Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

1986. április 12.

NÉPÚJSÁG 11

Művészi tradíció, szüntelen megújulás

Bemutatjuk a pécsi Nemes Endre Múzeumot

A nevezetes pécsi múzeumutcában, a Káptalan utca 5. szám alatt láthatók Nemes Endre Svédországba települt és tavaly elhunyt magyar származású művész képei. A múzeumot 1984-ben avatták fel.

Nemes Endre sorsa hasonlatos sok közép-európai értelmiségi sorsához, akit a történelem országról országra űzött, s csak hosszú ideig tartó zaklatottság után találta meg helyét Európa valamelyik országában, hogy újabb évtizedek teljenek el, míg ismét kapcsolatot talál Magyarországgal, ahova a nyelv, a kultúra, a hagyomány s az érzelmek fűzték.

Felvidéki tisztviselő család volt a Ná- gel-család; Endre 1909-ben született Pécsváradon, de hamarosan visszaköltöztek Iglóra. Érettségi után Budapesten, Bécsben tanul, 1928-tól kezdve Nemes Endre néven a Kassai Munkás című újságba ír, verseskötete jelenik meg. (Testvére, Nágel Lajos a Gondolat című folyóirat szerkesztője volt, ma könyvkiadó. Svájcban él.) Később Prágába megy; a város akkor európai kulturális központ, sok emigráns él itt. Nemes Endre karikatúrákat rajzol, műkritikát ír. Ekkor ismeri meg a korabeli avantgárd irányzatokat, a szürrealizmust.

Magyarországról Horthy elől menekült, Csehszlovákiából 1938-ban Hitler elől, mégpedig Finnországba - magyarok csak ide mehettek vízum nélkül. A helsinki festészeti iskola tanára lett, de 1940-ben száműzték az országból, előbb Svédországba ment, aztán baráti segítség révén Norvégia fogadta be. Beállt a hadseregbe, s amikor a németek leverték az ellenállást, Svédországba szökött, ahol internálták. Végül letelepedhetett, ismét festeni kezdett, újságot szerkesztett, tanított. Kiállításai voltak a világnak szinte minden táján: Prágában,

Tokióban, az USA-ban. S végül Budapesten: 1970-ben a Műcsarnokban a Huszadikszázadi magyar származású művészek külföldön című tárlaton vett részt. Három év múlva önálló kiállítása nyílt Budapesten,

1982-ben gyűjteményes kiállítása Budapesten és Pécsett. Egyetemi díszdoktor, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetés tulajdonosa.

Megpróbáltatásokban, fordulatokban bővelkedő élet, gazdag életmű. Szinte minden anyagot, műfajt kipróbált. Karikatúrákat rajzolt, díszlet- és jelmezterveket készített a svéd Királyi Operába. Kikísérletezte a nagy hőingadozásokat elviselő zománcművek technológiáját. Márványintarziákat tervezett, köztéri szobrai állnak különböző svéd városokban. A göteborgi kórház számára textil-triptichont tevezett. Igazi műfaja mégis a grafika és a festészet, mégpedig a szürrealizmusnak egy sajátos északi változata, amely jószerivel ismeretlen Magyar- országon, mert a magyar művészet a két világháború közti évtizedekben és a fel- szabadulás után is más irányba fejlődött. Mindenesetre az a több mint 250 festmény, akvarell, gouache, rajz, kollázs és sokszorosított grafika, amelyet a pécsi múzeumnak ajándékozott a művész, nemcsak Nemes Endre ötvenéves művészi tevékenységét reprezentálja, hanem bepillantást enged a nyugati szürrealista festészet egyik áramlatába is. Nemes Endrét így jellemezte Németh Lajos művészettörténész pécsi kiállítása megnyitásakor: „A kortárs svéd festészet egyik legjelentősebb alakja iskolateremtő erővel és tekintéllyel van jelen északi hazája képzőművészetében. Nemes Endre ugyanakkor olyan művész, aki éljen bárhol is, a magyar kultúra elkötelezettje marad. Európai szellem, aki nem vált kozmopolitává. Művészete

i A

sokgyökérzetü, mégis egységes, mivel képein együtt él a művészi tradíció és a szüntelen megújulás.” A pécsi múzeum megnyitásának előzményeihez tartozik, hogy Nemes Endre 1935-től 1970-ig nem járt Magyarországon: csak amikor Ortutay Gyula biztatására hazajött, hogy részt vegyen az említett műcsarnokbeli kiállításon. S amikor a nyolcvanas évek elején elérkezett hozzá a Baranya Megyei Tanács vezetőjének ajánlata egy pécsi múzeum lehetőségéről, kész volt műveinek adományozására, hiszen hívta a szülőfalu, Pécsvárad is, ahol idős emberek még emlékeznek a

Nágel-családra. A Káptalan utca 5. számú házat a Nemes Endre-gyüjtemény számára állították helyre. Az épület múltját nem ismerik pontosan a szakemberek, valószínűleg a középkorban épült, jelenlegi alakját a XVIII. században nyerte el. Egyemeletes, sátortetős, az ablakokat kökeret szegélyezi. Kanonok-ház volt hosszú ideig. A múzeum hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg abban az utcában, ahol Victor Vasarely, Martyn Ferenc, Uitz Béla, Amerigo Tot művei és a Zsolnay gyár tárgyai láthatók.

GÁRDONYI TAMÁS

Háromszáz fotó Rév Miklóstól

Nyolcvanadik életévébe lépett Rév Miklós, a MAFIRT, a Szabad Nép és a Népszabadság egykori, sokoldalú' fotóriportere, aki hazai, európai riportképeivel és távol-keleti, egzotikus országokban készített riportsorozataival vált ismertté. Rév Miklós fotói, amolyan életmű-kiállítás összegzésében a Műcsarnok három termében láthatók.

Fényképezni még gyerekkorában kezdett, noha szegénysorsú családjában senki nem irányította, nem támogatta e kedvtelését. Amatőrként kiállított a Szocialista Képzőművészek Csoportjával. Egyik képét, a fűtés szellőzőrácsán melegedő munkás fotóját a rendőrség eltávolította a kiállításról. Fényképezett mindenütt, ahol csak megfordult. Behívták katonának, három évig egy büntetőtábor munkaszolgálatosa volt. Gépét ott is sűrűn használta; rongyos munkaszolgálatosokat ábrázol az a fotó, amely - ki tudja mi módon - elkerült Angliába, ahol megjelentették egy lapban. Itthon sokáig nyomoztak, ki lehetett a fotó szerzője.

A felszabadulás után a MAFIRT igazgatója - ismerve Rév Miklós képességeit - elküldte a még amatőr fotóst Tatabányára, készítsen bányászriportot a széncsatáról. Sokszor reprodukálták azt a kockát, amelyen a beszakadt födémgerenda alatt dolgoznak a bányászok.

1947- ben a MAFIRT igazgatója lett.

1948- ban áthelyezték a Szabad Néphez, fotórovat-vezetőnek.

E lapnál dolgozott 26 évig, nyugdijba- vonulásáig. Közben bejárta az országot, a világot. Az első nagy útja 1955-ben Kínába vezetett. Két hónapig éjjel-nappal fényképezte a tájat, a városokat, az embereket.

Utazásáról a Corvina Kiadónál megjelent A nagyfaltól a Csendes-óceánig című fotóalbumában számolt be. Egy Csepel teherautót bemutató útjára, Tibetbe kísért el. Ebből az útból is könyv született. Patkó Imrével a saját költségükön utaztak el Vietnamba, a Képzőművészeti Alap Kiadó megbízásából. Két kötet jegyzi útjukat: az egyik, a Vietnam művészete utóbb hat nyelven is megjelent. Eljutott Mongóliába, bejárta Európa országait, - mindenhonnan fényképek sokaságával tért vissza. A Corvina felkérésére Budapest albumot készített 130 képpel, - a kötet hat év alatt hét kiadást ért meg, s nyolc nyelven kinyomtatták. Minden kiadásnál változtatta a képanyagot.

Ebből a sokoldalú életműből állt össze Rév Miklós mücsarnokbeli fotókiállítása. Az első teremben 1923-tól 1945-ig készült képei láthatók. A következő teremben a felszabadulástól napjainkig terjedő idő képi dokumentumai sorakoznak, a MAFIRT fiatal riporterének fotói, a Szabad Nép fényképészének pátoszos, szocreál-ihletésü képei, a Népszabadság riporterének mozgalmas, karakteres felvételei. A harmadik terem az utazások emlékeit idézi - Kínából, Vietnamból, Mongóliából, Párizsból, Londonból, Prágából, Varsóból hozott üzeneteket. A középső falon egy tabló hírességek, politikusok, művészek, írók, közéleti emberek - Tito, Szukamo, Dimitrov, Lukács György, Kunffy Lajos, Domanovszky Endre, Pór Bertalan, Czóbel Béla, Glatz Oszkár, Gagarin, Tyereskova, Siqueros - arcképével.

Rendhagyó módon elrendezve, háromszáz fotó Rév Miklóstól.

(Kádár)

Távvezeték-szerelés (1962)

Szép kották

Rangos zenei események színhelye ezekben a napokban hazánk fővárosa. Itt tartotta közgyűlését az ISCM, az Új Zene Nemzetközi Társasága (a társaság alapítói között volt Bartók és Kodály is). Modern - zenei hangversenyekkel, bemutatókkal ünnepük a Világ Zenei Napokat. Ebből az alkalomból kiállítást is rendeztek a Budapest Kiállítóteremben Szép Kották címmel.

A nemzetközi kiállításra hatvan cég küldte el az utóbbi tíz évben megjelent modern zenei kottái közül a legszebbeket, legérdekesebbeket.

Összesen 2500 kotta sorakozik a tárlókban, állványokon úgy, hogy az érdeklődő látogató kézbe is veheti, forgathatja, lapozgathatja.

Egyik-másik kiadó 20-50 kottát is küldött a bemutatóra, s szinte nincs a világon olyan jelentős zeneműkiadó, amely ne képviselné magát e rangos rendezvényen.

Itt van a londoni Chester Music, a francia Editions Alphonse LEDUC & Cic, a moszkvai Muzika, az NDK-beli- Verlag Neue Musik, a milánói G Ricordi & C, a madridi Real Musical s. a, a prágai Edi- zioni Suvini Zerboni, a japán Zen-On Music Co Ltd.

A legtöbb művet, 270 kottát a mainzi Schott’s Söhne küldte, 190 művel vesz részt, az NSZK-beli Bärenreiter Verlag, 170-nel a krakkói Polskié Wydawnictwo Muzyczne, 120 kottával az Editions Peters Lipcséből, 130 zenemű kottájával a ljubljanai Edicije DSS, 80 kotta érkezett a Boosey & Hawkestől Londonból, 70-70 Helsinkiből a Fazer Musiktól, a londoni Oxford University Press-től, és a wiesba- deni Breitkopf &. Härteltöl. A magyar színeket 100 hazai kiadású modern zenei kotta képviseli, a Zeneműkiadó gondozásában.

Valamennyi kiállított mű részt vett a szép kották versenyében, amelyet nemzetközi zsűri bírált el, s ítélte oda a három díjat és a dicsérő oklevelet a legszebb kiadásoknak. (Olasz, osztrák és japán kiadók nyerték el a díjakat.)

Sok kiadó a kottákhoz hangzó anyagot is küldött a kiállításra. A kazetták, lemezek fejhallgatóval egy külön teremben meghallgathatók, a hangzó-anyaghoz is mellékelik a mű kottáját. Aki időt szán rá, akár több napig is hallgathat modern zenét.

E modern nemzetközi kottakiállítással egyidőben és helyen Liszt és a zeneműkiadók címmel egy másik tárlat is látható. Az egyes kiadók mai Liszt-kottái mellé archív anyagot is felvonultatnak. Régi leveleket, kéziratokat, első kiadású kottákat, a Zeneakadémia és a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. Láthatja a közönség Liszt Ferenc kéziratát, leveleit, kortársak írásait Liszthez és Lisztről, fotókat, rajzokat.

Figyelemre méltó az új kiadású Lisztkották sokasága, amelyek az NSZK-ból, az NDK-ból, Franciaországból, a Szovjetunióból és Ausztriából érkeztek, kiegészítve a hazai Liszt-kiadványok sorát.

K. M.

Részlet a Diabellinál megjelent Schubert-átirat - Melodies hongroises - címlapjáról 1840-böl