Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
1986. május 15, í TOLNA \ Irfë PÜJSÀG5 Mozgássérültek egymásért Erőt ad az erősnek Tóth Julienne festményei között A város kulturális eseményeiről tájékoztató műsiorfü- zetben olvashattuk, hogy Szekszárdon, a Műnk ásott- honiban Tóth Julianna festményeiből rendezett kiállítást a Tolna Megyei Mozgás- sérültek Egyesülete. Ezt megelőzően Tolnán láthatták az érdeklődök a bemutatkozó anyagot. Ki ,is Tóth Julianna? Milyenek a festményei? Honnan, és mit üzen a nézőnek? Számtalan kérdésre álljon itt egy Sz é ehe n yi -id ézet, melyet ő választott mottóul: „A fantáziánkat kárpótlásul kaptuk azért, mik nem lehetünk, a humorérzékünket vigaszul azért, mik vagyunk.” Aki megjelent a szekszárdi kiállítás megnyitóján, találkozhatott a festmények alkotójával. Ült A csigák világa szótlanul, figyelt. Nem mozdult, csaik ha mozdították. Csendben mosolygott. Tekintetével szívta a körülötte sétálók, lépíkedőfc rezdüléseit. Azok közé tartozik, akik .szorongatott helyzetükben találékonnyá váltak. Aki számára, ha nincs kifelé út, akkor befelé keres, talál, építkezik, éli nagy kalandjait. Akinek a létezés önmagában is egyfajta győzelem, de igényes tartalom nélkül mégiscsak vegetálás. 'Falak között, oldalt fekve megtalálta azt a teret, amin belül egészet adhat. Rajzain, festményein a fények színes villanásai a bujkáló öröm megannyi tanúi. Ritkán fest. Bernáth Aurél szerint: „A festőnők kedvesek. Nagy terhet visznek a vállukon, és rendszerint rövid ideig élnek ahhoz, hogy bármi is siker üljön nekik, de azért nincsenek elkeseredve.” 'Ezt vallja Tóth Julianna is, aki 1947-ben született Tápiószecsőn, és kilencéves korában találta szembe magát a „nagy teherrel”, a gyermekbénulással. Mozgásszervei, de még a légzőizmai is megsérültek. Az általános iskola felső tagozatát Budapesten fejezte be, levelező tagozaton -leérettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd magánúton angolul tanult. A bal keze lett ismét mozgásképes, megtanult vele oldalt fék ve írni, rajzolni. Hangulatai, olvasmányélményei hatására alkot, szabadon csapongva témák és technikák között. Íme néhány oím a kiállítási képei közül: Álarc, Zene, Pokoljáró, Pieta, Rémület, Tűzmadár, Női-férfi torzó, Múlandóság, A csigák világa, Szerelem, Örvény... A választott technikai eszközei: filctoll, tus, akvárell, tempera, olajpasztell... önvallomásában elmondta, hogy kórházi vándorévei alatt kiterjedt ismeretségi körre, nagyon jó barátokra, barátnőkre tett szert, nagy levelezéseket folytat. Ezt igazolják Tolna megyei kiállításai, sorstársai. Aki nem volt részese .kínjaiknak, nem értheti igazán őket, de feltétlenül feléjük kell fordulni, mert kedves, az apró örömöket észrevevő, akarást csillogó pillantásaikkal, kerekes trónba zárt életükkel erőt adnak az erősnek. DECSI KISS JÁNOS Megnyílik a Szemlőhegyi- barlang A budai hegyvidék új természeti látványossággal gazdagodik. Az évekkel ezelőtt felfedezett Szeknlő- hegyi-barlang kiépítése rövidesen befejeződik, a természetjárók már |a nyár folyamán látogathatják a cseppkövekben gazdag járatokat. A barlang bejárati homlokzata. (KS) Gazdasági bírságok, tapasztalatok Bármilyen hihetetlennek tűnik, de 1985. január elsejéig hatályban volt és esetenként alkalmazták is hazánkban a tisztességtelen versenyről szóló, 1923-ban kihirdetett törvény egyes rendelkezéseit. A „tisztességes” gazdálkodás a gazdasági életben tőkés viszonyok között is alapvető követelmény volt,, versenyezni következmények nélkül csaik a szabályok megtartásával lehetett. A tőkés állam a jogi szabályozással is igyekezett megakadályozni a tisztességtelen versenyt. A piac szerepét és a gazdasági verseny szükségességét elismerő szocialista viszonyaink között is fontos gazdaságpolitikai és jogpoli-' tilkai érdekék fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdásági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ezt felismerve alkotta meg az Országgyűlés az 1984. évi IV. törvényt. Ez átfogóan és széleskörűen tartalmazza azokat a jogkövetkezményeket és szankciókat, amelyéket a bíróság a törvény előírásai megsértőivel szemben alkalmazhat. E szankciók közül most csiak a gazdasági bírságot emeljük ki, mert a Legfelsőbb Bíróság.közelmúltban hozott ítéletei alapján két székszárdi ipari szövetkezetnék is kell nyolcszázezer forintot meghaladó bírságot fizetni. Mit keli tudni a gazdasági bírságról? Az lenne az ideális, ha a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek a törvényről és a gazdasági bírságról mindent tudhának, pontosabban az lenne az ideális állapot, ha a gazdálkodás részéről a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit tisztelet övezné. Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a fenti törvény rendelkezéseit megsértik, és a törvény megsértője ezzel jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztóknak illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoz. A törvény megsértését jelenti töb. bek között a tisztességtelen verseny, a tilos árukapcsolás, a fogyasztók megtévesztése és a tisztességtelen ár érvényesítése is. Ez utóbbi tilalom megsértése miatt szabott ki gazdasági bírságot a bíróság az említett két szekszárdi ipari szövetkezettel szemben, mert a szövetkezetek egyike ténylegesen fel nem .merült költséget is megtéríttetett a megrendelőikkel, a másik szövetkezet pedig csak egyszerűen — mint annyian sokan mások — túlszámlázott. A túlszámlázás egyébként any- nyira mindennapos törvény- sértés, hogy a gazdálkodó szervek egy része úgynevezett számlaellenőröket foglalkoztat. Érdemes a gazdasági tevékenységet folytatók figyelmét felhívni, hogy gazdasági bírságot ma már nemcsak gazdálkodó szerve, zettel, hanem magánszemélyekkel és azok társaságaival — például gazdasági munkaközösségekkel — szemben is ki lehet szabni. Nagyon lényeges rendelkezése a jogszabálynak az is, hogy a gazdasági bírság ösz- szegét a bíróságnak úgy kell megállapítani, hogy az legalább 30 százalékkal meghaladja a jogtalanul szerzett előny, illetve kár összegét. A gazdasági bírság ennél alacsonyabb összegben csak kivételes és különös méltánylást érdemlő esetekben állapítható meg. Tévedések és hiedelmek A gazdálkodó szervezet, illetve a magánszemély a kártérítési vagy más vagyoni felelősség, illetve a pénzügyi kötelezettségek teljesítése alól nem mentesül. Kötelezettségeinek ugyanúgy eleget kell tennie, mintha a gazdasági bírságot ifei sem szabták volna. Még a pénzügyi-(gazdasági és ár- ellenőrzést végző szervek körében is tapasztalható olyan felfogás, hogy ha a gazdálkodó szervezet, például túlszámlázás esetén az ellenőrzés után a megrendelőinek a túlszámlázott összeget visszafizeti, akkor nem kell gazdasági bírságot kiszabni, illetve a bírság ösz- szegét a viszafizetett ösz- szeggel csökkenteni lehet. Ez azonban nem így van, mert a példaként felhozott esetben is a szekszárdi ipari szövetkezet az árhatóság ellenőrzése után a megkárosított megrendelőit az árhatóság felhívására kártalanította. A Legfelsőbb Bíróság ennek ellenére kötelezte a szövetkezetét a megemelt összegű gazdasági bírság megfizetésére, abból kiindulva, hogy a károsultak kártalanítása az eljárás alá vont szövetkezetnél kárként nem jelentkezik. Ilyen esetben mindössze az történik, hogy a jogosulatlan anyagi előnye szűnik meg'a gazdálkodó szervezetnek, ez azonban a gazdasági bírság kiszabásának mellőzését nem teszi lehetővé. A vezetők személyes felelőssége A bírság, természeténél fogva, adott esetben az egész kollektívára hátrányos helyzetet teremt, a gazdálkodó szervezet eredményességét is rontja. A gazdasági bírságot kiszabó határozatot ezért a dolgozók előtt ismertetni kell. Minden jelentős gazdasági döntésnél a vezetők felelőssége meghatározó és kiemelkedő. Ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy gazdasági bírság kiszabása esetén a felelős személyek ellen kötelező a fegyelmi eljárás lefolytatása, illetve a felelősségre vonás egyéb módjának az alkamazása. A gazdálkodás törvényességét figyelemmel kísérő ügyészségek tapasztalata szerint a felelős vezetők fegyelmi úton történő felelősségre vonása ilyen esetekben igen nagy ellenállás leküzdése árán történik. Maguk a gazdasági bírság következményeit viselő gazdálkodó szervezetek sem állnak hivatásuk magaslatán, a felelősségre vonásban közreműködő felettes és egyéb szervek is igyekeznek a felelősséget tompítani, elodázni. DR. KOVÁCS JÁNOS ■megyei föügyészlhelyettes Lehetőségek, tervek Kéttannyelvü osztály Gyünkön A Gyönki Tolnai Lajos Gimnázium és Kollégium kéttannyelvű osztály indítására vállalkozott. A megszervezés előtt Petz Pétert, a gimnázium igazgatóját a részletekről, célokról kérdeztük. — Ezt a döntést a tantestülettel és a megyei tanács művelődési osztályának egyetértésével hoztuk — szögezi le az igazgató. Nálunk adottak a feltételek, amelyek a kéttannyelvű iskola oktatáspolitikai és közművelődési jelentőségét megalapozzák. Elsősorban arra gondolunk, hogy a nagyközség közigazgatási területéhez hat kisebb település tartozik. A székhelyközség lakóinak száma kettőezerhatszáz, a társközségekben élőkkel együtt hatezer ember él itt. A község egyharmada német nemzetiségű. Valóságos diák- falunak nevezhetjük, hiszen az óvodában kilencven, az általános iskolában hatszáztíz, a gimnáziumban száz- havanegy, összesen nyolc- százhatvanegy fiatal tanul, nevelődik. — Általános iskolai diákotthon is működik? — Igen. Itt nyolcvanhatan kapnak szállást. A gimnázium kollégiumában százhuszonhat diáknak van helye, jelenleg hetvenketten laknak itt. Saját konyhával, központi fűtéssel, viszonylag korszerű körülményekkel várjuk a gyerekeket. A kollégium épületében helyeztük el a tizenegyezer kötetes könyvtárunkat is. — A gimnáziumban alapításától fogva lehetett „német szót tanulni” írja a Prima Matricula 1812-ben... — A kéttannyelvű osztály célja, hogy a jó képességű és felkészültségű, az idegen — pontosan a német — nyelv iránt érdeklődő tanulóknak lehetővé tenni a magas szintű nyelvi képzésben való részvételt. A tervek szerint így a felsőfokú továbbtanuláshoz kellő általános műveltséggel, szaktárgyi tudással, idegen nyelvismerettel rendelkező diákok hagyhatják el iskolánkat. Akik nem tanulnak tovább, azok az érettségi bizonyítvány mellé felső-, illetve középfokú nyelvvizsga bizonyítványával azonos értékű oklevelet kapnak. — Az ebbe az osztályba való jelentkezés bizonyos előképzettséget is követel... — A tagozat feltételezi a tanulók német nyelvű előképzettségét. Ezért a beiskolázási körzetünk -határait is ki lehet tágítani más megyékre. Ilyen vonatkozásban természetesen a kollégiumi szállást, utazást biztosítanunk kel-1. Ezek olyan tervek, amelyeket az 1987—88- as iskolai évben szeretnénk megvalósítani. D. K. J. Az Erőmű Beruházási Vállalat felvételre keres erőművi rekonstrukciós munkákhoz, valamint új erőművi beruházásokhoz műszaki előkészítési-, ellenőrzési, továbbá üzembehelyezési területre — budapesti és helyszíni munkavégzésre — — áramlástechnikai 'gépészmérnök, — hőe^őgépészmémök, — általános gépészmérnök — üzemmérnök, — erősáramú villamosmérnök — üzemmérnök munkavállalókat. Az alapbér a végzettség és a gyakorlati idő függvényében megegyezés szerint, melyhez prémium, valamint nyelvhasználat esetén nyelvpótlék járul. Vidéken végzett munka esetén egyéni elhelyezést biztosítunk. Nyelvtanulást kiemelten támogatjuk! Jelentkezni lehet: személyesen, vagy levélben a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Budapest, V., Széchenyi rkp. 3., II. em. 209. (228) 0 Tóth Julianna
