Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17. Képújság 9 A Rigai Divatházban Kisszériás kollekciók Tavaszi kiskosztüm l____________________ A litván divattervezők modelljei híresek messze az ország határán túl is. Megtapsolták őket Stockholmban és Prágában, Rómában és Párizsban, mindenhol, ahol felvonultak a litván manökenek. A hangsúly azonban végül is nem a különleges mintadarabokon van. Az a fontos, hogy az ipar tömegével gyártsa a jó minőségű, divatos szabásvonalú ruhaféleségeket, és elégítse ki a lakosság minden rétegének különféle igényeit. A Szovjetunióban a közelmúltban hozták nyilvánosságra azt a komplex programot, amely a jelen tervidőszaktól kezdődően az ezredfordulóig előírja a fogyasztási cikkek fokozott gyártásának és a szolgáltatások bővítésének menetét. Azt hiszem, a nők különös érdeklődéssel olvassák ezt a nagyszabású, ugyanakkor konkrét programot.- A litván könnyűiparnak még a közelmúltban is volt egy nagy hibája, nevezetesen az, hogy nehézkesen tért át új termékek gyártására - mondja Zsanettá Meldere, a Rigai Divatház tervezője. - Ami a konfekcióipart illeti, olykor két év is elmúlt, amíg egy-egy új darabot végül is elfogadták, megszervezték az új alapanyag gyártását, a dolgozók megtanulták a konfekcionálás, a festéstechnológiáját, legyártották a kiegészítőket, a gombokat és egyéb apró, de fontos kellékeket. Természetesen, aki akart, a szalonokban rendelhetett magának ruhát, kosztümöt, kabátot stb., de ez is csak csökkentette a konfekcióipari késztermékek eladását.- Most, hogy áttértünk a kereskedelmi vállalatokkal kötött szerződéses viszony gyakorlatára, megváltozott a helyzet. A megrendelt új modellek gyártására két- három hónap alatt át tudnak állni az üzemek, és a késztermék egyenesen a szaküzletekbe kerül. Az árakat a kereskedelmi partnerekkel egyetértésben alakítjuk ki. Ezek valamivel magasabbak, mint a szokásos konfekciónál, ugyanis kisszériás termékekről van szó. A vásárló nyugodt lehet, hogy nem látja lépten-nyomon ugyanazt a modellt, amelyet ő visel. A kisszériás konfekciót árusító modellboltok, a ruhagyárak saját szaküzletei nagyon népszerűek -, folytatja Zsanettá. - Ugyanakkor a divattervezők számára nagyszerű „próbapályát” jelentenek ezek a boltok. A nagy ruhagyárak szaküzleteiben hetenként egyszer divatbemutatót rendezünk a választékból és felvonultatjuk a frissen tervezett modelleket is, kikérjük a vásárlóközönség véleményét. Ez nagy segítség abban, hogy nyomon kövessük az igények alakulását és ha szükséges, változtassunk a meglévő kollekción. A litván textilgyárak, ruhagyárak egyébként az innováció korszakát élik. A műszaki fejlődés gyorsulása szemmel látható: az üzemekbe sorra érkeznek a modern hazai és külföldi gépek, új, korszerű technológiákat vezetnek be. J. TYIHONOV HERKULESFÜRDÖI EMLÉK Százhatvan gyógyfürdő Romániát tavaly 5 millió külföldi turista kereste fel, közöttük 900 ezer magyar. Ezt a nemrégiben hazánkban tárgyaló turisztikai miniszter közölte sajtótájékoztatójában. Elmondta azt is, hogy a turizmus fejlesztésére, szállodák, szálláshelyek építésére jelentős energiát fordítanak. A magyar turisták a rokonlátogatásokon kívül mindenekelőtt a tengerparti üdülőket, Mamaiát, Neptunt és Efóliát keresik fel, a hegyek szerelmesei, a túrák és a téli sportok kedvelői pedig Sinaiát, Predealt és Brassó-Poianát. Kevésbé látogatják a nagy gyógyhatású fürdőket, amelyek pedig egészségjavító hatásukon túl szép természeti környezetükkel is megérdemelnék ezt. Az * ország több, mint 160 gyógyhelyén a legkülönbözőbb bántalmakra kaphatnak gyógyulást. ízelítőül: Herkulesfürdő. Sokan ismerik a Her- kulesfürdűi emlék című régi, andalító dalt. (Film is készült ezzel a címmel). Csodálatos fekvésű, kellemes éghajlatú üdülőhely, amelynek nagyhatású gyógyvize sok-sok ezer betegnek adta vissza egészségét. Reuma, foglalkozási és női betegségek, valamint a periférikus idegrendszeri, légző- és mozgás- szervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ivókúrát az emésztőszervi zavarokban, továbbá vese- és hólyag- bántalmakban szenvedőknek ajánlanak a szakorvosok. Herkulesfürdőt már a Víz alatti gyógykezelés. rómaiak is kedvelték, majd a múlt században több történelmi találkozó színhelye is volt. 1848-ban itt kellett volna találkoznia Balczescunak Bem tábornokkal, hogy megbeszéljék a román légió létrehozását. Később diplomaták találkozó- és tanácskozóhelye lett. A közeli Vaskapu felavatásakor itt találkozott Ferenc József Szerbia és Románia uralkodójával. A Kárpátok déli, erdős lejtőitől övezve, különleges növényvilága miatt természetvédelmi területté nyilvánított Herkulesfürdő élményt jelent minden látogatónak. Félixfürdő. Közel a magyar határhoz, Nagyvárad mellett. Ásványi kincsekben gazdag hőforrásai, nagy gyógyhatású iszapja segíti a szervezet rendbe hozását. Szükség esetén a legkorszerűbb orvosi kezelésben is részesülhetnek itt a gyógyulásra várók. Székelyföljiön találjuk Szovátát, a Keleti-Kárpátok tövében. Évmilliókkal ezelőtt ide benyúlt a tenger, s ahogy visz- szahúzódott, vastag sóréteget hagyott hátra. A szovátai tó sós vize és iszapja kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására. Érdekes, hogy a sós talaj ellenére a tájat mégis gazdag, szemet gyönyörködtető növényzet, erdők borítják. Tusnád, Kovászna, Stenic-Moldava, és ki győzné még felsorolni a szebbnél-szebb és felkeresésre érdemes gyógyhelyeket. A Félixfürdő - korszerű szállodákkal és szanatóriumokkal. turizmus megkönnyítésére a román miniszter ígéretet tett. Mindenekelőtt ánnak az évek óta visszatérő panasznak az orvoslását ígérte, hogy a határátkelő helyeken nagy a sorbanállás, néha órákig kell várakozni. A sorbanállás csökkentése érdekében május közepétől felemelik a határellenőrző személyzet létszámát, s ahol lehetséges, újabb sávokkal bővítik az átkelőhelyet. A főbb autóutak mentén növelik azoknak a benzinkutaknak a számát, ahol a külföldiek üzemanyagot vásárolhatnak. A belépő autós turistákat olyan térképekkel látják el, amely feltünteti ezeket a benzinkutakat. -g. -i. „Itt egy katona özvegye él..." A Szovjetunióban a második világháború résztvevői számos kedvezményben részesülnek: a társadalombiztosításban, az egészségügyi ellátásban és más területeken. Az állam nem feledkezik meg az elesett katonák édesanyjáról és özvegyeikről sem. Az idős, gyakran egyedülálló embernek azonban az is fontos, hogy szomszédai, környezete érdeklődjön sorsa iránt. Nyina Nyika, a moldáviai Kusnyeta falu tanítónője egyszer azt mondta 9-10 éves tanítványainak: „Iskolánk mellett lakik egy idős, magányos asszony. Kérdezzük meg, nincs-e szüksége valamilyen segítségre.” Az osztályban másnap egyébről sem beszéltek, mint a néninél tett látogatásról és arról, hogy mennyire meghatódott Jevgenyija Bugatár hadiözvegy. figyelmességük miatt. Valakinek eszébe jutott: „A mi utcánkban is él egy néni, akinek férje a háborúban elesett. Az ő sorsa sem lehet könnyű...” Kusnyetában hamarosan 33 ház kapuján jelent meg girbe-gurba gyermekírással egy kis tábla: „Itt a második világháború katonaözvegye él”. Hogyan segítik a gyerekek az özvegyeket? Egy falusi házban mindig sok a tennivaló: meg kell kapálni a veteményeskertet, meg kell etetni a disznókat, el kell futni valamiért az üzletbe. A segítségnek mindig örülnek, bár természetesen nem minden özvegy él egyedül. Sokan laknak együtt gyermekeikkel, unokáikkal. E sokat megélt asszonyoknak azonban nem is annyira a diákok segítsége a fontos. Igen nagy örömet okozott nekik a gyerekek őszinte érdeklődése a családi relikviák, a régi fényképek, a frontról küldött levelek iránt. No, meg maga a gyermekek közelsége. A tanítónő megfigyelte, hogyan hat ez a kapcsolat tanítványira. Nyugtalan volt amiatt, hogy néhány gyerek minden érzés nélkül ejtette ki a „történelem özvegyei” kifejezést. Jól tudta, hogy e gyerekek már más korban élnek és a történelmet sokszor úgy fogják fel, mint valami mesét. A tanítónő viszont azt szerette volna, ha valamennyien átérzik a múlt történéseit, így született meg az interjú ötlete: tanítványait megbízta, hogy minden egyes háborús özvegyet részletesen kérdezzenek ki, hogyan élt a háborúban, hogyan tudta elviselni a keserű veszteséget. Az iskolai füzetekben sorakozó bizonytalan gyermekkézzel írt rövid elbeszéléseket nem lehet meghatottság nélkül olvasni. Idézzünk belőle egyet: „80 évvel ezelőtt születtem. Nagyon nehéz életem volt. A legnehezebbek azonban a háborús évek voltak. Férjem a frontra ment és én egyedül maradtam 5 gyermekünkkel. Nehezek és keserűek voltak a fasiszta megszállás évei. Aztán megkaptam férjem halálhírét. Három hónap múlva megtudtuk, hogy öccse, a 19 éves Misa is elesett. Apósom nem bírta elviselni fiai halálát. Szemem láttára halt meg. Ma nehéz még csak elképzelni is, hogy mindezt átéltük és megmaradtunk... Az aláírás: Olga Amelkova elbeszélése alapján feljegyezte Curkanu Ljuda.” Olga Amelkova felnevelte gyermekeit és 10 unokáját. „Erősebbek voltunk a háborúnál mondta az ifjú tudósítónak, Nagyezsda Botnarjuk özvegye. - Amikor eljött a győzelem napja és az életben maradt férfiak hazajöttek, nagyon szerencsétlennek éreztem magam, ám büszke voltam férjemre.” Amikor a gyerekek befejezték az interjú készítését, elhatározták, hogy megismertetik azokat a falubeliekkel. Az iskola dísztermébe nem fértek be az érdeklődők. Eljöttek a háborús özvegyek is, akiknek a diákok virágokat, ajándékokat adtak át. Ezután egy kis jelenet következett a fasiszta koncentrációs táborokban sínylődő gyermekek sorsáról. „A második világháborút nem lehet elfelejteni - mondotta a 73 éves Anasztázia Csornája, aki szintén katonaözvegy. - Csak ki ne törjön a harmadik világháború...” LJUDMILLA RIBKINA Diákok segítenek Anasztázija Csornája hadiözvegynek a háztartásban. Herkulesfürdő - egykori uralkodók találkozóhelye.
