Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

1986. május 31. 12 NÉPÚJSÁG Vizsgálat a „csendszobában” MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN üli MAGAZIN . MAGAZIN MAGA2IN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Saskafelhök Sáskafelhö egy Szomáliái rep ülőtér felett Szupergyors kapcsoló A japán NEC-Corporation tudósai kifejlesztettek egy .szupergyorsan kapcsolódó félvezető -lézert, amely a másodperc billiomod része alatt ad le impulzusokat. A lézer, amelyet más félvezető lézerdiódákkal ellentétben nem elektronikusan vezérel­nek. a hozzá érkező lézer- im-pulzosokra villámgyorsan reagál. Elv Remélem, maga nem tar­tozik azok közé, akik mi­helyt meghallják a sziréna hangját, elmennek, anélkül, hogy befejeznék a megkez­dett munkát! — mondja az igazgató az új dolgozónak. — Ez nem fordulhat elő, igazgató úr! En a munka­idő vége előtt fél órával elvből nem kezdek hozzá semmilyen munkához! A történelmi idők során számos nagy mezőgazdasági katasztrófát okoztak a rova­rok, de a legnagyobb pusztí­tást kétségtelen egy-egy sás­kajárás hagyta maga után. A vándorsáskák időnként gi­gantikus felhőkbe tömörülve repülnek, és pusztító útjukon országrészeket tarolnak le. Amikor egy-egy sáskafelhő a földre ereszkedik, 1 négyzet- kilométeren 35—70 millió ro­var nyüzsög (1 négyzetmé­terre 35—70 darab jut). Egy kifejlett sáska tömege 2 gramm, és naponta legalább a saját tömegével azonos mennyiségű táplálékot vesz fel. Ez azt jelenti, hogy egy 1000 négyzetkilométeres te­rületen napi 80 000 tonna nö­vény pusztul el, legyen az gabona, állati takarmány, gyümölcsfa, gyapot vagy bár­mi — a sáskák nem válogat­nak, letarolnák mindent. A sáskahad éjjel a földön pihen. Napkelte után indul­nak pusztító útjukra. Napi teljesítményük a levegőben néhány kilométerről 100 ki­lométerig (a széltől függően is) változik. Máig rejtély, hogy mitől és mikor alakulnak ki a hatal­mas sáskarajok. A legtöbben azt a -nézetet vallják, hogy a közönségesen Afrika félsi­vatagos völgyeiben élő sás­kák, egy-egy évben, amikor a körülmények különösen kedvezőek szaporodásukhoz, óriási számban jelennek meg. A nagy egyedsűrűség hatására a kifejlett rovarok külleme is megváltozik, ki­alakul a jellegzetes vándor­sáska. Bizonyos, hogy invá­ziójukban közrejátszanak az időjárási tényezők, szaporo­dásukat például elősegíti a csapadékos időjárás. A ked­vező szél lökést ad startjuk­hoz, de a hirtelen megválto­zott szélirány éppúgy meg is állíthatja inváziójukat. A sáskáknak sok faja él a földön, ezek közül különö­sen kettő jelent veszélyt a környezetét és táplálékát féltő embernek. Az egyik Afrika nyugati részén él, a másik, a közönséges vándor­sáska, a kontinens északi és keleti részén. Az utóbbiról már a biblia is említést tesz, amikor a nyolcadik egyipto­mi csapásról ír. Az ember ma -már nem nézi ölhetett kézzel a sáskák szaporodását; az ellenük való védekezést a FAO szervezi. A szakmai irányítást két centrum végzi, az egyik Nai­robiban, a másik Londonban székel. Rádiólokátorral mé­rik be a vonuló sáskarajokat, de mesterséges holdakat is felhasználnak a sáskaveszé­lyes zónák felkutatására. Hallásvizsgálatot két okból szoktak végezni. Egyfelől azt nézik meg, hogy mennyire hall a beteg, azaz mekkora a hallásvesztesége. Másfelől: milyen elváltozás okozza a halíászavart. A vizsgálatot különböző erősségű és ma­gasságú (rezgésszámú) han­gok előállítására alkalmas hanggenerátorral — audio­méterrel — végzik, amely tiszta, felhangmentes, úgy­nevezett szinuszos hangokat bocsát ki. A legtöbb audio­méter 125-től 8000 Hz-ig terjedő rezgésszámú, tiszta hangokat gerjeszt, s így a hallástartománynak a leg­fontosabb részét lehet ellen­őrizni velük. A hallásunk egyébként az 1000 hertz kö­rüli frekvenciákon a leg­jobb, azaz itt a legkisebb a hallásküszöbünk. Az audiométer gerjesztet­te rezgéseket a légvezetés vizsgálatakor a fülhallgató, a csontvezetés vizsgálatakor pedig az úgynevezett csonl vezetékes illesztők alakítja át hanggá. Az audiométeres vizsgálatot úgy végzik, hogy a pácienst hangszigetelt he­lyiségben, úgynevezett csendszobában ültetik le, a fülére fülhallgatót tesznek, s a kezébe nyomógombot ad­nak. A vizsgálat előtt elma­gyarázzák neki, hogy mikor kell jeleznie az audiométer­rel gerjesztett hang érzetét A különböző erősségű és frekvenciájú hangok tudo­másulvételét a hangmagas­ságot és -erősséget feltünte­tő lapra jegyzik be. Ha a ka­pott értékeket egy vonallal összekötik, megkapják a fül hallásküszöb-görbéjét. Ha a vonal az egészséges hangküszöb alatti területen halad, az a vizsgált fül hal­láshibáját jelzi. Az audio- gramból a íülorvos meg tud­ja állapítani a nagyothallás fokát, a kóros elváltozás he lyét, sőt. a betegség súlyos ságát is. Zajszigetelt helyiségben ülő páciens, fülhallgatóval a te­jén, melyen az audiométeres vizsgálati hangok érkeznek. Ha valamely kívánságot kell teljesítenie, arra hangszó­rón át kapja meg a para ncsot a vizsgált személy. Fogfúrás a kőkorszakban Kőbe vájt A negyven méter magas gránitfalakat néhol csak há­rom lépésnyi távolság vá­lasztja el a másfél kilométe­res úton, amelynek végén az ókor csodái tárulnak fel Jordániában. 1812-ben egy beduin kalauz vezette Jean Burckhardt svájci kutatót a petrai sziklaszoroshoz. Ma Jordánia vergődő idegenfor­galmának csillaga a vöröses sziklafalba vájt oszlopcsar­nokok sokasága, amelyek — a tudomány mai állás­pontja szerint — egy rég le­tűnt civilizációban temetke­zési helyek voltak. Petra a nabateanusok fő­városa. Ez a sémita nép idő­számításunk előtt hatszáz évvel érkezett a mai Jordá­niának erre a pontjára, és kétezer évvel ezelőtt Mezo­potámiától Itáliáig árulta a tömjént, fűszert, selymet és drágaköveket. Az Arábia szívéből ( a mai Szaúd-Ará- biából) bevándorolt törzsek ellenőrizték az Arábiából Kisázsiába irányuló kereske­delem útvonalait, és ezeknek hivatásos vámszedői lettek. Egy időn át hatalmuk a Sí- nai-félszigettől Damaszku- szig terjedt. Megverték Nagy Sándor, Heródes és Róma hadait, míg végül — i. sz, 106-ban — békésen elfogad­ták a római uralmat. Ez a 30 ezres nagyvárosnak, a Na- bateus birodalom virágzásá­• • a • r • r civilizáció nak még háromszáz évig mit sem ártott, de azután a fel­lendült tengerhajózás miatt a karavánutak már nem vol­tak nagyon fontosak, elma­radt a dézsma, és elenyészett az, ami a vámszedésből egy időre kifejlődött: egy ókori civilizáció. Petrát annyi külföldi ha­tás érte, hogy nyelve — ami az üzleti könyvelésből ma­radt fenn — művészete, technológiája és kézműipara a szavak és stílusok egyetlen kohójává vált. Az építészeti emlékek görög, római és ke­leti befolyásról egyaránt ta­núskodnak. Napjainkban Petra évente 200 000 külföldi turistái fo­gad. A Petra Forum Szálló — a budapesti Forum-Hotel lest- vérszállója — a legnagyobb kényelmet nyújtja, bár — mint ezt a magyarul is jói beszélő nyugatnémet igazga­tótól halljuk — az év jó ré­szében kihasználatlan. Ki­halt nyáron a másik, ennél szerényebb hotel is. Jordánia drága ország, és a jópénzű amerikai vendégek a közel- keleti erőszak miatt az egész körzetből elmaradtak, hát még az alig ismert Petrából. Az ember szervezete számokban A Science Digest című New York-i folyóirat nem­rég érdekes adatokat közölt az ember bonyolult szerveze­téről. Nem akarjuk megfosz­tani olvasóinkat ezektől az információktól, de felelőssé­get nem vállalunk értük. Az embernek mintegy 125 ezer hajszál van a fején. Ebből naponta 45 hullik ki, egyeseknek akár 60 is. Az egész életünkben mintegy 1,5 millió hajszál váltogatja egymást fejbőrünkön. Egy középkorú ember óránként mintegy 600 000 bőrrészecskét veszít, évente 675 grammot. A 70 éves kor eléréséig ez a veszteség 48 kilogrammot tesz ki — a testsúlynak mintegy 70 szá­zalékát. Körülbelül négyhónapos élettartama alatt egy eritro- cita (vörös vértest) mintegy 1600 kilométer utat tesz meg. Az emberi agy 10 milliárd idegsejttel rendelkezik, és 86 millió információs egységet tud az emlékezetében tárol­ni. Az idegimpulzusok ma­ximális sebessége az agyban neurontól neuronig 400 km h Az ember életében 40 ton­na élelmiszert fogyaszt el, és mintegy 350 000 köbméter le­vegőt lélegzik be. Minden másodpercben körülbelül 100 ezer kémiai reakció zajlik le az agyban. Az agy az érzék­szervek által hozzájuttatott információknak csak 1 szá­zalékát dolgozza fel, a többit feleslegesként elveti. Azután, hogy megpillantottuk, egy tárgy felismeréséhez elég mindössze 0,05 másodperc. Az emberi szemnek akkora az érzékenysége, hogy ideá­lis látási viszonyok közt éj­szaka egy hegy csúcsán meg. gyújtott gyufát 80 kilométer, ről meglát. A szagokra reagáló recep­torok összfelülete az ember­ben csak 4,8 négyzetcentimé­ter, a kutyában 64,5, a cápá­ban több mint 130, a nyúllban viszont csaknem a teljes test­felületével egyenlő. Alvás nélkül az ember leg. feljebb 10 napig élhet, evés nélkül néhány hétig. Aforizmák A türelem nem mindig erény. A leggyakrabban kényszerűség. (Kmieciak) Mindenki valami mást lát, a képet csak a plety­kák teszik teljessé. (Styks) Részletre nem lehet örül­ni. (József Bulatowicz) Felesleges az a művész, aki csak azt tudja az em­bereknek mondani, amit már tudnak. (E. L. Doktorow) Edgar Allan Pue gondolata a rejtvény két hosszú sorában ol­vasható. Vízszintes: 1. Poe gondolatá­nak első része. (Zárt betűk: U., V., D.y 12. A macskánál kisebb ragadozó állat, a baromfiak kár­tevője. 13. A magyarok és a hu­nok közös őseinek tartott keleti nép. 14. Ha nagy és kövér, úgy pocak. 15. A titán vegyjele. 17. Arany franciául. 18. Angol fér­finév. 19. A Duna. Rangjelző. 20. A földterület gazdasági ada­tait feltüntető nyilvántartás. 24. A boka része! 25. Színvonal. 27. Alomba ringat. 28. Tenger, az Indiai-óceán része. 30. Udvar­hölgy a Don Carlos című operá­ban. 33. Lítium és bőr vegyjele. 34. Lármásan, erőszakosan vi­Már 4000 évvel ezelőtt is fúrtak a „fogorvosok”. Ez egy koppenhágai doktori ér­tekezésből derül ki. Egy neo­litikus sír megvizsgálásakor emberi koponyát találtak, amelyen a fogkezelés egyér­telmű nyomait lehetett fel­fedezni. Egy zápfogról volt szó, amely P. Bennioke dán doktorandus késői diagnózisa selkedö. 35. E napon. 36. Lenin Kohászati Müvek. 38. Lent, alul. 40. Kutrica. 41. Huszonnégy hó­nap. 43. Más néven. 44. A rövid morzejel. 46. Párizsi utcagyerek. 48. Tüzép egynemű betűi. 49. Ki­ütéses győzelem az ökölvívásban. 50. Lázit. 52. Róma modern vá­rosrésze. 54. Kínzóan fáj, ég u seb. 56. Madár is, emelőgép is. 57. „Apja helyett apja én akar­tam lenni, S belőle mint. . . jő vitézt nevelni.” (Arany János.) 59. Fátum. 60. Kerti munkát vé­gez. 61. Görög mitológiai hős. a trójai háború vitéz harcosa. 64. Lábadozás elején tart! 65. Há­lót készít. 67. Fél volt! 68. A körző része! 69. Több részre da­rabol. 70. Hajlékonyság nélkül. 73. Szervái. szerint lyukas volt, és való­színűleg gyökérgyulladást okozott. Ezt a tályogot a kő­korszaki fogász az akkori vi­szonyokhoz képest a legmo­dernebb módszerrel kezélte: Bennicke a fog gyökerei közt egy 4 mm átmérőjű, és 6 mm mély körkörös lyukat talált, amely csak egy kez­detleges fúrótól eredhetett. Függőleges: 1. Felesége van. 2. Perecdarabka! 3. Régi magyai labdajáték. 4. Idegen női név. 5. Kettős betű. 6. NSZK-beli és svéd autók betűjele. 7. . . .-fázott: esőtől és hidegtől szenvedett. 0. Francia uralkodók megszólítása volt. 9. Biztonsági Tanács. 10. Kis Attila. 11. Mohón ivó. 14. Po« gondolatának befejező része. (Zárt betűk: A.. E., É.) 16. Ró­ma tengeri fürdőhelye. 20. Diák­otthon. 21. ... right: angol he­lyeslő szó. 22. A lószerszám tar­tozéka. 23. Kisebb sérülés lera- gasztására használják. 26. A vo­nat eleje! 29. A fejére. 32. Ügy­iratot jegyzékbe vesz. 34. Illa­tos fűszernövény. 37. Miniszté­rium rövidítése. 39. Osztrák fes­tő, nálunk is sokat festett (Ru­dolf. 1812—>1905.). 42. Sokan né­metül (viele). 45. Pest megyei nagyközség. 47. Semmi. 49. Tor­naszer. 51. Üres zár! 53. Becézett Mária. 55. Kifogástalan. 57. Olasz labdarúgó-csapat népszerű ne­ve. 58. Vándorszínészek szeke­re volt. 62. Szilárd meggyőző­dése. 63. Határállomás. 66. Ottii- rőegység. 69. Létezik. 71. Muta­tószó. 72. Némán néz! 73. Az ar­zén vegyjele. 74. Szeged része! Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének el­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u 36. Pf.: 71. Beküldési határ­idő: június 6. A borítékra, le­velezőlapra kérjük Írják rá: Rejtvény! A 20. heti, A hegedű művészei című rejtvényünk megfejtése a következő: Szigeti József, Yehudi Menuhin, Niccolo Paganini, David OJsztrah, L. Kogan, Ruggiero Ricci. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Tulok Lajos. 8960 Lenti, Pf. : 36'H„ Si­mon Adrienne, 7100 Szekszárd, Wossinszky ltp. 6., Friss István 7150 Bonyhád, Bacsó B. u. 4„ Heil Henrikiné, 7062 Keszőhideg- kút, Petőfi u. 5., Ambrus László, 7192 Szakály, Bartók B. u. 473. PATAK KÁROLY A hét karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents