Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

2 Képújság 1986. május 24. Megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mogátunk minden olyan kéz. deményezést, amely a rend és a fegyelem megszilárdítá­sát szolgálja. Sajnos mostanában új fo­galmakat is meg kellett ta­nulnunk. Például a tbz-t A rövidítés már önmagában is jelzi, hogy mind gyakrab­ban előforduló jelenségről van szó — a társadalmi be­illeszkedés zavarairól. Több mint százezren, elsősorban közvetlen környezetük, a ne­velésből elégtelenre vizsgá­zó családjuk hatására ke­rültek nehéz helyzetbe. A fiatalok körében mind gya­koribb az alkoholizmus és a narkotikumok fogyasztása Az ifjúsági szövetség is meg­próbál segíteni, igazi sike­rekre azonban csak akkor számíthatunk, ha az egész társadalom összefog. Hogy céljainkból mennyit élünk el, azon is múlik: sikerül-e valóságos közösségeket te­remtenünk, amelyeknek tag­jait például az alkoholnál szilárdabb kötelék tartja össze. A közelmúltban létre­jött társadalmi szervezetek — az Ifjúsági Egyesület az Alkoholizmus Ellen és a Di­áksport Szövetség is — tu­lajdonképpen azt szorgal­mazzák, hogy a mozgás, a sportos külső divattá, mi több, létszükségletté váljék az ifjúság körében. A középiskolásoknak, a szakmunkástanulóknak az iskolapadban töltött első percek után érezniük kell, rájuk nagy feladatok vár­A ma dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktívabb nemzedékét alkotják. A sta­tisztikák szerint minden há­rom fiatal dolgozóból kettő többletmunkát vállal. Nin­csen szégyenkeznivalónk. Természetesen ők is azt sze­retnék, hogy képességeiket, szorgalmukat elsősorban a fő munkaidejükben kamatoz­tassák, ott, ahol teljesítmé­nyük jól mérhető, s munká­juk haszna számukra is jö­vedelmező. A gombamód szaporodó munkaközösségek, társulatok, alkotó közösségek legtöbb tagja huszonéves. Általában a pályakezdőik, a családalapítók azok, akik gyakran még a pihenésre, a kikapcsolódásra, a barátokra is nehezen szakítanak időt, mert minden megkereshető forintra szükségük van. A többletmunka lehetőségét ne korlátozzuk, de segítenünk kell abban, hogy az energi­kus, tettrekész huszonévesek ne váljanak kifáradt, kiégett harmincasokká, negyvene­sekké. A fiatalok többségének el­ső igazi nagy erőpróbája az önálló otthon megteremtése, a lakásszerzés. A családot alapítóktól ez ma több ener­giát kíván, mint az egy-két évtizeddel ezelőtt indulóktól. Aki nem számíthat a szülők jelentős anyagi támogatására, annak minden leleményes­ségére, energiájára szüksége van ahhoz, hogy kézbe ve­hesse az első lakáskulcsot. Én úgy tapasztalom, hogy ebben a fontos kérdésben a fiatalok többségének nincsen irreális elképzelése. Nem azt várják, hogy a munka- könyv, vagy a házassági anyakönyvi kivonat mellé a lakáskiutalást is átvehessék. A lakásárak olyan messze el­távolodtak a kereseti lehető­ségektől, hogy sokan esélyt sem látnak az otthonszerzés­re. Ifjúsági szövetségünk ál­láspontja egyértelmű ebben a kérdésben. A küldöttgyűlések tapasztalatai is megerősítet­ték célunkat: olyan helyze­tet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és idejű előtakarékossággal belátható időn belül otthonhoz juttat­ja az arra rászorulókat. En­nek érdekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP ve­zetőivel. Javasoltuk egy olyan betétforma kialakítását, amely megőrzi reálértékét. nak. A becsületes, odaadó tanulás éppoly tiszteletet parancsoló cselekedet, mint bárki más munkája. Ez a legfontosabb, mégsem az egyetlen feladat. Nem csu­pán a tankönyvek betűit kell magukba szívni a tizen­éveseknek, hanem ebben a korban kell az őket körülvevő világ titkaira rálelniük. Di­áknak lenni életforma, gon­dolkodásmód, világlátás. Az emberélet olyan szakasza, amikor minden a megisme­réshez kötődik. Az, aki ért­ve tanul, aki nem csupán a jegyért készül az órákra, az fogékony mindenre, ami kö­rülötte történik, ami az ő életét is befolyásolja. Nekik kell segítenünk, nekik kell színes, izgalmas, képességet próbáló diákéletet teremteni. Nagy viták, emlékezetes utazások, alkotások élmé­nye révén megnyerni őket, a mi kommunista hitünknek, a mi gondolatainknak. Érez­niük kell : itt számítanak rá­juk, s itt számít az ő véle­ményük. Illesse köszönet és társadalmi megbecsülés azt a sok tízezer pedagógust, aki nem csupán oktatója, hanem nevelője is az ifjúságnak! Hámori Csaba ezután ar­ról szólt, hogy a pályakez­dés, az indulás szükségsze­rűen feszültségekkel teli időszak. Mint mondotta, vi­gyázni kell az indulókra. — A társadalomnak törekvő, sikerekre vágyó, felkészült fiatalokra van szüksége. A pályakezdők a friss tudás, az új tudományos eredmények hordozói. amelynél a kamat minden­kori felső határa eléri a la­kásár emelkedésének mér­tékét. Azt is kezdeményeztük: váljon általánossá, hogy a hosszú lejáratú kölcsönöket csak öt év türelmi idő után kezdjék törleszteni a fiata­lok. A KISZ KB első titkára a továbbiakban rámutatott: a szocialista demokrácia kitel­jesítése nem csupán a fiatal nemzedékek, hanem a társa­dalom egészének is érdeke. — Ha a fiatalok a „mind- denhez közöm van” érzésé­nek lendületével vesznek részt közös céljaink valóraváltá- sában, ötletgazdagságukkal, gyorsaságukkal sokat lendít­hetnék gazdasági, társadal­mi gondjaink megoldásán. Ám, ha úgy érzik, a „fő so­dorból”, a nagy kérdésekből kirekesztik őkét, elfordul­nak, közömbössé válnak. En­nek romboló hatása egyér­telmű. Ki kell fejleszteni és el kell sajátítani a demokrati­kus rend és fegyelem köte­lességérzetét. A kisebbségi vélemények tolerálását, és a többségi akarat fegyelme­zett elfogadását. Az országgyűlési, tanács­tagi választásokon, a válla­lati tanácsok megalakulása­kor azt tapasztaltuk, hogy a választók szívesebben bíznak meg 'képviseletükkel időseb­beket, gyakorta vezető be- osztásúakat, mint a fiatalo­kat. Az is igaz, hogy szövet­ségünk sem készült fel elég­gé. Talán önbizalomhiánnyal, talán az elmaradt bíztatással, támogatással magyarázható mindez. Az bizonyos, hogy a KISZ-nek még sok a fel­adata abban, hogy hatásosab­ban mutassa be a fiatalok érdekeit és elképzeléseit. A KISZ a fiatal .nemzedé­kek számára a szocializmus eszméivel, értékeivel történő találkozás fontos színtere. Napjainkban jelentős értékát­rendeződés folyik. Olyan, év­tizedek alatt megkövesedett elméletektől búcsúzunk, mint a töretlen, lankadatlan fej­lődés illúziója, programszerű sikerek képlete. Közben új fogalmakat tanultunk: ver­senyt, vállalkozást, innová­ciót. A társadalmi fejlődés új konfliktusokat, feszültségeket hozott felszínre. Több jele van annak, hogy a nyolcva­nas évek űj jelenségei zavar­ba hozták az ifjúság egy ré­szét. A szocializmusról tanul­takat nem mindenben tapasz­talhatják a hétköznapokban. Amit látnak: lassul a fejlődés, sok család ma nehezebben él, mint tegnap, nem feltétlenül az keres többet, aki többet vagy jobban dolgozik. A szü­lők, a tanárök, s gyakran az ifjúsági mozgalom sem nyújt eleget az eligazodáshoz, oly­kor adósak maradunk a ma­gyarázattal. Felélénkült az ideológiai küzdelem is; az imperialista propaganda el­sősorban a legkevésbé ta­pasztaltakat veszi célba. Az elmúlt évtizedben ki­alakult szocializmus'képünk átértékelődött. Az érté'kát- rendeződést mindig hangos vitáik kísérik. Szövetségünk­Mi azt valljuk, minden fia­talnak önmagának, de nem egyedül kell rálelnie arra az útra, amelyen haladva azo­nosulni tud szocialista érté­keinkkel, céljainkkal. Ehhez, nyílt, őszinte beszéd, s hívó szó kell. Szövetségünk úgy adh'at legtöbbet tagjainak, ha világos, egyértelmű politikai cselekvési lehetőséget kínál. Hámori Csaba ezután az MSZMP Központi Bizottsá­gának ifjúságpolitikai állás- foglalását idézve hangsúlyoz, ta: a Magyar Szocialista Munkáspárt épít és számít a miagyar ifjúság tudására, tett­re készségére, elkötelezettsé­gére. — Az if júság önálló életre történő felkészítése az egész társadalom ügye. Az ifjúság sokfélesége tagoltabb ifjúsági struktúrát kíván. A kívána­tos nagyobb társadalmi mun­kamegosztás csak lassan bon­takozik ki. A társadalmi és tömeg­szervezetek önálló ifjúsági munkájától azt várjuk, hogy saját szervezeti kereteik kö­zött adjanak cselekvési le­hetőséget a különböző érdek­lődésű fiataloknak. Azt akar­juk, hogy összességében több figyelem és anyagi erő jus­son a fiatalok nevelésére, hogy az ifjúsági érdekek ér­vényesüljenek. Üdvözöljük a szakszervezetek elhatározá­sát az ifjúsági tagozatok lét­rehozásáról. Remélhetően a többi társadalmi és tömeg- szervezit iis kialakítja ifjúsági munkáját. Az ifjúságpolitikai elvek állami 'megvalósítását * segítő lépésiként szeptember elsején megalakul az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal. — A KISZ a párt ifjúsági szervezeteként működő egy­séges politikai szövetség. Fennállásának csaknem 3 év­tizede alatt mással nem he­lyettesíthető, nélkülözhetet­len feladatot látott el szocia­lista társadalmunk politikai rendszerében. A szövetség kapocs a párt és az ifjúság között. Közvetítője az MSZMP politikájának, ér­telmezi törekvéseit a fiata­lok körében, s egyben fel­tárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondo- - kát. Az elmúlt években ifjúsági szövetségünk munkájáról sok vita folyt. Sokan, sokfelől sokszor jogosan bíráltak ben­nünket. Meggyőződésem, hogy az elmúlt öt esztendő értékeléséhez sem lenne mél­tó az egyoldalú önkritika. Munkánkban sok maradan­dó, ha nem is mindig látvá­nyos eredmény született. Erőnk zömét ifjúsági köntös­be bújtatott társadalmi kér­dések kötötték le. A gon­dok feltárásában és enyhíté­sében sokszor elismerésre- méltó sikereket értünk el. Az ország építésében a KISZ-esek mindig áldozat­készek voltak, s így van ez napjainkban is. Igyekeztünk a gazdaság hosszú távú, stra­tégiai jelentőségű kérdései­Az előadó ezután arról beszélt, hogy a felnőtté vá­lás nálunk ma természetel­lenesen lassú folyamat. — Többgyerekes családapák, nek az a feladata, hogy fe­lelősen politizáló, útkereső fiatalok bennünk mindig biz­tos hátországra leljenek. A szocializmus maradandó ér­tékeinek elfogadása mellett csak küzdelmek árán lehet korunk új értékeit elismer­tetni. Fiatal nemzedékeink­nek ritkábban adatik meg a siker, a győzelem élménye. Egy tizenéves fiatal nehezen tud azonosulni régi vívmá­nyok megőrzésével. Nekik lendület, s vonzó célok kelle­nek. Érthetően erősödött a nem­zeti múltunk iránti érdeklő­dés. Azok mellett állunk, akik a magyar történelem haladó hagyományait és a szocializ­must együtt vállalják. nek megoldásában aktívan részt venni. Sokat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszaki-technikai fejlesz­tés programjáért. Jó példák­kal szolgálnak meghirdetett pályázataink: az elektroni­ka, a számítástechnika, az anyag- és energiatakarékos­ság, valamint a csomagolás- technika témájában több mint 500 pályamű érkezett. Ezek 60 százaléka már hasz­nosult. A népgazdasági ha­szon: csaknem 200 millió fo­rint. Az általunk gondozott gyermek- és ifjúságvédelmi alap évente milliókkal segíti hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását, életkezdését. Az elmúlt öt esztendőben gazdagabbá, színesebbé vál­tak politikai tömegrendezvé­nyeink is. A Forradalmi If­júsági Napok megyei, városi, fővárosi programjai, a Hősök terén tavaly bemutatott „Itt élned, halnod kell!” törté­nelmi játék, a III. Magyar— Szovjet Ifjúsági Barátság Fesztivál, a XII. VIT és an­nak hazai eseményei és bé­kemozgalmi akcióink — nemcsak az ifjúság számá­ra nyújtottak maradandó él­ményt. Eredményeinkről mégis ritkán értesült tagságunk, s a fiatalokat érintő intézke­dések alkalmával kevesek­nek jutott eszébe a KISZ. — Az elmúlt öt évben de- mokratikusabbá vált szövet­ségünk belső élete. Ezt mu­tatják a közvetlen választá­si, delegálási rendszer kiter­jesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasol­juk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törek­szünk, hogy a tagság mind szélesebb körű részvételével történjék minden döntéselő­készítés, s maga a döntésho­zatal is nagyobb nyilvános­ságot kapjon. A KISZ politikai jellegét erősítve érdemben akarunk hozzászólni, javaslatot tenni iskolákban, gyárakban, egye­temeken a fiatalokat érintő kérdésekhez éppúgy, mint ahogy véleményt nyilvání­tunk minden országos fóru­mon, ahol csak nemzedéke­ink sorsa kerül szóba. Eh­hez képzett, értő, tájékozott fiatalokra van szükség. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításai a mához, a máról is szólnak. Nem csupán a megállapítá­sok igazsága, hanem a vizs­gálódás módszere, a nagy kérdések elemzése is magá­val ragadó. A KISZ érdekvédelmi, ér­dekképviseleti munkájában nem akarunk visszalépni. Kevesebb új jogszabályt fo­gunk szorgalmazni, de na­gyobb súllyal képviseljük azt, ami igazán fontos. A megszülető szakszervezeti if­júsági tagozatokkal értelmes munkamegosztásra törek­szünk, és politikai szövetsé- gesi viszonyt akarunk kiala­kítani. rendezett egzisztenciával rendelkező harmincasok éppúgy fiatalnak sorolódnak, mint a húszévesek. Úgy tű­nik — s ez ellentétes a poli­tika, az ifjúságpolitika szán­dékaival —, hogy társadal­munk nem fogadja be, nem integrálja elég gyorsan — következésképpen nem is hasznosítja kellőképpen — az ifjúságban lévő energiá­kat. Mindez visszahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idősebb ta­gunk van. Fiatalítási törekvéseinket élénk politikai vita kísérte az elmúlt hónapok során. A legtöbben egyetértettek ab­ban, hogy figyelmünket el­sősorban a tanulás éveire és a családalapítás, a pályakez­dés időszakára kell összpon­tosítanunk. A tanulók köré­ben végzett munkánk a KISZ, az ifjúság egésze szempontjából döntő lehet. A leghevesebb vitákat a tagfelvételi korhatár kérdé­se váltotta ki. Itt-ott szán­dékainkat is megkérdőjelez­ték. Voltak, akik úgy értel­mezték, hogy a KISZ úgy­mond meg akar szabadulni idősebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ- nek szüksége van harmin­con túliakra is. A szövetség számára értékesek az idő­sebb nemzedék közéleti ta­pasztalatai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tag- felvételi korhatár egyben követelményt is támaszt : arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el : akar-e KISZ-tag lenni, vagy sem, vállalja-e követelmé­nyeinket, céljainkat, vagy sem. A felnőtt ifjúság „kiskorú- sítása” a szövetségnek is árt. Ha a KISZ-ben lassul a mobilitás, fiatal tömegeket zárunk el az értékes politi­kai cselekvés lehetőségétől. Ez a mai helyzetben megen­gedhetetlen. A szövetségnek is van tennivalója abban, hogy régi tagjaink a pártban és a közélet más területén hívó szóval, bizalommal ta­lálkozzanak, ne veszítsék el régi lendületüket. A KISZ rétegpoliitlkájáról szólva Hámori Csaba leszö­gezte : — Szövetségünk politikai egységet hirdet, s egyiben el- utasítjla az egyformaságot. Céljaink közösök, minden tagunkra érvényesek, ám más és más módon kell azo­kat a különböző korosztá­lyokban és rétegekben meg­valósítani. Alapkövetelmény, hogy mindenki erejéhez mért mozgalmi feladatot kapjon. Eddig is önálló programokat dolgoztunk ki a különböző ifjúsági rétegek mozgósításá­ra. A kezdeti lépéseket tehát megtettük, jelentős tartalé­kokkal azonban mégis itt szá­molhatunk. Ifjúsági szövetségünk tag­ságának több mint felét a dol­gozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára mindig is dön­tő volt — & a jövőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, mezőgazdáságban, szolgáltatásban. Továbbra is nélkülözhetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a terme­lés, a gazdálkodás program­jaiban, ezért munkánkat, ak_ cióinlkat úgy kell szervezni, hogy világos, érthető, cselek­vésre mozgósító feladatok áll­janak a KISZ-tagság előtt. A gazdaság gyorsítása, a reformfolyamat továbbvitele, a VII. ötéves terv céljainak valóra váltása ifjúsági érdek. Társadalmunkban az egyéni kezdeményezések megvalósí­tásának lehetőségei ma job­bak, mint korábban. Elgon­dolkoztató azonban, hogy ami a gazdaság egészére igaz, az épp a dolgozók döntő több­ségét foglalkoztató nagyipar­ban a legikorlátozottabb. S ez nem indokolható csupán a gazdálkodás méreteivel. A KISZ-nek a gyáraikban, üze­mekben szorgalmaznia kell az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását, amely a munka minden mozzanatában módot ad és anyagilag is ösztönöz mindenkit a nagyobb teljesít, ményre. Az új vállalatirányítási tes­tületék a fiatalok számára is kedvező feltételeket teremte­nék ahhoz, hogy politikai sú­lyúkkal arányosan vehessék ki részüket a tulajdonosi funkciók gyakorlásából. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A KISZ- nek igen fontos feladata, hogy felkészítse tagjait. A jövőben is különös figyel, met fordítunk az értelmiségi fiatalokra, hiszen pártunkkal együtt valljuk: e réteg jelen­tősége növekszik társadal­munkban. A KISZ-nek is tennie kell azért, hogy a pá­lyakezdők képességeiket, fel- készültségüket kipróbálhas. sák, hogy bennünk az alkotó kedv erősödjön és vállalják a küzdelmet az újért, a jobbért, saját boldogulásukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában ta­lálkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapok lerakásával kezdő­dik. Az oktatás, s a mozga­lom közös felelőssége segíte­ni tagjainkat abban, hogy reális, árnyalt képet kapja­nak társadalmunk fejlődé­séről, megértsék céljainkat, eligazodjanak a máj magyar Valóságban. A közösségi te­vékenység élményét csak sokszínű, változatos, tartal­mas diákélet adhatja meg. Tevékenységünk módszerein és formáin a legtöbbet itt kell változtatnunk. Olyan — min­den diák számára cselekvés: lehetőségei adó — iskolai diákmozgalom megteremtése a célunk, amelyet egy mar­kánsabb, magasabb követel­ményeket támasztó KISZ len. dit előre. Az önképzőkörök, az öntevékeny diákcsoportok munkájában résztvevő, leg­jobb tizenévesek legyenek tagjai szövetségünknek, A KISZ-szervezetek tevékeny, sége elsősorban arra irányul­jon, hogy élményt adó for­mában találkozzanak a fiata­lok a politikával, pártunk céljaival Kulcsfontosságú, hogy az iskolák megértsék szándékainkat, s a pedagó­gusokban is szövetségeseket találjunk. Az egyetemeken és a főis­kolák többségében az el­eimül! években csökkent a KISZ tekintélye és befolyá­sa. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb felső- oktatásért kezdeményezett politikai küzdelmünket foly­tatnunk kell. A szövetség maradjon a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjú­sági mozgalom meghatározó, de nem egyetlen tényezőjévé. Mellette legyen más szerve­ződési lehetősége is az egye­temi, főiskolai ifjúságnak. A fegyveres szolgálatot teljesítők legfontosabb fel­adata a szocialista haza vé­delme. A sorkatonai szolgá­lat a rend és a fegyelem hasznos iskolája minden fia­tal férfi számára. A KISZ nemcsak kulturális és sport­élményeket nyújthat tagja­ink számára. Ügy kell dol­goznunk, hogy az ifjúsági szövetség közéleti, cselekvé­si terepet is biztosítson; te­remtsen alkalmat az egy­más iránt érzett felelősség- érzet elmélyítésére, honvé­delmünk haladó hagyomá­nyainak megismerésére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munká­hoz, mikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. Bizo­nyítanunk kell, hogy az em­beriség történelmének leg­magasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. * Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pong- rácz Antal, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizott­ság elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. Kiemel­te, hogy a KISZ ma már milliárdos anyagi eszközök­kel gazdálkodik. Az elmúlt időszakban a gazdálkodás­ban alapvetően rend uralko­dott, a társadalmi tulajdon kezelése gondosabbá vált. Szükséges azonban a pénzel­osztás mechanizmusát és a A legaktívabb nemzedék Felkészíteni a fiatalokat az önálló életre Viták a fiatalításról

Next

/
Thumbnails
Contents