Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

teagÊgÊBKÉ M ai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évtolyam, 105. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. május 6 kedd A BÉKE, AZ ÉLET TISZTELETE (I.) (3. old.) OMEGÁVAL A FÖLD ÁRNYÉKOS OLDALÁN (5. old.) „NEM ÁZSIÁT — KÍNÁT KELL UTOLÉRNI" (6. old.) BARANYA LEGSZEBB ORSZÁGÜTJA (3. old.) A pártélet minősége Mindenki számára világos, hogy egy szolgáltatásit lehet jól, kevésbé jói, avagy rosszul végezni, egy ter­méknek műszaki paraméterekkel is pontosan megha­tározható minősége van. De lehet-e ezt a fogalmat a pártmunkára, a pártéletre is alkalmazni? Nem vala­miféle divat, hogy a pártszervezetek tevékenységével kapcsolatban is egyre gyakrabban annak minőségét emlegetik ? Távolról sem divatról, hanem élő, valóságos igény­ről, követelményről van szó. Ha valahol, akkor a po­litikai munkában van igazán értelme és értéke a mi­nőség igénylésének, hiszen ez a legbonyolultabb tár­sadalmi tevékenység. Olyan munkáról van szó, amely­nek legjellemzőbb vonása, hogy emberi közösségekre irányul, azok társadalmi, gazdasági, politikai és tu­dati viszonyait érinti, azokat igyekszik befolyásolni. Ez a tevékenység legtöbbször nem direkt módon, ha­nem közvetve, bonyolult hatásmechanizmuson keresz­tül érvényesül, és értékelése sem mérhető tisztán a rendezvények, résztvevők, vagy felszólalók számával —, bár ezeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Kö­zelebb jutunk az igazsághoz, ha minőségi oldalról, a végzett munka által kiváltott hatások politikai mér­legelése felől közelítve ítéjüik meg a pártmunkát. Több évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy a po­litikai tevékenységnek nemcsak szervezeti keretei, mennyiségi oldalai, hanem sajátos minősége is van. Ez a minőség nagyon sok tényezőtől függ. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, nagyon szorosan össze­függ politikai munkánk felfogásával, például, hogyan értelmezzük a párt, benne a helyi pártszervezet sze­repét, uralkodásnak vagy szolgálatnak tekintjük azt; összefügg a párttagok elvi-, politikai felkészültségével, aktivitásával, kiállásával; elválaszthatatlan attól is, mennyire helyesen tudják kiválasztani azokat a kér­déseket, amelyekkel a pártszervezet foglalkozik. Az elműlt évtizedekben kialakult a politikai mun­kának az a felfogása, stílusa és eszközrendszere, amely eredményesen szolgálta feladataink megoldását. Az élet azonban arról is meggyőz, hogy nincsenek örök időkre adott, minden körülmények között helyes munkaformák. A feltételek változásával a politikai munka iránt is új követelmények alakulnak ki, ame­lyekhez annak igazdonia kell. Ha ez időben nem tör­ténik meg, a politikai munka hatásfoka, minősége egyre érzékelhetőbben romlik. Ezért állandóan vizs­gálni kell a pártszervezeteknek is saját munkájuk hatékonyságát, minőségét. Ez annál is inkább szük­séges, mert számos tapasztalat figyelmeztet arra, hogy az alapszervezetek egy részének tevékenysége nincs eléggé érdemi befolyással a helyileg zajló társadalmi folyamatokra. Ennek oka legtöbbször az, hogy mun­kájukban sok a formális elem, hogy ragaszkodnak korábban eredményes, de a feltételek megváltozása következtében megüresedett, értelmüket, hatásukat vesztett munkaformákhoz, munkamódszerekhez, hogy nem igazították tevékenységüket a megváltozott fel­tételekhez. Csak szavakban hangoztatták az elmúlt években végbement és jelenleg is zajló olyan folya­matok fontosságát, mint a szocialista demokrácia ki­bontakozása, ennek során az üzemi munkahelyi de­mokrácia fórumrendszerének, a tömegeknek és szer­vezeteiknek növekvő szerepe, vagy a vállalati önál­lóság magasabb foka, az új vállalatirányítási formák jelentősége, — de ezekből önmaguk politikai gyakor­lata számára nem vonták le a szükséges következte­téseket. Ezért a pártszervezeteknek többet kell fog­lalkozniuk saját tevékenységük fejlesztésével, belső életükkel, a politikai, ideológiai és szervező munka kérdéseivel. A párbmunka minősége akikor válik joibbá, ha erő­södik a pártszervezetek politikai befolyása, ha párt­tagok cselekvő részvételével a párt politikáját helyi­leg érvényesítve, érdemibb hatással lesznek a társa­dalmi folyamatokra, ha belső életük demokratizmu­sával, szervezettségével is követendő és követhető pél­dát adnak környezetüknek. A pártmunka hatékonyságának fejlesztése szüksé­gessé teszi azt is, hogy a helyenként túlzottan ren­dezvénycentrikus gyakorlat — a végrehajtásra össz­pontosító- munkastílusnak adja át helyét. A párt­munka nem merülhet ki értekezletek szervezésében, a megoldásra váró kérdések vég nélküli vitaitgatásá- ban, álláspontok megfogalmazásában, hanem a talán kevésbé látványos, de a nélkülözhetetlen konkrétsá­got, és operativitást is magában foglaló cselekvésben kell jobban kifejlődnie. Arra törekedjünk, hogy ami­ben a pártszervezeteknek konkrét tennivalói vannak, ott ne sokszorosan megvitatott, hanem megoldott problémák jelezzék tevékenységüket. A pártélet és a pártmunka magasabb minősége el­választhatatlan attól, hogy mennyire tudjuk ennek legfőbb feltételeit megteremteni. A magasabb köve­telményeket helyileg a konkrét viszonyoknak megfe­lelően az egyes párttagok magatartásában, munkájá­ban, pártmegbízatásában, személyre szólóan fogalmaz­zuk meg. Karoljuk fel a párttagok életre való ötleteit, kezdeményezéseit, vegyük komolyan véleményüket, és reális javaslataikat a mindennapok gyakorlatában lel­kiismeretesen érvényesítsük. Takács István Béke- és barátsági hónap Csütörtökön a Parlamentben lesz a rendezvénysorozat megnyitója Sajtótájékoztatón ismer­tette az Országos Béketanács hétfőn Budapesten a májusi béke- és barátsági hónap programját. Barabás Miklós, az OBT főtitkára részletesen szólt a május 8. és június 8. között megrendezésre kerülő ese­ményékről. Kiemeltç : a ren­dezvények szervesen kapcso­lódnak a nemzetközi békeév programjához. Hangsúlyozta, hogy a békehónap újabb alkalmat kínál a magyar békemozgalom tevékenysé­gének ismertetésére, nép­szerűsítésére. Az OBT arra is törekszik, hogy mind a májusi békehónap során, mind az év további részében minél több külföldi béke­mozgalommal vegye fel a kapcsolatot. A legfőbb cél: információkat adni a szo­cialista országokbeli és a nyugati szervezeteknek ar­ról, hogy miként doigozik a Hétfőn a Parlamentben megkezdődtek Marjái József miniszterelnök-helyettes és Kaya Érdem török miniszter­elnök-helyettes, államminisz­ter tárgyalásai. A nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi kér­déseken túlmenően a tárgya­lások felölelik a két ország közötti kapcsolatok egész te­rületét. Az isztambuli ipari és ke­reskedelmi kamarák elnökei, valamint nagyszámú török kereskedelmi, ipari és építő­ipari vállalati vezető ma- gyaraországi partnereikkel folytatnak üzleti megbeszé­léseket. magyar békemozgalom. Erő­síteni kívánják a jövőben az úgynevezett „népi diplomá­ciát”, rendszeresen lehető­síéget adva arra, hogy a ha­zánkba érkező, érdeklődő külföldi állampolgárok meg­ismerkedhessenek az OBT munkájával. Barabás Miklós végül ki­emelte az OBT koordinatív szerepét: a májusi békehó­napban sok spontán kezde­ményezést karolnak fel, ez­zel is lehetőséget adva a tár­sadalom széles rétegeinek a programba való bekapcsoló­dásra. A béke- és barátsági hó­napot május 8-án ünnepi OBT-ülésen nyitják meg a Parlamentben, majd ezt kö­vetően országszerte számos békegyűlés, békedemonstrá­ció, leszerelési fórum, barát­sági rendezvény, nemzetiségi és határtalálkozó, valamint Hétfőn, közép-európai idő szerint 14 óra 12 perckor a Szojuz T—15 űrhajó — Leo- nyid Kizimmel és Vlagyimir Szolovjovval a fedélzetén — levált a Mir űrállomásról, hogy Száljait—7 űrállomásra repüljön. Ez az űrhajózás történetében az első eset, hogy egy űrhajó űrállomás­ról űrállomásra szállítja utasait. Az eseményt bejelentő TASZSZ-iközlemény szerint a két sz.ovjet űrhajós sikere­sen befejezte űrbéli munká­jának első szakaszát az új tí­pusú űrállomáson. tudományos tanácskozás lesz. Az események közül kiemel­kedik az egyetemi és főis­kolai kulturális napok buda­pesti gálaestje május 9-én, amelyet ugyancsak a nemzet­közi békeév jegyében ren­deznek meg. Az OBT május közepén megszervezi az eu­rópai szocialista országok fővárosai békeaktivistáinak találkozóját és tapasztalat- cseréjét. A KISZ Központi Bizott­sága a szervezet XI. kong­resszusához kapcsolódóan tartja városligeti ifjúsági békerendezvényét, amelyet az ifjúsági szervezet a fiata­lok között végzett békemun­kája bemutatásának jegyé­ben szervez. A vidéki ren­dezvények közül kiemelkedik a május 18-án, Szolnokon sorra kerülő békefórum és -nagygyűlés, amely a szak­munkástanulók országos ta­lálkozójához kapcsolódik. A Mir a Progressz—26 jel­zésű teherűrhajóval folytat­ja tovább föld körüli ke­ringését, míg Kizimék úti- célja, a Szaljut—7 a Koz­mosz—1686-tal összekapcsol­va rója pályáját. A személyszállító űrhajó és a régi űrállomás összekap­csolását májusra tervezik. KiZiirn és Szolovjov egész­ségi állapota és közérzete jó. A távmérési adatok szerint a személyszállító űrhajó és a két űrállomás fedélzeti rend­szerei rendben működnek. Akadémiai osztályülések Hétfőn négy osztály tudo­mányos ülésével megkezdő­dött az Akadémia idei köz­gyűlését előkészítő tanácsko­zások sorozata. Az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudomá­nyok Osztálya tudományos ülését két testvértudomány eltávolodása — Irodalomtu­domány és nyelvtudomány egykor és most címmel tar­totta. Az MTA filozófiai és tör­ténettudományi osztályának „Régészet — történeti kör­nyezetünk védelme” című közgyűlési tudományos ülé­sét Pach Zsigmond Pál aka­démikus nyitotta meg. A filo­zófiai és történettudományok osztálya idén a régészeti ku­tatás és a környezetvédelem kapcsolatrendszerének meg­vitatását tűzte napirendre. A műszaki tudományok osztályának, valamint gaz­daság- és jogtudományok osztályának közös vitaülésén a műszaki fejlődés és a köz- gazdasági feltételrendszer összefüggéseiről tanácskoz­tak. Az ülést Vajda György akadémikus, a műszaki tudo­mányok osztályának elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az ipar műszaki fejlődése világ­szerte felgyorsult, és ehhez a folyamathoz hazánknak is alkalmazkodnia kell. A ma­gyar ipar fejlődése azonban jelenleg nemcsak a szüksé­gesnél, hanem a lehetséges­nél is lassúbb. Csikós-Nagy Béla akadémikus a műszaki fejlesztés felgyorsításának közgazdasági feltételeit ele­mezte előadásában. Délután ülésezett a mate­matikai és fizikai tudomá­nyok osztálya. Az ülésen hat előadás hangzott el. A résztvevők a szilárdtest-fizika, a magfizi­ka, az atomfizika, a részecs­ke-fizika és az optika legje­lentősebbnek ítélt fejlődési irányairól tartottak ismerte­tést. Magyar-török tárgyalások Orvéndorok A Szojuz I-15-röl a Szaljut—7-re Késleltette a munkáka Befejezés előtt a kukoricavetés Az eső miatti néhány na­pos kényszerpihenőt követő­en ismét mnunkábe álltak a földeken az emiberék és a gé­pek. Lassan befejeződik a kukorica vetése — megyénk­ben több mint 77 ezer hektá­ron kerül földbe a kukorica vetőmagja. Tíz üzem kivéte­lével mindenütt elvégezték ezt a munkát. Már befejezték volna a vetést, ha nem jön közbe az április végi 40 mil­liméter fölötti csapadék, ami miatt számos területen újra kellett készíteni a magágyat. Zombán, ag. Egyesült Erő­vel szövetkezetben idén 955 hektáron vetnek illetve ve­tettek kukoricát — vasárnap délután ugyanis a kecskehe­gyi 16-os táblán fordult utol­jára a vetőgép. A kukorica Zombán mindig is a legfon­tosabb növénynek számított, s nagy területen termesztet­ték. Idén azonban a kukori­caterület növelését célzó in­tézkedések hatására még 80 hektárral növelték a terüle­tet. Az eső többletmunkát je­Befejezték, a kukorica, vetését Zombán lent Zombán is: 4—5 hektá­ron újira kell vetni az új te­lepítésű lucernát, s 30 hektá­ron a kukoricát.

Next

/
Thumbnails
Contents