Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
^ NÉPÚJSÁG 1988. április 11. Fotuditól - Faddig Közel ezer év telt el, amíg Fotuiditól eljutott a település a mai Faddig. Egyes ku- tatók szerint a tihanyi apátság 1055. évi alapító levélében Fotudi helységnév Fáddal azonosítható. Az 1930-as népszámlálási adatok szerint a falu lakosságának 79 százaléka élt a mezőgazdaságból. A 3575 főnyi agrár- népességből 2054 volt a gazdasági cseléd. A földterület 44 százaléka 17 birtokos kezében volt, a fennmaradó 58 százalékon 1117 gazdaság osztozott. 1900-ban a lakóépületek 91.8 százaléka volt nád, illetve zsindelytetős. 1980-lban a házak 99,3 százaléka már pala, illetve cserépfedésű. 1941-iben a 3 és többszobás lakások aránya 2,6 százalék, 1930-ban már 47,1.. Villany, világítás 1941-ben a lakások 38, víz pedig 0,6 százalékában volt. 1980-ban a lakások 98.8 százalékában élvezték az áram előnyeit és a háztartások 51,2 százalékában folyt csapról a víz. 1980-lban a lakások 85,4 százalékában gázzal főzték. Faddon a lakások több mint ötven százaléka a fel- szabadulás után épült. Jelenleg évente 25—30 új lakás építésére kérnek engedélyt. Háromszobáson aluli iháaat már csak elvétve építenek. A lakosság száma 1960- ban volt a legmagasabb. 5248. 1980-ban ez lecsökkent; 4640-re. A lakosság csökkenése azóta megállt. Évente 25—30 ilyen ház épül Többet szovjet exportra Az egykori csendőrlaktanyában konzervüzemet szereltek fel. Hogy mekkorát fejlődött a Paksi Konzervgyár faddi telepe, azt is számok mutatják a legjobban. 1963-ban 267 ember 1500 tonna konzervet gyártott. 1985- ben kilencvenkilencen 4000 tonnát. Most korszerűsítik az egyik üzemrészt. Új, vegyes savanyúságöt gyártó vonalat állítanák be. A létszám ugyanannyi marad, a termelés viszont 30—40 százalékkal nő. Az ezen az új vonalon készülő összes termék szovjet exportra megy. Az üzem nyolcvannégy féle termékével megismerkedett már szinte az egész világ. Az itt készült termékek eljutottak és eljutnak: a Szovjetunióba, az NDK -ba, Lengyelországba, Japánba, Szaud-Arábiába, Kuwaitba, Angliába, Ausztráliába, az NSZK-ba . . Szűk lett a művelődési ház Országos példa volt. A tsz vállalta a mecénás szerepét a művelődési házban. A művelődési ház ma már a nagyközségi tanács kezelésében van, de a tsz mecénás szerepe nem szűnt. Az 1,2 millió forintos költségvetésből a közös gazdaság 300 ezer forintot vállalt magára. Pénzben. Mert ezenkívül sokféle lámogatást ad a művelődési háznak. Az 1960-ban felépült művelődési ház ma már szűk. A különböző szakköröket áthelyezték már az iskolába, a tizenhatezer kötetes könyvtárállományukból is néhány ezer raktárban kapott helyét. A művelődési házban két szakképzett népművelő és két ugyancsak szakképzett könyvtáros segíti a szerteágazó kulturális munkát. Felsorolni sok lenne a sokféle érdeklődést kielégítő előadásokat, szakköröket. Két dolgot érdemes külön is kiemelni: újjászerveződik a Váci Mihály klub és a klubpresszójuk — nyugodtan ráilleszthető az európai színvonalú jelző — a községben élők kedvelt beszélgető helyévé vált. A művelődési ház vezetői, dolgozói azt vallják: az itt élők igényei határozzák meg munkájuk irányát. Magyarul: olyan előadásokat, szakköröket szerveznek, amelyek érdeklik az embereket. A művelődési ház bélül megújult és mindig újul. Kívül viszont egy kicsit megkopott. Idén tatarozzák. Ha elkészülnek a tatarozással, kívülről is látni lehet a megújulást. iEz a két szó: szűk, termelőszövetkezet mindig v'ssaa- tér. Az iskola szűk. Négy tanterem a (nevelőotthoné. Most négy tanteremmel bővítik az iskolát és akkor mint mondják a 650 — itt tanul a nevelőotthon 100 gyermeke is — diák staktantermi oktatás keretében szerelheti meg a tudást, amit az óvodában és alsóto. gozíaton teljes egészében, a felső tagozaton pedig 91 százalékban szakképzett pedagógus ad át. Hogy menyire jó a tudásátadás, azt mutatja, hogy a gyerekek 92—96 százaléka tanul tovább. A termelőszövetkezet az iskolával kapcsolatban is szóba ikerül. Először a kdsgépész szakkör révén. A tsz lehetővé tette, hogy a gyerekek a fel. nőttek felügyelete mellett a tsz-gépműheiyben mintegy tizenlhattféle szakmával ismerkedjenek. Nemcsak nézhetik, gyakorolhatják is. Kell-e mondani, hogy a kisgépész szakkör nagy népszerűségnek örvend és segít a szakma választásban is. Másodszor akkor került szóba a termelőszövetkezet, amikor azt mondták: a hátrányos helyzetű gyerekek három napra eljuthatnak Zán- kára. Évente mintegy 340 faddi gyerek táborozik valahol. Ehihez a termelőszövetkezet 2000 busZkilométert ad — ingyen. S az itt folyó nevelői mozgalmi munka eredményességét bizonyítja többek között a KISZ KB Vörös Zászlaja és a Gyermekért oklevél és plakett. Ha elkészül az üj szárny, (korszerű, orosz nyelvi labor is helyet kap Szerelik az új gyártósort Eke és dohány Az 1872-től a felszabadulásig érvényben lévő (községi körbélyegzön Ikét dohánytő között ékevas látható. Valamikor meghatározó szerepe volit itt a dohánytermesztésnek. Ma már csak azt mondhatják: itt van a dohány tér. méltető legnagyobb raktárbázisa. Háromszáz vagon dohányt tudnak tárolni. Innen aztán eljut a füstölnivaló az ország valamenyi dohánygyárába. A dohánytermesztés fellendítése érdekében a dohánytermeltető vállalat és a ter. melőszövef kezet együttműködési szerződést kötött, ötven hektáron közösen termesztenék dohányt. Egy olyan eélgazdaságot hoztak létre, amely egyúttal bemutató gazdaság is. Az elmúlt évben az eredmények azt bizonyították a kezdeményezés beválik. Üzem az otthonban A faddi nevelőotthonban 100 gyermeknek van hely hivatalosan. A valóságban 110 hátrányos helyzetű gyereket készítenek fel itt a kinti életre. Hattól-itizenhat éves korig nevelkednek itt a gyerekék. Bárom év óta fiük-Hányok vegyesen. Tizenhárom pedagógus, nyolc ne. velő foglalkozik a gyerekekkel. összesen ötvenlhét dolgozója van a nevelőotthonnak. Nékik köszönhető, hogy a gyerekék a nevelőotthonok közötti versenyeken mindig jó eredményt érnék el, eredményesen működnek szakköreik, jó évet zárt a goimba termesztő szakcsoportjuk. Tavaly 19 ezer forint volt a gyerekek bevétele — gombából. Ennék elllenére az idén új vállalkozásba kezdtek. Egy kis betonüzemet lé. tesítenék. A gyerekek egyszerű, de nélkülözhetetlen betonelemeket gyártanak: kémény elemeket, 'kéményajtókat. Májusban megnyitják az otthon-boltot is. így lehetőségük lesz a gyerekeknek megismerkedni a kereskedelemmel is. Melton a Lenin netthez A külföldiek is felfedezték A tsz Lenin inevét vette fel. És az itt dolgozók eredményeikkel nemcsak Lenin álmait, a magukét is túlszárnyalták. Ki hitte volna 1960- ban azt, ami 1985-ben már könyvelési adattá vált. 1960- ban 1041 tag 4053 hektáron gazdálkodott. Volt 13 traktoruk, négy aratógépük és négy tehergépkocsijuk. A szövetkezet közös vagyona megközelítette a 13 milliót, a nettó árbevételük 13,6 .millió, a tagok részesedése ebből 9,9 millió forint volt. 1980-ban a közös vagyon: 369,5 millió forint, a nettó árbevétel 312,1 millió forint, a tagoknak jövedelemként kifizettek ebből 37,9 millió forintot. 1985-ben: 40 traktor, hat kombájn, 26 teher, gépkocsi segítette a termelést. A munkába járás is kulturálttá vált: négy saját autóbusz szállítja a tsz-tagokat. És mindezeket az eredményeket mintegy százzal kevesebb taggal érték el. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, (hogy 1960- hoz képest a tsz-iben a búza termésátlaga megháromszorozódott, a kukorica is több mint dupláját termi az 1960. évinek. Nemcsak a mezőgazdasági termelés nőtt, egyre nagyobb szerephez jutott az ipari tevékenység is a termelőszövetkezetben. 1960-ban a segédüzemi tevékenységből még csak 720 ezer forint volt a nettó bevételük, 1985. ben az ipari tevékenység bevételéként 130,8 millió forintot könyvelhettek el. Műanyagüzemük mintegy százféle terméket gyárt. A tsz kinőtte a régi irodaépületet, a szociális ellátást is javítani akarták. Megszületett a döntés : új székhazat, új szociális blokkot építenék. Huszonöt millió forintért elkészült az ötszáz adagos konyha, a 250 férőhelyes ét. terem, megnyitották az üzemi orvosi rendelőt, amelynek felszereltségét bármelyik város megirigyelhetné. A tsz-ben megteremtették az üdülési lehetőséget is. Öt éve építettek Harkányban egy 22 ágyas üdülőt. Van, aki azt mondja: háromszázezer, van aki amellett kardoskodik, hogy évente legalább négyszázezer ember tölti szabadságát, hét végi pihenőnapjait Dombodban. Egy biztos: a hatvanas évek elejétől — akkor indult fejlődésnek a telep — nemcsak a megye, az ország, de külföld is felfedezte Domborít. Köszönhető ez anhak, hogy egy nagyon kulturált üdülőtelep jött itt létre. Hivatalosan még ugyan hét végi telepnék nevezik, de ha elkészül a szennyvízhálózat — a telep nyolcvan százalék, ban már közművesített — OMEK-díj Laza szervezet a kertbarátkor. Legtöbbször csak előadásokra, közös vacsorára jönnek össze a kertbarátok. Gyűlések helyett termelnek. Méghozzá sokat és jól. A népfront égisze alatt működő kertbarátkör alakulása, 1978 óta tavaly érte el a legnagyobb sikert. 1984-ben Tamásiban, a lovasnapokon kiállították termékeiket. Olyan akkor bizonyára megkaphatja az üdülőtelep rangot. Domborít kezdetben csak a horgászok látogatták. Ma már a vízi sport egyik központja. Két .alkalommal itt rendezték az Országos Vidék Kaják- és Kenubajnokságot, egyre több szörf, vitorlás, vízilbieikli jelenük meg a holtágon. A mintegy húsz hektárnyi területen felépült több mint ötszáz vikend'ház. A vállalati üdülők száma is túlhalad, ta a félszáaat. A motel, a kemping nyáron mindig tele van vendéggel. Dombod jó úton, gyorsan halad az üdülőteleppé nyilvánítás felé. nagy volt a sikerük, hogy részt vehettek 1985-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Termékkiállításukat III. díjjal jutalmazták Ez a díj feljogosítja őket arra, hogy 1987-ben részt vegyenek Pécsett, a Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállításon. Eddigi eredményeik alapján remélik, hogy a pécsi szereplésük is sikeres lesz. Szalai János Fotó: Gottvald Károly TTTTTTíTTTTTI I I I n -au Az új székház és a szociális épület
