Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
1986. május 15. PANORÁMA NÉPÚJSÁG Mihail Gorbacsov beszéde a cseraobili szerencsétlenségről (Folytatás az 1. oldalról.) hez vezetett, majd annak robbanásához, a reaktor ösz- szeomlásához és az ezzel kapcsolatos radioaktív kilövelléshez. Egyelőre még korai véglegesen meghatározni a szerencsétlenség okait. A kormánybizottság fokozott figyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetü- lete — az építői, a tervezői, a műszaki és az üzemeltetési problémák. Természetesen a bekövetkezett szerencsétlenség okainak feltárását követően minden szükséges következtetést levonnak, és a hasonló események megismétlődését kizáró intézkedéseket hoznak. Mint már említettem, először kerültünk szembe olyan jellegű rendkívüli eseménynyel, amikor arra volt szükség, hogy gyorsan megzabolázzuk az ellenőrzés alól kikerült atom veszélyes erejéí, és a lehető legkisebbre korlátozzuk a szerencsétlenség méreteit. Nyilvánvaló volt, hogy sú lyos a helyzet. Sürgősen és szakszerűen kellett értékelni ezt a helyzetet. S amim megkaptuk az első megbízható információkat, azokat a szovjet emberek rendelkezésére bocsátottuk, és diplomáciai csatornákon továbbítottuk a külföldi országok kormányainak. Ugyanezen információ alapján bontakozott ki a gyakorlati munka is a szerencsétlenség felszámolására, súlyos következményeinek korlátozására. A kialakult helyzetben elsődleges kötelességünknek — rendkívül fontos kötelességünknek — ítéltük, hogy biztonságba helyezzük a lakosságot, hatékony segítséget nyújtsunk a sérülteknek. Pár óra alatt kitelepítették az erőmű melletti település lakóit, s később, amikor világossá vált, hogy potenciálisan veszély fenyegeti az emberek egészségét a környező övezetben, ezeket az embereket ugyancsak biztonságos körzetekbe szállítottuk. Ez az összetett munka rendkívüli gyorsaságot, szervezettséget és pontosságot követelt meg. S mégis, a megtett intézkedések több embert nem tudtak megóvni. A szerencsétlenség pillanatában két ember halt meg: Vlagyimir Nyikolajevics Sasunok, az automatikus rendszerek be- állítója és Valerij Ivanovics Hagyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórházba különböző súlyossági fokozatú .sugárbetegségek diagnózisával. Heten közülük meghaltak. A többiek minden lehetséges orvosi segítséget megkapnak. Az ország legjobb tudományos és egészségügyi erőit, Moszkva és más városok szakosított klinikáit vontuk be a munkába. Az orvostudomány legkorszerűbb eszközei állnak rendelkezésünkre. Az SZKP KB és a szovjet kormány nevében mély részvétemet fejezem ki az elhunytak családtagjainak, hozzátartozóinak, a dolgozók kollektíváinak, mindazoknak, akit érintett ez a szerencsétlenség, akinek személyes veszteséget okozott. A szovjet kormány gondoskodni fog az elhunytak családjairól és a károsultakról. A legnagyobb elismerést érdemlik azoknak a körzeteknek a lakosai, ahol szívélyesen befogadták a kite- lepítettéket. A szomszédok baját sajátjukként fogták fel, s népünk legjobb hagyományainak megfelelően tapintatról, együttérzésről és figyelmességről tettek tanúbizonyságot. Az SZKP KB és a szovjet kormány levelek, táviratok ezreit kapja szovjet emberektől és külföldi állampolgároktól is, akik együttérzésükről és támogatásukról biztosítják a károsultakat. Sok szovjet család kész arra, hogy gyerekeket fogadjon be a nyári hónapokra, sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. Olyanok is szép számmal vannak, akik azt kérik, hogy a baleset térségébe küldjék őket dolgozni. Megismétlem, az embereknek történő segítségnyújtás marad továbbra is első számú feladatunk. Ezzel egy időben maigának az erőműnek a területén és a környező térségben energikus munka folyik azért, hogy a katasztrófa mértéke minél kisebb légyen. Rendkívül nehéz körülmények között sikerült eloltani a tüzet, megakadályozni átterjedését más energiablokkokra. Az erőmű személyzete biztosította a másik három reaktor leállítását és lehetővé tette, hogy azokat a biztonságos állapotba hozzák. A reaktorok állandó ellenőrzés alatt állnak. Ebben a bonyolult helyzetben sok függött attól, hogy helyes tudományos értékelését adják a történteknek, miivel enélkül nem lehetett volna kidolgozni és alkalmazni a balesettel és következményeivel folytatott harc hatékony intézkedéseit. Ezzel a feladattal sikeresen birkóznak meg a tudományos akadémia kiemelkedő tudósai, az országos minisztériumok és főhatóságok, Ukrajna és Belorusszia vezető szakemberei. Az emberek — mást nem lehet mondani — hősiesen, önfeiáldozóan cselekedtek és továbbra is ezt teszik. Azt hiszem, lesz még alkalmunk arra, hogy ezeknek az önfeláldozó embereknek a nevét is ismertessük és hőstettüket méltó módon értékeltük. Teljes megalapozottsággal mondhatom, hogy a következmények minden súlyát figyelembe véve, a kár korlátozott mértékű maradt, s ez döntő mértékben a szovjet emberek bátorságának és szakértelmének, áldozatos kötelességteljesítésének volt köszönhető, annak, hogy ösz- szehangoltan cselekszik mindenki, aki részt vesz a baleset következményeinek felszámolásában. A meghozott hatékony intézkedéseknek köszönhetően ma már elmondható, hogy a legrosszabbon túljutottunk. A legkomolyabb következményeket sikerült elhárítani. Természetesen korai lenne megvonni a történtek végső mérlegét. Még nagy, hosszan tartó munka áll előttünk. A sugárzás szintje az erőmű területén és közvetlen térségében még mindig veszélyes az emberi egészségre. Éppen ezért a mai nap legfontosabb feladata a baleset következményeinek felszámolása. Széles körű programot dolgoztak ki és hajtanak végre az erőmű és az erőműhöz tartozó lakótelep, az épületek és berendezések sugármentesítésére. Erre a feladatra összpontosítottuk a szükséges emberi és anyagiműszaki forrásokat. Annak érdekében, hogy a vízgyűjtő medencét ne érje sugárszennyeződés, intézkedéseket tesznek mind az erőmű területén, mind pedig a környező térségben., A meteorológiai állomások állandóan figyelik a sugárzási helyzetet a földben, a vízben és a légkörben. Rendelkeznek a szükséges technikai eszközökkel, speciálisan felszerelt repülőgépeket, helikoptereket és földi ellenőrző állomásokat használnak. Teljesen világos : mindez a munka sok időt vesz igénybe, nagy erőfeszítéseket követel. A földet olyan állapotba kell hozni, hogy teljesen veszélytelen legyen az egészségre és lehető legyen rajta az emberek normális élete. A kérdésnek még egy vonatkozásáról kell beszélnem. A csernobili események külföldi visszhangjára gondolok. A világ egészében, — s ezt hangsúlyozni kell — megértéssel viszonyult a minket ért bajhoz és a bonyolult helyzetben tett lépé- Iseinkhez. Mélységesen hálásak vagyunk a szocialista országok- beli barátainknak, akik kifejezték szolidaritásukat a nehéz pillanatban a szovjet néppel. Elismerünket fejez, zük ki más országok politikusainak, közéleti személyiségeinek az őszinte együttérzésért és támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki a külföldi tudósoknak és szakembereknek, akik együttműködési készségüket nyilvánították. Szeretnék említést tenni Gale és Taraszaki amerikai orvosok részvéte-» léről a betegek gyógyításában, és köszönetét mondani azon országok üzleti köreinek, amelyek gyorsan reagáltak bizonyos műszaki eszközök, anyagok és gyógyszerek vásárlására vonatkozó kérésünkre. Kellőképpen értékeljük azt az objektív magatartást, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és vezér- igazgatója, Hans Blix tanúsított a csernobili atomerőműben történtekkel kapcsolatban. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, és politikai értékelés nélkül azt sem, hogyan fogadták a csernobili eseményeket egyes NATO- országok — különösen az Egyesült Államok — kormányai, politikusai és tömegtájékoztatási eszközei. Ezek féktelen szovjetellenes kampányba kezdtek. Mj mindenről nem beszéltek, írtak ezekben a napokban — „az áldozatok ezreiről”, az „elpusztultak tömegsírjairól”, „a kihalt Kijevről” és arról, hogy „egész Ukrajna földje elfertőződött”, stb. stb. Egészében véve a lelkiismeretlen és rosszindulatú hazugságok garmadájával találtuk szemben magunkat. Bár kellemetlen minderről beszélni, de szükséges. Szükség van rá azért, hogy a nemzetközi közvélemény tudja, mivel kellett megküz- denün'k. Szükséges azért is. hogy választ adjunk a kérdésre: valójában mi is váltotta ki ezt a legmesszebb- menően erkölcstelen kampányt? Szervezőit természetesen nem érdekelte sem a balesettel kapcsolatos hiteles tájékoztatás, sem az emberek sorsa Csernobilben, Ukrajnában, Belorussziában bárhol másutt bármely más országban. Nekik csupán ürügyre volt szükségük, hogy megkíséreljék befeketíteni a Szovjetuniót, annak külpolitikáját, hogy gyengítsék a nukleáris kísérletek betiltására, a nukleáris fegyverek felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések hatását, és egyben enyhítsék az Egyesült Államokkal, és annak militarista politikájával szemben világszerte megnyilvánuló bírálatot. Őszintén szólva, egyes nyugati politikusoknak teljesen határozott céljai voltak: felszámolni a nemzetközi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá válásának lehetőségét, elhinteni a szocialista országokkal szembeni bizalmatlanság, gyanakvás új magvait. Mindez világosan megmutatkozott a „hetek” vezetőinek a közelmúltban lezajlott tokiói találkozóján is. Milyen veszélyekre figyelmeztették az emberiséget? Líbiáról beszéltek, amelyet alaptalanul terrorizmussal vádolták, és még arról, hogy a Szovjetunió — úgymond — „nem adott elegendő tájékoztatást” a csernobili balesetről. Egy szót sem szóltak a legfontosabbról : arról, hogyan szüntethetnénk meg a fegyverkezési hajszát, hogyan szabadíthatnánk meg a világot a nukleáris fenyegetéstől. Egyetlen szóval sem válaszoltak a szovjet kezdeményezésekre, konkrét javaslatainkra, amelyek g nukleáris kísérletek beszüntetését, az emberiségnek az atom- és a vegyifegyverek- től való megszabadítását és a hagyományos fegyverzet csökkentését célozzák. Hogyan értelmezzük mindezt? Olyan benyomás alakul ki, hogy a tőkés nagyhatalmak Tokióiban összejött vezetői ürügyként akarták felhasználni Csernobilt arra, hogy elvonják a világ közvéleményének figyelmét ezekről a valós és fontos problémákról. A csernobili erőműbaleset. az arra való reagálás a politikai erkölcs egyfajta mércéjévé vált. Ismételten két eltérő hozzáállás, két különböző magatartás tárult föl. Az Egyesült Államok uralkodó körei és legbuzgóbb szövetségeseik — ezek közül mindenekelőtt az NSZK-t emelném ki — a történtekben újabb lehetőséget láttak arra, hogy további akadályokat állítsanak az amúgy is nehézkesen haladó kelet— nyugati párbeszéd fejlesztésének, elmélyítésének útján, hogy igazolják a nukleáris fegyverkezési hajszát. Mi több, még azt is megpróbálták bebizonyítani a világnak, hogy a Szovjetunióval nem lehetségesek tárgyalások, még kevésbé megállapodások, és ezzel „zöld utat” akartak biztosítani további katonai készülődésükhöz. Mi egészen másként fogtuk fel ezt a tragédiát. Űjabb riasztó jelzésként, újabb fenyegető intésként értelmezzük, amely arra figyelmeztet, hogy az atomkorszak újfajta politikai gondolkodást és újfajta politikát követel. Ez még inkább megerősített bennünket abban a meggyőződésünkben hogy a XXVII. kongresszuson kidolgozott külpolitikai irány, vonal helyes, hogy az atomfegyver teljes felszámolását, a nukleáris robbantások beszüntetését, egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését célzó javaslataink megfelelnek azoknak a kérlelhetetlenül szigorú követelményeknek, amelyeket az atomkorszak támaszt valamennyi ország politikai vezetésével szemben. Ami pedig a „hiányos tájékoztatást” illeti — ennek kapcsán külön kampányt, méghozzá politikai tartalmú és jellegű kampányt indítottak —, erről szólva kijelenthetjük: az adott esetben mondvacsinált kérdésről van szó. Ezt igazolja a következő tény is: mint emlékezetes, az amerikai hatóságoknak 1979-ben 10 napra volt szükségük ahhoz, hogy informálják saját kongresszusukat és hónapokra, hogy tájékoztassák a világot a Three Miles Is- land-i atomerőműben bekövetkezett tragédiáról. Arról, hogy mi hogyan jár. tunk el, már beszéltem. Mindez lehetőséget ad annak megítélésére, ki hogyan viszonyul saját népe és a külföld tájékoztatásához. . De a dolog lényege más. Ügy véljük, hogy a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség — akárcsak az amerikai, az angol és más atomerőművekben bekövetkezett balesetek — valamennyi állam szempontjából rendkívül komoly kérdéseket vet fel, amelyek felelősségteljes hozzáállást követelnek. Jelenleg a világ különböző országaiban több mint 370 atomreaktor működik. Ezek a realitások. A világ- gazdaság jövőjét nehéz elképzelni a nutaláris energetika fejlődése nélkül. Országunkban jelenleg 40 reaktor üzemel több mint 28 millió kilowatt összteljesítménnyel. Mint ismeretes, a békés atom nem kevés hasznot hajt az emberiségnek. Számunkra Csernobil múl- hatalan tanulsága az, hogy a tudományos-technikai forradalom további kibontakozásának körülményei között a technika megbízhatóságának, biztonságosságának kérdései, a fegyelem, a rend és a szervezettség kérdései elsődleges jelentőséget kapnak. A legszigorúbb követelményeket kell támasztanunk mindenütt és mindenben. Továbbá. Szükségesnek ítéljük, hogy síkraszálljunk az együttműködés komoly elmélyítéséért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség .NAÜ) keretein belül. Miről is kellene elgondolkodnunk? ELŐSZÖR. Létre kell hozni a nukleáris energetika biztonságos fejlődésének nemzetközi rendjét, minden atomenergetikával foglalkozó állam szoros együttműködése alapján. Egy ilyen rend keretein belül meg kell teremteni a gyors tájékoztatás és információszolgáltatás rendszerét az atomerő- művi szerencsétlenségek és balesetek esetére, különösen, amikor ezt radioaktív kicsapódás kíséri. Ugyancsak ki kell alakítani — mind kétoldalú, mind pedig többoldalú alapokon •— annak nemzetközi mechanizmusát, hogy a leggyorsabb kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak veszélyhelyezetek kialakulása esetén. MÁSODSZOR. E kérdéskör megtárgyalása érdekében indokolt lenne, hogy a NAÜ égisze alatt nagy tekintélyű nemzetközi különérte. kezletet hívjunk össze Bécs- ben. HARMADSZOR. Figyelembe véve, hogy a NAÜ-t még 1957-ben alakították meg, s anyagi és személyi feltételei nem feleinek meg a korszerű nukleáris enrgetika fejlettségi szintjének, célszerű lenne növelni e különleges nemzetközi szervezet szerepét és lehetőségeit. A Szovjetunió kész erre. NEGYEDSZER. Meggyőződésünk szerint a békés célú nukleáris tevékenység veszélytelen fejlesztését biztosító intézkedésekhez arra van szükség, hogy aktívabban bevonjuk ezekbe az ENSZ-t és olyan szakosított intézményeit, mint az Egészség- ügyi Világszervezet, (WHO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Abban a helyzetben, amikor a nukleáris kérdések iránt fokozódott a figyelem, a szovjet kormány, mérlegelve saját népe és az egész emberiség biztonságával összefüggő minden körülményt, úgy döntött, hogy meghosz- szabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát ez év augusztus 6-ig, azaz addig a napig, amikor — immár több mint negyven éve — Hirosimára ledobták az első atombombát, amely emberek százezreinek pusztulását okozta. Ismételten felszólítjuk az Egyesült Államokat arra, hogy teljes felelősséggel mérlegelje az emberiség felett lebegő veszély nagyságát, és hallgasson a világ- közösség szavára. Bizonyítsák ténylegesen is az Egyesült Államok vezetői, hogy aggódnak az emberek életéért és egészségéért. Megismétlem Reagan amerikai elnöknek azt a javaslatomat, hogy haladéktalanul tartsunk találkozót bármely európai ország fővárosában, amely kész fogadni minket, vagy mondjuk, akár Hirosimában is, és állapodjunk meg a nukleáris kísérletek betiltásáról. A nukleáris korszak — a pusztító fegyverkezési hajsza megfékezése és a nemzetközi politikai légkör gyökeres megjavítása érdekében — parancsolóan új hozzáállást követel a nemzetközi kapcsolatokhoz, a különböző társadalmi rendszerű államok erőfeszítéseinek egyesítését követeli. Ebben az esetben széles távlatok nyílnak valamennyi ország és nép gyümölcsöző együttműködése előtt. Ebből minden emer nyerni fog Földünkön! BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke Lübomír Strougaínafe, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Robin Leigh-Pemberton-t, az Angol Bank kormányzóját. A ■ megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Peter William Unwin Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. BERLIN Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szerdán befejezte Oskar Fisdhernefc, az NDK külügyminiszterének meghívására, a Német Demokratikus Köztársaságban tett kétnapos hivatalos, baráti látogatását. A magyar külügyminisztert szerdán fogadta Erich Honecker, az NSZËP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke és Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A minisz. terek hangsúlyozták, hogy ma minden lehetőséget ki kell használni a békét fenyegető veszélyek csökkentésére. BUDAPEST iPacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, hon. védelmi miniszterhelyettes, áki Zorfco Csanádi vezérezredesnek, a Jugoszláv Néphadsereg vezérkari főnökének meghívására katonai küldöttség élén háromnapos hivatalos baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, szerdán hazaérkezett Buda. pestre. Parsek József programja során meglátogatott egy fegyvernemi magasabb egységet, felkeres te a szárazföldi csapatok, majd a légierő aktonai akadémiáját. Hazautazása előtt vendéglátójával szerződést írt alá a két baráti hadsereg további együttműködéséről. Földvári Aladárt, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnökét abból az alkalomból, hogy 60 éve tagja a pártnak, szerdán a Központi Bizottság székházában Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese köszöntötte. A köszöntésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke. PEKING A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai saj. tótájékoztatóján ki jelentette, hogy a jelenleg európai körúton lévő kínai államltaná- csos és külügyminiszter, Vu Hszüe-csàen azért látogat el 'a Német Demokratikus Köztársaságba, és a Magyar Népköztársaságiba, hogy elmozdítsa a baráti kapcsolatok fejlődését. WASHINGTON Feszültté vált a viszony az Egyesült Államok és Mexikó között, annak következtében, hogy az amerikai kormányzat vezető tisztség- viselői nyíltan azzál vádolták meg az Egyesült Államok déli szomszédját, hogy — gazdasági problémái miatt — „elnéző magatartást” tanúsát a kábítószerek alapanyagának termelőivel és a csempészekkel szemben. A mexikói kormány a leghatározottabban utasította el a washingtoni vádakat.
