Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
tStttt. április Itt. ‘népújság 5 Érték, mérték... Harmincegy. A napidíj megcsontosodott mértéke. Értéke? Mondhatják azt is: a napidíj mértékállósága világunkban egyedülálló. Az a harmincegy forint, amit az első nyugdíjból levontak, már más mértékkel mérendő és más értéket is képvisel. Pedig az első nyugdíjból vonták le, — okozva mértéktelen bánatot. Maradt még a nyugdíjból, borravalóra is futotta ... csak az elintézési mód jelezte a mértéktelen embertelenséget. Társadalmunkban az ember az első, sokat teszünk, sokat tehetnénk még érte. Az embertelen — néha csak átgondolatlan — tettek azonban keserűvé teszik szájunk ízét... A nyugdíjból levont harmincegy forint semmiség, ha a vásárlóértékét nézzük. De többről van itt szó. A lélektelenségről... egy vagy két adminisztrátor meggondolatlanságáról. Csak annyi történt, hogy a nyugdíjra készülő ember még nem hordta ki teljesen a munkaruháját, és az a vállalatnál harmincegy forinttal volt leterhelve. Amikor átküldték az. iratokat a nyugdíjfolyósító intézetnek, akkor megterhelték harmincegy forinttal a leendő nyugdíjast, és kérték az intézetet, hogy azt az összeget utalják át. A szabály, szabály: az első nyugdíj csonka lett. A vállalat igazgatója felháborodott a történet hallatán, s útszéli hangon lehordta beosztottjait. S egyből tudtam — a többit csak később hallottam —. hogy itt minden az igazgatótól ered. Ö nem tartja emberszámba veendőnek munkatársait, s azok sem a többieket. Eszembe jut megyénk legnagyobb vállalatának a vezérigazgatója, aki nyugodtan és higgadtan azt mondta: „kérem, én alkalmatlan vagyok arra, hogy lent az üzemben azokat az értékes berendezéseket kezeljem. Arra csak az ott dolgozó harmincévesek képesek, nekem az a feladatom, hogy számukra elfogadható légkört teremtsek ...” Az a gyanúm, hogy ennél a vállalatnál az előbbi 31 forintos eset nem fordulhatna és fordulhatott volna elő. Pedig a nagyvállalat vezetője egyáltalán nem „kesztyűs kézzel” dolgozik. Kemény, és sokszor igen kemény intézkedései vannak. Az emberek érdekében. az üzem érdekében, az ország érdekében. S egy pillanatra sem téveszti szem elől; nem ő a legokosabb ember: ő azért van ott, mert alkalmas összefogni egy ilyen óriási vállalatot. S nem a beosztottjai vannak ő érte . . . Lehetne folytatni a sort. A nagyvállalat országos hírű. az előbbi történetben szereplő cég még csak „mankóval képes közlekedni”. Az ember érték. Gyémántnál többet ér. S csak az alkalmas vezetni, aki az embert látja minden intézkedésében . . . Két apró történet. Bánatot és örömet okozók. A harmincegy forint csak ürügy... de mégis megtudhatunk belőle valamit az értékről és a mértékről is ... — hajó — Ém akkor Jött m hullámvölgy, dm hmgy nélkül Hogyan lehet meghódítani a piacot ? Passzívak voltak ~ elvesztették az előnyüket A kérdésre, — amely így szól: Hogyan lehet meghódítani a piacot? —csak fej vakarással tud válaszolni. A nyolcvanas évek konjuktúrája után — ma mélyponton? Itt van az ongrolux, a bútorszegély, a műanyag kerítés ... A hatvanas évek végén vált szükségessé, hogy Magyarországon is gyártsanak műanyag ajtókat. Ennek érdekében jött létre Szekszár- don a BVK gyáregysége. Az akkori tervek szerint évente 40 ezer ajtóra lett volna szüksége az országnak, a gyárat ennek a kielégítésére hozták létre. A későbbiekben nagy felvevőpiac jelentkezett a PVC-redőnyre, a faiburkoló anyagokra, ami dinamikus fejlődést jelentett a gyárnak. A hetvenes évek közepén új gyártmánnyal jelentkeztek; a mezőgazdaság részére dréncsöveket gyártottak. — Minden termékünkre volt vevő — mondja Baltavári István, a gyáregység igazgatója, akivel áttekintettük az üzem múltját, jelenét és jövőjét. — Az a dinamizmus azt jelentette, hogy a szekszárdi gyár sokáig gondtalanul termelhet, hiszen az igényeket sem tudtuk kielégíteni. így a külkereskedelem kénytelen volt importból fedezni az igényeket, — A műanyag nem tudott beépülni mindennapjainkba. — Magyarországon a műanyag-„fogyasztás” 10—15 kilogramm, az NSZK-ban 70 kilogramm felett van. Ez önmagáért beszél. — Ez is közrejátszik abban, hogy most, 1986-ban gondjaik vannak? — Érdekes ez a megállapítás. A szekszárdi gyár nem veszteséges, és mégis gonMegkezdték a kopolit üveget helyettesítő ongrolux gyártását dókról beszélünk. Ez azért van, mert sokkal többet tehetnénk, jobban kihasználhatnánk kapacitásunkat. És ez sajátos gond. A gyár kapacitása 14 ezer tonna, és ennek csak a fele van lekötve. Ennek ellenére a hetvenes években 60 millió forint volt a termelési értékünk — és azóta nem emeltünk árakat —, a 80-as évek elején pedig az 500 millió körül jártunk. — Miért csökkent a kereslet? — A beruházások csökkenése nekünk is nehézségeket okozott. Nincs fizetőképes kereslet, ugyanakkor a külkereskedelem nem egy évre kötött szerződést, hanem hosszabb távra, így még érkezik az anyag az országba. Ennek az együttes hatása jelenti nálunk a kapacitás- többletet. — Üjból gyártanak ajtót. — Igen. Csak most jóval olcsóbban. Költségkímélő technológiát dolgoztunk ki, így mintegy 40 százalékos ár- csökkentést értünk el. Kialakítottuk a kis helyigényű, utólagosan beépíthető PVC- redőnyt. Dolgozunk a dréncső komplett rendszerének kiépítésén. Egyszóval több újdonságot próbálunk a piac megszerzésére. — Nem estek abba a hibába, mint sok más, magyar vállalat, hogy amikor jól megy, akkor elfeledkeznek a fejlesztésről? — Kár lenne ezt letagadni... A hetvenes években semmi gondunk nem volt. És úgy látszott, hogy a konjunktúra még sokáig tart. S jött az 1983-as év, amikor az építőipar és a mezőgazdaság sem rendelt annyit, amennyit mi gondoltunk. Tavaly pedig a falburkolók, a redőny és a dréncső gyártása is visszaesett. — Kibontakozás? — Termékeink megjelenésén kell változtatni. A falburkoló elemeknél egy réteg furnér lemezt ragasztunk a műanyagra, így ennek természetes anyag hatása van. Foglalkozunk a festett falburkolók gyártásával, megkezdtük az ongrolux gyártását, a kopolitüveg kiváltására. Kidolgoztuk az uszodák vízfelületének lefedését szolgáló műanyag-„szőnyeg” technológiáját. Ez megakadályozza a víz párolgását... Egyszóval sok-sok tervünk van, ezeket kell megvalósítani. — Hogyan lehet meghódítani a piacot? — Erre leginkább fejvakarással lehet válaszolni. Jó minőségben kell gyártanunk, és olcsóbban, úgy, hogy soksok apró cikk kerül ki a gyárból. — A sok-sok apró cikk gyártására azonban először is gyártóberendezések szükségesek, szerszámok. . — A .közeljövőben fogunk hozzá két beruházáshoz. Négyszázezer dollár kölcsönt vettünk fel, ezen gépeket vásárolunk, és 400 ezer dollár értékű saját beruházást valósítunk meg a szerszámellátás megoldása érdekében. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy míg mi 120 féle terméket gyártunk, addig egy hasonló nyugat-európaj cég 2000 félét. Ez azonban nem megy máról holnapra, évek kellenek hozzá. A felismerés megvan, a pénz is, már csak lépni kell. — Azt nem értem, hogy a reluxán és a műanyag redőnyön a maszekok meggazdagodnak, az állami vállalat pedig ... — Sajnos, nincs megoldva gyártmányaink helyszíni szerelése. Az iparos ember a PVC-redőny négyzetméterét megvásárolja — tartozékokkal együtt — ötszáz forintért, s 1100—1500 forintért szereli föl. Ez pedig nekünk jelent rossz üzletet, mert a vevő nem tudja, hogy a nagy jövedelmet ki vágja zsebre. Az előbbiekből következik, hogy ezen a téren is lépni kell előre. A közeljövőben több termékbemutatót tartunk, a BNV-n újdonságokkal lepjük meg az embereket, ami remélem, azt eredményezi, hogy a szekszárdi gyár egy-két éven belül ismét ki tudja használni kapacitását. H. J. — G. K. Kisebb kockázat az exportban Növekszik a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok érdeklődése a Magyar Külkereskedelmi Bank tavaly bevezetett exportbiztosító szolgáltatása, az úgynevezett faktoring iránt. Mintegy 14 millió dollár értékű szállítmányra kötöttek 1985 második felében a magyar vállalatok — a Külkereskedelmi Bank koordinálásával — ilyen formában biztosítást. Az idén várhatóan 30—35 millió dollár értékű exportnál alkalmazzák a vállalatok a faktoringot. Singlovics Béla, a Külkereskedelmi Bank osztály- igazgatója elmondotta, hogy a szolgáltatás javítja a hazai vállalatok versenyképességét. A külföldi vállalatok számottevő részének pénzügyi helyzete meglehetősen ingatag, közülük évről-évre számosán mennek csődbe, ami veszélyezteti szállítóik anyagi biztonságát. Ezért az exportőrök arra törekednek: pénzintézetek bevonásával — biztosítsák magukat afelől, hogy rendben megkapják szállítmányaik ellenértékét. Ennek egyik formája a faktoring, ezt a biztosítási formát elsősorban a fogyasztási cikkek kereskedelmében alkalmazzák, ha a vásárlás vagy az eladás rövid lejáratú hitellel történik. Ebben az esetben a termelő vagy a szállító nem maga hajtja be eladott termékeinek ellenértékét, hanem ezzel egy pénzintézetet, úgynevezett faktorházat bíz meg. Ez a biztosítás a magyar exportőrök számára főként akkor előnyös, amikor szállítmányaik ellenértékének előteremtésére, fedezetül más banki garanciát nem tudnak szerezni. Ilyenkor sem kell elállniuk egy-egy üzlettől, a faktoring biztosítással versenytársaikkal azonos pénzügyi feltételekkel értékesíthetnek. Vállalni tudják- biztosítással az úgynevezett nyitva szállítás kockázatát, ha ugyanis a vevő időközben fizetésképtelenné válik, a vételárat a külföldi faktorház egyenlíti ki. A Külkereskedelmi Bank segítségével a magyar vállalatok 14 külföldi faktorház szolgáltatásait vehetik igénybe. A bank a koordinációra vállalkozik, közvetít a szállító magyar vállalat és a külföldi pénzintézet között. A konkrét szerződést a két partner egymással köti meg. A közvetlen kapcsolat azért is előnyös, mert a magyar vállalatok ígv hasznos külpiaci információkhoz is hozzájuthatnak. A hazai vállalatoktól nagv szállítási fegyelmet követel meg ez a szolgáltatás. A külföldi faktorház ugyanis csak akkor teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét, ha az áru időben érkezik, és a vevő nem emel minőségi kifogást. A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat Déli Generál Üzemigazgatósága felvételt hirdet: GAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Feltétel: közgazdasági egyetem, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: DUTÉP Déli Generál Üzemigazgatóság, Baja, Dr. Alföldi J. u. 2—4. sz. alatt az üzemigazga- tónál. Tel.: 12-933. (322) A Duna-Tisza Közj Állami Építőipari VáLlalat Déli Generál Üzemigazgatósága felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: SZAKIPARI MŰVEZETŐ, TECHNIKUS, gyors- és gépíró, SZAKIPARI ELŐKÉSZÍTŐ, MAGASÉPÍTŐ ELŐKÉSZÍTŐ. Feltétel: szakirányú végzettség. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: DUTÉP Déli Üzemigazgatóság, Baja, Dr. Alföldi J. u. 2—4. sz. alatt az üzemigazgatónál. Tel.: 12-933. (321) Az utólagosan beszerelhető — panellakásokba is — a szekszárdi műanyag ablak
