Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

1986. április 1. tsîËPÜJSÀG 5 11 íf* Ó Q A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a következőképpen határozza meg ezt a fogalmat. „A szállít igével kifejezett tevékenység, illetve folyamat, az a cselekvés, hogy valamit vagy valakiket szállítanak valahová". Ha a szállítás pontos, akkor mindenki elégedett. Ha késik az áru, mindenki mérges és kezdetét veszi két szerződött fél között a jogi tortúra. Az ország legnagyobb vállalata A Magyar Államvasutak hazánk legnagyobb vállalata, a szállítás egyik meghatározó tényezője. A vasút fejleszté­sére ötéves tervet dolgoztak ki az 1986—1990. időszakra, amelyben meghatározó sze­repet kap továbbra is a magyar gazdaság és társada­lom fejlődésének szolgálata, a népgazdaság tervezett fej­lődési ütemével összhangban. A MÁV-nak növekvő feladat ellátásáról kell gondoskod­nia, ami hat százalékkal na­gyobb árutömeg és két szá­zalékkal több utas szállítását jelenti. A vasút a közlekedési mun­kamegosztás alakulása miatt ma már nincs monopolhely­zetben, így csak akikor tudja továbbra is megtartani sze­repét, ha a fuvaroztatók és az utasok felé fordul, erősíti szolgáltató jellegét. Ezért javítják a szolgáltatás szín­vonalát, biztosítják a szük­séges szállítókapacitást, és gondoskodnak annak folya­matos üzemben tartásáról. A MÁV ígéri, hogy mindent megtesz ez alatt az öt év alatt, hogy az utasok kényel­mesebben és gyorsabban, kulturáltabban érjék el uti- célju-kat, és a fuvaroztatók ele­gendő teherkocsit kapjanak az áru időben történő bizton­ságos elszállítására. A vasút naponta több ezer üres kocsit, több ezer kilo­méteren keresztül továbbít azért, hogy az országban szét­szórtan jelentkező igényeket kielégítse, és feladatát ellás­sa. A termelés és szállítás szezonális ingadozása a ma­gyar gazdaság sajátos adott­ságaiból is ered. Haragos zöld a Duna vize. A fajszi oldalról már hal­lani az Augusztus 20. — ne­vű kismotoros hangját, mely szorgalmasan terelgeti maga mellett a komnpot a Domlbo- ri partok felé. Naponta ötször, tízszer. Ahányszor kellett. Még egy szép tavasz van előtte, még & nyárelő kedves, langyos hullámai is meg-megringat- gatják, aztán jön a „nyug­díj”. Július elsején már a „kis- öccs” fogadja magára a gya­logos, az autó, vagy a sze­keres utasok hadát. Szép időben kezdheti a szolgála­tot, csúcsidényben lesz a nyá­ri főpróbája, hogy aztán éveken át vigye parttól part­ig a hullámok hátán az arra rászorulókat. • A dombori — vagy fajszi — komp jövőjéről, illetve az új kompról a következő in­formációkat kaptuk Rimái Rudolftól, a Tolna Megyei Tanács közlekedési osztályá­nak csoportvezetőjétől: — Régi gond, hogy Buda­pest alatt a közlekedési át­kelés nem felel meg a köve­telményeknek. A dunaföldvá- ri és a bajai vasúti-közúti hidakon nagyon hosszú a vá­Tolna megyében az elmúlt évben az első 10 hónap alatt 10 771 kocsit igényeltek a fu­varoztatók, amiből 10 624-et meg is kaptak. Az előző év­hez viszonyítva a MÁV-nak megyénkben 10 076 tonnával kevesebb áru fuvarozását kellett megoldani azonos idő­szak alatt. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat pél­dául 56 649 tonnával kevesebb árut szállíttatott el a vasút­tal, a Paksi Konzervgyár vi­szont 9259 tonnával többet. Csökkent a szekszárdi állo­máson például a városközi konténerforgalom, ez a szám 3030 tonnával kevesebb. A nagykonténer-forgalom ese­tében ez 328 tonnás csökke­nést takar. A fuvaroztató a vasúttól kéri azt a kocsimennyiséget, amellyel áruit képes elszállí­tani, amit ugyan meg is kap, de nem biztos, hogy az igé­nyelt időpontban. A vasútnak meg ott és akkor jelentkezik a gondja, amikor arra kell Várakoznia, hogy az üres kocsit megkapja. A rakodási késedelmek országosan a ko­csiforduló közel egynapos nö­vekedését eredményeztek 1985-ben országos szinten, ami rontja a vállalatok költ­séggazdálkodását is. Ennek javítása érdekében hirdetett a Központi Szállítási Tanács és a MÁV rakodási kam­pányt a hétvégekre, ami ked­vező eredményeket mutatott. A MÁV is, és bármely más fuvaroztató is akkor képes feladatát megfelelően ellátni, ha a maga területén meg­teszi a megfelelő intézkedé­sekét, ami pro és kontra egyaránt érvényes. rakozási idő. Megyénk há­rom területén — a paksi, a gerjeni és a dombori — Van kompátkelőhely. Az utóbbi­nál maradva. Ez a komp rendkívül érzékenyen reagál a Dunavízállására és ho- moklerákására. Ennél a part­szakasznál különösen a kompátkelőhely partját érin­ti a homokiénak ód ás. Ettől sokszor nem képes sem ki­kötni, sem pedig közlekedni a komp. Ezért is indokolttá vált égy új, modernebb komp üzembe állítása. A Bács-KiSkun és a Tolna Me­gyei Tanács vezetése, vala­mint a Közlekedési Miniszté­rium megállapodást kötött egy új komp üzembe helye­zésére. A modern, önjáró, negyven tinó nn ás kompot a két tanács szerzi be, míg a két­oldali — összességében tíz­millióba kerülő — kikötőhe­lyek létesítésének költségét a KM finanszírozza. Az új komp zavartalanul közleked­het, sem a vízállás, sem pe­dig a homoklerakódás nem befolyásolja üzemeltetését. Ez a komp a jeges időszakot kivéve éjjel nappal közleked­het. Hogy mikortól? A ter­vek szerint még ebben az év­ben megindul rajta a forga­lom. A drágább az olcsóbb? Szállítani kell! — mond­hatjuk ma a régi mondás át­fordításával. Ehhez azonban jármű kell — közúton gép­jármű, vizen hajó, sínen vo­nat. A rendeletek útvesztő­jében nehezebben lehet „na­vigálni”, mint a Kresz sza­bályai szerint. Mert ugye van üzemanyag- norma, meg futáskilométer, meg üres kilométer, meg bér­keret .., szóval sok mind en­nék kell „összeállnia” ahhoz, hogy szállíthassunk. A leg­fontosabb azonban — ezt egy iskolás gyerek is tudja — az áru. De hiába van árunk, ha nincs járművünk. Van jár­művünk, de az többet fo­gyaszt, mint amit az üzem­anyagnorma előír. Akkor ad­dig — vagyis hat napon túl — az a jármű nem jármű, tehát szállítani sem lehet ve­le. A gépet be kell állítani. Csak a gépet — a tanulság szerint — nem lehet beállí­tani. Akkor az már nem jár­mű” áll. Rendelni kell a szállító vállalattól — 20—30 kilométerre van a legközeleb­bi cég — gépkocsit sofőrrel. Borsos összeg, de ezt szabad. Az egyliteres túlfogyasztást nem szabad engedélyezni. Il­letve engedélyeztetni kell. De addig meg kell próbálni beállíttatni a „gépet”. Egy-egy állítás 4—5 ezer forint. A harmadik után már ... elke­seredik az ember és meg­bánja mint... — itt egy ha­sonlat következne —, hogy egyáltalán dízel (olcsó ...) üzemű gépkocsit választott, vagyis Roburt. A szóban forgó ipari szö­vetkezet — kérték, hogy a nevüket ne írjük le — "Veze­tői most azon tűnődnek: Az olcsóbb a drágább, vágy a drága az olcsó? Egy bizonyos: ők már fuvarköltségre! és bemérésre egy új autó? árát kifizették, hogy az ID 3001- es típusú gépkocsijukat ren­deltetésszerűen üzemeltet­hessék. Valacsay András, a Tolna Megyei Közlekedési Felügye­let műszaki és forgalmi el­lenőre örökösen az utakon van. Munkájából eredően szüntelenül ellenőrzi a gép­járműveket, hogy miként tartják be a közlekedési, a biztonságtechnikai és a szál­lítási fegyelmet. Két ellen­őrzési út között ültünk le beszélgetni. — Az elmúlt évben 179 közúti ellenőrzési napot tar­tottunk, magam kereken 101 nap>ot töltöttem a közutakon. Tavaly nem kevesebb, mint 6000 gépjármű-ellenőrzést tervezett felügyeletünk, ezzel szemben 6501 gépjárművet ellenőriztünk. Ebből 217 esett kifogás alá. — Milyen szabálytalansá­got tapasztaltak? — A menetlevelek hiányos vezetését, érvénytelen for­galmi és gépjárművezetői en­gedélyek használatát, világító- és fényjelző berendezések hiányos és üzemképtelen használatát, a lefutott gumi­abroncsokat, és a nem meg­felelő műszaki és esztétikai állapotot. — A laikus azt gondolja, hogy az említett 217 szabály­talanul közlekedő gépjármű nem is olyan sok. — A közúton minden egyes szabálytalanul közlekedő gépjármű veszélyt jelent. Sajnos, ez a szám az összes ellenőrzött gépkocsik 3,3 százaléka, tehát magas. A szabálytalanságok tekinteté­ben az 1984. évi helyzethez képest romlás következett be. Egy szám: 1984-ben 1,5 szá­zalék volt a kifogásolt gép- járművek száma, az elmúlt Az ÉPFU országos nagy­vállalat, központja Budapes­ten a Zay utcában található. A vállalatnak a központon kívül négy üzemegysége van. A szekszárdi kirendeltség az ötös számú pécsi főnökség­hez tartozik. Az ötös szám maradt, holott ma már nem működik öt üzemegység azért nem, mert a két pesti egybe­tömörült. Az ötös számú pécsi üzem­egységhez tizenegy termelő- egység, főnökség és négy ki- rendeltség tartozik. Tolna megyei viszonylatban Szek­szárdim az egyik főnökség, Pakson pedig egy termelő­kirendeltség működik. Az ÉPFU szekszárdi főnök­ségének vezetője Halmai Já­nos. — Mennyi gépkocsival ren­delkeznék, hányán dolgoznak Önöknél ? — ötvenhárom gépkocsink van, ötvenhat gépkocsiveze­tőnk és tizenhárom szállító­kötöző munkásunk. A fuva­rozást nem kell külön szer­veznünk, mert elsősorban építőipari szállításokat vég­zünk. A TÁÉV és a TOTÉV a két legnagyobb megrendelő, fuvaroztató partnerünk. Ezek mellett a lakossági igényeket is kielégítjük. Jelentős a pa­nelszállító gépkocsik száma. De a speciális, így a nagy­teljesítményű daruskocsikkial is a partnereink rendelkezé­sére állunk. A billenőplatós gépkocsikkal kavicsot fuvaro­zunk Dunaföldvár és Dom­bori térségéből. — Mikor indulnak a ko­csik a telephelyről? — Általában reggel hat és félhét az indulás ideje. Na­ponta kilenc-tíz óra a fog­lalkoztatási idő. Meg keli említenem, hogy sajnos, el­öregedettek a gépkocsijaink. Főleg a billenő platósaknál vannak problémák, de a szakszerű műhelymunkával igyekszünk ellensúlyozni eze­ket a gondökát. — Milyen az árbevételük, milyenek a fuvarozási lehe­tőségek ? évben ez már 3,3 százalékra emelkedett. — Miként viselkednek a gépjárművezetők az ellenőr­zés alkalmával? — Megfelelően, mert álta­lában egy rendőrrel közösen ellenőrzünk. Az ellenőrzések­ről közúti ellenőri jelentést veszünk fel, mely után ve­zetőink bírálják el, hogy a meg nem felelően közlekedő gépjármű esetében szabály­sértési feljelentést kezdemé­nyeznek-e, avagy átadják a jelentést a gépjármű üzemel­tetőjének, hogy saját hatás­körében lépjen fel a mulasz­tóval szemben. — ön milyennek látja a szállítási fegyelmet? — Bontsuk ezt ketté. A kö- zületeknél a szállítási fegye­lem laza, mivel a gépjármű­veket nagyrészt félig rakva, vagy félig kiterhelve közle­kedtetik. A szállítási bizony­latokat jórészt nem vezetik — És a magánfuvarosok­nál? — Legtöbbjük túlterhelve közlekedik. A szerződéses üzemeltetésű kocsiknál köte­lező a menetlevél használata. Ezek megvannak. A szabad- fuvarosokról pedig nem tud­juk konkrétan eldönteni, hogy most saját maguknak fuva­roztak-e, vagy megrendelő­nek szállítottak. — A mai ellenőrzés során mit tapasztalt? — Itt, a megyeszékhelyen négy magán- és négy teher- taxit ellenőriztem. A teher- taxik rendben voltak, I mS- gántaxinál találtam olyan szabálytalanságot. amelyet egy óra elteltével megszün­tettek. — Évente harmincötmillió forint körül mozog az árbe­vételünk. Az idei évben en­nél az értéknél többet sze­retnénk elérni, önálló mér­leget nem készítünk, ezt Pé­csett, a központban végzik. Uzemegységi szinten minden egy „kalap alá megy”, így a nyereség elszámolása is. Azért vannak viszonyítási adataink. A fuvarfeladatok Tomecsko Frigyessel, a Gemenc Volán teherforgal­mi és kereskedelmi osztály­vezetőjével a fuvarozás hely­zetéről beszélgettünk. — Havonta ingadozik a vállalat fuvarozási teljesít­ménye. Ha az elmúlt évlet nézzük, akkor hárommillió, kettőszáztizennyolcezer ton­natömegű árut szállítottak a gépkocsijaink. Hogy átlago­san hány tehergépkocsival tudtuk teljesíteni ezt a mennyiséget ? Négyszázöt­ven néggyel. — Hány .gépkocsivezető dolgozott ezeken a kocsikon? — Nem volt annyi gépko­csivezetőnk, mint amennyi kocsink. Kevesebben vezet­tek, ez némi gondot, illetve problémát is okozott. Ebből adódóan szükségszerűvé vált, hogy vállalati gmk-t alakít­sunk, és ennek segítségével tegyünk eleget a megrende­léseinknek. Gépkocsivezető­ink létszáma most sem több, átlagosan mégyszázhanmln- can vannak. Ha a létszámról beszélünk, akikor meg kell említeni azt is, hogy nagy a fluktuáció nálunk. — Mi ennek az okia ? — Részben a keresetek nagyifokú szóródása. Válla­latunknál a bérezés teljesít­ményarányos. Nem minden feladat egyforma. Vlamnak olyanok, amelyeknél gyen­Az oldalt készítették: Hazafi József, Szabó Sán­dor, Szekér József, Szűcs László János, és Gottváld Károly. beszűkültek az utóbbi idő­ben. Hogy mi ennek az oka? Többek között az, hogy csök­kennek az építkezések, s mi­vel a főtevékenységűn két ez határozza meg, ezért a meg­rendelések is kevesebbek. A nyereségtartás és -növelés érdekében szigorítottuk a költséggazdálkodásu nkat, költségérzékenyebbek lettünk. gáhb a kihasználtság és a kereseti lehetőség és olya­nok, amelyeknél azok job­bak. Tulajdonképpen kifize­tődőbb lenne, ha csalk a ha­tékonyabb .munkákat vállal­nának el. Így a keresetek is jobbak lennének, de a ke­vésbé jövedelmező szolgálta­tásoknak is eleget kell tenni. — Hány kilométert futnak a kocöik évente? — Megközelítőleg 15 mil­lió kilométert. A kocsik százszázalékos visszáru-f uva­rozásának kihasználtságát lehetetlen megszervezni. Én. nék ellenére a vállalat to­vábbra is szeretné minél jobban kihasználni az adódó lehetőségeket. — Milyen a visszárufuvar- kihasználtságuk ? — A teherautók visszáru- fuvarjainak kihasználtsága hetvenhárocm százalékos. De foglalkoztat minket az a gondolat is, hogy tovább nö­veljük a kihasználtságot. Mi száll ttjaik a foátaszéki csere­peket Budapestre és környé­kére. ViSszfiuvarozásfcént pe­dig azt tervezzük, hogy Tol­na megye Tüzép-tel epeire léhoznártk a Mátra GáZbe- tongyánból a könnyű és jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező gázbeton falazó­blokkokat. — Mi mondható el az idei évről? — Az első negyedév ered­ményei jók. Kimagaslóan jó hónap volt a jianuár és a február. Eddig a szállítást több mint tizenöt százalék­kal növelni, tudtuk előző év .hasonló hónapjaihoz vi­szonyítva. Kompsirató, kompavató?! Ahogy a közúti ellenőr látja A Gemenc Volánnál Az ÉPFU szekszárdi főnöksége Csak dízelmotoros kocsikkal dolgoznak Javítás alatt „Köszönjük kisöreg ..

Next

/
Thumbnails
Contents