Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-26 / 122. szám
1986. május 26.. A NÉPÚJSÁG ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért csak 3 éven felüli gyerekeknek van gyermek- megőrző? Klingné Tóth Irén szekszárdi olvasónk érdeklődött, hogy a Skála Áruházban miért csak 3 éven “felüli gyerekeknek van a gyermekmegőrző? A feltett kérdésre Béres Vilmos, a Szekszárd—Sárköz és Vidéke Áfész Igazgatósági elnöke válaszolt: — Az áruházi gyermekmegőrzőben nem tudjuk azokat a közegészségügyi feltételeket biztosítani, amelyet a bölcsődés korú gyermekek őrzése és felügyelete megkívánna. Ezek hiányában a KÖJÁL sem engedélyezi az ilyen jellegű szolgáltatás bevezetését. Éppen ezért a nagy alapterületű áruházaknál, ahol gyermekmegőrzési feladatokat vállalnák, a vásárlási 'körülmények javítása érdekében általános gyakorlat, hogy csak a 3 éven felüli, tehát óvodás korú gyermekek részére biztosítják. Hogyan oldják meg a szemétszállítást a Benczúr utcában? A bonyhádi Benczúr utcai lakosok nevében írták: „Kaptunk a városi tanácstól értesítést, hogy május l-től bevezetik az utcában a szemét- szállítást, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan, mert az út miatt, ami tavaly készült el, nem lehet bejárni. A fuvarosok ne.m vállalták a szénszállítást, mert nem tudnak bejönni az utcába. Arra nincs szükség, hogy fizessük a szemétszállítási díjat és ne vigyék el a szemetet, mert még száraz időben is hehéz bejönni az utcába, de esős időben, valamint közvetlen utána pedig lehetetlen. Személykocsi vagy történetesen mentőautó egyáltalán nem tudja megközelíteni ilyen időben a lakásokat.” A Bonyhád Városi Tanács műszaki osztályának vezetője, Sebestyén Lajos válaszolt: — Bonyhádon a rendszeres hulladékgyűjtést csak a szilárd burkolattal ellátott utcákra terjesztettük ki kötelező érvénnyel, összhangban a város köztisztaságának fenntartásáról szóló 3 1982. (VIII. 30.) sz. tanácsrendelettel. Ezekben az utcákban a hulladékot zárt rendszerű gépkocsival gyűjti és szállítja a költségvetési üzem az ingatlanokról. A hulladékgyűjtés igényibevétele és a díjfizetés alól csak kivételes esetben adható felmentés ezekben az utcákban. — A Benczúr utcára és az ahhoz hasonló téglatörmelékes, salakos úttal rendelkező utcákra nem terjeszthető ki 'kötelező érvénnyel a rendszeres hulladékszállítás, következésképpen a díjfizetési kötelezettség sem. — Nem zárkózunk el viszont attól, hogy a salakos utcák Lakóinak kérésére — önkéntes igénybevétel és díjfizetés mellett — u gyűjtő gépkocsi a szilárd burkolat nélküli utcákba is bejárjon hetente, az előre meghatározott ütemezés szerint. Előfordul, hogy a közlekedési feltételek romlása miatt kimarad egy-egy járat, de eddig panasz nem érkezett, mert az elmaradt szállítást a költség- vetési üzem a lehelő legrövidebb időn belül pótolta. — A Benczúr utca lakói névvel és címmel ellátott kérelmet juttattak el címünkre. Kérelmük a hulladékgyűjtés bevezetésére irányult. Azonos tartalmú kérelem érkezett a szomszédos utcákból is. Az öt kérelmet összesen hatvanhétén írták alá. Amikor a költségvetési üzem munkatársai kapcsolatot teremtettek az érdekéitek, kel, a kérelem teljesítése volt a céljuk. Természetes, hogy ezékben az utcákban csak azoknak kell fizetniük a díjat, lakik a szolgáltatást igénybe veszik. Mikor kaphatja a beteg térítésmentesen a gyógyszert? Tápai Béla, gyönki olvasónk írta, hogy feleségének kórházban kiadott zárójelentés alapján írja fel a körzeti oilvos a tablettáit. Ezek közül egyet — az Imurant — csak a megyei gyógyszer- tárban lehet kiváltani. Egy alkalommal a gyógyszertá- rosnő tájékoztatta, hogy ezt a gyógyszert térítésmentesen is fel lehet íratni. Ezt közölte a körzeti orvossal, is, és ezek után kezdődtek a problémák. Az eltelt jó egy év alatt többször nem akarták kiadni, hol valami számra, hol igazolványra hivatkozva. Utoljára pedig elvették a térítésmentes, fekete színű receptet és kifizettették a gyógyszer árát is. Dr. László Viktor, a Tolna Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója küldte meg a választ: — Az Imuran tabletta térítésmentes rendelésére a »4.601/1981. (Eü. K. 15.) Eü. M. számú hivatalos közlemény vonatkozik. E közlemény a térítésmentesen rendelendő gyógyszerekről a következőképpen rendelkezik : „Térítésmentesen rendelendő gyógyszerek. 13. A ve- setranszplantált betegek számára szükséges Imuran tabletta, Prednisolon tabletta gyógyszereket a beteg ellenőrzését végző orvos kórházi javaslat alapján. Téri- . tésmentesen a gyógyszereket kizárólag a 33/1976. (Eü. K. 23.) Eü. M. számú utasítás 5. §-a (2) bekezdéséhez csatlakozó 2. számú mellékletbe felvett gyógyszerkészítmények forgalombahozatalára kijelölt budapesti, szegedi, pécsi, debreceni és miskolci gyógyszertárak szolgáltathatják ki.” — Térítésmentesen kaphatja a beteg a gyógyszert akkor is, ha szociális helyzete miatt közgyógyellátásra jogosult. Ez esetben minden gyógyszert térítésmentesen rendelhet számára az orvos. — Az Imuran tabletta más betegségre kizárólag az illetékes szakrendelés szakorvosa által rendelhető kórházi javaslat alapján, és térítés ellenében szolgáltatható ki. Megyénkben csak a 11/1. sz. szekszárdi gyógyszertár jogosult a gyógyszer forgalmazá-, sára. j Telefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A könyv ünnepe Tolnában (II.) Az 5U-es évek könyvünne- peit a forma változás és a tartalom eszmei-politikai töltése jellemzi. A könyvárusítás mellett fő célkitűzés volt a könyvtári olvasómozgalom kiszélesítése, az alkotókkal való közönségtalálkozók lehetőségének megteremtése. A könyvkiadók államosítása után kiépült a könyvterjesztés új szervezete is — az Állami Könyvterjesztő Vállalat létrejöttével így a könyvnapok egységes irányítással szerveződhettek. Megyénkben is ha- ntalmas propaganda előzte meg és kísérte végig a rendezvényeket és a kultúrműsorral egybekötött árusításokat. A könyvsátrak és a „guruló könyvesboltok" szinte valamennyi településre eljuttatták a legfrissebb szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotásokat. A választék viszont egyhangú volt: az irreálisan magas példányszámban kiadott, aktuális politikai tendenciájú, de művészi, irodalmi értéket tekintve gyengébb kiadványok voltak többségben. 1952 Már nem könyvnapra, hanem könyvhétre készült az ország. A könyvárusítás mellett megnőtt a száma és a jelentősége a könyvismertető előadásoknak, ankétoknak. Sok gyárban és üzemben tartottak könyvheti megnyitókat, így a Simon- tornyai Bőrgyárban, a Szekszárdi Terményforgalmi Vállalatnál és a kórházban is. A Tolnai Selyemgyárban három megnyitóünnep is volt, a más-más műszakban elfoglalt munkásolvasók részére. A kor divatja szerint alkalmi vállalati rigmusírók csasztuskáiból, szavalatokból összeállított kultúrműsorral is „színesítették” ezeket az alkalmakat. 1958 Az évtized legeredményesebb könyvhetén a megélénkülő könyvkiadást 80 új mű reprezentálta, köztük a korábban hallgatásra kényszerült szerzők munkái. A sikeres rendezvények kárpótlást nyújtottak az előző év elmaradt könyvhetéért. Nálunk a megyeszerte megtartott „olvasói megbeszélés''-eken a népi írók, népies irodalom helyzete állt az érdeklődés középpontjában. 1964 A hozzánk látogató Féja Géza, Bede Anna, Jobbágy Károly, Nyerges András, Ga- labárdi Zoltán és Salamon Pál íróvendégek közül különösen Féja Géza érkezését előzte meg izgatott várakozás, akit nemcsak alkotói, de személyes kapcsolatok is fűztek a szeretett Sárközhöz. Ezen a vidéken barátságok szövődtek közte és tisztelői között, akiknek körében élénk visszhangra talált „Sarjadás” című szociográfiája. 1965 Megyeszékhelyünkön először nyílt „könyvutca” a könyv seregszemléjén, ahol Bede Anna és Rákosy Gergely dedikált. A rendezvények — amelyeknek vendégei között találjuk Csoóri Sándort, Gyurkó Lászlót, Molnár Zoltánt, Bertha Bulcsút — a gondos előkészítés hiánya miatt váltakozó sikerrel zajlottak. 1969 Az ünnepi könyvhét kiemelkedő eseménye volt Veress Péter szekszárdi és kis- vejkei látogatása. Olyanokkal került emberi közelségbe, akik az ő értékelése szerint igazi olvasók: „Olvasó az, aki képes kihüvelyezni, hogy mi rejlik a szavak mögött, és akinek emberi magatartásában is megmutatkozik, hogy nem olvasott hiába . . . Senkit nem akarok rábeszélni arra, hogy ha unja az olvasást, ne hagyja abba Én a jó könyvről, az igazi irodalomról és a hasznos olvasásról akartam egyet s mást elmondani, életemben először paraszti hallgatóság előtt, Tolna megyében.” 1971 Darvas József ünnepi megnyitója a paksi járási könyvtárban: „Örülök, hogy három esztendő után megint visszajöhettem ide... Jó lenne, hogyha az egész országban olyan sikerek teremtődnének az „Olvasó Népért” mozgalomban, az emberek olvasóvá nevelésében, amilyenek itt teremtek. Akkor számomra, számunkra, mindazok számára, akiknek az írás nemcsak esztétikai öröm, hanem szolgálat is, könnyebb lenne elvégezni a még ránk váró feladatokat.” 1975 Üj koncepció érvényesült az ünnepi könyvhét előkéRendhagyó irodalomóra a Kortárs folyóirat munkatársaival a Szekszárdi Garay Gimnáziumban (1978.). Takács Imre, Mészöly Miklós, Szeberényi Lehel, Kovács Sándor Iván, Tornai József és Fehér Ildikó színművésznő. A magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 10/1986. (IV. 21.) számú rendelete, amely szerint az idevonatkozó engedély megadása, annak módosítása vagy visszavonása — a rendeletben megjelöltek kivételével — a) a dolgozó belföldi munkahelye felett felügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv),' b) nem minisztérium (országos hatáskörű szerv) felügyelete alatt álló állami szerv, vállalati tanács és közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetése alatt álló vállalat, továbbá nem állami szerv alkalmazásában álló dolgozó, kereső foglalkozást folytató személy és nyugdíjas esetében a megyei (fővárosi) tanács vb. munkaügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szerve hatáskörébe tartozik. A tartós külföldi szolgálatot teljesítővel vagy a külföldön munkát vállalóval együtt élő családtag esetében a külszolgálatot engedélyező szerv jár el. A külföldi munkavállaláshoz a devizajog- szabályok értelmében szükséges engedélyt a Magyar Nemzeti Bank az engedélyező szerv útján adja meg. A sajtóról szól az 1986. évi II. törvény, és e törvény végrehajtásáról a Minisztertanács 12/1986. (IV. 22) számú rendelete. A törvény indokolása szerint: „Hazánkban sajtószabadság van, a sajtó útján mindenki szabadon kő. szítésében: a szervezők arra vállalkoztak, hogy minden évben más hazai irodalmi folyóiratot mutatnak be, a lap írókörének jeles személyeit körünkbe invitálva. A Pécsett megjelenő Jelenkor volt első vendégünk, két okból: ez a folyóirat publikálja megyénk íróit, költőit, tanulmányaiban is sok helyi vonatkozású anyag található — és az írók, költők közül jó néhányan hosszabb ideig éltek Tolnában. A következő években hasznos és termékeny kapcsolatot sikerült teremteni a Ti- szatáj, az Űj írás és Kortárs című folyóirat munkatársaival. A könyvheteket a programok sokszínűsége, változatossága jellemezte: irodalmi estek, rendhagyó irodalomórák, filmankétok, vetélkedők — melyekről rádiófelvétel is készült —, hangversenyek, képzőművészeti kiállítások, aszfaltrajzversenyek. A 80-as években Szekszárd rendszeresen otthont ad a „Szép magyar könyv” versenyen díjazott könyvek bemutatójának, mellyel egy korábbi hagyomány éledt újjá. Az elsősorban felnőtteknek szóló ünnepi könyvhetet egészítik ki a lassan zölheti a véleményét. Ez u jog azonban nem jelentheti azt, hogy bátiki is ennek ürügyén az alkotmányos rend aláásására, szocialista társadalmunk békés építőmunkájának megzavarására törekedjék.” Kimondja a jogszabály, hogy a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni, az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni a hiteles, pontos és gyors tájékoztatást, a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentést és javaslatot az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek — a sajtó kérelmére — kötelesek megvizsgálni és megválaszolni. Kiemelkedőnek tartjuk azt a rendelkezést, amely szerint az újságíró hivatása gyakorlása során bármely szervezettől vagy magánszemélytől jogosult felvilágosítást kérni, jó tudni azt is — és ezt a szabálysértésekről szóló módosított kormányrendelet mondja ki —, hogy aki az újságírót hivatásának jogszerű gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel szándékosan megakadályozza, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A Magyar Közlöny idei 16, számában megjelent ez a két jogszabály 1986. szeptember 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD egy évtizedes múltra visszatekintő „Gyermekkönyvhetek Tolnában” gazdag rendezvényei. E rövid történeti áttekintés kiragadott példái is jelzik, hogy a változatos rendezvényeket, könyvvásárokat és mindig megújuló formákat biztosító ünnepi könyvhétre szüksége van alkotónak, befogadónak egyaránt. Nélkülözhetetlen alkalom ez az irodalom közüggyé tételére — erre törekedett Supka Géza is —, és írónak-költőnek a közönséggel és önmagával való szembenézésére. „A jövő minden ígérete az irodalom kertjében csírázik, még tudást is nehéz elképzelni másként, mint az irodalom és a művészetek eszméltető indításával. Senki sem önmagából csiholja a tüzet, az író sem. Hogy írásban, szóban nagyobb lánggal adhassa tovább, fogantató légkörben, haladó, kezdő és leendő olvasóknak is, amit innen-on- nan szíve fókuszába gyűjtött — ehhez tegyük termékeny alkalommá a könyvhetet.” (Fekete Gyula.) Elekes Eduárdné Lóridon Ilona M SZERETETTEL MEÇHIVJUK 1969. JÚNIUS 1-ÉN VASÁRNAP DÉLUTÁN FÉL 4 ORAkOR A KISVEJKEI MŰVELŐDÉSI OTTE HONBAN TARTANDÓ G IRÔ-OLVASÔ TALÁLKOZÓRA H A TALÁLKOZÓN VERES PÉTER f KOSSUTH DÍJAS 1 ÍRÓVAL TALÁLKOZIK AZ OLVASÓKÖZÖNSÉQ V JÁRÁSI TANÁCS VB. MOV. OSZTÁLY JÁRÁSI KÖNYVTÁR ÉS KISVEJKE KÖZS. TAN. VB. ó Meghívó író-olvasó találkozóra Veres Péterrel Kisvejkén
