Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 118. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. május 21., szerda. KÖRTERMEN KÍVÜL ÉS BELÜL III. (3. old.) ILLEM (5. old.) ÉLCSOPORTBAN: TOLNA ÜDlTŐ-E ÉS A DUNAFÖLDVÁR AZ ÜDÍTÖHELYZET.' (6. old.) (3. old.) Tavaszi BNV Ma délelőtt 9 órakor a kőbányai vásárváros lobogók­kal díszített főterén ismét felcsendül a Himnusz, el­hangzanak az üdvözlő beszédek — ünnepélyesen meg­nyitja kapuit a 83. Budapesti Nemzetközi Vásár, a tavaszi BNV, a beruházási javak nagy nemzetközi se­regszemléje, amelyen hazánkon kívül 29 ország és Nyugat-Berlin kiállítói vesznek részt. Már a múlt évi tavaszi BNV után érezhető volt, hogy mind népszerűbbé válik a Budapesti Nemzetközi Vá­sár, mint kiállítási fórum, ezért sok külföldi kiállító egy évvel korábban biztosította helyét az idei árube­mutatóra. A VII. ötéves terv első esztendejében meg­jelent — a külföldi tőke beáramlását megkönnyítő — intézkedések minden bizonnyal arra késztetik a be­ruházási javak külföldi gyártóit, hogy helyet keresse­nek maguknak a magyar piacon. Hasonló élénkség érezhető a magyar termelő vállalatok körében is. A külföldiek, külkereskedelmi cégek, gyárak képviselői megtanulták már, hogy Budapesten nemcsak a magya­rokkal lehet kereskedni —, sok üzletet kötöttek a ven­dégek egymás között is— a magyarok pedig arra jöttek rá, hogy Budapest jelenti a legolcsóbb, mégis rangos, helyben szervezhető nemzetközi részvételt. A tavaszi BNV: szakvásár, a legjelentősebb hazai marketingfórum. Szolgálja a külgazdasági egyensúlyt javító törekvéseket. Közzéteszi a műszaki kutatás, fejlesztés, innovációs, energiaprogram sokféle ered­ményeit. Elősegíti a külföldi importkínálatot, még­pedig a koncentrált bemutatással, ezt versenyezteti a magyar vállalatokkal, és felkutatja a leggazdaságosabb importlehetőségeket is. A szocialista gazdasági integ­ráció eredményeit népszerűsíti, növeli az együttműkö­dést a vásár adta eszközök felhasználásával. Igyekszik képet adni az exportképes magyar termékekről úgy, hogy bevonja véleménycserébe a hazai és külföldi szak- és üzletemebereket. Végül, nem utolsósorban a tavaszi BNV feladata a látogató szak- és üzletemberek orientálása az eddigieknél gazdaságosabb gyártási, fej­lesztési, külkereskedelmi tevékenység elősegítése és szervezése. Mindezeket figyelembavéve, a rendező Hungexpo, az Ipari Minisztérium és a MTESZ javaslatai alapján 14 árucsoportban hirdette meg az idei árubemutatót. Ami a kiállítói terület nagyságát illeti, 1984-ben 89 ezer 666 négyzetméteren mutatták be portékáikat á gyártók, tavaly mintegy 95 ezer négyzetmétert vettek igénybe, a szakosított Budapesti Nemzetközi Vásárok történeté­ben pedig először fordul elő, hogy a tavaszi BNV-n 100 ezer négyzetméternél nagyobb a kiállítói terület. A múlt években az újságok azzal foglalkoztak, hogy a BNV kinőtte Kőbányát. Az idei tavaszi árusereg­szemle alátámasztja megállapításukat, hiszen például 30 százalékkal nagyobb lett volna a magyar kiállítói terület, ha rendelkezésre állna elegendő fedett csarnok., A helyhiány miatt a kiállítók önmaguk is szelektál­ták termékeiket, így elméletileg csak a legjobbakat, a legexportképesebbeket mutatják be. A rendező Hung­expo, a fedett terület bővítéséért az 1985. évi OMÉK-ra felépített 36-os volt bábolnai pavilont az Agroinnová- ciós Banktól lízingszerződés formájában bérli. A nö­vekedés az igényekhez viszonyítva nem túl jelentős, a végleges megoldást a szakkiállítási rendszer tovább­fejlesztése jelenti, csak ezek megerősítésével lehetne enyhíteni a jelenlegi helyhiányt. Az összes kiállítói terület 37 százalékát külföldi cégek igényelték, a nem szocialista országok pedig 23 száza­lékkal növelték a múlt évhez viszonyítva jelenlétüket. Ami a számszerű részvételt illeti, idén csak a közvetlen kiállítókat számítják, de jó tudni, hogy egy-egy kül­földi cég esetenként több, néha több tucat gyártót is képvisel. I A szocialista országok közül jelentősen növelte rész­vételét Jugoszlávia. Sorrendben egymás után harmad­szor állít ki tavasszal Kuba. Legnagyobb szocialista kiállítók: Lengyelország, Szovjetunió, Csehszlovákia. A nem szocialista országok közül mind a kiállítók számát, mind pedig az általuk elfoglalt terület nagy­ságát tekintve Ausztria a legnagyobb kiállítónk, mö­götte az NSZK szerepel a második helyen. A vásáron részt vevő országok kis eltéréssel azonosak a tavalyiak­kal. öt év után ismét kiállít Luxemburg. Mexikó, Brazília és Spanyolország több vállalattal képviselteti magát a vásárban. Ami az árucsoportok belső szerkezetét illeti, az elektronikai iparban további, gyors ütemben nő a ki­állítók száma. Az erősáramú ipar bemutatóján több mint egynegyedével nőtt a nem szocialista kiállítók területe, és a szocialista országok is 51 százalékkal kér­tek több helyet, mint egy évvel korábban. Bővült, gaz­dagodott a magyar kohászati bemutató. Figyelemre­méltó az is, hogy a könnyűipari gépek kínálatában csaknem ezer négyzetméterrel nagyobb a nem szo­cialista országok kiállítóterülete, ami több mint kétsze­res emelkedést jelent a múlt évihez képest. Ma kaput nyit a vásárközpont, kezdődik a kereske­delem, az ipar nemzetközi seregszemléje, az üzletem­berek párbeszéde. BÉKSS ATTILA Lázár György japán üzletembereket Losonczi Pál Finnországban Megkezdődtek a magyar-finn tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meg­hívására kedden reggel hi­vatalos baráti látogatásra Finnországba utazott. Az Elnöki Tanács elnöké­nek kíséretében van Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Hargita Árpád, hazánk finnországi nagykövete Hel­sinkiben csatlakozott a kísé­rethez. Losonczi Pált Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Urbán Lajos közle­kedési miniszter, valamint több más közéleti személyi­ség búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Har­ri Salmi, Finnország buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Az elnöki különrepülőgé- pet a finn légtérben vadász­gépek kísérték. A magyar államfőt Helsinki Vantaa — magyar és finn zászlókkal feldíszített — repülőterén ünnepélyesen fogadták. Mauno Koivisto és felesége üdvözölte Losonczi Pált és feleségét. A finn köztársasá­gi elnök virágcsokrot nyúj­tott át Losonczi Pálnénak. A zenekar eljátszotta a ma­gyar és a finn himnuszt. A fogadásnál finn részről megjelent Erkki Pystynen, a parlament elnöke, Kalevi Sorsa miniszterelnök, Paavo Väyrynen külügyminiszter, Jermu Laine, külkereskedel­mi miniszter, Esko Ollila, pénzügyminiszter, Pekka Vennämo második pénzügy- miniszter, Kai Körte igaz­ságügyi kancellár, Ake Wih- tol külügyi államtitkár és Arto Mansala, Finnország budapesti nagykövete. Helsinki helyőrségének parancsnoka jelentést tett a magyar államfőnek, majd a két elnök megszemlélte a katonai díszegységet, miköz­ben a zenekar a honvédelmi erők díszindulóját játszotta. Ezt követően Losonczi Pál és Mauno Koivisto gépko­csiba szállt. A gépkocsisor a kíséret tagjaival együtt a finn állami vendégházhoz vonult. Kora délután az elnöki pa­lotában megkezdődtek a ma­gyar—finn hivatalos tárgya­lások. Előbb Losonczi Pál és Mauno Koivisto a finn állam­fő dolgozószobájában négy­szemközti megbeszélést tár­tott, amely szívélyes és bará­ti légkörű volt. Később a palota Sárga-ter. méhen tárgyalóasztalhoz ül­tek a delegációk. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lo­sonczi Pál volt, tagjai pedig Bányász Rezső, Kovács Lász­ló, Melega Tibor, Hargita Ár­pád, Gresznáryk Pál, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője és Petróczi Sándor, a Külügyminisztérium főelő­adója. A finn tárgyalócsopor­tot Mauno Koivisto vezette, s ennek tagjai voltak: Paavo Väyrynen, Ake Vihtöl, Arto Mansala, Seppo Pietinen, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Erkki Mäentakanen, a külügy­minisztérium osztályvezetője, Jaakko Kalela, az Elnöki Hi­vatal főnöke, Charles Murto, szocialista országokkal fog­lalkozó külügyminisztériumi osztály vezetője és Juhani Väänänen, a külügyminiszté­rium politikai osztályának csoportvezetője. A tárgyalásokon mindkét elnök méltatta a magyar és a finn nép hagyományos ba­ráti kapcsolatainak sokolda­lú, kedvező fejlődését, Kife­jezésre juttatták, hogy a kap­csolatok ápolásához jelentő­sen hozzájárulnak - a már rendszeressé váló magas szintű látogatások. Hangsú­lyozták, hogy a két ország viszonyában nagyobb megol­datlan kérdés nincs, különö­sen törekednek a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés folyamatos fejlesztésére. Különösen nagy ' (Folytatás a 2. oldalon.) fogadott Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Ivata Kazuot, a Toshiba cég volt elnökét, a japán—magyar gazdasági klub elnökét, vala­mint a kíséretében lévő több japán üzletembert. A meg­beszélésen jelen volt Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke, vala­mint Wachi Kazuo, Japán budapesti nagykövete is. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvi- selője, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság társelnöke kedden Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST VB 119. ülés­szakán és az együttműködési bizottság elnöki találkozó­ján. Negyedszer kiváló a Felsőnánai Kossuth Tsz A székely népviseletbe öl­tözött asszon y kór us műsorá­val kezdődött tegnap délután az az ünnepi közgyűlés, ame­lyet abból az alkalomból .tar­tottak Pelsőnánán, hogy a szövetkezet immár negyedik alkalommal nyerte el a Ki­váló Szövetkezet címet. Az ünnepségen megjelenít Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — aki ez alkalommal harmad­szor adta át a megtisztelő címet a felsőnánai téesz dol­gozóinak —, Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, valamint Császár József, a megyei tanács elnöke. A szövetkezet elmúlt évi gazdálkodásáról, az elért eredményekről Erős András, a szövetkezet elnöke tájékoz­tatta a tagságot, s az ünnepi közgyűlés vendégeit. A ter­melő ágazatok munkáját ér­tékelve elmondta., hogy a termelés az elmúlt öt évben Váncsa Jenő miniszter értékeli a szövetkezet eredményeit minden ágazatnál dinamiku­san nőtt, s ennek eredmé­nyeként az árbevételek is emelkedtek. A szövetkezet­ben a nettó árbevétel az 1981. évi 78 millió forintról 122 millió forintra emelkedett, vagyis 57 százalékkal nőtt. A szövetkezet pénzgazdálko­dása kiegyensúlyozott volt, a kötelezettségeiknek eleget tudtak tenni. Váncsa Jenő üdvözlő be­szédében elismerését fejezte ki, s hangsúlyozta, hogy az élenjárók a jelenlegi gazda­sági helyzetben különösen szép példát mutatnak, hisz eredményeiket a hozzáérté­sen kívül pontos, fegyelme­zett munkával érték el. A miniszter szólt az élelmiszer- gazdaság jelentőségéről, a VII. ötéves terv célkitűzé­seiről. Említést tett arról, hogy a közeljövőben javí­tani kívánják az állatte­nyésztés pozícióját. Ezt köve­tően méltatta a megye me­zőgazdaságának eredménye­it, s az élenjáró felsőnánai szövetkezet sorozatos sikerét, azt, hogy ez a szövetkezet a nehéz gazdasági körülmé­nyek között nem csak önma­gához képest lett évről évre eredményesebb, hanem a szövetkezetek versenyében is az elsők között halad. Ván­csa Jenő végül átadta a Ki­váló Termelőszövetkezet cí­met, valamint a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Vál­lalata kitüntetést. A téesz három tagja Kiváló Dolgozó miniszteri kitüntetést, vala­mint a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Munkáért TOT-ki- tüntetőst kapta. A Termelő- szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést ez alkalommal 13-an vették át. A szövetkezet tagsága, — előtérben a népviseletbe öltö­zött asszonykónus

Next

/
Thumbnails
Contents