Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

1986. április 29. ^ÉPÜJSÀG 5 A megújulás jegyében Kritikus és önkritikus vélemények FIATALOK FIATALOK Ma «itták Kedves gesztus volt, hogy a megyei küldöttgyűlésre meghívták a KISZ Tolna Me­gyei Bizottságának volt első titkárait, Tatár Lajost, Tóth Józsefet, dr. Király Ernőt, Szabó Gézát, Varjas Jánost és Péti Imrét. Közülük hár­man „tollba mondták” a vé­leményüket. Péti Imre, a megyei párt- bizottság titkára: — Sokoldalúan képzett, ál­talános műveltséggel rendel­kező, tenni akaró, lelkes fia­talokat kell nevelni. Az el­mozdulást, az előrelépést az alapszervezetek tagjainak és a KISZ-en kívüliek igényei alapján kell megtenni. Szük­séges, hogy a fiatalok maguk is kezdeményezzenek, és munkájukhoz kérjék a felnőt* társadalom, a volt KISZ-esek segítségét. Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára: — A népfront nem szándé­kozik külön ifjúsági szerve­zetet létrehozni, de ifjúsági bizottságokat igen. Ezeknek az lesz a feladata, hogy a már meglévő munkaformába bekapcsolja — elsősorban — a KISZ-en kívülieket, de nem kizárt az. ifjúsági szö­vetség tagjainak a részvéte­le sem. Környezetvédő, vá­ros-, községszépítő egyesüle­tek alakulnak és bevonjuk őket a kertbarátok, a kiste- nyésztők mozgalmába, a könywbarátok egyesületébe is, de adott a különböző ol­vasótáborok munkájába, va­lamint a honismereti mozga­lomba való bekapcsolódás le­hetősége is. A KISZ-szel kö­zösen akarjuk bevonni a bé­kemozgalmi munkába az is­kolákat ... Tóth József, a Tolna Me­gyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának személyzeti csoport- vezetője: Fiatalos, lendüle­tes küldöttgyűlés volt. Sok érdekes dolog, hasznos javas­lat elhangzott, örülnék, ha ez a megújulási törekvés nem kampány lenne, hanem ki­terjedne. Nagyon tetszett. A KISZ Tolna megyei küldöttgyűléséről a tudósí­tásokat írták: Ékes Lász­ló, Takács Zsuzsa, Szeri Árpád, Szekér József. Fo­tó: Czakó Sándor. MOLNÁR LÁSZLÓ, a Pak­si Aítomerőmű Vállalat dol­gozója részletesen beszámolt a munkahelyén elért kiemel­kedő eredményekről, az otta­ni KISZ-szerve-et tevékeny­ségéről. — A KISZ tömegszei veze; ezért nyilvánvalóan üdvözöl­ni kell minden olyan kezde­ményezést, ami a KISZ-tagok létszámát kívánja növeni, de minden létszámnövelésnél a hatékonysági követelménye­ket kell előtérbe helyezni a mennyiségiekkel szemben — mondotta. — Vagyis akkor érdemes csak a taglétszámot növelni, ha az egyben a va­lódi szervezettség emelkedé­sét is jelenti. A diák a középiskolai KISZ-ben egy merev, tanár­központú, sokszor sematikus és színtelen mozgalmi élettel találkozik. Így érthető, hogy amint nem érzi „kötelező” jellegűnek, ledobja ezt a ter­het magáról. Az iskolai KISZ minőségi változáson csak ak­kor megy át, ha megváltozik az oktatás jellege, ahol nem a tanulás és biflázás lesz a központi kategória, hanem a képességek, készségek sok­irányú fejlesztése. Ifit már a diák-tanár viszony partneri kapcsolattá alakul át, ami lehetőséget ad az iskolai de­mokrácia nagyarányú fejlesz­tésére is. Bármilyen jó is a szervező munka, mindig marad egy je­lentős réteg, akiket nem le­het bevonni a KlSZ-munká- ba, A KISZ ezekért a fiata­lokért is felelős — hangsú­lyozta végül. KALMÁR ANNAMÁRIA, a Dombóvári Apáczai Csere János Egészségügyi, Vasút>- és Postaforgalmi Szakközép- iskola tanulója hozzászólásá­ban többek között elmondta, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése megoldott a városban. Gond, hogy a kö­zépiskolából kikerülők nem mindig tudják folytatni a mozgalmi munkáit. A szabad­idő hasznos eltöltésére, főleg a sportra és kultúrára, a zsú­folt órarendek miatt kevés idejük jut a középiskolások­nak. Nemcsak idő kell, ha­nem több lehetőség is. A to­vábbiakban javasolta, hozza­nak létre szeszmentes szóra­kozóhelyeket, majd kitért ar­ra is, hogy megújulásra szo­rul az egyetemi felvételi rendszer. Felesleges, hogy az értelmiségi és fizikai dolgo­zók gyerekeit megkülönböz­tessék. FÜLLER IMRE, a Bonyhá­di Pannónia Termelőszövet­kezet dolgozója a mezőgazda- sági dolgozók munkájának elismerését hiányolta. Itt mindennap helyt kell állni, legyen az ünnep- vagy hét­köznap. Sok fiatal kénysze­rül még munkaidő után is dolgozni, hogy többletjöve­delemhez jusson. így kevés idő marad a kulturális és közélétre. PESZT ATTILA, a gyönki KlSZ-bizotttság titkára első­sorban a megújulás gondola­tával foglalkozott. Megújulást nem a szervezeti oldalról, ha­nem a normarendszer olda­láról kell kezdeni — hang­súlyozta, azután kitért azok­ra a fiatalokra is, akik nem vesznek részt a KISZ-mun- kában. — Mi lesz a sehova nem tartozó tömegekkel? — kérdezte. Javasolta többek között, hogy ne legyenek ma­gukra hagyva az új út kere­sésében. CSÖMÖR ÉVA, a Szekszár­di Húsipari Vállalat küldötte szóvá tette, hogy nem elég ismert a fiatal értelmiség munkája és aktivitása. E té­ren a fejlődés elérésének alapvető feltétele a szocialis­ta demokrácia fejlesztése, a fiatalok nagyobb arányú be­vonása a gazdasági és társa­dalmi vezetésbe. FERTÁLY LAJOS, a Dom­bóvári Csavaripari Vállalat dolgozója, az Országos Béke­tanács tagja a városban mű­ködő békéklübak munkájáról számolt be. A békemunká­hoz hozzátartozik az egyén békéjének megteremtése is. Ehhez kiegyensúlyozott csa­ládi háttér, munkahelyi lég­kör szükséges. Hozzászólása végén ismertette a dombó­vári küldöttgyűlés által elfo­gadott békefelbivását, csatla­kozásra szólította fel a me­gyei küldötteket, és kérte, hogy a békefelhívást juttas­sák el a KISZ XI. kongresz- szusára. SZABO ERNö; Szekszárd városi úttörőelnök az úttörő- mozgalom és a KISZ kapcso­latait, kölcsönhatásait, közös tennivalóit elemezte. A gon­dok közt megemlítette, hogy sok esetben automatikussá vált a tagsági viszony. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy erősíteni kell az önte­vékenységet és az önállósá­got, nyitottabb kapcsolat- rendszert kell kiépíteni a szülőknek, a KISZ-nek, üze­meknek, vállalatoknak, in­tézményeknek. SZAMPER KATALIN, a Paksi Vak Bottyán Gimnázi­um KlSZ-titkára a kong­resszusi levélhez kapcsolód­va mondta el gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a közép- iskolások élmónygazdag, tar­talmas diákéletet szeretné­nek. Ennek megvalósítása ér­dekében már léptek a gim­nazisták. Azonos érdeklődési körre alapuló — környezet- védelemmel, egészséges élet­móddal, Paks és környéke történelmével foglalkozó — alapszervezetek létrehozását akarják. Hozzászólása végén a Magyar Ifjúság című heti­lapra tett kritikai megjegy­zést. KROMMER DÉNES, a dombóvári MÁV-csomópont KISZ-ititkéra a kongresszusi levél megújulásra felhívó szándékát méltatta, majd a KISZ-szer vezetek vállalkozá­si lehetőségeire is kitért. Megemtítette,_hogy nem ön­álló jogi személyként keze­lik a szervezeteket a vállal­kozások folyamán, és nem minden szervezet számára adatott 'meg a vállalkozás le­hetősége. Olyan munkát kell felvállalni, hogy ne 'csak a közösség, hanem az egyén is jól járjon — mutatott rá. PANCZA TIBOR, a KISZ Szekszárdi Városi Bizottságá­nak titkára fontos kérdésről, a KISZ politikai jellegének erősítéséről szólt. Nap minit nap tapasztalható, hogy ma­gának a politika szónak a fiatalok körében , van egy egészségtelen, misztikus ér­telmezése. Ez a negatív je­lenség a rossz gyakorlat, a nem megfelelő tömegpropa­ganda, valamint nem az igé­nyekre épülő témaválasztás következtében al'akúlt ki. Javítani kell a tudatfor­máló munkál minden szin­ten, hangsúlyozta, majd a kádermunkáról és a párttag­gá nevelésről szólt. RADVÁNYI FERENC, Ud­vari KISZ-,titkára a lakóte­rületi KISZ-szervezetek éle­téről és gondjairól adott íze­lítőt. A fiatalok létérdeke, hogy tegyenek meg faluju­kért valamit, tudatos, meg­győző munkát kell vállalni­uk a politikai életben. A tár­sadalmi szervekkel szorosab­ban kell együttműködni. Ki­tért a fiatalok munkájára és a közéletiségre való felkészí­tés fontosságára is. Vélemények a szünetben Az ünneplőbe öltözött fia­talság kemény munkával töltötte el a napot. A szü­netekben ikisebb-magyöbb csoportokba verődve, régi is­merősökkel, barátokkal ta­lálkozva mindenki a meg- újiulásról beszélt. Közülük, a beszélgetők közül kérdez­tünk meg néhányat. Bállá Éva Simontornyáról jött, szervező titkár: — A változtatással egyet­értünk, és úgy érzem, régi óhaj teljesül ezzel. Néhány év óta mi is próbálkoztunk, új kezdeményezésekkel szí. nesítettük mozgalmi életün­ket. 1984 óta rendezünk Si- momtornyán szakmai verse­nyeket. Először csak két szakma résztvevői között volt, de az idén már ihat szakmában indulunk. A má­sik új kezdeményezésünk, hogy a Simont árnyai üze­mekben dolgozó fiatalok ta­lálkozzanak a helyi és a négy környező község terme­lőszövetkezeteiben dolgozó fiatalokkal. Ezt már tavaly is megrendeztük, de az idén több sportolási lehetőséggel és tovBsbemutatóval szeret­nénk bővíteni a találkozó programját. Szautner József a bonyhá­di cipőgyár küldötte szerint is szükség van a megújulás­ra. — Nálunk a gyárban minden KlSZ-tag'ezt várja — mond­ja. Ügy érzem, hogy ez a kongresszusi előkészítés megbolygatta a KlSZ-iéletet. Szervezőtitkár vagyok, s az itt elmondottakat, az ötlete­ket és tapasztalatokat, az ipari szekcióban hallottakat a további mozgalmi munká­ban szeretném felhasználni. Vas Gyüla a szekszárdi BHG-iból jött. A szekció­ülések utáni szünetben tár­sainak mondja el vélemé­nyét: — A problémákat már érezzük, de még sokat keld termi. Igen jó dolognak tar­tom a rétegtanácsot, sok le­hetőséget látok benne. A dolgozó fiatalokat átfogja, közös feladatokat, a meg­mozdulásokhoz célúkat ad számunkra. Az általános fel­adatokat a helyi témákra tudjuk lebontani. A KISZ keretén belül dolgozó réteg­tanács, ha a 'kapcsolódó szer­vekkel szorosan együttmű. ködük, véleményeiket kicse­rélik, még akkor is, hogy ha ezek nem egyezőek, akkor az egyén és a KISZ helyzetét alapvetően erősíthetik. Sze­rintem a megújulási folya­mat során olyan KlSZ-ta. gókna van szükség, akik a gyári teljesítményük mellett magatartásukkal, tenniaka- rásükkal, politikai állási og- lalásükkal is kiemelkednek. Élharcosoknak kell lenniük a gazdasági munkában is. Szirtesné dr. Tomsits Eri­kával, a KISZ Központi Bi­zottság Intéző Bizottság .tagjával délután, a válasz­tások előtti szünetben be­szélgettünk. — Jó a hangu­lat — mondja. — A küldött- gyűlésen sóik jó véleményt és megújulást akaró ötletet hallhattunk. A vitákban sok­szor egymásnak is választ adtak a küldöttek. Értelmes együttgondolkodásra volt le­hetőség, aminek során kide­rült, hogy a küldöttek alap­vetően egyetértenek abban, hogy új módszerekkel újfaj­ta mozgalomra van szükség. A mai fiatalok igényednek megf elelő KISZ -életet és szervezeteket kell létrehoz­ni. De airra, hogy a mozga­lomban máról holnapra tör­ténő változás érezhető le­gyen, még ne számítsunk. Kell egy kis idő ehhez. A társadalmi problémák bo. nyolultabbá válása ki fogja kényszeríteni a megújulást, de ehhez a KISZ-t körülvevő intézményrendszerekben is változásra, megújulásra van szükség. Nem várni kell, ha­nem azon kell gondolkodni, hogy mit tud tenni minden­ki a saját szintjén, a saját területén. Schreiner Gyöngyi, a Pak­si Vak Bottyán Gimnázium küldötte kapcsolódik a be­szélgetésbe. — Mii is érezzük, hogy az iskolai KISZ-életünkben megújulásra, nyitásra van szükség. Lehet, hogy néhány év kell ehhez, de mi az is­kolánkban az érdeklődési 'kö­rünk szerinti KISZ-életet szer etnénlk rnegval ósí tani. Ezt el is kezdtük, és remél­jük, sikerül. Fiatalos hév, kritikus hang, tenniakarás, komolyság, „megfésült" gondolatok, problémaérzékenység, hit a meg­újulásban. Ez jellemezte » megyei küldöttértekezlet részt­vevőit ... és erről árulkodnak a fotók is.

Next

/
Thumbnails
Contents