Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, ilOO. szám. ÄRA: 1,80 Ft 1986. április 29., kedd. Mai számunkból HASZNOS MUNKAERÖMOZGÄS (3. old.) SZÍNHÁZI esték (4. old.) EJTŐERNYŐS FILMSZÍNÉSZNŐ (6. old.) HÄROM KÖZMŰ EGY ÉVBEN (3. old.) Számok és szándékok Igen, valóban úgy lett, ahogy a mezőgazdászok a márciusi hidegek idején jósolták: összetorlódtak a mezőgazdasági munkák. Pontosságot, szervezettsé­get és fegyelmet követelt az elmúlt néhány hét, s mindez jellemzi az elkö­vetkező időszakot, egészen addig, míg a kukorica magja a földbe nem ikerül az utolsó hektáron is. A számok ismertek: idén a magyar mezőgazdaságnak meg kell termelnie a 16 millió tonna gabonát, s hét százalékkal növelnie a ter­melést az előző esztendő­höz képest. A tervek rea­litások, — a mezőgazda- sági üzemek természetföld­rajzi, technikai, szellemi adottságaik birtokában ké­pesek „hozni” a tervet. Mindez azonban egy perc­nyi megállást sem enged, előtérbe kerül a mostaná­ban olyan sokat emlegetett magatartás. A kifejezés az ideális állapotra utal, arra, amikor mindig minden a helyén van, nem kell vá­rakozni, a munka, a mun­kavégzés minden másnál [ fontosabb. Ahogy nagyon találóan fogalmazta -az egyik gazdasági vezető: „Mindig ott van a világ közepe, ahol éppen dolgoz­nak”. A mezőgazdaság rendkí­vül érzékeny, könnyen esik vissza, vagy fut fel egy- egy ágazat. A mélyponton hozott intézkedések igen gyorsan éreztetik hatásu­kat, példa erre a sertés- ágazat, amikor a felvásár­lási árak növelését köve­tően ugrásszerűen felfejlő­dött az állomány. Bár mélyponton van a szarvas- marhatartás, igen nagy az érdeklődés az üszőkihelye- zé'si akció iránt, s tehené­szeti telep építésére is akadnak vállalkozók. Nem járnak rosszul, hisz tejre, tejtermékekre mindig szükség van, s a fejlesz­tési források felhasználásá­nál a prioritásokat mindig figyelembe veszik. A szakmai erkölcsi fele­lősséget gyakran emleget­jük mostanság, azt, hogy nem szabad könnyen ki­dobni a „szerkezetből”, ami gazdaságtalan, na­gyobb szívósságra, meg­értésre van szükség az üzemekben. Ügy hiszem, ez nem hiányzik, igyekszik minden üzem a lehetősé­geihez mérten rendet ten­ni, vagy rendet tartani a portáján. Mert csak így érvényesülhet a XIII. kongresszus programja: „A mezőgagdaság és az élel­miszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszerellátásáról és já­ruljon hozzá az export bő­vítéséhez. Ez megköveteli az összehangolt fejlesztésü­ket, termelésüknek a kere­sethez jobban igazodó nö­velését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökentésével fokozza jö­vedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit.” D. VARGA M. Kiváló Vállalat a Paksi Költségvetési Özem Az ünnepségen résztvevő dolgozók Romes Csandra és Sebestyén Nándorné a békemozgalom feladatairól Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint a Helyiipari és Városgazdál­kodási Dolgozóik Szakszerve­zetének elnöksége, az 1985. év eredményéi alapján Ki­váló Vállalóit oklevéllel tün­tette ki a Ralks Város Taná­csának Költségvetési Üze­mét. A paksi mu nkás művelőd és i központban rendezett ün­nepségen megjelent Jantner Antal, miniszterhelyettes, Várad! László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságá­nak titkára, Császár József, a Tolna Megyei Tanács el­nöke és Szendéi Imre, a HViDSZ Tolna Megyei Bi­zottságának titkára. Oláh Béla üzemvezető emléke­zett a megtett út eredmé­nyeire. Negyed évszázaddal ezelőtt négy szakmunkás­sal, öt segédmunkással ala­kúit meg a községi tanács házilagos brigádja. Munká­júk akkor a terméskő bur­kolatú utalk, téglajárdák, víz­elvezető árkok építése volt. A 'községi tanács 'határozata alapján 1969-iben alakult meg a iköltsé'gvetésí üzem. Ékkor a termelési érték 2,5 mlllllió forint volt, ez 1985- ben 69 millióra nőtt. a hat­van fős létszám ötszörösére emelkedett. Az atomerőmű- építkezésnek nagy szerepe van a város fejlődéséiben, ami a költségvetési üzemet is új és újabb feladatok, kö­vetelmények elé állította. Építettek áruházát, családi-, iker- és 4 síztotes épületek­ben elhelyezett lakásokat, gyógyszertárat, bölcsődét, óvodát, orvosi rendelőt. Megkezdték a műemlékek és műemlék jellegű épületek — a Béke szálló, a Deák-ház, az Anna utcai általános is. kola — tervszerű felújítását. A karbantartási gyorsszolgá- lat, a kommunális tevékeny­ség Nagydorogot, Gyönkönyt, Madocsát, Pusztahencsét, Kölesdet is érinti. Jelenleg 360 ezer négyzetméter zöld­felületet gondoznak. Az üzemben 11 szocialista bri­gád vesz részt a verseny­mozgalomban. Terveik ikö. zött ügyfélszolgálati iroda és kölcsönzőbolt szerepel, ezek­kel támogatni kívánják a magánerős lakásépítést. Jantner Anitái miniszterhe­lyettes köszöntötte az üzem dolgozóit, méltatta munkáju­kat, azt a tevékenységet, amely negyed százada a la­kosság egyre növekvő igé­nyeit elégíti ki. Gratulált az eredményekhez, majd át­adta a Kiváló Vállalat okle­velet az üzem vezetőjének, Oláh Bélának. Ezt követően hét szocialis­ta brigád és tizenhat kiváló dolgozó vette át jutalmát. A legutóbbi szovjet béke- javaslatok világszerte ked­vező visszhangra találtak, s ez a békemozgalomnak is lehetőséget ad arra, hogy bő­vítse együttműködését min­den há’borűellenes erővel — mondotta Romes Csandra, az MTI tudósítójának Szófiá­ban adott nyilatkozatában. A BVT elnöke hangsúlyoz­ta, hogy a nukleáris fegy­verektől mentes jövő megte­remtése a világ összes béke- mozgalmának legfontosabb céljai között szerepel. A meg­valósítást illetően lehetnek és vannak is nézetkülönbsé­gek, de e kezdeményezés lé­tezik, s alapot ad a közös cselekvésre. — Mi azt mond­juk, minden lehetséges part­nerünknek, itt vannak ezek, a javaslatok, vitassuk meg őket, s nem előfeltétele az együttműködésnek, hogy egyetértsenek azok minden betűjével. Terjesszétek elő a saját elképzeléseiteket — mondotta Romes Csandra. A mozgalom munkájának új elemei közül Csandra ki­emelte, hogy a Békevilágta­nács nemcsak a saját kezde­ményezéseinek a támogatá­sára szólítja fel a háborúel­lenes mozgalmakat: hiszen nem az a fontos, ki terjesz­tette elő a javaslatot, ha­nem az, hogy a közös célt szolgálja. A BVT-t nem egy­szerűen szervezetnek kell te­kinteni, hanem egy világ­méretű mozgalomért dolgo­zó szervezetnék. Ennek szel­lemében a Békevilágtanács fejleszteni kívánja együttmű­ködését minden olyan szer­vezettel és mozgalommal, amely mögött tömegek áll­nak, s azok a békéért és a háború ellen lépnek fel. — Évtizedek óta sok szó esik a békemozgalom egysé­géről, most eljutottunk oda, hogy már nemcsak beszé­lünk erről, hanem keressük is annak a lehetőségét, mi­ként szervezzünk akciókat más szervezetékkel együtt. Munkánk formáit és módsze­reit is hozzá kell igazítanunk az új követelményekhez. Fontosak a nagy tanácskozá­sok, mint a szófiai ülésszak is, de ma lényegesebbek a tömegeket megmozgató akci. ók, mint ahogy a BVT tevé­kenységének megújításában a szófiai ülésszak fontos lépés volt ugyan, de csak a kezde­tet jelenti — hangoztatta Romes Csandra. — A 'békém ozgalmaknak nagyabb szerepet kell vállal­niuk Európában a népek kö­zötti bizalom építésében, az enyhülés újjáépítésében — je­lentette ki Sebestyén Nán­dorné, az Országos Béketa­nács elnöke, a BVT alelnö- ke az MTI tudósítójának Szófiában adott nyilatkoza­tában. — A mostani, feszültségek, kel terhes, bonyolult nemzet­közi helyzetben megnőtt a békeszerető erők, különösen kontinensünk háborúellenes mozgalmainak a szerepe. — Ezért is olyan fontos, hogy a BVT és a békéért fel­lépő más erők képviselői minden lehetséges nemzetkö­zi fórumon folytassák a pár­beszédet, s megtalálják a kö­zös cselekvésnek azt az irá­nyát, amely minden nép ér­dekeinek megfelel. — A szófiai ülésszak mun­kája tükrözte annak tudato­sodását, hogy figyelembe kell venni az 1980-as években ki­bontakozott békemozgalmak sajátosságait, hiszen ezeknek országonként vagy azokon be­lül is eltérőek a működési feltételeik, a tömegbázisuk, elsődleges céljaik és mun­kaformáik. Míg a korábbi év­tizedekben a BVT volt az egyetlen tömegmozgalom, amely határozottan foglalt állást az új háborús tenden­ciák ellen, az elmúlt eszten­dőkben a háborúellenes erők soha nem látott fejlődésének lehetünk tanúi. E témakör minden összetevőjének az elemzése még hátravan, ezt a szófiai tanácskozás sem végezte el. Ugyanakkor a munkabizottságok azt kutat­ták, hogy mi az együttműkö­dés útja a gyakran vitázó, ám a fő kérdésekben mégis kö­zös fellépésre törekvő béke- mozgalmak között. A tanács­(Folytatás a 2. oldalon.) Jantner Antal miniszterhely ettes átadja az oklevelet Oláh Béla üzemvezetőnek Együttgondolkodás a gyormekekórt Bölcsődék szakmai napja Bölcsődei, óvodai dolgo­zók, szakoktatók, vezető vé­dőnők részére rendezett szak­mai napot a Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya, EDSZ Tolna Megyei Bizottsága, a TIT, és a Tolna Megyei Továbbképző Bölcső­de. A szakszervezetek megyei tanácsának székházában teg­nap megtartott továbbképzé­sen először dr. Polonyi Er­zsébet a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének fő­igazgató főorvosa tartott elő­adást a kisgyermekközössé­gek egészséges élelmezéséről. Ezt követően Strobl Mária az intézet pedagógusa, a bölcső­dei gyakorlatok elvárásairól beszélt. Ének a bölcsődében címmel Forrai Katalin. az. Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa hangsúlyozta az ének személyiségformá­ló jelentőségét. A bölcsődés- korú hallássérült gyerme­kekkel való foglalkozásról Gállos Ilona, a budapesti Hallásvizsgáló és Tanácsadó Délután Kovács János, elnöke a bölcsődei dolgozók Állomás vezetője szólt. Szekszárd Város Tanácsának által készített játékokból és Játékok és csoportszoba-díszítő tárgyak a megyei művelődési központban dísztárgyakból rendezett ki­állítást nyitotta meg. Ez az első alkalom, hogy a város és városkörnyék gyermekintézményeinek dol­gozói ilyen jellegű bemuta­tón együtt szerepelnék. A bölcsődék, óvodák, iskolák helyzetének javítása, a váro­si tanács kiemelt feladatai között szerepel. Szükségelte­tik egy olyan módszertani bölcsőde megépítése is, ahol a tárgyi feltételek maradék­talanul biztosítják a gyerme­kek fejlődését. A tervek sze­rint ezt Szekszárdon a ba'ktaí városrészben létesítik majd. Az ehhez vezető út az óvo­dák és bölcsődék .átalakításá­val, átszervezésével jár. A kiállítás tükrözi a tár­gyak készítőinek gyermeke­ket ismerő, szerető, róluk gondoskodó emberek fárad­hatatlan munkáját, az együtt gondolkodását, amelyet a gyermekek érdekében tesz­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents