Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

1986. május 21. Képújság 5 Az ülésteremben A légkondicionált terem­ben először — természetesen — az elnökségen és a mö­götte elhelyezett hatalmas — ismert — kongresszusi jel­vényen akad meg a szem, aztán tovább kúszik, s meg­pillantja a „Megújuló ifjúsá­gi mozgalom — cselekvő, po­litizáló KISZ”-it, ami a kong­resszus központi gondolata, ezután pedig áttéved a te­kintet a „Béke, szocializmus, társadalmi haladás!” — jel­mondatra, ami az MSZMP állásfoglalását fejezi ki, azu­tán a „Hűség a néphez, hű­ség a párthoz!” — teszi ke­rekké a mondanivalót. A vö­rös bársony kárpitú székeken ülő tarka tömeg tűnik fel a következőkben. Sókan egyen- ingben, egyenblúzban jöttek, ők „kirínak” a többiek kö­zül. Nem nehéz felfedezni a Tolna megyeieket, egy „ka­tonacsapát előtt” foglalnak helyet. Délután sem lankad a figyelmük, telnek a jegy­zetlapok. Nem véletlen, hisz olyan előremutató, okos gon­dolatok hangzanak el, ame­lyek mind-mind a megúju­lásit szorgalmazzák, őszin­tén feltárják a hiányosságo­kat, utat mutatnak. Az egymás mellett ülők fej biccentéssel, egy-egy oldal­ra mondott mondattal he­lyeselnek, látszik, hogy egye­zik a véleményük a hozzá­szólóéval. Kritikusan, őszin­tén, jól megformálva hang­zanak el a hozzászólások, amelyek közül nagy-nagy tapsot kap az értelmesek kö­zött is a legértelmesebbje. A szónoki emelvényen egy­mást váltják a hozzászólók. Kritikusak, jó értelemben véve kemények, politikusak, segítőkészek, fogékonyak az újra, és őszinték, természe­tesek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a budapesti kö­zépiskolás, aki hozzászólá­sa végén — ami frappáns volt — megköszöni a figyel­met és elnézést kér a szét­szórtságért, vagy a Heves megyei kislány, aki úgy Megyebeliekkel a kongresszuson lendületesnek ítéli meg a munkát, s hozzáteszi, hogy világosan látszik az a cél. hogy minél többen mondhas­sanak véleményt. — Már fogalmazódtak meg végre­hajtható elképzelések, akad­nak lámpalázas hozzászólá­sok, de az nem csökkenti az értéküket — összegez rövi­den. — Okos gondolatok hang­zottak el — így a dombóvá­ri Szabó Loránd — és előre felhívják a figyelmet az elő­forduló hibákra. Tetszettek a külföldi hozzászólók, nagy­szerű a hangulat. Azt gon­dolom, a kongresszus meg­hozza a várt eredményt. Szóra bírjuk ezután a két legfiatalabb küldöttet is. Márkus Ágota, a Szekszárdi Bezerédj Kereskedelmi Szakközépiskola II. osztá­lyos tanulója: — Érdekes, jó ez a kongresszus. Sok olyan dolgot hallottam, amit az alapszervezetek és az is­kolai KISZ-bizottság mun­kájában hasznosítani tu­dunk. Ezeket erősíti meg Eger László, a Szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója is, majd hozzáfűzi, az érdekes hozzászólások egyáltalán nem fárasztóak. Sőt! A dombóvári Zenka Lajos — mint mondja — kemény bírálatra készül a szekció­ülésen. A szakszervezetek if­júsági tagozatainak megala­kulását sürgetné, országos és Tolna megyei szinten is. — Lehangoló — mondja —. hogy egy év után sincs ered­mény, pedig a dolgozói te­rületen nagy szükség lenne erre, mivel így a KISZ-nek több ideje jutna a KISZ-ta- gokkal való foglalkozásra és természetesen így hatéko­nyabb munkára nyílna lehe­tőség. Szólok még a teljesít­ménnyel arányos bérezés fontosságáról is — zárja be­szélgetésünket. * Három termékeny, dolgos nap után véget ért a KISZ XI. kongresszusa. Kiss Mag­dolnát, a KISZ Tolna Me­gyei Bizottságának első tit­kárát — Szekszárdon — egy rövid összegzésre kértük. — Színes, pergő, a mozgal­mi munka minden olyan te­rületét, ami a továbblépés szempontjából fontos, érintő kongresszus volt. Nagyon sok, a gyakorlatban későbbi­ekben alkalmazható javasla­tot mondtak el a küldöttek. Tömörségre, rövidségre tö­rekedtek a hozzászólók, s ez azzal az eredménnyel járt, hogy a plenáris ülés hozzá­szólóinak száma másfélsze­rese volt az előző kongresz- szusi hozzászólókhoz viszo­nyítva. A mozgalmi munka kérdésein kívül sok olyan kérdést is érintettek, amik az ifjúság élethelyzetével függenek össze. Szóba került így a munka, a teljesítmény és a lakás is. Ügy látom, hogy több ifjúságpolitikai kérdésben továbbgondolásra van szükség, hogy megfelelő állami intézkedések szüles­senek. Nagyon aktív volt a Tolna megyei küldöttség, nagy fi­gyelemmel hallgatta a hoz­zászólásokat, és mi magunk is cselekvőén hozzájárul­tunk, hogy a határozat minél konkrétabb legyen. Jónak ítéljük meg, hogy hárman szót kaptak a plenáris ülé­sen, hiszen nem minden me­gyéből szólhattak ennyien, örülünk, hogy Bajsz József, Horváth József és Molnár László a KB tagja lett, a dombóvári Zenka Lajos és Horváth József az ifjúmun­kás tanács tagja, Kiss Imre bölcskei erdész az élelmi­szer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsának tagja lett. Az értelmiségi fiatalok tanácsában Bajsz József, a PAV osztályvezetője, a kö­zépiskolai rétegtanácsban Márkus Ágota, .a Szekszárdi Bezerédj Kereskedelmi Szak- középiskola diákja képviseli megyénket, Andrási Imre, a megyei tanács osztályvezető­je pedig a Központi PEB tagja lett. Mindez jobb kép­viseletet jelent nekünk, hi­szen rajtuk keresztül lehető­ség nyílik arra, hogy véle­ményünket — bármelyik ré­teget érintően — eljuttassuk a központi szervekhez, és ezáltal mi is részt vegyünk a születendő döntésekben. Az oldalt készítették: Ékes László és Gottvald Károly kezdte hozzászólását : „Be­vallom, kicsit félek.” Aki részese volt valami­lyen módon a kongresszus­nak — beleértve természete­sen a tömegkommunikációs eszközök segítségét —, aiz megállapíthatta, hogy a meg­győzés érdekében még a hu­mort is „bevetették” a hoz­zászólók. „Az sem baj, ha több fát ültetünk, mint ahány éves az anyósunk” — mondta egy gyulai hozzászó­ló —, de az sem baj, ha az matuzsálem-korú." őszinte, kritikus, jobbító szándékú észrevételek hangzottak el az. ülésteremben — állapítottuk, állapíthattuk meg, és érez­tük mindegyükből a tenni - akarást. Hozzászólás előtt A hatalmas kultúrcentrum első emeletén, a lépcsőnek háttal ülve, ismerős fiatal­ember mélyed fehér géppa­pírokba. Molnár László, a PAV osztályvezetője, a KISZ KB tagja. Megzavarom, mi­re ő: — Ügy néz ki, még a délelőtt folyamán hozzászó­lok, és most memorizálom a szöveget. Ugyanis — teszi hozzá magyarázólag — egy kicsit finomítottunk rajta, s mivel reggel „kaptunk” gép­írót, most átolvasom. — Izgulsz? — tesszük fel a feleslegesének tűnő kérdést. — Kicsit, de bízom benne, hogy sikerül. Miután meg­nyugtatjuk, biztosan így lesz. elmondja, hogy a politikai főiskolán kaptak szállást, és az esti — 22-i — sportvetél­kedő jó alkalom volt arra, hogy ekkora tömeget össze tudjanak hozni. — Mit vársz a kongresz- szustól? — érdeklődünk vé­gül. — Azt várom, hogy a súly­pontokat megerősítse, és irányt mutasson. A viták után a megoldás viszont raj­tunk múlik. (Itt jegyezzük meg, Molnár László műszaki értelmiség helyzetéről szóló értelmes hozzászólásának sikere volt.) Meghívottak Boros Lászlóval és Rácz Lászlóval, a KISZ Tolna Me­gyei Bizottságának két tit­kárával a második emeleti folyosón futottunk össze. Örömmel újságolták : — Megnyertük a Sportol a kongresszus kupát. Kaptunk egy gyönyörű kupát, 300 bo­rítékos sorsjegyet és egy lab­dát. Zseton gyűjtő-verseny volt, a fekvőtámasz, a célba- rúgás, a kerékpár-akadály­verseny, a korcsolyaverseny, a hasizomgyakorlat mellett rengeteg ügyességet próbára tevő feladatot kellett megol­dani. — Mennyire élhetnek együtt a meghívottak a kongresszussal? — érdeklő­dünk, amire azt a választ kapjuk, hogy két színes te­levízió és egy projektor er­nyőn követik a tanácskozás munkáját, a szünetekben pe­dig találkoznak a küldöttek­kel. Ügy igyekeznek — mondták mindketten —, hogy a szombati szekcióülé­sekre bejuthassanak. A tit­károk „tájékoztattak” ben­nünket ezután a program­ról, és megemlítették, hogy a szekcióülésen Pancza Tibor, a KISZ Szekszárdi Városi Bizottságának titkára szól hozzá a lakóterületi munka témához, Márkus Ágota szekszárdi szakközépiskolás a középiskolai, Zenka Lajos dombóvári küldött pedig az ipari, szolgáltatás szekció­ban készül véleményt mon­dani. Stercz Jánosné tolnai óvónő és Barabás Éva bony­hádi gimnazista pedig a szombati plenáris ülésen szól hozzá. (Hogy ez meg is tör­tént, arról hétfői lapunkban olvashattunk.) A küldöttekkel Ezek után természetesen nagyon vártuk azt a pillana­tot, amikor találkozhatunk a megyénk ifjúságát képviselő küldöttekkel. Stercz Jánosné talál ránk előbb. Mindjárt megfaggatjuk hozzászólásá­nak lényegéről, aztán vele, illetve a segítségével keres­sük a többieket. A hatalmas aulában, az embertömegben, egyszer csak Kiss Magdolna megyei első titkár integető kezét pillantjuk meg, aztán a többiekét — köztük Bács­almási Lászlóét, Ambrusz Pálét, Andrási Imréét... Né­hány perc múlva közöttük vagyunk és Berkó Jánost, a PAV KlSZ-bizottságának titkárát, aki a jelölést elő­készítő bizottság — ami megegyezik a jelölőbizott­sággal — tagjaként .tevé­kenykedik. Berkó János el­mondja, hogy az előző kong­resszushoz képest lényeges változás az, hogy a kivá­lasztásnál a személyi alkal­masság volt az elsőrendű szempont, utána következett a különböző mikrorétegek és korosztályok figyelembevéte­le. — Ügy néz ki — közli —, hogy Tolna megyét hárman képviselik a KISZ Központi Bizottságában és több réteg­tanácsban is lesz képvise- , lőn'k. — Mindez azért van — él- celődik egy hang a tömegből —, mert jól képviseled a megyét. Berkó János elmosolyodik, aztán ennyit mond. — Nőtt az ifjúságmozgal­mi munka színvonala me­gyénkben, és ennek arányá­ban a képviselet is. — Jó a hangulat, jókedvű a társaság — közli Kiss Mag­dolna. — A beszámoló és a szóbeli kiegészítés nyíltan, őszintén foglalkozott a fia­talok leglényegesebb problé­máival, jó alaphangot adott a hozzászólásokhoz. Izgalom­mal várjuk, hányán kapnak szót Tolna megyéből, és büszkék vagyunk arra, hogy Barabás Éva bonyhádi gim­nazista az elnökség állandó tagja, Bajsz József levezető elnök, Molnár László KB- tag, és várhatóan Horváth József, valamint Bajsz József is az lesz. Pancza Tibor jónak, gör­dülékenynek, fiatalosnak, Budapest, 1986. május 23. Jelentős nap a magyar ifjúság történetében, ugyanis ezen a reggelen, pontban 8 órakor ült össze az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa azért, hogy megvonja az elmúlt öt esztendőben végzett munka mérlegét, s tárgyaljon a mozgalom további fel­adatairól, és a széles körű eszmecsere után kijelölje az előrelépés útját. A fellobogózott művelődési házon messzire látszó felirat köszöntötte a kongresszus küldötteit, a folyosón pedig az ifjúsági szövetség életét, tevékenységét bemutató kiállítás adott ízelítőt a KISZ színes, szerteágazó munkájából. A földszinti aula emeleti lépcsőfeljárójánál fényképekkel, s a legfontosabb tudnivalókkal ellátott tabló adott informá­ciót a KB-tagokról, illetve a jelöltekről. Köztük három Tolna megyeit — Molnár Lászlót, Bajsz Józsefet és Horváth Józsefet — is felfedezhettük. Kivonult az Ezer­mester- és Űttörőbolt, a Posta, — alkalmi bélyegzést vég­zett — és a Kossuth Kiadó is. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, megyénk küldötteivel Szavaznak a Tolna megyeiek Bajsz József levezető elnök

Next

/
Thumbnails
Contents