Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
Mai számunkból XXXVI. évfolyam, 99. szám. ARA: 1,80 Pt 1986. április 28., hétfő. ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) NAGY CSATÁK HŐSEI, ŐSZÜLŐ HALÁNTÉKKAL (5. old.) A &TAVASZI idény LEGGYENGÉBB JÁTÉKA (6. told.) KÖZTÉRÜLET- FELÜGYELŐK (4. old.) A KISZ Tolna megyei küldöttgyűléséről jelentjük Aktív, cselekvőképes fiatalságért 136 küldött, 14 felszólaló a plenáris ülésen. Négy szekcióban a rétegek helyzetéről tárgyaltak. Ái első titkár ismét Kiss Magdolna dalmi szervezetekkel, intézményekkel, de nem sikerült kezdeményezőbbé válni a helyi kapcsolatok javításában. A fiatalok értékmérője a KISZ-szel szemben az. hogy mennyit tud felvállalni gondjaikból, milyen mértékben képes megoldani munkába állítással, otthonteremtéssel, a társadalmi környezetbe való beilleszkedéssel összefüggő nehézségeiket. Az ifjúsági szövetség ezeknek az elvárásoknak csak részben tudott megfelelni, ezért nem erősödött a fiatalok kötődése a szervezethez és érdeklődése az ifjúsági mozgalom tevékenysége iránt. Csökkent közéleti szerepvállalásuk, aktivitásúk saját gondjaik megoldásában. A szervezet működésének jellemzőit veszi sorra ezután a beszámoló, s leszögezi: a KISZ X. kongresszusa óta sok változás következett be a szervezeti életben és ezek kedvezőbb feltételeket teremtettek a KISZ szerveinek, szervezeteinek munkájához. Az új elemek mindenekelőtt a szerveződés, a szervezeti demokratizmus, az öntevékenység, a kezdeményezőkészség kibontakozásának útjait, formáit erősítették és bővítették. Nem éltek azonban — az újtól való félelem miatt — a középiskolai KISZ- bizottságok a „tizenéves” határozat által javasolt, érdeklődési körökre épülő alap- szervezetek létrehozásának lehetőségével, de kevés példa van a dolgozói KISZ-szer. vezetéknél is az említett módon szerveződő közösségek megalakulására. Nőtt az önállóság, demokratikusabb, új választási módokra van lehetőség, de igényesebbnek és következetesebbnek kell lenni a feladatok meghatározásában, és az elvégzett munka értékelésében. Az elMegérkeztek a paksiak múlt években — valamennyi szinten — élesebben vetődtek fel a fiatalok egyéni problémái, s az a KlSZ-szerveze- tektől az egyéni érdekvédelem erősítését, határozottabb, taktikusabb érdekvédelmi munkát követelt. A vezető- képzés rendszerében ezért kiemelten foglalkoztak a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi munkájával, az érdekfeltárás, érdekkijárás módjaival, lehetőségeivel. Mindez azonban nem jelentkezett megfelelően a szervezetek ez irányú tevékenységében. A KISZ megyei, városi bizottságai kiemelt figyelmet fordítottak az ifjúsági rétegekkel, korosztályokkal való foglalkozásra, így mélyültek a fiatalok egyes mikroréte- gére vonatkozó ismereteik. Ez a feladatmeghatározásban és az érdekképviseleti teendők ellátásában pozitív hatású volt. Nőtt a rétegeknek szóló rendezvények, akciók száma, állapítja meg a beszámoló, s aztán sorra veszi a középiskolások, a dolgozó, a munkás, az értelmiségi fiatalok, a fiatal pedagógusok, orvosok, egészség- ügyi főiskolát végzettek, az igazságügyi értelmiségi és a gyesen lévő fiatalok cselek(Folytatás a 3. oldalon.) Kongresszustól kongresszusig A Tolna megyében a KISZ X. kongresszusa óta végzett ifjúságmozgalmi munka eredményeit, gondjait írásos beszámolóban — amelyet minden küldött megkapott — összegezte a KISZ Tolna Megyei Bizottsága. Az írásos anyag részletesen és kritikusan foglalkozik az ifjúság helyzetével, speciális problémáival. így többek között a munkához való viszonyukkal, a foglalkoztatottságban bekövetkezett átrétegződés- sel, a pályakezdők elhelyezkedésével, beilleszkedésével, a fiatalok bérezésével, a kedvező eredmények ellenére is «ondot ielentő lakáshelyzettel, a szabad idő hasznos, kulturált, tartalmas eltöltésének lehetőségeivel. Megállapítja a beszámoló, hogy a Tolna megyében élő fiatalok helyzete, életkezdése, boldogulása számos eredményt és gondot is hordoz, azonban megyénk gazdasági, társadalmi fejlődése az ifjúság számára is biztosítja a kiegyensúlyozott élet feltételeit. Az itt élő fiatalok gondolkodása, magatartása, a szocialista társadalomhoz, illetve szűkebb környezetükhöz való viszonya ezért pozitív. A KISZ fő törekvése, hogy a megnövekedett politikai követelmények mellett is mozgósítsa a fiatalokat társadalmi, gazdasági célkitűzéseink megvalósítására, kínáljon érdeklődésüknek, törekvésüknek megfelelő értelmes és vonzó politikai, szakmai szabadidős programot. A társadalom, a külső környezet alapvetően támogatta az ifjúsági szövetség programját, a munkát és szervezetet megújító elképzeléseit — állapítja meg a beszámoló, majd azt fejti ki, hogy bár javult a megyei bizottság, s a városi bizottságok együttműködése az ifjúság nevelésében érintett állami, társaA KISZ XI. kongresz- sss=- ~ J szusára történő felkészü- ÆL / lés utolsó Tolna 'megyei ■------ __ eseményeként szombat on került sor az MSZMP Tolna 'Mqgyeii Bizottsága Oktatási Igazgatóság konferenciatermében a megyei küldöttgyűlésre. Tcmesi Agnes, a »negyei bizottság tagja, iaz ülés elnöke köszöntötte az iifjúsági rétegeik, lesöpörtök képviseletében megjelent 136 küldöttet, a vendégeket, közöttük /axzVelnökségben'helyet foglaló Péter Szigfridet, ;az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát. Császár Józsefet, !a Tolna Megyei Tanács elnökét, dr. Tomsits Erikát, a KISZ |KB Intéző Bizottságának tagját, Tóth Józsefet, ia pártközpont munkatársát, (Horváth Józsefet, a Szakszerkezetek (Tolna i Megyei Tanácsának vezető titkárát és'Varjas Jánost, a Hazafias Népfront Tolna Megyei titkárát. Megjelent a megyei |KISZ-bizottság korábbi hat első titkára is. A.résztvevők megtárgyalták,a KISZ Tolna Megyei Bizottsága és ß SPénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolóját a KISZ ;X. kongresszusa óta végzett munkáról, vata- mint a kongresszusi határozattervezetet. Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának (első titkára és Szüle László, a megyei PEB elnöke taz 'írásbeli anyagokhoz szóbeli (kiegészítést fűztek. Ezt követően 14-en mondották el .véleményéket. Egy hozzászóló toz idő rövidsége miatt — írásban (ejtette ki álláspontját. A délutáni — ipari és szolgáltatási, élelmiszergazdasági, értelmiségi valamint középiskolai — szekcióüléseiken is (számosán szólaltak fel. A plenáris- és szekcióüléseken szót kapott a (megjelentek több mint fele. A küldöttgyűlés elnöksége A napirendről szavaznak a fiatalok Elutazott Becs polgármestere Magyar-jugoszláv vízügyi megbeszélések Dr. Helmut Zilk Becs polgármestere — aki Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására, küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban — vasárnap elutazott Budapestről. Az osztrák vendégek ismerkedtek a főváros nevezetességeivel, megtekintették a VII. kerület elkészült rehabilitációs tömbjét, a felújított korszerűsített lakóépületeket. A delegációt fogadta Szépvölgyi Zoltán, s tájékoztatást adott Budapest VI. ötéves tervének teljesítéséről, eredményeiről, valamint a VII. ötéves terv városfejlesztési céljairól. Tárgyaltak a két főváros közötti kapcsolat erősítéséről, bővítésének lehetőségeiről. A vendégek hazautazásuk előtt a Fővárosi Tanács vezetőinek társaságában ellátogattak Székesfehérvárra. Búcsúztatásukra megjelent Far- kasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese KGST munkaügyi tárgyalások Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke hazaérkezett Szófiából, ahol küldöttség élén részt vett a KGST országok állami munkaügyi szervei vezetőinek április 22—25. között megtartott ülésén, Az értekezleten a delegációk vezetői ismertették országuk legfontosabb munkaügyi, bérezési és szociálpolitikai intézkedéseit, a gazdaságirányítási rendszerek változásának hatását és követelményeit a munkaügyi irányításra. A magyar vízügyi küldöttség szombaton hazaérkezett BriönibŐl, ahol április 21. és 25. között részt vett a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság 30. ülésszakán. A tárgyalások jegyzőkönyvét a bizottság két társelnöke: Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Branko Bergman, a Horvát Szocialista Köztársaság Vízgazdálkodási Bizottsága elnökhelyettese írta alá. A tanácskozáson áttekintették a határfolyókon tavaly végzett közös munkákat és meghatározták az idei feladatokat. Egyebek között folytatják a Duna és a Dráva szabályozását, valamint a Dráva és a Mura árvédelmi töltéseinek erősítését, új művek építését, s nagy gondot fordítanak a meglévő gátak karbantartására is. Megállapították, hogy a Duna és a Tisza vízének minősége nem romlott, a Dráváé és a Muráé pedig javult. A közös mérések szerint a Paksi Atomerőmű működése nem kozott változást a Duna vizének minőségében. Egyeztették az esetleges ár- és jég- védekezésnél teendő közös intézkedéseket és megállapodtak, hogy terv szerint folytatják a drávai vízlépcsők tervezési munkáit. Az ülésen — a vízgazdálkodási együttműködés 30. évfordulója alkalmából — a bizottság magyar és jugoszláv társelnöke köszönetét fejezte ki a közös munkákat végző vízügyi szervezetek dolgozóinak.
