Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 121. szám. ÁRA: 2.20 Ft 1986. május 31., szombat. Mai számunkból ERŐVONALAK FAKS FEJLŐDÉSÉBEN (3. old.) SZÁMÍT-E A SZÁMÍTÓGÉP? (4. old.) KŐBE VÁJT CIVILIZÁCIÓ (12. old.) Meghívó egy születésnapra Felszabadulásunk 40. évfordulóját követően egymást érik a kerék évszámú születésnapok. Az 1945-ben új életet kezdett ország intézményei és szervezetei előbb- utóbb elérik a maguk jubileumát, és mi sem természetesebb, mint hogy sort kerítenek annak megünneplésére. Az érintettek köre, és ezzel együtt az ünnepségek közéleti jelentősége persze, erősen változó. A június 2-i születésnapról például elmondhatjuk, hogy lényegében az egész országé a roppant képzeletbeli torta, mert ehhez a születésnaphoz valamilyen formában szinte mindenkinek köze van. Június 2-án az úttörőmozgalom 40. évfordulóját ünnepeljük. Ez utóbbi mondat ne tévesszen meg senkit, kizárólag a tény rögzítésére szolgál. Egyébként túlságosan száraz és túlságosan egyszerű ahhoz, hogy az esemény lényegének akárcsak a töredékét is kifejezze. Mert ez az évforduló valahogy szebb, izgalmasabb, bizsergetőbb a többinél. Nem az országszerte gazdag programot ígérő rendezvények miatt, és nem az ünnepi beszédekben bizonyára elhangzó látványos statisztikai adatok miatt, amelyekben remélhetőleg nemcsak arról lesz szó, hogy m'i mindent kaptak az úttörők a társadalomtól ez alatt a négy évtized alatt, hanem arról is, hogy az úttörők mi mindent adtak a társadalomnak. Legalábbis nem elsősorban azért. Hanem azért, mert az ünnepi asztalnál nemzedékek, generációk valódi találkozására nyílik lehetőség. Egyfajta őszinte párbeszédre az egykori és a mai úttörők között. A kék és vörös nyakkendők egyszerű szimbóluma alkalmat kínál annak az egyszerű ténynek a felismerésére, hogy minden felnőtt gyerekként kezdi... Hogy értelmetlen beidegződések rabjai vagyunk, amikor felnőtt- és gyerektársadalomról, vagy a szülők és gyerekek érdekeiről beszélünk ahelyett, hogy „a” társadalomról és „a” család érdekeiről beszélnénk. Hogy ugyanannak a fának vagyunk gyökere és koronája, és józan ésszel nem lehet arról beszélni, hogy melyik a fontosabb. Beszélgessünk inkább értelmes dolgokról, és főleg figyeljünk egymás szavára. Hátha felismerjük végre, hogy a ,,bezzeg a felnőtteknek könnyű...” és a „bezzeg a gyerekeknek könnyű ...” kezdetű mondőkák nem egyebek babonás ráolvasásoknál, és nagyjából annyi a hatásuk is. Holott a megértés csupán a szándékon, az akaraton, és — ne szégyelljük a szót — a szereteten múlik. És ha már érettebbnek tartjuk magunkat, akkor mindebben nekünk, felnőtteknek kell jó példával szolgálnunk. Mondjuk el, hogy nem örököltünk a szüléinktől problémamentes világot és — legjobb szándékaink ellenére — mi sem hagyunk ilyet magunk után. És tegyük hozzá azt is, hogy ebben nemcsak azok a bizonyos objektív ókok és feltételek a ludasak, hanem saját hibáink, tévedéseink, emberi gyarlóságaink is az okök közt vannak. A tekintélyt, vagy ami még több, a barátságot semmi sem ássa jobban alá. mint a csal- hatatlanság látszata. Gondjaink természetesen sokszor tesznek fáradttá, idegessé, türelmetlenné, egy életen át képtelenség egyfolytában mosolyogni. Ez azonban nem gátolhat meg 'bennünket abban, hogy belássuk, a gyerek is lehet fáradt, ideges, türelmetlen. Mert ahogyan a mi gyermekkorunk sem volt fenékig tejfel, az övék sem az. Hogy nekik már mások a gondijaiik? Egészen magától értetődik, hiszen éppen azért fáradozunk, éppen ez munkánk egyik legfontosabb eredménye. De azért a gondök akkor is gondok maradnak, és ha valóban úgy lenne, mint ahogy előszeretettel feltételezzük, hogy a gyerek egyetlen gondja a tanulás, manapság már az is kellőiképpen indokolná a fáradtságát, türelmetlenségét, idegességét. De nem ez az egyetlen gondja. A tanulás mellett azért léteznék a mindennapi helytállásnak olyan területei, próbakövei is, mint például a különórák, a szakkörök, a sport, az úttörőmunka, a közösségben betöltött szerep, a játék, a barátság, és — emlékezzünk csak! — a szerelem is. Akkor még nem beszéltünk a család gondjaiból reá eső — olykor igen komoly — részről, amellyel szemben ráadásul sokkal felkészületlenebb nálunk. Vegyük észre, hogy nemcsak a gyerek mehet a szülők idegeire, a szülő éppoly kibírhatatlan tud lenni, és még abban sem lehetünk eléggé bizonyosak, hogy melyik eset a gyakoribb. * * * Látszólag messzire kanyarodtunk a születésnapi tortától, ám a látszat — mint már annyiszor — ezúttal is csál. Mert, ha megpróbálunk egy nyelven beszélni, ha megértjük egymást, ez mindennél szebb és hasznosabb ajándék egykori és mai úttörők számára egyaránt. Olyan érték, amely ünneppé teheti az elkövetkező hétköznapokat is. CSER GÁBOR Másodszor Kiváló a Vörös Csillag Halászati Tsz Pakson az Ifjúsági Ház emeltei termében ünnepi közgyűlést rendezett a Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezet. A 40 éves jubileumi találkozón megjelent Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács elnök- helyettese. Haaz Ferenc, a szövetkezet elnöke megemlékezett az az elmúlt negyven esztendő küzdelmei röl, ered ményei ről. Meleg szavakkal szólt a paksi ősfoglalkozásról, a halászatról és a szövetkezet alapító tagjairól, akik 1945. november 14-én tizenhét taggal megalakították a mai szövetkezet elődjét. A paksi halászoknak mindig is jó hírük volt nem csupán a Duna partján, hanem egész Dunántúlon. Az 1952. év augusztusa fordulatot jelentett a közösség életében, A Petőfi nevét viselő kisiparos körből megalakult 46 taggal a mai nevű „Vörös Csillag” Halászati Termelőszövetkezet. A dunai brigádok eredményesen dolgoztak, és Biritón megszületett a 80 hektáros tógazdaság. Felépült a négy üzemelő, később a 12 nevelő és tározó tó is. Az 1970-es években már 3578 hektár termő vízfelületen gazdálkodtak. A halfogás 1975-ben elérte a 35 vagon súlyt. Közben a vendéglátó üzletek is jó eredménnyel dolgoztak. Az 1980-as évek elején az évi nyereség már 4 millió forint volt. A tagók éves átlagjövedelme elérte a 60 ezer forintot. A szorgalom és összefogás átsegítette a kollektívát a gazdasági nehézségeken, és tavaly elérték a szövetkezet eddigi legjobb eredményét, a 6,8 millió forintot. Horváth István, az MSZMP KB titkára a szülőföld és annak mai lakói iránt érzett rokoni tisztelet hangján köszöntötte az ünneplőket, gratulált az eredményekhez, majd átadta a Mezőgazlasá- gi és Élelmiszeripari Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által alapított „Kiváló Szövetkezet” oklevelet, Bencze Ferenc alapítótagnak pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának „Április Negyediké" Érdemrend kitüntetését. Csorna János, a Halászati Termelőszövetke. zetek Szövetségének titkárhelyettese vándorzászlót adott át a paksi szövetkezet elnökének. Mátyás István elnök- helyettes a MÉM és a TOT kiváló munkáért járó kitüntetéseit adta át tizenegy dolgozónak. Haiaz Ferenc huszonkét szövetkezeti tagnak adott át jutalmat. A vendégék között megjelent Pákolicz István, József Attila és SZOT-díjas költő is, aki lírai hangulatú gondolataival fejezte be a halászok ünnepi óráit. Megnyílt a könyv ünnepi hete Május 30-án kezdődött-és június 4-ig tart az idén a magyar kultúra jelentős eseménye, az ünnepi könyvhét. Az országos megnyitót Budapesten, a Vörösmarty téren tartották, a központi rendezvények színhelye az óbudai Fő tér. A tavaszi könyvünnepen 89 kötet kerül az elárusitóhelyekre. A kiadók elsősorban a kortárs magyar írók köteteit jelentették meg, a művek többsége új, első kiadás. Az ötven- hetedik könyvünnepen tizenöt kiadó jelentkezett. Megyénkben, Szekszárdon, a hivatalos könyvheti megnyitóra pénteken került sor a Művészetek Házában, a kultúrához igazán méltó környezetben. Megnyitót Drescher Attila, a megyei tanács csoportvezetője mondott, méltatva nemcsak a megye irodalmi életének nagyjait, hanem utalva a reményekre jogosító pályakezdőkre is. A szekszárdi könyvheti megnyitó egyben megnyitása volt a megye helytörténeti dokumentumait bemutató kiállításnak is. Ezután Élet és Irodalom- ankét volt a Művészetek Házában. Ugyanerre az ankét- ra már a kora délutáni órákban sor került Dombóvárott, a városi művelődési központban. A Tolna megyei könyvheti sorozat tulajdonképpen már azzal a kiállítással megkezdődött, amelyet Várkonyi Nándornak, a Dunántúl és az egész magyar irodalmi élet kiemelkedő alakja emlékének szenteltünk a Sajtóházban. Az ünnepi könyvhéten megyénk vendégei lesznek, különböző rendezvényeken ! Bella István, Bihari Klára, Csányi László, Fenákel Judit, Lakatos Menyhért, Nagy Katalin, Ordas Iván, Tamás Menyhért és Tüskés Tibor, — Ünnepélyes könyvheti megnyitó Szekszárdon, a Művészetek Házában Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál elnök tájékoztatta a testületet a kö- zelmútban a Finn Köztársaságban, Mauno Koivisto köz- társasági elnök meghívására tett hivatalos, baráti látogatásáról. A program során kifejezésre jutott, hogy a látogatás tovább erősítette a két ország és népei között hosszú idő óta fennálló, magas szintű politikai kapcsolatokat, amelyék a nemzetközi politikai élét legfontosabb kérdéseinek azonos megítélésén, a két nép közös eredetén és hagyományos barátságán alapulnak. Teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy a veszélyekkel és konfliktu-j sokkal terhes világhelyzetben, méginkább, mint korábban, a népek létérdeke elengedhetetlenné teszj a párbeszéd folytatását, a vitás kérdések eldöntésében a tárgyalásos megoldások követését, Helsinki szellemének ápolását. A magasszintű politikai és személyes kapcsolatok segítik a sokoldalú társadalmi kulturális és tudományos együttműködés intézményes fejlesztését, további bővítését a két ország között. Különösen gazdasági téren vannak további lehetőségek a kölcsönösen előnyös együttműködés ki- szélesítésére és elmélyítésére. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás és a nyílt, őszinte tárgyalások jól szolgálják a két ország, és nép érdekeit. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Elnöki Tanács az országgyűlés soron következő ülését június 26-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az 1985. évi állami költségvetés végrehajtását tartalmazó törvényjavaslatot, valamint a beszámolót a honvédélemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. Határozatot hozott az Elnöki Tanács a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a Magyar Népköztársaság részvényszámának emeléséről, valamint ezzel összefüggő egyes kérdésekről. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tárgyalt. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság pénteken nyilatkozatban fejezte ki felháborodását amiatt, hogy Jordániában az elmúlt - napokban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva sorozatban tartóztatták le a hazafias, haladó erők képviselőit, köztük a Jordániái Kommunista Párt vezetőit. A Magyar Szolidaritási Bizottság kifejezve népünk legszélesebb rétegeinek véleményét, együttérzését nyilvánítja a Jordániában bebörtönzött hazafiakkal, követeli azonnali szabadon bocsátásukat. Horváth István, az MSZMP KB titkára gratulál az eredményekhez
