Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám

lSHtí. április 12. 'NÉPÚJSÁG 5 ™ Nők szakszervezeti tisztségben Sok szó esik arról már régóta, hogy .a nők nem szám­arányuknak megfelelően vesznek részt a közéleltben, töltenek be választott tisztséget. Ennek persze számos oka van, a legtöbb és legfőbb ok nem az, hogy a fér­fiak nem engedik érvényesülni asszonyaikat — bár ilyennel is találkozhatunk —, pláne nem társadalmi rendünk céljaiban és gyakorlatában keresendő az ok, hanem legelébb az előítéletekben, és abban, hogy a nők közüli nagyon sokan nem szívesen vállalnak — kü­lönböző okok miatt — plusz elfoglaltságot jelentő tár­sadalmi tevékenységet. A szakszervezetnél, dokumentálhatóan, örvendetes változás, — ha nagy szavakat akarunk használni: frontáttörés — történt a legutóbbi választásoknál. Nemcsak arról van szó, hogy megnőtt a nők aktivi­tása a tisztségviselők kiválasztásában, hanem arról is, hogy az eddigieknél sokkal több nő került választott funkcióba. Es nemcsak a hagyományosan női szak­mák területén, hanem az úgynevezett férfiszakmák­ban működő szakszervezetekben is. A szakszervezeti választások a bizalmiak és helyet­teseik megválasztásával kezdődött a múlt év szeptem­berében. Ezt követte a főbizalmiak és helyetteseik megválasztása, majd októberben megválasztották a szakszer vezeti bizottságokat, az állandó társadalmi bizottságokat, továbbá a küldötteket a magasabb szin­tű fórumokra. Üj vonás a szakszervezetek területén is, hogy lehe­tőség volt többes jelölésre, a bizalmiak és helyettese­ik megválasztása történhetett titkosan vagy nyíltan. A többes jelölés esetében mindenütt kötelező volt a tit­kos szavazás. Megyénkben az SZMT küldöttértekezlete zárta a vá­lasztási ciklust. Itt minden szakma létszámarányosan képviseltette magát. Nagyon figyelemre méltó számadat, hogy a küldött- értekezlet résztvevőinek 45,5 százaléka volt nő, amely megközelíti a 48 százalékos .foglalkoztatási arányt. Ar­ra azonban föltétlenül oda kell figyelni, hogy a távol­maradt küldöttek 63 százaléka nő volt. iNem nagy szám ez de mégis jellemző. A résztvevő nők aktívak voltak, a tizennégy felszó­laló közül öt voit a nő. A hatodik — az idő elhaladta miatt — nem kapott szót, de ugyanazon ok miatt hét férfi sem. Ök írásban juttatták el véleményüket a küldöttértekezlethez. Érdemes játszani a számokkal. A politikai élet gya­korlóinak és irányítóinak biztosan mondanak vala­mit. A megválasztott bizalmiak 56 százaléka nő, ez hat és fél százalékos emelkedést jelent a .megelőző ciklus­hoz képest. A bizalmihalyetteséknél majdnem azonos az arány. A főbizalmiaknál már nem éri el egészen az ötven százalékot a nők aránya, de így is közel húsz százalékkal emelkedett az elmúlt ciklushoz képest. A főbizalmi-helyetteseknél viszont — 13 százalékos nö­vekedéssel — több a nő, mint a férfi. A szakszervezeti bizottsági tagok .száma .megyénk­ben valamivel több, mint hatszáz. Közülük — most egészen pontosak leszünk — 50,1 százalék a nő, 3 szá­zalékkal több, mint az elmúlt öt évben. Arról még nem is szóltunk eddig, hogy a bizalmi­testületekben mennyien működnek megyénkben. Most megemlítjük: 4361-en. Ez abból a szempontból is fi­gyelemre méltó, hogy igencsak sokan vannak, akik közvetlen érdekeink fölött őrködnek. Természetesen úgy. hogy a csoportérdek és a közérdek se maradjon hátrányos helyzetben. (Egyébként is, nincs olyan egyéni érdek, nincs olyan csoportérdek, nincs olyan össznépi érdék, amely hasz­nos lenne, ha a másik kettő ellenére érvényesül. Te­hát az érdekek együttességére van szükség, ha vala­mit el akarunk érni.) A társadalombiztosítási tanácsok tagjainak 76,7 szá­zaléka nő, megítélésem szerint ez magától értetődő, még akkor is, ha ez az egyetlen terület, ahol az el­múlt ciklushoz képest másfél százalékos csökkenés következett be az arányok alakulásában. Az alapszervezetekinél összesen 16 ezer 783 válasz­tott tisztségviselő tevékenykedik, 55 és fél százalékuk nő. A különböző megyei középszerveknél 49 százalék az arányuk, az SZMT-tagok között viszont már csak 24,3. Talán nem érdektelen azt is elmondani, hogy a szakszervezeti bizottsági titkároknak majdnem 42 szá­zaléka a nő, viszont a függetlenített szb-titkárok kö­zött már csak 28 és fél százalékban képviselteti ma­gát a „gyengébbik” nem. A nyolc szakmai megyei bi­zottsági titkárból kettő a nő, viszont a SZOT-kong- resszus 15 küldötte között heten voltak és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának tagjai között is hárman képviselik megyénk szervezett dolgozóit, közöttük egy nő is van. Biztos, hogy a merev statisztikai szemlélet — mér ami az ilyen arányokhoz való szigorú ragaszkodást il­leti —, nem mindig helyes, de annak feltétlenül örül­ni kell. hogy egy területen, a szakszervezeti tisztség- viselők között, elértük, hogy helyes arányok jöjjenek létre. Tudva, hogy a választások során valóban a dol­gozók többségi akarata érvényesült, azt is kimondhat­juk, hogy ez volt a társadalmi igény. L. Gy. A zene szeretete, a kö­zösség tartja össze immár 1972 óta a mözsi Bartók Béla női kart. Mözsön ha­gyománya van az éneklés­nek: korábban vegyes kar is működött a községben. A 38 tagú kórusba a 15 évestől a nyugdíjasig jár­nak minden hétfőn énekel­ni, névadójuk, Bartók Bé­la szellemében. Tavaly aranyérmes kórus lettek, nagy sikert arattak Szolno­kon. a szövetkezeti orszá­gos dalostalálkozón. Egyet­len férfitagjuk Thész László, a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazga­tója 12 éve dolgozik együtt velük — zeneszeretetből, a közösségért. Gottvald Károly képriportja Az albumok őrzik a kórus történetét Schmidt József né karnagy „beénekli" a kórust Szépen, tisztán ... Van közös téma dröm együtt énekelni Pihenő Fellépés kalocsai mintás ruhában

Next

/
Thumbnails
Contents