Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

1986. május 11.

Képújság 5

Túlmunka :

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára nagyon röviden intézi el ezt a definíciót. így: „A kötelező mértéken felül végzett munka.” Mint a szótár kolofonjából kiderül, 1962-ben adták ki, s ha jól belegondolunk, akkortájt országos mértékben ki is merült a túlmunka e definícióban leírtakkal. Manapság, már mást követel az élet.

Kénytelenek vagyunk — mindenki: a gyárakban dolgozók, a hivatali apparátusbéliek, a tanulók és nyugdíjasok — megtanulni, hogy

az időnek nincs vége. Ha jutni akarunk valamire, — akár saját munkahelyünkön, akár azon felül — akkor még többet kell dolgozni. Túlórában, kalákában, kommunista műszakban vagy társadalmi munka?, ban. És csináljuk. Van, aki ezért méri az időt és pénzt kér. Mások csak dolgoznak, fizetséget sem várva.

Túlmunka. Napi fogalmunk lett. Minden értelemben szegényebbek lennénk nélküle és általa.

A túlterhelés tünetei

A hétfő és a csütörtök a legveszélyesebb

Török Tiborral, az Országos Mimika védelmi Főfelügyelőség Tolna Megyei Munkavédelmi Felügyeletének vezetőjével beszélgettünk a túlmunka és a munkavédelem kapcsolatáról.

— Minden olyan megterhelés, amit a dolgozó 24 órán belül nem pihenhet ki, a munka rovására megy. Ez legyen vállalaton belüli túlóra, vgmk-iban végzett tevékenység vagy más jövedelemszerzésre irányuló túl- munlkla.

— A magyar jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy mennyi az az idő, amelyben foglalkoztatható a dolgozó — egészségkárosodás nélkül.

— Ez pontosan így van. amennyiben munkaviszony keretében történik túllépés, akkor arra odafigyel a szak- szervezet, a munkavédelmi felügyelet, és az egészségügy. De, ha nem munkaviszony keretében történik a túllépés, akkor kiesik látókörünkből. Például: a kőműves engedélyt kaphat arra, hogy munkaidején túl másodállást vállaljon. Tehát naponta két műszókot is végezhet.

— Alapvető szabály, hogy 8 órát dolgozzunk, 8 órát pihenjünk, 8 órát kulturálódjunk, és elvégezzük otthoni munkáinkat. Napjainkban ez az arány megváltozott.

— A túlmunka erőteljesen igénybe veszi a szervezetet, 10 órai intenzív munka után mindegy, hogy mennyit eszünk — a szervezet nem képes pótolni az energiaveszteséget. Ha ezt még néhány órai munkával megtold- juk, ákkor eleve nem biztosított, hogy a dolgozó munkahelyén munkaiképes állapotban jelenjen meg.

— Mikor vagyunk munkaképesek?

— Ha kipihenten, nyugodtan, tudják felvenni naponta a munkát.

— Melyek a túlterhelés tü_ netei ?

— Fáradtság, figyelemmegoszlás, és a leggyakorlottabb mozdulatoknál egyre több téves cselekvés jelentkezése. Tipikus példája ennek az, ha a borotválkozásnál — noha mindennap borotválkozunk — az ember megvágja magát. Ez az állapot veszélyes a munkavégzésnél és ilyenkor történnek a súlyos balesetek.

— Melyek a legveszélyesebb napok?

— A megyében az üzemi balesetek felmérése során megállapítottuk, hogy a hét. fő és a csütörtök a legkritikusabb. Hétfőn fáradtan érkeznek a dolgozok a munkahelyeikre — szombaton, vasárnap nem pihennek, csütörtök meg azért veszélyes, mert 4—5 munkanap után már jelentkezik egy bizonyos fáradtság. Átlagban a megyénkben naponta 20 baleset történik, de a két kritikus napon duplájára növekszik ez a szám. A szabad szombat bevezetése előtt péntek és szombat volt a kritikus nap. E balesetek okát a túlmunkában, az ebből adódó fái radtsághan látom. A munka- védelem területén a balesetek gyakoriságából mérni lehet egy-egy üzem, vállalat gazdasági tevékenységét. Ha a balesetek száma növekszik egy-egy üzemben, akkor ott a gazdálkodással is problémák vannak: rossz a munka- szervezés, nincs vezetői ellenőrzés, fellazul a fegyelem, ehhez hozzátársul a fáradtság és ennek egyenes következménye: a baleset.

Megkérdeztük...

— Mii jut eszébe önnek a túlmunkáról? — erre a kérdésre kértünk rövid választ.

— Az üzemfenntartási munkák során igenis szükség van a túlmunkára, amit a mi esetünkben hétvégi túlmunkaként tudnék elképzelni. Ennek a megvalósulását hátráltatja az anyagi források hiánya. Egy gmk is alkalmas lenne ennók ellátására, amit nem szívesen engedélyeznek, de túlmunkára szükség lenne, amit meg js kell fizetni. A biztonságos létünk érdekében, így lehetne egész héten jól dolgozni.

(Szakálos Mihály, a Szekszárdi Autójavító Kisvállalat üzemfenntartási előadója.)

*

— Munkahelyi és egyéni túlmunkáról kell ez esetben beszélnünk. Nagyot léptünk előre vállalati szinten, kollektívánk a maga módján sokat tett azért, ami sok túlmunkával is együtt járt. Dunántúlon a másodikak lettünk a „Kiváló Töltőállomás” cím elnyeréséért folyó versenyben. Komoly dolgok fértek ebbe bele, sok túlmunkával. Szőlősgazdáik vagyunk, kertet ápolunk, nem elégszünk meg a munkahely adta lehetőségekkel, íme, itt az egyéni túlmunka ... (Taba István, a 3/19. számú Szekszárdi Áfor-kút vezetője.)

•

— Az dk, amiért túlmunkáról beszélhetünk, hármas:

1. összefügg a vásárlási körülményekkel, mert a leltár munkaidőn túl történik, ezt a vásárló nem is érzékein.

2. összefügg a forgalom hullámzásával, így csúcsidőben egyértelműen megnő a túlmunka.

3. A kereskedelem elnőiesedett, édesanyákról van szó, akik gyesen vannak, vagy beteg a gyerekük időnként.

A megváltás módja:

1. A Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés adta lehetőségeken belül díjazással, ami nincs arányban az elvégzett túlmunkával.

2. Szabadidővel, tehát csúsztat a dolgozó, viszont aki dolgozik, újra leterhel-, tebbé válik.

3. Munkaverseny kereteiben vállalt társadalmi munka, ami ez esetben kereskedelmi akciókra, rendezvényekre értendő.

összefoglalva a túlmunka szükséges rossz, ha már alkalmazni kell, akkor az anyagi elismerésen is javítani kellene.

M1KÓCZ1 GYÖRGY a Skála áruház igazgatója

— Nézze, kedves uram, nagyon szeretném, ha egy nap negyvennyolc órából állna. Már vagy három éve időhiányban szenvedek. Az egy nap hunyonnógy órája egyre kevesebb, de az az idő is, amelyet itthon nyugodtan, pihenéssel tölthetek. Pedig nem akarok luxusházat építeni, nem foglalkoztatok kicsinyke hétvégi telkemen bérmunkásokat, nem kötök, s nem is közvetítek üzletet, csak arra használom saját erőmet és a feleségemét, hogy viszonylagos biztonságban éljünk. Négyen, a két gyerekkel. Kíváncsi napi Időbeosztásomra is ? Mondom: Az óra nálam ötkor csörög, hatra megyek dolgozni. És valóban dolgozom. Én még hiszek abban, hogy a fő- hivatásban végzett munkának megvan a becsülete. Brigádtag vagyak, sokszor szószóló. No, nem szájtépő, hó- nem .olyan valaki, akit néMonológ egy szuszra

hányán utálnak is amiatt, hogy fölemeli a hagját akkor amikor valaki csak a fenekét lapítja. Nohát, kettőkor haza. Otthon megeszem a feleségem előző napi főztjét és irány a szőlőbe. Gyermekekre szerencsére nincs gondom, mert önállóak. Persze a gond szót ne értse félre. Csak önmagam miatt Van gondom, hogy nem lehetek eleget velük. De hát ez a túlmunkával, a jobb megélhetési vággyal jár együtt. Tehát a szőlőmön pücskörészek egy keveset, mindennap. Ásó, kapa, nagyharag, mikor mit követel meg a gazdálkodás. Egy kis építkezés, házfoldoz- gatás, aztán ugyanezt v&z- szaadni a szomszédnak, a rokonnak, a sógornak, a munkatársnak. Kevés az idő. Mire hazamegyek már a nap is alszik, csak a feleségem nem. Beszélünk egy keveset, néha össze is bújunk, aztán a párnába zuhanok. Azzal a gondolattól, hogy ma is dolgoztam. Másnap mindez folytatódik. Olyan ez, mint a lánc- lánc eszterlánci cérna, és a mind kevesebb idő összefonódik. A fizetés és a gazdálkodásiból eredő kevéske plusz pénz aránytalan azzal az idő- veszteséggel, amelyet a családomtól távol töltök. De nem lehet másként. Mindent pénzért mérnek. Csak a nyugalmunkat, a nyugalmamat nem. Hogy miért nem mondom meg a nevemet? Lényegtelen. Ilyen emberből, mint én Vagyok, ebben az országban milliók rohangásznak, túlmunkázók. Nem vagyok kivétel. Nem kell hőst csinálni belőlem. A borom ellenben elsőrendű. Ha nem sértem meg, megkóstolja...?

Alig pirkad, a nap sugarai még ineftn törték át a szürke felhőrét eget um ég égy (kicsit hideg van. )ÉIe6 dudaszó, és halkuló dübörgéssel begurul a szekszárdi .vasútállomásra a hajnali munká6vrtnat. Leszállás, indulás a munkahelyre, Iközbien sdkan reggelit is vásáréinak. Vajofci ugyanennyien indulnak-te Vissza a napi munka befejezése után? Hova mennek, hányán intézik el dolgaikat g műszak után? Hányán maradnak bent túlórázni Vagy gmk-zni, hányán mennek masze- kolni és vajoki hányán sietnek haza a kertet megművelni lés ellátni a háztájit?

Rangot a lomunké időnek !

Az elméleti és a gyakorló (közgazdász, dr. Gál Zoltán, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága Tolna Me. gyei Iiga2gaitóságának munkatársa így Vélekedik .oldalösszeállításunk tárgyáról:

— A legtöbb ember arra (törekszik, hogy családja jobban, gondtaflanalbbul éljen. Az elmúlt években bekövetkezett fogyasztói áremelkedések következtében azonban életvitelünk megnehezült, sóik család asztaláról eltűntök a finomabb falatok, megnitíkiúltak a külföldi utazások. És mivel nem szívesen mond le senki a már elért kényelméről, életszínvonaláról, ezért arra kényszer ültünk, hogy a törvényes rniun- kiadónél többet dolgozzunk. Ha .több munkáról, túlmunkáról van szó, óhatatlanul a vállalati gazdasági munka- közösségek, vagyis a vgm-ek jutnak eszünkbe. Elsősorban a vgm-ek számának növekedése és a körülöttük kialakuló szá tornai, munkahelyi Viták kapcsán a törvényes munkaidőt meghaladó munkavégzés napjainkban eléggé az érdeklődés homlokterébe került. (E Viták során elsősorban szakmai berkekben gyakran felmerült az a kérdés, hogy a túlmunkavégzés miiként hat vissza a főmunkaidős teljesítményekre.

— A vgm-ek megalakulását követően — a szervezett, teljesítményorientált munkóivégzést látva — sokan úgy vélték, hogy ebből a nagyobb lendületből, ánitenzitásbál majd a vállalat is profitál, Vagyis az intenzívebb vgm-munka- végzés átterjed a főmuníkaddőre is. A gazdasági munkaközösségek több mint 4 éves tapasztalatai alapján ma már látható az, hogy az előzetes várakozás nem volt megalapozott, a főmunkaidős teljesítmények az elmúlt évek során jelentősen nem javultak. A vgm-ek létesítését számos gazdálkodó egység — féltve a főmunkaidős tevékenységet — helyesen azzal a kikötéssel engedélyezte, hogy a munkaidőn túli tevékenység ne menjen a főmunkaidős tevékenység ro. vására.

Köztudott az, hogy a főmunkaidőben történt teljesítmény- kiesésből eredően a vállalatokat különböző veszteslégek érik. Ezek azonban elsősorban a nem megfelelő anyag- és alkat, részellátásböl, a gépállásböL, a munlkafegyelem lazaságaiból és más gazdálkodási, szervezési hiányosságokból erednek. Item hallgatható el viszont az sem, hogy a túlmunkaidőben végzett tevékenységgel összefüggésben is különböző hátrányok érhetik a vállalótokat. Ezek között kell megemlíteni a vgim-taiunfcák hivatalos munkaidőben valló előkészítését, valamint az olyan tudatos teljesftménytafctifcázásokat, amikor egyes személyek olyan helyzeteket teremtenek, hogy a „zsírosabb” munkák ne férjenek bele a főmunkaidős tevékenységbe, így azokat a vgm-ek végezhetik el, jóval magiasólbb jövedelemhez jutva ezáltal.

— A vgm-ek széles körű elterjedése számos pozitív eredmény és felismerés ellenére végül is gyengítette a főmunkaidő becsületét. Ebből kiindulva, az elmúlt évben mind a párt, mind a szakszervezeti kongresszus is a főmunkaídő rangjának visszaállítása mellett szállt síkra.

A 8 órás munkaidő becsületének helyreállítása a vállalat belső irányítási, érdekeltségi és szervezeti rendszer korszerűsítését, a veszteségforrások megszüntetését és a főm unkaidő jobb anyagi elismerését követeli meg, melyhez bizonyos gazdálkodói körben 1985. évitől kezdődően az úgynevezett keresetsziint-szabályozás bevezetése a korábbinál johb feltételeket teremtett. Ezzel párhuzamosan ugyónóikkor célszerű lehet tovább (bővíteni a vállalkozási formák választékát, nagyobb lehetőséget biztosítva ezáltal arra, hogy a gazdálkodók az adottságaiknak leginkább megfelelő vállalkozási formát választhassák. Lehetőleg úgy, hogy a kiválasztott formák a főmunkaidőbe illeszkedve segítsék a vállalati teljesítményiek növelését — hozzájárulva ezzel a népgazdaság magasabb növekedési pályára való állításához.

Főmunkaidő és boldogulás

— Már kezdem tudni kimondani is, hogy sajnos, van egy réteg, aki nem többet akar dolgozni, csak többet akar keresni... Mindenkit a képességeinek megfelelő helyen kell(ene) foglalkoztatni, és én ezekben a dolgokban keresem a túlmunka okainak egy részét — mondja Geisz János, a BHG Híradástechnikai Vállalat 4. számú gyárának szakszervezeti titkára.

— Ma egyébként is hálátlan dolog erről a témáról beszélni. Gondoljunk csak a XIII. kongresszusra és a szakszervezeti kongresszusra: ma nem

Olyan a helyzet, hogy túlmunkát kellene tervezni. Sőt! Túlmunkát nem is szabad tervezni!

Bármennyire is közhelynek hangzik, ma egy jól szervezett vállalat egyszerűen nem tervezhet túlmunkát. A tújmunkát én nem a túlóráztatásban látom. Ma már a főmunkaidőben kell sokkal többet teljesíteni, és a túlórák során sem kell sokkal többet, és jobban dolgozni, mint a rendes műszakban. Ha igen, akkor az egyéni kényszer, vagy anyaghiány és szervezetlenség miatt van. A hatékony termelő- munkához anyaggal megfelelően ellátott, jó szakembergárdára van szükség. A termelőmunka lehetőség ahhoz, hogy a dolgozó fő- munkaidőben az átlagosnál nagyobb jövedelemhez jusson. Ez általános cél. Sőt, BHG-szinten részben már nem is cél, hanem valóság, másrészt a megvalósulás útján halad ahhoz, hogy teljes legyen. Elsőrendű szakszervezeti feladat úgy felkészíteni a dolgozót, hogy a mai követelményeknek megfeleljen mind fizikai, mind szellemi, mind erkölcsi vonalon.

A termelést segítő tevékenység elsődleges feladat minden szinten, éppen ezért érzem én úgy, hogy az állami szabályozórendszer egyes részed nem kellően

I rugalmasak. A jól prosperáló vállalatokat is ugyanúgy érintik a szabályozók, mint a rosszabbul dolgozókat.

Több és jobb munkával tudnánk ellensúlyozni a túlmunkát, magyarul a 8 órát végig kell(ene) dolgozni. Van olyan eset, hogy ezt meg is teszik, de még nem tökéletes a feltétel- rendszer biztosítása sem, így nincs 8 órás hatékonyság sem.

A kollektíváknak is vállalkozniuk kell, hogy ezek a célok megvalósulhassanak, hogy többet lehessen keresni. Az egyéni túlmunkák mértékét az egyéni célok is meghatározzák ma még.

Még nem tartunk ott, hogy az egyéni túlmunka igényét valaki ne tudja érvényesíteni egy gyárban, már csak azért is így van ez, mert az eddig említett Okok miatt erre a gyár bizonyos mértékig rá is van szorulva.

Az oldalt írták: Szabó Sándor, Szekér József és Szűcs László János. A felvételt Gottvald Károly készítette.