Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 12:i. szám. ÄR A: 1.80 Ft 1986. május 27.. kedd. Mai számunkból NAGYDÍJAS ÚJDONSÁG PAKSNAK (3. old.) MEGYEBELIEKKEL A KONGRESSZUSON (5. old.) A „TÍZESEK” A SZTÁROK MEXIKÓBAN? (6. old.) KEVESZEKKEl. GERJENBEN (3. old.) Gyorsfotó - kongresszus után Azt mondják: harminc fölött már mindenki saját maga felelős az arcvonásaiért. Korábban még okol­hatja a genetikai tényezőket, 'hivatkozhat „örökségre”, a környezet jótékony vagy éppen romboló hatásaira, de túl a harmadik ikszen már az életmódról, kialakult szokásokról, sőt, olykor a jellemvonásokról árulkodik minden apró ránc, szarkaláb. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jövőre lesz harminc esztendős, s az éppen csak véget ért XI. kongresszus eseménysorozatának tanúsága szerint nem kell aggódnia -huszonkilenc esztendő alakította vonásai miatt. A háromnapos tanácskozás túlságosan is közel van még ahhoz, bogy művészi kidolgozású „portrén" elemezhessük profilját, de a gyorsfotók, a retusálatlan pillanatfelvételek biztatóak. Több mint 900 küldött és kétszáznál is népesebb vendégsereg népesítette be a helyszíneket, s háromszáz- egynéhány felszólaló bizonyította Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának igazát: „A ma dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktívabb nemzedéke". A plenáris ülések és a hét szekcióban zajló réteg- tanácskozásók hozzászólói felelősségteljes komolyság­gal, sokszor heves viták közepette fogalmazták -meg a következő öt esztendő programját — azokat a teendő­ket, amelyek a fiatalok nemzedékére várnak, s amelyek messze túl mutatnak a nyolcvanas éveken. Hiszen ami­kor öt év tennivalói körvonalazódtak, valójában a húszonegyedik századról, ha úgy tetszik, a harmadik évezredről volt szó: a mai tizen-huszonévesek korosz­tályának életműve már a „jövő század regényének" előszava. A kongresszusi gyorsfotó fekete-fehér kockáin mar­kánsan kirajzolódik a magyar fiatalság képe: jobbító szándék, egészséges türelmetlenség, tenniakarás jel­lemzi ezt a nemzedéket, s jellemezte a háromnapos tanácskozás minden pillanatát. „A KISZ tevékenysé­gét alapjaiban az minősíti, hogy mennyire képes alkal­mazkodni a kor követelményeihez, a gazdaság, a tár­sadalom változásaihoz” — szögezte le központi bizott­sági beszámolójában az első titkár, s hogy e minősítés­ben ma sincs semmi szégyellni való, azt tények igazol­ják. „Sokat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszaki-technikai fejlesztés programjáért. Anyag- és energiatakarékossági védnökségünk, részvételünk a számítástechnikai kultúra szellemi és tárgyi feltételei­nek megteremtésében, a minőség és a hatékonyság követelményeinek érvényesítéséért szervezett akcióink sora népgazdasági méretekben js figyelemreméltó ered­ményeket hozott” — mondta Hámori Csaba. S hogy most mégis megújulásra készül az ifjúsági szövetség? Hogy vitathatatlanul számottevő eredményeivel még­sem elégedett? A válasz szinte magától értetődik: „Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, amikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. A mi mércénk csak az lehet, hogy évszázados elmaradás után képesek leszünk-e fel­zárkózni a gazdaságilag fejlett országok sorába. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az sem baj, ha sokszor nyugtalanul, néha türelmetlenül keressük az utat. . . Az útkereséshez a valóban történelmi jelentőségű program megvalósításához kell a megújulás: A KISZ politikai jellegének erősítése, a szövetség „fiatalítása” — hogy a társadalom minél előbb fogadja be, „nagy- korúsí-tsa” az ifjú felnőtteket, s hasznosítsa nagy tar­talékokat rejtő energiájukat —, a fiatalság legkülön­bözőbb rétegeinek aktivizálása, a szövetség belső életé­nek rugalmasabbá tétele, demokratizálása. A tiszteletet parancsoló programot valamennyi részt­vevő, küldött és vendég magáénak vallotta. Ez nem­csak a szavazás, a határozat elfogadásának pillanatai­ban derült ki, hanem már jóval hamarabb — a kiegé­szítésekből, javaslatokból, hozzászólásokból. Az egész magyar ifjúságot reprezentáló, az ország minden táját képviselő küldöttgárda egyetlen tagja sem kért előnyö­ket, kiváltságokat, könnyítést a három nap alatt. Amit viszont szinte valamennyien elvártak és elvárnak, amit minden szónok és hozzászóló kért, olykor egye­nesen követelt —• az a munka, az erőt próbáló, meg­méretésre alkalmas feladat, a lehetőség volt. Persze pillanatfelvételek nemcsak az üléstermekben, a felszólalásokról, az előadókról készültek. A gyorsfotó sökatmondó a folyosókon, a büfében, a „fehér asztal” mellett készült képek alapján is: a KlSZ-kongresszu- sok történetében ez volt a legelső, ahol egyetlen csepp alkoholt sem láthattak a résztvevők. S aligha vitatható, hogy milyen elismerés egy melegtől és háromnapos lankadatlan figyelemtől tikkadt küldött szájából a kö­vetkező összefoglalás: „Igaz, szeszmentes volt ez a kongresszus, de biztos, hogy nemcsak ettől — józan is.” L. Zs Dzsallud Moszkvában Abdesszalam Dzsallud, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam forradalmi vezetősé­gének tagja a szovjet kor­mány meghívására hétfőn munkalátogatásra Moszkvá­ba érkezett. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, Szer- gej Szokolov, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi mi­niszter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták a líbiai vendéget. Faluvégi Lajos fogadta Kao Sang-csüant Faluivégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese fo­gadta Kao Sang-csüant, a Kínai Népköztársaság gaz­daságirányítási rendszerének reformjával foglalkozó álla­mi bizottság elnökhelyettesét. Eszmecserét folytattak a gazdaságirányítási rendszer időszerű feladatairól. Jelen volt Zhu Anlkang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete is. A MÉM és a TOT elismerő oklevele Küldöttgyűlés Aparhanton Ünnepi küldöttgyűlést tar­tottak tegnap délelőtt Apar­hanton, a Búzavirág Tsz központi irodájának klub­termében. Az ünnepségen részt vett K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság nyugalma­zott első titkára, Tamás Ádám, Bonyhád város párt- bizottságának első titkára, Mátyás István, a Tolna Me­gyei Tanács elnökhelyettese, valamint Horváth József, a TESZÖV titkára. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a TOT elnöksége az aparhan- ti Búzavirág Tsz-nek az 1985. évi gazdálkodása alap­ján elismerő oklevelet ado­mányozott. Kerekes Ferenc, a szövet­kezet elnöke beszámolójá­ban ismertette a szövetkezet eddig elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a terme­K. Papp József átadja Kerekes Ferencnek az oklevelet siet í lés mennyiségének és haté­konyságának javításához nagymértékben hozzájárul­tak a szocialista brigádok. A gazdálkodás eredményei az elmúlt évben emelkedtek, és ezzel párhuzamosan nőtt a tsz-tagok jövedelme is. A vezetőség beszámolója után K. Papp József átadta Kerekes Ferencnek a MÉM és a TOT elismerő oklevelét. Elismerő oklevél a Tejipari Vállalatnak A Tolna Megyei Tejipari Vállalatnál Takács Ferencné szb-titikár elnökletével teg­nap délután ünnepi termelési tanácskozást tartottak. Az elmúlt évi termelést, illető­leg a hatodik ötéves terv ne­héz éveinek, erőt próbára tevő munkáját Bucsi Elek igazgató ismertette. Ugyanis az elmúlt tervidőszakban épült fel a szekszárdi sajt­üzem, átszerveztek néhány kisebbet, és e munkában a vezetőkre és a munkásokra egyaránt rendkívüli felada­tok hárultak. Különösen az 1982-es és az 1983-as év volt kritikus, ám a vállalat kollektívája, a Tej­ipari Tröszt és a megyei párt- és állami vezetés segít­ségével a nehézségéken úrrá lett. öt év alatt a termelés körülbelül 46 százalékkal nőtt, a dolgozók átlagjöve­delme tavaly meghaladta a 65 ezer forintot. Az igazgató szólt a hetedik ötéves tervről. A számada­tok az elmúlt évek alapjain épültek fel, a terveket vár­ható nehézségek áthidalására dolgozták ki, ugyanakkor a tejtermelő üzemek, valamint a feldolgozó mérnökök, szak­munkások és irányítók a társvállalatok jobb együttmű­ködésére alapozzák a mun­kát. Megbízható tejtermék- ellátást ígér a vállalat kol­lektívája. Ugyanakkor együtt­működve a társvállalatok­kal, növelik a termékek vá­lasztékát és minőségét. Az elmúlt évi munkaver­senyben elért eredményekért a Tejipari Tröszt — hatvan- három üzem tartozik hozzá — elismerő oklevélben része­sítette a Tolna megyei kol­lektívát. Az oklevelet erről a kitüntetésről Vendég Ká­roly vezérigazgató nyújtotta át Bucsi Elek igazgatónak; a .miniszteri kitüntetéseket Pé­ter Szigfrid, a megyei Párt­bizottság első titkára adta át. Az igazgatótanács a munka- versenyben elért eredmé­nyekért több kiváló dolgozó kitüntetést, a tamási kollek­tívának Élüzem címet ado­mányozott. — P) — Béke- és barátsági hónap Csehszlovák vendégelőadó Bátaszéken Hétfőn Bátaszéken, a nagyközségi tanács díszter­mében — a béke- és barát­sági hónap keretében — gyű­lésre került sor. Előadást dr. Karel Kriz, kandidátus, a prágai közgazdasági főisko­la marxizmus—leninizmus intézete tanszékének docense tartott. Kíséretében volt dr. Jozef Gaál, nagykövetségi első tit­kár, a Csehszlovák Kulturá­lis és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese. Az előadáson megjelentek a nagyközség párt-, állami és gazdasági életének vezetői, élükön Csáki Bélával, a nagyközségi pártbizottság titkárával. Az előadás a lenini nemze­tiségi politika csehszlovákiai megvalósulásával foglalko­zott, kiemelten a magyar nemzetiség múltbeli és jelen, légi helyzetével. Három kérdéscsoport köré fogta össze mondandóját az előadó. Az első részben is­mertette, hogy az első Cseh­szlovák Köztársaság nem­zetiségi politikája mennyiben volt helytelen és miért nem sikerült. Aztán kitért arra is, hogy a második világhá­ború utáni újfajta nemzeti­ségi politikát sem sikerült teljesen megvalósítani. A jelenlegi helyzet egyér­telműen megfelel és elfogad­ható mindkét nemzetnek és ■mind a négy nemzetiségnek. Ezt az 1968-as, a föderáció­ról szóló törvény tette le­hetővé. Ma Csehszlovákiában két egyenjogú nemzet, a cseh és a szlovák él, négy nemze­tiség található az ország te­rületén, az ukránoik, a ma­gyarok, a németék és a len­gyelek. A nemzetiségek ma már egyenlő jogokat élvez­nek a két nemzet tagjaival Dr. Karel Kriz A hallgatóság nagy érdeklődéssel figyeli az előadót

Next

/
Thumbnails
Contents