Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

1986. május 5. NÉPÚJSÁG 5 y/r, m »»árutermelő társadalmak­mS/T'mSfSmÊm WSnÆWSmWSMÊm m ban a javak cseréjének, a különböző termelési ágak, valamint a termelők és a fogyasztók kö­zötti forgalmak lebonyolítására irányuló tevékenység ... A szocialista kereskedelem feladata: a fogyasztási javak forgalmának szervezése és lebonyolítása, a termelő vállalatok ösztönzése a fogyasztók kíván­ságának megfelelő mennyiségű és minőségű termelésre és azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek biztosítják a fogyasztók szükségleteinek időbn és kultúrált módon történő kielégítését." (Üj Magyar Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest 1962. 4. kötet, 98. ol­dal.) „Nem állunk be a többiek közé sírni" A helyszín a Tolnai Áfész központja. A téma: megyénk legkisebb fogyasztási szövetkezeté­nek munkája, boldogulása és üzletpolitikája. A beszélgetőtárs: Versánszki János, az igazgatóság elnö­ke. — Gazdasági helyzetünk nem rózsás, de nem. is kilá­tástalan. Rövid ideje vagyok a megye legkisebb áfészé- nek az élén, de azt már tu­dom, hogy nem állunk be a többiek közé a sorba sírni a nehéz gazdasági helyzet mi­att. Ahhoz, hogy a felszínen tudjunk maradni, alkalmaz­kodni kell a környezetihez. Olyan — náLun'k eddig isme­retlen — üzletpolitikát kell kidolgoznunk és kialakíta­nunk, amelynek az a paran­csa, hogy mi megyünk el a vevőkhöz. Fadd, Bogyiszló és részben Tolna ellátásáért felelünk. Már eddig is több újszerű kereskedelmi akciót bonyolítottunk le sikerrel. Vásározunk. Nemrégiben el­kértük a fácánkerti művelő­dési házat és ott állítottuk ki áruinkat. Ne értsen félre, nem bóvlit vittünk oda, ha­nem jó minőségű árut, no, meg kurrenscikkeket is. Ré­gen látott sikert értünk el. Ezt a sorozatot folytatni fog. juk Faddon és Bogyiszlón is. Ez csak egy parányi nyitás volt, de az ilyen kereskedel­mi fogások nem lesznek egye­diek ezentúl nálunk. Példá­ul Dombori nekünk, főleg nyáron létkérdés. Kis pénz­ből kell nekünk nagy pénzt csinálni. Az ottani egységün­ket korábban óladták. Most nemcsak az imént elmondott vásárral vonulunk majd ki a nyáron, hanem vendéglátó- helyet is nyitunk. — Megtettük a következő­ket is. ABC-jeinkben felállí­tottunk egy-egy pultot. Eze­ken olyan áruféleségeket he. lyeztünk el, amelyók nem tartoznak az élelmiszerbol­tok profiljába. Betér a vá­sárló kenyérért és meglát egy szép pohárkészletet, kinyit­ja a pénztárcáját és már vi­szi is azt haza. — Kicsik vagyunk és le­hetőségeink is korlátozottak. Nekünk „meg kell fogni” nemcsak a vásárolni Szek­szárdid járó tolnaiakat, ha­nem az átutazókat is, válto­zatos és jó minőségű áruk­kal. Ezt igyekszünk megten­ni. Emellett pénz nélküli be­ruházásokat is tervezünk. — Látom, megakadt ezen a megfogalmazáson. Az áfész léte vagy nemléte a pult mö_ gött dől el. Hálózatcentrikus szemléletet kell kialakíta­nunk. Azt, hogy az állandó emberi szó, kartársi-elvtár­Versánszki János, áf ész­elnök si közösségérzés és a szövet­kezeti tulajdonosi szemlélet erősítse helyzetünket és munkánkat. De a pénz nél­küli beruházások közé tar­tozik az is, hogy udvariasab­bak legyenek dolgozóink, hogy tisztábbak az üzlete­ink, hogy csinosábbak legye­nek boltjaink és boltosaink. Mert minden egyes összete­vőn helyzetünk, sikerünk és eredményességünk múlik. Javuló feltételek, tervszerű előrelátás A Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Andrási Imre a kö­vetkezőket nyilatkozta a me­gyei helyzetről: — A megye kiskereskedel­mét 10 áfész, 2 tanácsi, va­lamint a Zöldért Vállalat bo­nyolítja le. Az elmúlt idő­szakban erőteljes fejlődésnek indult a kiskereskedelem, amelyben új színfoltként je­lentkezett a magánkereske­delem, azokban a kereske­delmi ágazatokban váltva en­gedélyt, ahol az állami szek­torban hiányok mutatkoztak. A VI. ötéves tervciklusban új üzemelési formák is be­vezetésre kerültek, és a négy év tapasztalatai szerint ez is kedvezően befolyásolta a la­kossági ellátás színvonalának javulását. Megyénkben 1548 kereskedelmi egység üzemel, ebből 260 szerződéses, 85 jö­vedelemérdekeltségi rend­szerben, a többi hagyomá­nyos módon. — A VI. ötéves tervidő­szakban osztályunknak az volt a feladata, hogy fenn­tartsa a lakossági ellátás színvonalát, igyekezzen azt a lehetőségekhez mérten javí­tani, bővíteni, és a kistele­pülések is kiemelt figyelmet kaptak. A forgalmi adatok bizonyítják, hogy érezhető a javulás, erőteljes a forga­lomnövekedés. Igen eredmé­nyes a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV által meghirdetett kistelepülési rekonstrukciós program végrehajtása. Há­rom év alatt a megye szö­vetkezetei 37 millió forintot fordítanak kistelepülési re­konstrukcióra, ami időará­nyosan már meg is valósult. Az egységek felújítása mel­lett mód nyílt így a kor­szerű gépi technika alkalma­zására, modern hűtők beállí­tásával’ az áruválaszték nö­velésére, mélyhűtött termé­kek forgalmazására is. A közelmúltban sikerült megegyezni az egészségügyi szervekkel, így előrecsoma­golt tőkehúst is forgalmaz­hatnak majd az egységek. A kistelepülések népesség- megtartó szerepét ezzel is növelni igyekszik a keres­kedelem. A megye kiskeres­kedelmi forgalma a VI. öt­éves tervidőszak alatt 44.6 százalékkal nőtt, ami az or­szágos dinamikával azonos. Hálózatfejlesztési tervünk 23 ezer négyzetméter bővülés­sel számolt, ebből 39 ezer négyzetméter lett, de 15 ezerrel csökkent is az alap­területünk. A dinamikusan fejlődő településeken a ke­reskedelmi ellátás színvona­lát sikerült javítani, nagyobb alapterületű kisáruházak is épültek ez idő alatt, Szek- szárdon, Dombóváron, Pak­son, Tamásiban. A DOMUS megyei vonzáskörzetéről is feltétlenül érdemes szólni. — A vendéglátás hálózat- fejlesztési terve eredményes volt, elég talán a paksi Sánc éttermet említeni. A városok gyorsan fejlődő lakótelepein nem sikerült az alapellátást egyértelműen biztosítani, ez a jövő feladatai között is sze­repel. A megye kereskedel­mében jelentős az idegenfor­galom. Itt is történt hálózat- fejlesztés, valamennyi terve­zett beruházás megvalósult; a Sió-motel jurtaházai, Gu- naras vendégházai, a Gemen- oi kirándulóközpont... ezek a fejlesztések a jól megala­pozott hírnév további tőkéi — Osztályunk a helyi ta­nácsokkal egyeztetve állí­totta össze a VII. ötéves terv hálózatfejlesztését, ami vo­lumenében kisebb, mint elődje volt, de így is 14 ezer négyzetméteres bővüléssel számolunk, összességében az a cél, hogy a lakosság kiala­kult igényeit kiszolgáljuk, javítsuk a színvonalat, és a gyorsan fejlődő települése­ken ne kövessük az igénye­ket, hanem menjünk eléjük. * .............. ' ' ' I I N incs kéremszépen ! Állunk az élelmiszerpultok előtt. Ke­zünkben táska, csomag, szatyor. Mögöt­tünk többtucat társunk, az aznapi munka­végzés után. Várunk, Kolbászra, szalámira, sajtra, sörre és nyolcvanforintos uborkára. Aki előttünk áll, tolong. Aki mögöttünk van, dohog magában, mert olyan lassú a kiszolgálás, hogy ennél lassabb már nem is lehet. Mi pedig állunk középen, és már előre rettegve vár­juk azt a pillanatot, amikor a csinos, a kedves, a férjezett, a hajadon, a gondoktól terhes, a gondtalan, a fiatal, az idős bolti dolgozó ránkszól: — Tessék kérni! Aki előttünk áll, már tudomásul veszi, hogy az évezredes kereskedői megszólítás végképp elenyészett. Csak parancsszavak vannak. Állunk a pénztár előtt. Teli kosárral. Gyerekkel, aki már enni akar. Ott áll a kispénzű nyugdíjas és a nagybeteg nő is. A fiatal, az aligfelnőtt. Menne haza. — Tessék. Nincs parancsoljon. Pedig mi parancsolni még véletlenül sem akartunk .., Boltosok vagy kereskedők?! Vasbolt és kínálat Amennyiben vasárura van szüksége a tisztelt vevőnek, bőségesen válogathat az üz­leteik között: Szekszárdon Otthon Áruház, Skála, Titán, vlasiuidvar, a Dornus „alatti” vaslbolt, a kertészeti ABC és a maszekok. A boltok között válogathatunk, ám az áru­választék nem mindig elégíti ki az emíbert. Példák: nem lehet vásá­rolni 105—öB zománcozott kályhacsöivet, hatos anyát, nyolcas csavart, tizes kapu. pántcsavart. Azaz ; elmegy a vevő és kér a hatos kapuipántcsavar­hoz anyát, lehetőleg szárnyas anyát szeretne venni. A szó- banforgó kapupánt csavar arra Való, hogy a zsanért megtartsa a kapun. A kapu. pántcsaivarhoz azonban nincs anya. Azaz, van: huszas cso­magolású, szépen adjusZtált dobozban. Húsz anyacsavar. Nékem hat kellene. Mondom a boltos úrnak, hogy 'szedjük szét ezt a do­bozt, s lesz minden bizony- nyal olyan vevő, akinek ugyancsak hat vagy nyolc anya kell és akkor elfogy mind a húsz. Nem lehet a dobozt szétbontani s így mosit nekem ott van fölösle­gesen 14 anya. Akinek szük­sége van rá, szívesen köl­csönzőm. Optimista vagyok. A sok vaslbollt előbb-utóbb arra kényszerül, hogy a ve­vőért harcoljon. Jobb vá­lasztékkal, udvariasabb ki­szolgálással. Példákat erre is tudók mondani. A TITÁN boltnál van pillanatnyilag a legj obb választék, a vas ud­varban a szdkásos megbíz­ható kiszolgálás. A Domus- ban a rendszerezettség, a Skálában az udvariasság, az ötthonbn az elektronikus készülékek gazdag választé­ka. És még mindig a boltok versenyképességénél marad­junk : a kereskedők nagy szabadságot kaptáik, ott vesznek, ahol őket is a leg­jobban kiszolgálják. Tehát a nagykereskedelmi vállala­tok is léptek egyet. Dombóvár, délelőtt tíz óra. A kisváros éli megszokott délelőtti életét, a Népibolt Vállalat 22. számú ABC élel­miszer áruházában a korai időpont ellenére elég .nagy a forgalom. A nyitott raktár­ajtó előtt két teherautó is áll, a rakodók igyekvő cipe- kedés közben kerülgetik egy­mást a szűk raktáriollyosán. Az irodában telefon csörög, számlák érkeznék, az asztal mögött Révész Zoltánná vál­lalati ellenőr a pénztárköny­vet forgatja. Háibidh Kon- rádné, az ABC egyliík helyet­tes vezetője bokros teendői között is tud időt szakítani egy kis beszélgetésre. — Önök jövedelemérde­keltségű rendszerben dolgoz, nak, ha jól tudom. — Igen, így van, de min­den szempontból a központ­hoz tartozunk, viszont az ér­dekeltségünk egyértelmű. Ügyelünk, takarékoskodunk még a Villannyal is, sőt, még a buszbér 1 etekkel is éssze­rűen gazdálkodunk. Adott a hiaszonkulcs, ha mi e fölött Vagyunk képesek árut be­szerezni és eiadhi, az már plusz jövedelmet jelent. A szabadáras árucikkek eseté­ben (a hiányoilkkekné 1 ) elté­rítjük az árait, ez Viszont csak filléres tételeiket jelent. A dolgozóink egy része iga­zán jól érZi ennek a rend­szernek az előnyét és tesz is érte, az viszont kellemet­len, hogy csak mi vezetők (a férjem és a három helyet­tes) vagyunk egyértelműen érdekeltté téve. Végsősoron mi nem is nagyon akartuk ezt a módszert, de addig agi­táltak ... Az tudott dolog, hogy egy élelmiszerboltban ez még nem bejáratott do­log. Tervet kaptunk, a juta­lék 10 százalékát visszafog­ták, és ha a nyereséget nem hoztuk volna, a jutalékunk plusz 40 százaléka bánta vol. na. A jól dolgozók között havonta 5500 forint ösztönző prémiumot osztunk ki. Aki többet tesz az asztalra, az többet is vehet el róla. A szekszárdi Korzóban is elő­ször csák a vezetőket vonták be a jövedelemé rdekeltség- be, később már az osztályve­zetőiket is. Hogy nálunk bő­vítik-e a kört, azt nem tu­dom. Jó lenne, legalább az eladó is tüdná, miért haj­tunk mi. — Kereskedők és vevők kapcsolatáról mi a vélemé­nye? — Ha a vevő belép, kö­szönni kell — én így tanul­tam. Ma már lassan úgy lesz, hogy a kereskedő csak Visszaköszön. Ha az eladó úgy kezdi a munkát ahogy kell, a vevő is rögtön kér. Boltosok vagyunk — és eb­be magamat is beleértem —, nem kereskedők. A mostani fiatalok még annyit sem ér­nék el a kereskedelemiben, mint mi. Mi pedig elmarad­tunk azoktól, akik bennün­ket tanítottak. E téren na­gyon sok a pótolnivalónk. A kereskedelmi ellenőrzések A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség vezetői nemrégiben sajtótá­jékoztatót tartotta a keres­kedelmi hálózatban, illetve a vállalati központokban tartott ellenőrzések tapasz­talatairól. Az elmúlt eszten­dőben csaknem 26 ezer al­kalommal keresték fel az el­lenőrök az üzleteket, a rak­tárakat, a vendéglátóhelye­ket, s mintegy ezerszer a vállalati, a szövetkezeti köz­pontokat. A legtöbb szabálytalanság változatlanul a vásárlók megkárosításából adódik. A vállalatoktól, szövetkezetek­től árdrágítás, nem megfelelő minőségi osztályba sorolt áron való értékesítés miatt csaknem 4,9 millió forint többletbevételt vonattak el a felügyelőségek. A vevők kártalanítása címén pedig 1,7 millió forintot fizettettek vissza. A kereskedelmi felügyelő­ségekhez és az OKF panasz­irodájához összesen 3151 közérdekű bejelentés és pa­nasz érkezett, ez 10 száza­lékkal kevesebb, mint a meg­előző esztendőben. Változat­lanul magas — 67 százalé­kos — viszont a jogos kifo­gások aránya. Ezek miatt 1,6 millió forint bírságot szabtak ki a kereskedőkre. A kereskedelmi felügyelő­ségek tovább növelik az úgynevezett visszatérő ellen­őrzések számát, s változat­lanul azokon a területeken vizsgálódnak, ahol eddig a legtöbb problémát tapasztal­ták. Ellenőrzik egyebek közt a zöldség-gyümölcs, a bús- és húskészítmények forgal­mazását, az építőanyag-ke­reskedelmet, a vendéglátást, általában a bizonylati fegye­lem, a minőségi előírások és az árképzési elvek betartá­sát. Az ellenőrzések haté­konyságának javítása érde­kében fokozottan figyelem­mel kísérik, hogy megtet- ték-e a vállalatoknál a szük­séges intézkedéseket. — Megyénk területén az elmúlt évben 660 ellenőrzést végeztünk — mondja Má­tyás Tibor, a Tolna Megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának helyettes vezetője, a megyei kereskedelmi felügye­lőség vezetője. — A vizsgá­latok 132 állami, 355 áfész és 115 magánkereslkedelmi egy­séget öleltek fel. FeLelősség- revonást 208 esetben kellett alkalmaznunk. Leggyakoribb szabálytalanságok a követke­zők voltak: gazdálkodási kö­telezettség megszegése, vá­sárlók könyvének eltitkolása tapasztalatai vagy nem az üzletkörű for­galomba tartozó áruk eladá­sa. — Árdrágítások miatt 19 esetben róttunk ki 66 ezer forintnyi bírságot. Har­mincöt esetben a vásárlók megkárosítása miatt közel 82 ezernyi, míg az árak el­lenőrzésének akadályozása szabálysértésért 14 esetben kellett 26 ezer forintnyi pénz­bírságot kiszabnunk. A leg­több szabálysértési eljárás és büntetés a magánosoknál fordult elő 247 ezer forintnyi összegben. — Az utóbbiaknál rendlkí- vül széles körben vizsgáltuk a ruházati szakmában dolgo­zó magánkereskedőket. Itt nagyon komoly szabálytalan­ságokat tapasztaltunk. Pél­dául a bizonylati fegyelem megszegését, árdrágítást, a vásárlók megkárosítását. — Felügyelőségünkhöz az elmúlt évben 63 panasz, köz. érdekű bejelentés és javaslat érkezett. A Lakosságtól ér­kezett számarányban a legtöbb: negyvennyolc. Eb­ből saját hatáskörben 48-at vizsgált ki a felügyelőség. A 48-ból 17 esetben vált szük­ségessé a felelősségrevonás. Az oldalt készítették: ÍPáikovács Jenő, Szabó Sándor, Szűcs László János, Magyarszéki Endre és Kapf inger András. Oldal-összeállításunkban nyújtott segítségért ez­úton mondunk köszönetét aTolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának. A dombóvári ABC külső képe

Next

/
Thumbnails
Contents