJSÁG 5 Adó, tagsági viszony, kedvezmény A kisvállalkozókat érintő Nyitott szemmel Kitüntetett GÉM-es újítók néhány jogszabályváltozásról KÖZEL öt esztendeje annak, hogy megszülettek azok a jogszabályok, melyeik lehetővé tették a kisvállailiko - zások megalakítását és működését. (Ezeket a jogszabályokat tekintjük át Holitz János segítségével, aki a Pénz. ügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Tolna Me. gyei Igazgatóságának osztályvezetője.) Azóta minden éviben, így 1986-ban is, szinte már hagyományszerű- en módosításra kerülnek, kiegészítésük válilk szükséges, sé. Az új szabályozók egyenlő versenyhelyzetet igyekeznék teremteni münden vállalkozó számára, a felesleges korlátozó tényezőket próbálják feloldani, lehetőséget ad. naik olyan árutermelő és szolgáltatói kapacitások kialakítására, mely iránt igény mutatkozik. Aiz esetenként felszínre kerülő nemikívánatos jelenségeket, tevékenységeket tiltják, visszaszorítják. Sokan meg is kérdőjelezik a gyakori jogszabályváltozás indokoltságát, a szabályzó, rendszer stabil voltát. E véleménynyilvánítóknak figyelembe kéül venni azonban azt a körülményt, hogy a jogalkotók előtt nem ismert minden esetben előre, milyen tevékenység folytatására jelentkeznek vállalkozók, s valós igény milyen termék vagy szolgáltatás iránt mutatkozik. Így azok jogi szabályozása többnyire csak Utólag történhet meg. Gyakorlatilag ami nem tiltott tevékenység vagy nem állami monopólium, kisvállalkozás forrnáj'ában is gyakorol, ható. AZ EZ ÉVTŐL hatályba- lépett módosítások a jogszabályok széles körét érintették, és alapvető változásokat jelentettek. Törvény, minisztertanácsi rendelet, rniriiszJbe. ri rendelet egyaránt módosításra került. Nagy változásit jelent a polgári törvénykönyv kiegészítése és módosítása. Lehetővé vált 1986-tól', hogy nem jogi személyiségű társaság — így a gazdasági munkaközösség is — szerezhet üzleti célra ingatlant. Tulajdonába kerülhet sajátos és kizárólagos üzleti célt szolgáló jármű, ezzel a kapcsolódó költségek elszámolása is egyszerűsödött. Megoldódott a társasági tag kizárásával kapcsolatos gond. Előzetes értesítés mellett, alapos indokká! a .munkáját nem megfelelően végző társasági tag tagsági viszonya felmondható. További lehetőséget jelent, hogy a gazdasági munkaközösségekről szóló minisztertanácsi rendelet szerint a munkaközösség több telephelyet is létesíthet székhelyén kívül. Ezzel egyidejűleg szigorítja a szakképesítési követelményeket. Megtiltja, hogy vállalati gazdasági munkaközösségben olyan tag is dolgozhasson, kinek az anya vállalatinál, szövetkezetnél a foglalkoztatása szünetel vagy fizetésnélküli szabadságon van. A MEGVÁLTOZOTT társasági adórendelet az alkalmazott társasági adó mértékét 10 százalékra mérsékli, szigorítja a selejtezési eljárást. A jövőben csak az adóhatóság előzetes értesítése mellett végezhető el az állóeszközök kiselejtezése, szükség esetén szakértőt lehet alkalmazni. Maximálja a 0,'5 százalékos. mértékű rep- rezenltádiós költséget évi 100 000 forint összegben. Az új szabályozás szerint a gépek és berendezési tár- gyák csák 50 000 forint felett minősülnék állóeszköznek, tehát a korábbi 20 000 forint értékhatár megváltozott. Lehetővé teszi a korábbi években beszerzett 50 000 forint alatti említett rendeltetésű állóeszközök fogyóeszközzé minősítését, és egy összegben való elszámolását. •Az általános jövedelemadó rendeletben módosult a progresszív adótáblázat, a fcözségfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnt, beépítésre került a jövedelemadóba. A tagi jövedelmek adóztatásában is változás állott be, az 5 százalékos személyi költséghányad 16 százalékra emelkedett. Félreértésre ad okot, hogy az 1685. évi 46. sz. Magyar Közlöny kézirathfiba miatt tévesen tartalmazza az adóalap számításánál a sorrendiséget. A helyes számítási mód, mely a korábbival egyező a sorrendiség vonatkozásában, a Miagyar Közlöny 1686. évi 1. számában található. EZ ÉVTŐL tovább növekedett a népgazdaságilag fontosnak ítélt tevékenységeknél . az adómnerttesen elszámolható személyi költség, mely a rendeletben felsorolt esetekben a Kisüzemi Innovádiós Iroda szakvéleményének beszerzése után érvényesíthető. Lehetővé vált a társaságoknál is tagonként évi leg. feljebb 120 000 forint összegű adóállapdsökfcentő kedvezmény igénybevétele — adóihatásági engedély alapján —, ha a társaság településfejlesztési és műemlékvédelmi célok megvalósításában vesz résZt. !Ez évtől kezdődően új adóalanyokkal bővült a társasági adórendelet hatálya alá eső kisvállakozók köre a polgári jogi társaság formájában gazdálkodó, szerződéses kereskedelmi, vemdégiá. tó egységet üzemeltetőkkel. Számtikra várhatóan szokatlan lesz a nagyobb admi- nlisztrációs kötelezettség és az önadózási forma, de a PM Ellenőrzési Főiigazgatóság segítségével minden bizonnyal el tudják sajátítani a szükséges ismeretéket. EMLÍTÉST kell tenni az 1985. évi adóbevallások teljesítéséről is. A kisvállalkozók zöme e kötelezettségének eleget tett, néhány késedelmes bevallás azonban ez évben is akadt. Nagyobb gondot jelentett a hibás teljesítés. Annák ellenére, hogy a nyomtaltvány hátoldalán a kitöltési utasítás megtalálható, levélben pedig külön fiel- MivIták a figyelmet az évek óta előforduló típushibákra, számottevő javulás nem történt. A feldolgozás számítógéppel történik, az adathiányos, hibásan kitöltött bevallások erre alkalmatlanok. Ennek következménye, hogy a hibásan vagy késedelmesen beküldött, feldől - g ozásra alkalmatlan, és emiatt az adóhatóság által javított bevallások miatt szabálysértési eljárást kel! indítani a számviteli rendért felelős társasági tag ellen. ÖSSZEGEZVE az előzőeket, megá llapíthatjük, ha esetenként Utólag is, de folyamatosan igazodnak a jogszabályok a gyakorlati élethez. Szigorításök is találhatók, de módosítások zömében, mint a felsoroltak bizonyítják, a kisvállalkozások működéséhez egyre kedvezőbb feltételeket határoznák meg. A vállalkozóknak rendszeresen követni kell a jogszabályváltozásokat, hogy kö- te'ezettségeifcnék eleget tudjanak tenni. Ezen utóbbihoz nagy segítséget nyújt az évente rendszeresen ismétlődő és megtartásra kerülő „Kisvállalkozások adóelszámolása és könyvvezetése” elnevezésű tanfolyam, melyre idlén is sor kerül, várhatóan a IV. negyedévben. Egyperces interjú A külkereskedelmi megbízott... A Magyar Távirati Iroda híradása alapján á közelmúltban — április 29-én — több országos napilapban megjelent, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium megyei hálózata kiépült, sőt több megyében értékes eredmények születtek. Példaként hoztak, hogy a Tolna megyei megbízott 1985-ben kitűnő munkát végzett. A külkereskedelmi megbízott Hajdú Pál, tőle kérdeztük: hogyan fogadta a sajtón keresztül kapott elismerést? — A siker mindig feldobja az embert. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy itt a hálózati rendszer eredményéről van szó. Arról, továbbá, hogy a Tolna megyei vállalatok és szövetkezetek minden lehtetőséget megragadtak, hogy exportáljanak. Ebben a munkában én csak a közvetítő szerepét vállaltam, a hangsúly a közös akaratban van. — Az eredmény? — Apró dolgokról van szó, de az a lényeg, hogy új kapcsolatok és új termékek születtek, amiben az a lehetőség van meg, hogy tartósáibb kapcsolat vagy export lesz belőle. A Szekszárdi Nyomda egy közép-európai bank részére készített nyomtatványokat. Az Agrointer Szék- szárdon lévő irodája pedig hárommillió forintért exportált lóbabot. A Tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet fából készített burgonyatárolót adott el, a Szekszárdi Borászati Közös Vállalat Olaszországba exportált szőlőmagot, a ZÖLDÉRT raklapelemeket, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet pedig faszéniz- zítót adott el. Mintegy 20— 25 milliót tett ki ezeknek az új termékeknek a forintértéke. — És milyen üzleteket kötöttek 1986 első hónapjaiban? — A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat húsvágótőkét exportál akáofálból. Ez az előzetes szerződés szerint több millió forintos üzlet. A Bonyhád és Vidéke Áfész várhatóan 20 millió forint értékben exportál papírfát a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat szakcsoportja kegyeleti szolgáltatást vezet be külföldön: az első világháborús temetők karbantartását vállalták. Úgy tűnik, hogy sikerült bekapcsolódni a kishatárforga- lomtoa: a Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja hárommillió forintért exportál vetőmagot Jugoszláviába. Van kezdeményezés csavargyártásra, gyógynövény- és gyógynövényolaj- expartálásra. Természetesen ezenkívül van még számtalan terv és tárgyalás folyamatban. amelyekből még nagy üzlet is lehet. —hazafi— A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet vezetősége szinte a szövetkezet megalakulása óta szorgalmazza, támogatja a dolgozók újítási tevékenységét. Az ötleteket nemcsak megvalósítják, fel- hasznláják, hanem anyagilag is ösztönzik. Jól tudják és büszkén vallják, hogy az eredményes munkát nagyban segítik az újításók. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a KISZÖV által 1985- ben a megye ipari szövetkezetei között meghirdetett újítási versenyben a GÉM nyerte el az első helyet. De az is, hogy az Országos Találmányi Hivatal elnöke, az ipari miniszter és az OKISZ elnöke május elseje alkalmából a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát Aradi Józsefnek, a GÉM gyártástechnológusának, ezüst, fokozatát, Szabolcska Gábor technológusnak adta, a bronz fokozatot pedig Gajai Ferenc és Szarka János .kapta. Aradi József bejáró: Fadd- ról jár Tolnára dolgozni naponta. Tizenöt éve foglalkozik az újításokkal. — A legelső jelentősebb — még a kisszériás termékek gyártása idején volt. Szer- számacél helyett, könnyen megmunkálható könnyűfém- ötvözetek felhasználását javasoltam — emlékszik visz- sza. Azóta eltelt egypár év. Sok apróbb és kisebb újításom is volt. Nem kor szaka 1- kotóak, de a sok kicsi sökra megy — folytatja a gondolatot. — Az ember nyitott szemmel jár, figyeli a terme, lést, jönnék az ötletek. — Jó érzés látni, ha megvalósul egy-egy technológiai művelet és jó tudni azt is, hogy így gazdaságosabban és könnyebben lehet előállítani egy terméket. Most is elbírálás alatt van egy újításom, a transzformáAradi József, gyártástechnológus torszorító-bilincsek gyártásához kapcsolódik, behozott alkatrészeket válthatunk ki ezzel is. Szabolcska Gábor a fiatalabb generáció képviselője. — Mindig is nehéz és időigényes volt a huzalok megtisztítása, sok türelmet igényel ez a művelet — mondja. — Nagyon érdekelt az, hogy hogyan lehetne köny- nyíteni ezen a munkafolyamaton. Sikerült elkészíteni egy zománcréteg-eltávolító készüléket. Most már a bedolgozóik is ezzel a géppel dolgoznák. Az exportra készülő zavarszűrő tekercsek rézhuzalairól gyorsabban és könnyebben tudják eltávolítani a védő zománcréteget, ezáltal jobb lesz az előóno- zás minősége is. Nem az évenként beadott újítások száma a döntő, hanem a kellő időben való helyzetfelismerés. így történt az eddigi legsikeresebb újítás esetében is a GÉM-nél. A szövetkezet évek óta gyártja a híradástechnikai eszközökbe beépítésre kerülő transzformátorokat. Az anyagok többségét importból fedezték, csupán csak az összeszerelés történt Tolnán. A transzformátort rögzítő kereteknek gyártását Aradi József és Szabolcsika Gábor technológus közös újításaként valósították meg. Hazai alapanyagból, hazai szerszámokkal készítik el ennek alapján a tartozékokat. A lehetőségek felismerése, az ösz- szehangolit munka, jól szervezett gyártásibeindítás nemcsak ismportmegtakarítást jelent a szövetkezetnék, hanem újabb bevételi forrást is. A saját szükséglet kielégítése mellett már ellátják az itthoni piacot is. Eddig mintegy 2,5 millió forint értékben értékesítették a kereteket. A termékek magas színvonala lehetővé tette, hogy az eddigi import helyett már exportálják az alkatrészeket. Az osztrák Wasner cég az idei évtől már a tolnaiaktól rendel. Komárom megyei szövetkezeti vezetők Tolnában Nyári ruhák Sopronból Befejezték a nyári ruhák gyártását a Soproni Ruhagyárban, belőlük az idei szezonra mintegy 300 ezer készült. A vállalat modellezői többrészes összeállításokat, öltözékegyütteseket terveztek, amelyeknek darabjai sokféleképpen kombinálha- tók. Ilyenek a hazai textilgyárak pamut, pamut-mű- szálas keverék, illetve vá- szonjellegű kelméiből varrt nadrág-, szoknya-, blézeregyüttesek, amelyeket kont- rasztos színek merész kombinációjával díszítettek. A nyár slágerszínei: a sötétkék, a fehér, a fekete, a sárga, továbbá a rózsaszín, a smaragdzöld és az encián. A fazonok lazák, bővek, látszatra túlméretezettek. Divatos a válltömés, a széles váll, a nagyvirágos, köniyű nyári ruhák felsőrésze laza, húzott, a szoknyák a tavalyinál hosszabbak. Gyakori díszítőelem a fehér gallér és a kézelő, illetve a ráncos, bő ruhát a deréknál összefogó széles öv. Újdonságként megjelenik az üzletekben a tavalyi BNV-n nagydíjat nyert öltözékegyüttes, a Domino. A kilenc darabból álló gyártmánycsaládot a Panyova tiszta pamut anyagából Fifi- lina Józsefné, a gyár iparművésze tervezte. Domináns színei a fekete és a fehér, darabjai sokféleképpen variálhatók. Az egyszínű szoknyákhoz, nadrágokhoz jól illenek a fehér alapon fékete pettyes, vagy csíkos, vagy csíkossal paszpolozott fekete pettyes blúzok, amelyek ujj nélkül, vagy bő denevérujjas változatban, nyakkendő díszítéssel készültek. A nyári ruhaszállítmányok nagyobb hányada már eljutott a kereskedelmi vállalatokhoz. A még hátramaradt tételeket május végéig útnak indítják a megrendelőkhöz. Tegnap megyénkbe érkezett a Fogyasztási Szövetkezetek Komárom Megyei Szövetségének küldöttsége dr. Sármán Györgynek a MÉSZÖV elnökének vezetésével, hogy kétnapos tapasztalatcserét folytasson a Tolna Megyei MÉSZÖV & a fogyasztási szövetkezetek vezetőivel. A MÉSZÖV elnökségének képviselői mellett áfész-, takarék- és lakásszövetkezeti vezetők cserélték ki — kölcsönösen hasznosítható — tapasztalataikat. A vendégeket Dunaföldvá- ron a MÉSZÖV vezetői, Kovács Sártílor az áfész és Pintér György, a takarékszövetkezet elnöke fogadták. Rövid tájékoztatást adtak a szövetkezetek munkájáról, majd megtekintették a szövetkezeti egységeket. Délután Paks nevezetességeivel ismerkedtek Rauth János áfész-elnök kíséretében. Ma reggel dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke fogadta a küldöttséget. Tájékoztatta őket a megye, köztük a fogyasztási szövetkezetek — társadalmi, gazdasági helyzetéről. Ezt követően megtekintik a „Tolnai tájakon” c. filmet, majd a szekszárdi áfész Skála áruházát. Délután a bonyhádi áfész és takarékszövetkezetekkel ismerkednek. Sz. J. Építkezők ! A Sárbogárd és Vidéke ÁEÉSZ építőanyag -telepei n Cece, Kálóz, Sárosd, Sárkeresztúr, Mezőkomárom községekben építőanyagok széles választékával állunk vásárlóink rendelkezésére. Betongerendákból .teljes méretválaszték. Cece, Kálóz, Mezőkomáromi telepeken „SOFA” ajtók-áblakok május 4—május 15-ig 15% árengedménnyel. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. (57) Szabolcska Gábor technológus
