Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

XXXVI. évfolyam, 125. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. május 29., csütörtök. Mai számunkból A SZÖULI DOMINÓ (2. old.) A BNV-RÖL JELENTJÜK (3. old.) SÜTÉS-FŐZÉS A FEHÉR IBOLYATOL A KERTBEN A MAMMUTFENYÖI6 (4. old.) (5. old.) Szabadság előtt Valamelyik nap sokáig várakoztam a hentespult előtt. Valahogy hirtelen összefutottunk... S min­denki két-'három félét is vásárolt. Előttem egy férfi, ő mellette pedig egy nő állít. Röviden elmondom, hogy miiről beszélgettek. Szavai­kat azért bátorkodom pa­pírra vetni, mivel sajnos, egy jelenséget képviselnek. Éppen azért nincs is lelki- ismeretfurdalásom a nyil­vános ■ „pletykálkodás” miatt, sőt, jól tudom azt is, hogy a leírtak alapján igen sókan magukra ismernék. És ez nagy baj. Tehát arról beszélgettek, hogy miként töltik majd a nyarat, a szabadságot. Ki­derült, hogy nyaralni egyi­kük sem megy, legfeljebb néhány napra ugranak el a nagyszülőkhöz, s ha úgy adódik, egy-egy hétre ott hagyják a gyerekeket. A férfi és a családja tanyát épít, az asszonyéknak pe­dig „nem jött össze” semmi. Szákszervezeti beutalót nem kaptak, igaz, nem is nagyon erőltették a dolgot. Meg aztán három gyerek­kel „szinte képtelenség is” SZOT-üdülőben helyet sze­rezni. De emiatt sem bán­kódott az asszony, mert legalább megmarad a pén­zük. Ügy gondolta, hogy néhány naponként veszik ki a szabadságot. Egyik al­kalommal tapétáznak, a másik szabadság-szakasz­ban más munkát ütemezett, s ha férjének lesz ideje, egy-két napra elugrik a szomszédhoz, hogy segítsen az építkezésben. Azon tűnődöm, hogy va­lamiféle helytelen szemlé­let van kialakulóban ön­magunkkal és a családunk­kal szemben, no és ugyan­ez vonatkozik valamikép­pen a társadalomra is. Fe­lelőtlenül pocsékoljuk sza­bad időnket, szabadságun­kat, megfontolatlanul bá­nunk fizikai és szellemi erőinkkel. Feldaraboljuk szervezetünk regenerálódá­sára fordítandó heteinket, s ugyanezt tesszük hétköz­napjaink pihenésre rendel­tetett óráinak egy részével is. S tesszük ezt úgymond „lazán”, noha jól tudjuk, amit Marx így fogalmazott meg: ,.A munkaidő meg­takarítása egyenlő a sza­bad időnek, azaz az egyén teljes fejlődésére szolgáló időnek a gyarapításával, amely maga, mint a leg­nagyobb termelőerő, vissza­hat a munka termelőere­jére.” Jól tudom, hogy a mun­kahelyeken már réges-rég elkészültek a szabadságo­lási ütemtervek. És eszem­be sem jut bárkit is arra buzdítani, hogy igyekez­zék azt megváltoztatni, föl­borítani. Arra viszont igen, hogy fontoljuk meg, mi­ként töltsük a nyári napo­kat, kellemesen pihenve — együtt a családdal. S még valami. Gondoljunk arra is, hogy a család szokásai — legyen az főzés, munkamo­rál, életmód, vagy a szabad idő eltöltése — óhatatlanul öröklődnek a gyermekekre. Érdemes megfontolni. Még van idő az idei nyár előtt is. — hm — Közös érdekeltség, közös végrehajtás Szerződéskötés Bécsben Ünnepi tanácsülés Bátaszéken Ünnepi tanácsülés volt tegnap délelőtt Bátaszéken, ahol megjelent Császár Jó­zsef, a Tolna Megyei Tanács elnöke, Varjas János, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára, Izsák Gyula, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, Kosár István országgyűlési képviselő. Bognár Jenő, a nagyközség tanácselnöke köszöntötte a vendégeket, majd a napirend szerint beszámoló hangzott el az 1981—1985. évi középtávú terv végrehajtásáról, vala. minit a nagyközségi közös ta­nács VII. ötéves pénzügyi tervének megállapításáról. Az 1985. évi fejlesztési terv teljesítéséről szóló jelentés előadójá, Nagy Ferenc, a vég. rehajtó bizottság titkára volt. Személyi kérdések tárgyalása után Császár József megyei tanácselnök tájékoztatta a tanácsülést a megyei telepü­lésfejlesztési verseny ered­ményéről, amelyet a VI. öt­éves terv időszakára hirde­tett meg a Tolna Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. E versenyben — a teljesí­tett társadalmi munka, a la­kossági önkéntes hozzájáru­lás és a helyszíni vizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján, a nagyközségek kö­zött — első helyezést ért el Bátaszék. A nagyközségben a társadalmi munka értéke ta­valy 36 millió forint volt. Az egy főre jutó társadalmi műn. ka összege 5171 forint volt 1985. évben. Várdomb társ­községben a társadalmi mun­ka értéke 11,3 millió forint, az egy főre jutó társadalmi Császár József átadja az oklevelet Bognár Jenőnek munlka értéke megközelíti a 10 ezer forintot. Ezzel a köz­ségek kategóriájában, Vár­domb szintén az első helye­zést érte el. Az első helye­zetteknek járó jutalom nagyközség részére egymillió, a községnek 500 ezer forint. Bátaszéken 4 kilométer hosz- szúságban betonburkolatú Út, illetve járda épült, elké­szült a Kövesd-pusztai út be. tonozása is, ami egyben a csapadékvíz elvezetését is megoldotta. Rendkívül jelen­tősék voltaik a gázhálózat és a szolgáltatóház építésének munkái. Várdombon 900 mé­ter hosszúságú járdát építet­tek, de legnagyobb társadal­mi összefogás az általános is­kola építésénél jelentkezett. Császár József gratulált az eredményhez, majd Bognár Jenő tanácselnöknek átadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa általi adományozott elismerő oklevelet és vele já­ró 400 ezer forintos jutalmat. Bognár Jenőnek és a Vár­domb községi elöljárónak, Salgó Sándornénak eredmé­nyes munkájúikért szintén jutalmat adott át. Ezt követően a megyei ta­nácselnök a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa ál­tal alapított Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntető jel­vényt adta át Hajnal Ádám- nnlk, Kajsza Józsefnek, Köve. si Ferencnek. A Tolna Megyei tanács településfejlesztést szolgáló elismerő oklevelét heten kapták. Varjas János a Hazafias Népfront megyei titkára Kiváló Társadalmi Münkás kitüntetést adott át öt embernek. A Hazafias Népfront nagyközségi bizott­sága által alapított Érdemes Társadalmi Munkás kitünte­tést öten kaptak. Az ünnepi tanácsülés a Szózat hangjaival ért véget. Ausztria részt vesz a vízlépcső építésében Szerdán Bécsben szerző­dést írtak alá a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer be­ruházásában történő osztrák részvételről. A megállapo­dást magyar részről a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt és Országos Vízügyi Beruhá­zási Vállalat, osztrák részről az österreichische Elektrizi­tätswirtschaft—AG és az österreichische Donaukraft­werke—AG vezetői írták alá. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari mi­niszter, akik ezután közös nyilatkozatot írtak alá. Eb­ben megerősítették a két kormány készségét a szerző­désben foglaltak teljesítésé­nek előmozdítására. Szerdán befejeződött hiva­talos látogatásán Marjai Jó­zsefet fogadta Fred Sino- watz, osztrák kancellár. A magyar kormány elnökhe­lyettese több négyszemközti illetve szélesebb körű meg­beszélést folytatott Norbert Stegerrel, Leopold Gratz kül- ügy-, Franz Vranitzky pénz­ügy-, Heinrich Übleis épí­tésügyi-, Heinz Fischer tudo­mányügyi és kutatási minisz­terrel, Ferdinand Lacinával, az államosított iparért és közlekedésért felelős minisz­terrel. A megbeszéléseken részt vettek Marjai József kísére­tének tagjai, megbeszélése­ket is folytattak osztrák partnereikkel. A tárgyalásokon a magyar —osztrák kapcsolatok szá­mos fontos kérdését tekin­tették át. Különösen nagy fi­gyelmet fordítottak a gazda­sági együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeire, felté­teleinek javítására és a koo­perációs kapcsolatok bővíté­sére a termelés területén. A megbeszéléseken előkészítet­ték a két kormány vezetői és tagjai között folytatandó to­vábbi tárgyalásokat. Magyar-román tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására május 26—28-a között hivatalos ba­ráti látogatást tett hazánk­ban Gheorghe Oprea, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának első elnökhe­lyettese. Maróthy László és Gheorg­he Oprea a tárgyalásokon tá­jékoztatták egymást orszá­gaik társadalmi és gazdasági fejlődéséről, a soron követ­kező feladatokról. A miniszterélnök-helyet- tesek rámutattak arra, hogy további intézkedések szük­ségesek a kormányfők 1985 áprilisi találkozóján elfoga­dott határozatok eredményes teljesítéséhez. Gheorghe Opreát fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. ENSZ-közgyíilés Afrikáról „Nemcsak oktatunk, kutatunk is” □ A fórum résztvevő inek egy csoportja A Szekszárdi Tanítóképző Főiskola Tudományos Bizott­sága tudományos kutatási ta­nácskozást szervezett a főis­kolán. A szerdán rendezett fórumra a pécsi és a kapos­vári társintézetek is meghí­vást kaptak. Az egészrtapos program a főiskolán folyó tudományos kutatások is­mertetését Szolgálta. Az ülés réggel fél kilenc­kor megnyitóval kezdődött, ahol dr. Deli István tagozat- vezető ismertette az esemény célját. Mint elmondta, olyan fórum ez, ahol lehetősége van a főiskola oktatóinak, tudományos kutatásairól szá­mot adni, másrészt ösztön­zést, kontrollt is ad a továb­bi munkára. Fontos szem­pont az is, hogy nyilvánossá­got teremt, elősegíti azt, hogy ne szigételődjön el a kutatási tevékenység. Tavaly rendeztek először ilyen fórumot a főiskolán, akkor mintegy húsz munka ismertetésére került sor, most tizenhárom dolgozat megismerésére van alkalom. A témák igen sokrétűek. A számítógépes oktatási lehető­ségektől kezdve egészen a filozófiai tárgyú munkákig sok minden található a fel­dolgozott kutatási témák kö­zött. Van olyan dolgozat, amely országos pályázathoz vagy más főiskola, egyetem témá­jához kapcsolódik, és van egyéni kutatási területet át­fogó is. Ez utóbbiak főként tudományos fokozat elérését szolgálják. Mint a megnyitón elhang­zott, fontos, hogy a tudo­mányos munka ne a háttér­ben folyjon, hanem kerüljön nyilvánosság elé, szembesül­jenek a gondolotok. Tovább­lépésként a kutatási téma­körök kisebb számát, ugyan­akkor a komplexebb, egy témába több oktatót bevonó munkát fogalmazták meg. Az afrikai országok súlyos gazdasági helyzetét nem sza­bad felhasználni arra, hogy beavatkozzanak belügyeikbe, nem szabad megakadályozni a földrész gazdasági egyen­jogúsítását, aláásni gazdasági biztonságát — mutatott rá Jülij Voroncov a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese kedden az ENSZ-közgyülés Afrika gazdasági gondjaival foglalkozó rendkívüli ülés­szakán. Voroncov felszólalásában a Szovjetunió támogatásáról ■bizosította azt a kezdemé­nyezést, hogy hívjanak össze nemzetközi konferenciát az afrikai országok adósság- problémáinak megvizsgálá­sára. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár a világ valamennyi országának összefogását sür­gette az afrikai országok gondjainak megoldására. Az államok szolidaritása a túl­élés garanciája — mondta. Monique Vezina kanadai külügyminiszter az adósság- törlesztés öt évre való fel­függesztését ajánlotta fel országa nevében a Szahet- övezet országainak. Az afrikai országok adós­ságtörlesztésének öt évre való felfüggesztését ajánlotta fel Hollandia is. Tudományos tanácskozás a tanítóképzőben

Next

/
Thumbnails
Contents