Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
1986. április 4. ( TOLNA \ _ ÍRÜÉPCUSAG 7 Nappal egy, éjjel két percen belül indul a mentő EMBERMENTÉS Apró, de fontos kérések mindannyionkhoz Egy alkalommal a kórház és a szekszárdi mentőállomás kapcsolatáról beszélgettünk dr. Molnár Ádámmal, a megyei kórház főigazgató főorvosával. Az együttműködést igen megbízhatónak, lelkiismeretesnek és korrektnek minősítette, hangsúlyozva a kifogástalan szakmai munkát. S mondatait egyetlen egyszer sem folytatta úgy, hogy „de”, vagy „azonban”. Sőt, a „néha" és az „azért” is mindvégig hiánylistára tétetett. Tegyük hozzá: örömünkre, megnyugvásunkra.- Igen fegyelmezetten végezzük munkánkat. De szervezett embermentés másként nem is képzelhető el - szögezi le dr. Penczel Dániel, a Tolna Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa. S következik a világos, kézenfekvő magyarázat a „bajtárs” megszólításra vonatkozóan, majd arra, hogy náluk szinte minden úgy kezdődik, hogy „jelentem”, hogy mennyire nem igénylika hosszú monológokat, s hogy a kívülálló számára aprócska szavak, jelzések milyen fontos információkat tartalmaznak. Persze, csak ezekkel együtt működhetnek hatásosan, s indulhatnak a hívást követően szinte pillanatokon belül a kocsik. Nappal egy, éjszaka pedig két percen belül hagyja el a mentőállomást a „következő” mentőautó. A mindig ügyeletes, azaz indulásra kész „következőre”, pontosabban „következőkre” még visszatérünk, de előbb hallgassuk Penczel főorvos szavait a kocsik állapotáról:- A Tolna Megyei Mentőszolgálatnak saját javító szakműhelye van, ahol a nagyobb és a kisebb javításokat végzik. Meghatározott kilométerenként szervizelik az autókat, kicserélik az alkatrészeket - függetlenül attól, hogy azok romlófélben vannak-e. Egy-egy kocsink valamivel több, mint százezer kilométert fut. A lényeg, hogy második szemlére már nem visszük őket, hanem leselejtezzük. A mentőautók „gyógyításával” kitűnő szakemberek foglalkoznak: mindany- nyian mestervizsgát tett autószerelők. Arra a kérdésünkre, hogy meg tudják-e fizetni őket, a következő választ kaptuk:- A mindenkori lehetőséghez képest igen - így a válasz, majd az azt igazoló magyarázat: - Az autószerelő mestereink is jórészt törzsgárdatagok, ahoAmikor felvijjog egy mentőautó szirénája, összeborzadunk. Ugyanez a hang némi megnyugtatást jelent, ha hozzátartozónkhoz, ismerősünkhöz hívtuk ki a kocsit. gyan a mentőegységek tagjai is azok. (A Tolna Megyei Mentőszolgálat dolgozóinak 55 százaléka törzsgárdatag.) Mielőtt a mentőegységekről szólnánk, lépjünk be a szolgálatvezetők telefoncsengéstől hangos szobájába. Az egyik asztal mögött Tar István szolgálatvezető főápoló, a másik mögött pedig Sebestyén József szolgálatvezető szakápoló ül, s teljesít szolgálatot. Tulajdonképpen ők most az állomások karmesterei. A csöndes - szó szoros értelemben vett - pillanatokat néhány információ megszerzésére fordítjuk. Küzben megállás nélkül villannak a kis lámpák, csöngenek a telefonkészülékek, melyekből öt „látja el" az ügyeletet. Kettő cross- bar-os vonallal, egy a közvetlen kórházi kapcsolatot jelenti, a mellette levő a „04”, egy pedig a forró drót az állomás és a rendőrség között. A kapcsolótáblán nyolc piros villanykapcsoló-szerű... Azok működtetése által áll némán munkába a „soros helyiségben” az indulásra várakozó „következő” kocsi személyzete, majd a nappaliból lejönnek a következő egység tagjai, s teljes készenlétben várják az újabb csengő felszólítását az indulásra. A soros helyiségben hatalmas fekete tábla a falon. Krétával fontos információk rajta: most például azt írták rá, hogy Szek- szárdon a Toldi utcát csőtörés miatt lezárták. Egy másik tábla pedig azt mondja meg a szolgálatvezetőknek, hogy pillanatnyilag öt kocsi van úton: kettő Pécsre ment egy a fővárosba, másik kettő pedig a megyeszékhely környékéről hoz betege(ke)ta megyei kórházba. Persze, nemcsak telefonon, hanem rádión is tudnak kapcsolatot teremteni innen a központból a megye ösz- szes mentőállomásával, az úton levő mentőkocsikkal és a Dunántúl megyeszékhelyeinek mentőszolgálataival. Sőt csak egyetlen pillantás a falon levő mágneses térképre, illetve egy ugyancsak mágneses táblázatra, s a gyakorlott szem máris tudja: melyik mentő melyik útvonalon halad, s hogy az állomásokon hány kocsi várakozik. Szerencsére a megye egyetlen rohamkocsijának most nem kell sehova mennie, ennek ellenére - és természeteAz irányító-összehangoló teremben sen - a személyzet indulásra készen van: dr. Kovács Éva mentőorvos, Szántó Sándor mentőszakápoló és Bodahelyi Ferenc gépkocsivezető. Hogy milyen sebességgel közlekednek? Az mindig attól függ... A lényeg, hogy soha nem kockáztatnak! Egyébként Bodahelyi Ferenc már több mint 250 ezer kilométert vezetett baleset- mentesen. S hozzá hasonló fokozattal többen is rendelkeznek a mentőautók vezetői közül, sőt van aki már a 750 ezres fokozatot is megkapta. Mindehhez még azt fűzi hozzá dr. Penczel Dániel:- Az elmúlt évben Tolna megyében nem történt baleset a mi hibánkból! Ezek után következzen néhány szám, melyekből ki-ki tanulságos következtetéseket vonhat le. Tavaly 455 alkalommal vonult ki a rohamkocsi, s összesen 498 beteget szállított a közel 16 ezer kilométernyi úton. Egyébként megyénkben nappal 29, éjszaka pedig 10 mentőkocsi van ügyeletben. Az előbbiek közül hét Szek- szárdon, ugyancsak ennyi Tamásiban, ötöt Dombóváron és Pakson, négy pedig Nagymányokon. A 29 kocsi tavaly 57 690 mentőfeladatot látott el - megtéve 1 671 790 kilométert - balesetmentesen. Nemrégen egy tájékoztatón az hangzott el, hogy bizony előfordulnak olyan esetek, amikor nem indokolt a mentők hívása. S ilyenkor az „utassal" ki kell fizettetni a felmerült költségeket Erre így válaszol a főorvos:- Szerencsére nálunk ez nem gyakorlat habár előfordul, hogy részeget szállíttatnak a hozzátartozók a kórházba. Ilyenkor természetesen kifizettetjük a szállítási és a kocsi takarítási költségét. Egészen más dolgot mondanék. Mégpedig olyan esetekről, amikor a fiatal szülők megrémülnek a néhány hónapos baba magas láza miatt, vagy az idős asszony hozatja be férjét, aki hirtelen rosszul lett, mondjuk szédült. Ezekkel úgy vagyok: ha orvoshoz megy egy magyar ember, higgyük el neki, hogy beteg, ha segítséget hív, biztosan úgy érzi, hogy szüksége is van rá. Penczel főorvos ezek után nem segítséget hív, hanem azt kér. Mégpedig olyanokat, melyek apróságnak tűnhetnek, de szerepük mégis nagy. Tehát jó lenne, hogy amikor mentőt hívunk, pontos címet diktáljunk a szolgálat vezetőjének, sőt nem árt, ha elmagyarázzuk, hogy a település melyik részén található a beteg, a sérüli S higgyük el, hogy a „mentősök” kizárólag a beteg érdekében tesznek fel kérdéseket a bejelentőnek, s nem azért, mert egy kis beszélgetésre szoty- tyant kedvük. A következő kérés a tanácsoknak szól: jó lenne, ha az utca- és a házszámtáblák naprakészen lennének, úgymond élnének. Mert a mentőautó idővesztesége jól tudjuk mit jelenthet. S még valami. Ez pedig a gépjárművezetőkhöz. Finomítsuk közösen a közlekedési morált, s a mentőautóknak - mégha azok a megkülönböztető jelzést nem is használják - minden körülmények között biztosítsunk elsőbbséget Hiszen náluk mindig fontos szerepe van a perceknek, másodperceknek. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Bakó Jenő Találkozás a Tamási Bánki Donát brigáddal „Megmozdulásaik önkéntesek” Sárdi József, a brigád villanyszerelője így emlékezik a névadásra:- Tudtuk, hogy a porlasztó feltalálója Csonka János volt, aki Bánki Donát munkatársaként ismerős. Először az ő nevét akartuk felvenni, de furcsán hangzana, hogy a „csonka-brigád”. Ezért döntöttünk a Bánki neve mellett... Lucza János a műhely vezetője, de egyben a brigádé is. Munkájuk a társulat erőgépeinek javítása, karbantartása. A tizenöt férfiből álló brigád a vállalat legnagyobb létszámú csoportja. Vállalásaik teljesítését a napló igazolja. Az 1985. évi önértékelésében egyebek között arról is olvashatunk, hogy újításuk nem nyert hasznosítást. A lakóhelyen végzett társadalmi munkaórák száma 460. Betartották a munkavédelmi előírásokat, így üzemi baleset nem volt. Egyik legemlékezetesebb eseményként tartják nyilván a berhidai földrengés károsultjainak megsegítését.- Mi nem tudtunk elmenni a romok eltakarításában vagy az újjáépítésben segíteni - emlékezik Lucza János - de Lucza János brigádvezető egynapi keresetünket összeraktuk. Ketten a brigádból elmentünk a berhidai tanácshoz és elmondtuk, hogy ezt a 3200 forintot olyan idős embernek szeretnénk átadni, akinek sem a nyugdíja, sem más jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a kárt hamar pótolni tudná. így esett a választás Varga Józsefné, Berhida, Hársfa utca 8. szám alatti lakosra... A színes képeslapokkal is díszített naplóban a Nemzeti Színház felépítésére szolgáló 2-300 forintos bélyegek is sorakoznak. Minderről könnyed természetességgel esik szó. Amit a városért tesznek - minden év május elsejének tiszteletére - aprónak tűnhet, de teljesítik. A Felszabadulási emlékpark gondozásáról van szó. A játszótéri hinták, más vasszerkezetek újrafestése, a park gondozása, esetenkénti javítások elvégzése minden tavasszal az első feladatok között szerepel.- Volt a városnak egy úttörőzenekara. A fiam is muzsikált ott. Elhatároztuk, hogy egy formaruhát veszünk nekik, ha már Tamásit képviselik egy-egy seregszemlén - mondja a brigádvezető. Ennek kapcsán jutottunk akkor a községi tanácshoz - ma már városi - és ott kaptuk a javaslatot a parkgondozásra. Forintban nem szánjolunk sosem. Tesszük amit szükségesnek látunk. Nem várjuk meg most már,-hogy szóljanak... Tóth László személyzeti vezető, a szocialista brigádmozgalom felelőse:- Versenymozgalmunk jelszava, „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!” Példamutató ebben a Bánki Donát brigád. A döntéseink szubjektivitását elkerülve, pontrendszert alkalmazunk az értékeléskor. A szóban forgó brigád szerénységére jellemző, hogy sosem célozzák meg az aranykoszorús címet, pedig többször elérték már. Megpróbáljuk eredményeiket olyan formában is elismerni, hogy közös kirándulásaikhoz biztosítjuk a vállalat autóbuszát, téritésmenSárdi József és Lehr János az alapítók közül tesen. Legutóbbi volt éppen egy budapesti utazásuk. Azoknak a vidéki brigádjainknak is rendelkezésre áll természetesen, akik Tamásiba akarnak kollektiven bejönni egy esti színházi előadásra. Kolozs István igazgató néhány gondolata ami a Bánki Donát brigádhoz kapcsolódik:- Örülünk, hogy éppen őket keresték meg. Be kell vallani, hogy a nyilvánosság előtti ilyetén szereplésre is szüksége van a mozgalomnak. Tudja amikor megjelent a brigádról egy kis hir az újságban, láttam rajtuk, hogy kevésnek tartják. Csökkentette a lelkesedést. A szocialista brigádmozgalomról egyébként is megoszlanak a vélemények. Ezért érzem szükségét a sikeres munka propagálásának. Nem önmutogatás ez, csupán a hitük erősítése. A területi munkaversenyben harmadszor sikerült a harmadik helyre jutnunk. Ez a dobogós pozíció annak köszönhető, hogy brigádjaink között van olyan is mint a Bánki Donát. Amit feltétlenül értékelni kell, hogy megmozdulásaik önkéntesek. Lucza János brigádvezető, Molnár Lajos, Pelez Ferenc, Grósz István, Bálint László, Kovács István, Tóth Ferenc, Orsós György, Berta József, Sárdi József, Lehr János, Kubik Károly, Gulyás László, Trupacs Pál, Kocsi István egy szocialista brigád tagjai, akik munkaidejükön túl vállalnak elvégzendő feladatot, mert ezzel lakóhelyüket, városukat szebbé tehetik. DECSI KISS JÁNOS ........ ■----"" ■■■■— ' A rohamkocsi és az ügyeletes team
