Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-16 / 114. szám
1981). május 18. t<xna'n "NÉPÚJSÁG 3 Véget ért a műszaki hetek rendezvénysorozata Többet, jó színvonalon Zárásként: az élelmiszer-gazdaság és a minőség Egy hónappal ezelőtt nyitották meg a MTESZ Tolna Megyei Szervezetének ren • dezvény sorozatát, a Tolna Megyei Műszaki Heteket. A tegnapi zárórendezvény megkezdése előtt Egyed László, a MTESZ Tolna Megyei Szervezetének titkára értékelte az eseménysorozatot. Elmondta, hogy 32 előadással, kiállítással, tapasztalatcserével igyekeztek a műszaki kultúra terjesztésével a kor hívó szavának megfelelően az igények elébe menni. Így aztán szó volt az export növelésének legkülönbözőbb lehetőségeiről, a Neumann János Számítástudományi Társaság tolmácsolásában pedig a modern technikának és informatikának a jövő termelési kultúráját meghatározó szerepéről, a hazai alkalmazásának lehetőségeiről. Napirenden volt a környezetvédelem — mégpedig nem általánosságban, hanem a helyi aktualitások vizsgálatával. A hidrológiai társaság megvitatta a tolnai Holt- Dunaág helyzetét. A témaválasztással igyekeztek az igények elé menni, de jövőre — hangsúlyozta Egyed László — még mélyebbre kívánnak ásni, hogy még több reflektorfényben lévő téma kerüljön napirendre. Ezután záróakkordként, igazán nemcsak a szűkebb értelemben vett szakmát érdeklő téma, a megye élelmi- szeripari vállalatainak minőségi és higiéniai helyzete került napirendre. Dr. Orbán Gyula, a Tolna Megyei Egészségügyi és Élemiszeretlenőrzú Állomás igazgatóhelyettese előadásának elején szólt ar ról, hogy az intézet még fiatal, 1985 januárjától végzi az élelmiszeripari tenné kék minőségellenőrző tevékenységét a megyei társszervek mellett. Munkájukat még nehezíti a laboratórium hiánya, ezt a munkát helyettük még Pécsett végzik. Aztán szólt az eddigi tapasztalataikról, amelyeket a megye élelmiszeripari vállalatainál szereztek. Számadatokat említett, amelyek alig ha adnak hű tükörképet. Ugyanis az úgynevezett minőségi-kifogásolási százalékos arányt figyelembe véve rossz a kép a megyében, de a bevizsgált mintaszám viszont oly csekély, hogy ebből még nem szabad messzemenő következtetést levonni. Az előadó meggyőződéssel vallotta, hogy a Tolna megyei helyzetkép nem rosszabb a többinél. Bizonyára a kon- kurrencia hatására is, de érezhető javulás következén be a sütőiparnál, sikerült megvalósítani a minőség tartását a tejiparnál. Nőtt a kifogásolási arány a húsiparnál, de ez nem mindig a konkrét, érezhető minőség- romlásnak tudható be. Ugyanis gyakran előfordul, hogy a kis vágóhidak szabványeltérést nem jelentenek be, vagy a címkézés nem fedi a valóságot. Érezhetően javult a minőség a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál. Jól felszerelt laboratóriumuk kitűnő kontroli-lehetőséget teremt. Elismerő véleményt hallhattunk még a konzerviparról, pontosabban a Paksi Konzervgyárról, amely gyakorlatilag változatlan tech- nikai-technológiaj szinten is minőséget tud produkálni. A minőség az intenzív gazdálkodás egyik legfontosabb ismérve, különösen az export- orientált élelmiszergazdaságban az. Ezt mintegy alátámasztva, dr. Orbán Gyula elmondta, hogy a különböző célzatú ellenőrzések részükről is szaporodni fognak a jövőben, mert a figyelmeztető jó szó legtöbbször elszáLl, és bizony, szankcionálni kell. De az előadó azt is hangsúlyozta: a cél nem a zaklatás, hanem a minőségromlás megelőzése termelőnél, kereskedőnél egyaránt. — begyé — MSZBT-értekezlet Tartalmas, színvonalas munka Szerda délután ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei koordinációs bizottsága. Bajnok Sándor, az MSZMP Tolnia Megyei Bizottságának munkatársa összegezte az önértékelő aktívaülésék tapasztalatait. Mint elmondta, a VII. országos értekezlet óta eltelt időszak alatt tartalmas, színvonalas, pontos munkát végeztek az MSZBT tagcsoportok a Szovjetunió szerepének, eredményeinek reális bemutatása terén, a helyes szemlélet kialakításában. Általános tapasztalat, hogy erősödött a Ibarátsági munka mozgalmi jellege, növekedett a kezdeményezési készség. Néhány helyen azonban előtérbe került a rendezvénycentrikus szemlélet, annak ellenére, hogy nem ez az egyedüli fokmérője az eredményességnek. Nagy segítséget jelentett a tagcsoportok életében a helyi pártszervek közreműködése. Újtípusú kisgépek, munkaeszközök kerülnek ki a legközelebbi jövőben a háztáji gazdaságok, hobbikertészetek igényeinek kielégítésére szakosodott, évi negyedmilliárdos termelési értéket előállító Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetből. Elkészült és hamarosan az üzletekbe kerül az RK- kombi nevű kapáló és fűkaszáló kisgép első 200 darabos sorozata. A 4—24 centis művelési mélységű kapálógépet valamint a fűkaszát ugyanaz a négylóerős, négyütemű motor működteti, amely per cek alatt átszerelhető a másik gépre. A kombiból az idén mintegy ötezret, kaszáló nélküli kapálógépből pedig további ezret gyártanak. A szövetkezet tervezés) osztályán már konstruáltak A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság keretében működő Igazgatók klubja megtartotta soros ülését az Ipari Minisztériumban. Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elMegfigyelhető a tagcsoportok hasznos együttműködése a különböző társadalmi szervezetékkel, például a HNF szervezeteivel és a KISZ-szel. Az aktívahálózat egyre több fiatall bevonásával működik. A tizenöt éves múltra visszatekintő tambovi testvérmegyei kapcsolat jól szolgálta a barátság elmélyítését.' Az eredményes munkát bizonyítja az is, hogy 1981. és 1986. közöt két Tolna megyei tagcsoport aranykoszorús plakettet, 21 aiktíva aranyíko- szorús jelvényt, 4 kormánylki- tüntetést kapott. Az összegzést követő vitá-' ban Péti Imre, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára többek között felhívta a figyelmet a még kihasználatlan lehetőségekre. Kamarás Györgyné, a propaganda- és művelődési osztály vezetője az ifjúság körében végzett munka fontosságát emelte ki. hozzá töltögetőt, boronát és különböző fajta aprómagva- kát vető adaptereket. Ezek egyelőre a kísérleti üzemrészben készülnek, és később kerülnek az üzletekbe. Ugyancsak a cég tervezőinek a munkája az az egyszerű, kézierővel működő berendezés, amely lényegében nem más, mint egy hatvan centiméter átmérőjű keréken gördülő, hajlított csővázas tolókapa. Ez alkalmas magágykészítésre, kapálásra, apró magvak vetésére, töltögetés- re, s végül a tetejére szerelhető műanyagtálca segítségével felhasználható a kert termésének összeszedésére. szállítására is. Könnyen kezelhető, összetolva dobozba rakható, és gépkocsi csomagtartójában is elfér. nökhelyettese, az Iparpolitikai Tanács elnökségének tagja ,,A váltattatok 'bank- kapcsolatai az új bankrendszer keretes között” címmel tartott vitaindító előadást. Vb-iilés Dombóváron Gunaras jovojerol (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár Városi Tbnács Végrehajtó Bizottsága a gu- narasi üdülőhely és fürdő működéséről és további fejlesztéséről tárgyalt legutóbbi ülésén. Miint ahogyan azt Vidóczy László tanácselnök elmondta: a fürdő az 1970-es évek elején Dombóvár lakóinak összefogása keretében épült, és működtetése az 1980-as évekig a városi tanács költségvetési üzeme kezelésében történt. Ezt követően a fedett fürdők a gyógyászati részleggel együtt a városi kórház, míg a szabadtéri strand és létesítményei a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz került üzemeltetésre. Az üdülőhely rendjének megóvása rendkívül összetett feladatot jelent. Az intézményes szemétszállítás, a tavaszi—őszi nagytakarítá. sók sem képesek mindig a tökéletes rendet biztosítani, így a tanács több esetben kénytelen szabálysértési eljárásokat kezdeményezni a szemetelők és az általános rendet megsértők éllen. Gunarasban ezentúl nagyszámú telekeladásra nincs mód, inkább szövetkezeti üdülő megépítésére, itt létve vállalati üdülők kialakítására tudnak területet biztosítani. A hetedik ötéves terv folyamán — a szerény anyagi lehetőségek miatt — csak kismértékű fejlesztésre lehet számítani. Még ebben az évben üzembe helyezik a szabadtéri színpadot és a mozit, elkezdik egy újabb fürdőmedence építésének előmunkálatait, amii várhatóan a jövő évi idénykezdésre megvalósul. Tervezik még tsz-igyógy üdülő létesítését, valamint tárgyalások folynak egy szekszárdi gazdasági munkaközösséggel önálló stramdHétesítmény, óriás csúszda megépítésére is. A testület a 'helyszínen is megtekintette a létesítményt, és határozattal bízták meg a városi tanács elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket, a Célok megvalósítása érdekében tegye meg, és erről a tervidőszak során a végrehajtó bizottság számára adjon tájékoztatást évente. MAGYARSZÉKI ENDRE Kiskertek gépgyára Szegeden Tanácskozás a kétszintű bankrendszerről Érdemes „kukoricázni” 7 regölyiek szerint igen! Több mint 7 ezer hektárral nőtt az idén a megyében a kukorica vetésterülete A A kukoricateriyet növelését célzó intézkedések hatására országos szinten jelentősen nőtt a kukoricával bevetett terület aránya. Tolna megyében is megragadták az alkalmat. A Kaposvölgye Egyesült Mgtsz több mint 400 hektárral termel többet. Növelték a hibridkukorica területét is Regölyben. Bizonyítottan megéri... Reggel nyolc óra, a regö- lyi Kaposvölgye Egyesül! termelőszövetkezet központi irodájában beszélgetünk Vas István íőagronómussal (31 éves!) és Páier Gyula kulko- ricatermesztési ágazatvezető- vel (29 éves!). A két fiátal és igen agilis szakember előtt iratok, térképeik,, számológép és dossziék csoportja. A kérdésekre adott válaszaikat azonnal és biztonsággal támasztják alá számokkal is. Egymást nagyszerűen kiegészítve beszélnék, válaszolnak a feltett kérdésekre. Oknyomozás — Jelentősen növelték a kukorica vetésterületét. Mi ennek az oka ? — Az elmúlt évben 1731 hektár kukoricánk volt. az idén már 2143 héktárt vetettünk, ami 403 hektárral több. és 23 százalék területnövelést jelent. Hibridkukoricából például 338 hektár került földibe. Az előző évben kipróbáltuk 21 hektáron, 21 vállalkozó kedvű tagunkkal- és bejött. Rengeteg volt a jelentkező az idénre. Minden család 1 hektárt kapott, a nyugdíjasok felet inatiháttak, így most százan kockáztatnak és reménykednek a jó termésben. A gyep és gabonaváltóval 85 hektárral növeltük a területet, ami állami támogatással is együtt jár. Mázsánként száz forinttal többet fizetnek az ezen a területen termelt kukoricáért, ami hektáronként 4 ezer forintot jelent, mivel 4 tonnáig fizetik, örülünk, hogy ez is beleszámít az értékelésbe. Még nem is tudtunk a MÉM pályázatáról, de már 2000 hektár fölé emeltük a vetésterületünket. Okai: a vetésszerkezet változásában kereshetők, mert 270 hektár olajretek, 210 mustár és 112 káposztarepce termésünket a Hungarodrog- gal kötött szerződés alapján vetőmagként exportáltuk. Ez az 592 hektár terület az idén már csak 117 hektárnyi lett, mert így alakultak a piaci mutatók. Váltani kellett, a területet munkára kellett fogni. A tavaszra maradt területet óikkal, céllal és eredményesen kellett használni, amit napraforgóval nem tudtunk volna megoldani (ötéves növényforgó) . Az élmezőnybe tartoznak — Nagytáblás művelési módot folytatnak, közismerten jó a gépparkjuk, nagyok a távolságaik. Győzték a munkát? Milyen tervekkel indultak ? — A kukorica területnövekedése nem jelentett több’let- berulházást, a meglévő gépek műszaki színvonala, kapacitása erre elegendő, sőt műszakomként 55 hektár vetésére voltunk képesek, egy nap alatt 400 hektárra elegendő kapacitásunk volt. A pluszként földbe került kukorica három nagy tömbben helyezkedik el, gyakorlatilag 6 náp alatt elvetettük a kétezer hektárt. Dombóvár van előttünk eredményeivel, de ők kisebb területen is termelnek. Megyei viszonylatban 2—5. helyen vagyunk évek óta. Köztudott, hogy Nagymányok, Zomba, Bonÿhàd, is a jó termelők közé tartozik, de szerénytelenség nélkül állíthatjuk ott vagyunk az élbolyban. Az 1731 hektáron 9,445 tonnás átlagtermést értünk el, ami 1635 vagon termést jelentett a múlt éviben- ösz- szesen. ÁrukUkoricából 1490 vagonnyit terveztünk, a hifo- ridlből 400 vagonnal, így 1890 az össztervünlk, ami 16 százalékkal több termést jelent a tervek szerint mint 1985- ben. A tervet reméljük sikerül teljesíteni. Amit a számok mutatnak — Drágultak a gépek, a műtrágya, az alkatrész, sőt a termelési költség, romlott a jövedelmezőség, mégis megéri kukoricázni? A területnövelés hoz eredményt? — A mennyiségi mutatók melllett a termelt kukorica minősége a nagyüzemi átlagnak megfelel, de a technológia megszabja a minőséget. Az önköltség 44 millió 35 ezer forint, és 60 millió 28 ezer forint árbevételt értünk el. A nyereségráta 27 százallék akkor, amikor az ágazati nyereség 21 százalék. A legjobb adottságú területeinken termelünk kukoricát, és ez az az arány, ami fölött már nem nagyon érdemes vetni. Teljes egészében Pioneer fajtákkal dolgozunk, ezek között is a legjobb termőképességű, szárszilárd, a betegségekkel szemben ellenálló a 37—32-es és a 30—07-es, mindegyik 10 tonna feletti termést hozott. Vélemény a segítőkről — A hektáronkénti 800 Ft adókedvezményről, az IK-R- rendszerről van mondanivalójuk? — Igen és itt következik a területnövekedés eredményességének, a költségmegoszlásnak a szerepe. A fokozódó költségeket nagyobb területen osztjuk így fel, javul a gépék kihasználtsága. A műtrágya áremelkedését viszont ez nem ellensúlyozza az ugyanis az egész növénytermesztést sújtja, nem csak a kukoricát. Megtermeljük a saját abraiktafcarmány-szük- ségletet, törekszünk a melléktermék hasznosítására, szárbálából, 50—60 vagonnal készítünk és az ágazat eredményessége ezzel is javul. A hibrid belépésével az apa- sorok kisilózásával jelentős rrtennyiségű silókukorica területe szabadul fel, így 100 hektárt tudunk megtakarítani. Egyes területeinken cirkot is termelünk, véleményünk szerint ezt is dotálni kellene, mivel egyértelműen alkalmas kukoricaabrak kiváltására. Vajon miért nem favorizáljuk ezt a növényt is? — Az anyag, alkatrész, műtrágya áremelkedését részben kompenzálja a 800 Ft, a 27 százalékos eredményesség így egyértelműen igaz, mert élég erre a kedvezmény. A kukorica nálunk „szent növény”. Ehhez a színvonalhoz a technológiát az IRR adja, így az ő érdemük is a jó eredmény. Nagyszerű a kapcsolatunk. Kívánságok — Szeretnénk a tavalyihoz hasonló jó termést... — Szeretnénk kellő meny- nyiségű csapadékot... — Szeretnénk ha nem kellene csalódni a hibridben . .. Szabó Sándor Fotó: Bakó Jenő Tervpályázat Nagymaros Nagymaros község központjának korszerűsítésére írt ki tervpályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság és a Pest Megyei Tanács. A Dunakanyar e településén mind több az üdülővendég, a hétvégi kiránduló, akiknek f ogadását a község egyre nehezebben képes ellátni. A leendő vízierőmű megépülte után a forgalom még további növekedésével lehet számolni. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el, díjazásra ösz- szesen 870 ezer forint rendezésére áll rendelkezésre. A legjobbnak ítélt pályamű 220 ezei forintot is kaphat. A pályamunkákat lezárt csomagban a Nagymarosi Községi Tanácsnak kell címezni (2626 Nagymaros, Kossuth tér 5.). Beküldési határidő: 1986. június 23.
