Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

* îRÆPÛJSÀG 1988. április 25. élet Hírek A Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága áp­rilis 7-i ülésén megvitatta a VI. ötéves terv szociápolLtiikai tervének végrehajtásáról szó­ló beszámolót, majd a VII. ötéves gazdasági és szociál­politikai tervet. • Az SZMT ifjúsági tanácsa a közelmúltban megtartott ülésén megvitatta és elfogad­ta az 1986. évi munkaprog­ramját, valamint az ifjúsági tanács feladatára, hatásköré­re és munkamódszerére vo­natkozó javaslatot. * A Paksi Konzervgyár bi- zalmitestülete április 14-én ülésezett. Az értekezleten a VII. ötéves gazdasági terv ismertetése, a feladatok meg­vitatása szerepelt, majd be­számoló hangzott el a kollek­tív szerződés végrehajtásáról. A bizalmitestület elfogadta az 1986—90-es évekre szóló kollektív szerződést. * A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa április 24-én egynapos felikészítőt tartott a dombóvári szakmaközi bi­zottság és a számvizsgáló bi­zottság tagjainak. Felszabadulási horgászverseny A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa és a MO- HOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága szervezésében Fel- szabadulási Emlékversenyt rendezték horgászegyesüle­tek, ágazati-iparági MB-k, valamint szakmaközi bizott­ságok csapatai részvételével. A szálkái víztározón megren­dezett versenyen 24 csapat, 96 fővel vett részt. A horgász- sport népszerűsítése kereté­ben meghirdetett egyéni ver­senyben további 20 női és 8 ifjúsági versenyző is indult. A 124 versenyző összesen 111,2 kg nemes halat fogott ki a 3 órás versenyen. A fogási eredmények alapján a következő helyezések alakul­tak ki: Csapatverseny: 1. Szekszár­di Szakmaközi Biz. 19 015 gramm, 2. Építők Megyei Bi­zottsága 9 815 gramm. 3. De- csi HE 7 235 gramm. Egyéni verseny, férfiak: 1. Zsédely István, Szekszárdi Szakmakö­zi Bizottság 8180 gramm, 2. Egyed Dezső Szekszárdi Szakmaközi Bizottság 7250 gramm, 3. Csépes György Építők MB 4880 gramm, nők: 1. Tuncinger Mihályné Tolnai HE 6450 gramm, 2. Szabó Fe- rencné Tolnai HE 6280 gramm, 3. Nagy Lászlóné Tolnai HE 5360 gramm. Ifjú­ságiak: 1. Kupi Ferenc Tamá­si Szakmaközi Bizottság 2300 gramm, 2. Mendi Ferenc Bá- taszéki HE 1955 gramm, 3 Balogh Zoltán HVDSZ MB 1365 gramm. A legnagyobb halat (2890 gramm), Bogdán Jánosné, a Bátaszéki HE versenyzője fogta. A helyezést elértek az SZMT és a MOHOSZ IB ok­levelét és díjait vették át. Munkaverseny-mozgalom a műszergyárban Továbbra is fő cél a gyári program teljesítése Készárut csomagol az üzem Ho-Sl-Minh brigádja A műszergyár szakszerve­zeti bizottsága kibővített ülésén, melyre meghívta a szocialista ibriigádvezetőket is, viítatt'a meg a munikaver- seny-mozgalom gyáron be­lüli helyzetét elemző tájé­koztatóját. A mozgalomra ál­talában a pozitív hatás volt a jellemző. — Ezt bizonyít­ják többék között, hogy a VI. ötéves tervét a gyár ma­radéktalanul teljesítette illetve túlteljesítette és a nehezedő gazdasági hatások ellenére talpon tudott ma­radni, sőt képes volt termé­kek váltását végrehajtani és új termékeket telepített le úgy, hogy termelékenységét ezen időszakban növelte. Ah­hoz, hogy ezt meg tudta va­lósítani, fontos volt a mum- kaverseny-mozgalamiban részt vevő brigádok munká­ja. A gyár az 1986. I. ne­gyedévi programját 1H0 mil­lió forintra teljesítette, aimi az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 16 szá­zalékkal magasabb. Az elő­terjesztett és megvitatott anyagból kitűnt, hogy a gyárban az elmúlt 5 év alatt közel 800 000 forintot fizet­tek iki a brigádoknak. A szakszervezeti bizottság po­zitívan értékélte azt, hogy a megnövekedő gazdasági fel­adatúik (túlórázt atás óik írnél- lett) a brigádok 2 300 órát kitevő társadalmi munkát végezték gyáron kívül, több mint 192 000 forint értékben. Például bölcsődék festése, takarítása, hirdetőtáblák 'ké­szítése a városinak, rokkant­kocsi és az úttörőháznak fco- rongozó-tberendezések készí­tése, sítb. Ugyancsak jélen- tős volt a társadalmi mun­kában a gyáron beiül szer­vezett kommunista műsza­kokon váló részvétel, mely­nek befolyt összegét a gyár nyugdíjaséinak segítésére, a város szociális létesítményei­nek íemmtaritásána, [Met ve javítására, sportfelszerelések kiegészítésére fordítottak. A mozgalom pozitívan reagált a párt XIII. kongresszusá­nak és hazánk 40 éves fel­szabadulására tett vállalások terén is. Ezëk a vállalások, illetve teljesítések, a 85-ös gazdasági feladatok végre­hajtása során közel 100 /mil­lió forint árbevételt eredmé­nyeztek. A brigádokban dolgozók 4,5 százaléka felsőfokú vég­zettségű, az érettségizettek száma 30,1 százalék és a szakmunkások aránya 33,5 százalékot tesz k!i. A brigá­dok közül ma már többem többszörös arany- és ezüst­fokozatot értek el, Illetve tartották meg, közülük is két brigád a Ho-Si-Miimh, és a fejlesztés Pneumatika bri­gádja elnyerte a vállalat ki­váló brigádja megtisztelő cí­met. A szakszervezeti bizott­sági ülésen többen rámutat­tak arra, hogy a mozgalom­ban több olyan hiányosság észlelhető, amely fékezően hatott az elmúlt időszakban. Például egyes területen kés­tek az értékeléisek, az elvég, zefct határidős feladat okhoz viszonyítva. Végezetül a szakszervezeti bizottság állást foglalt ab­ban, hogy a jövőben is fon­tosnak tartja a gyáron be­lül folyó munkaverseny- mozgalom további fenntar­tását és kiszélesítését, a za­varó okok visszaszorítását. Herminke néni, A szakszervezetek mindig nagy gondot fordítottak a művelődésre, ezen belül a könyvtári szolgálatra. Jelenleg a közművelődési könyvtári ellátás kettős el­ve valósul meg: mind a la­kóhelyen, mind a munkahe­lyen lehetőség van a könyv­tár szolgáltatásait igénybe venni. Megyénkben a szakszerve­zeti könyvtári hálózathoz 79 könyvtár tartozik, amelynek egyik tagja a Bonyhádi Ci­pőgyár letéti könyvtára, tisz­teletdíjas könyvtárosa Hor­váth Józsefné nyugdíjias. Herminke néni, a 35 éves munkaviszonyából 30 évet a gyárban dolgozott, mint fi­zikái munkás, kalkulátor, pénztáros. Amióta átvette az üzemi könyvtárait, (1981-ben), ugrás­szerűen megnőtt a könyvtá­rat használók köre. 1985-iben 658 beiratkozott olvasót szer­vezett, amely azt jelenti, hogy a dolgozók 43,6°/o-a könyvtárhasználó. (A magyei átlag 19,8%.) Mii a sikerének titka? Fá­radhatatlansága, ötletei, módszerei annak érdekében, hogy meggyőzze az embere­ket az olvasás örömei mel­lett annak hasznosságáról is. A kölcsönzési időn kívül is megtalálható a könyvtárban, vagy éppen a szalagok mel­lett ajánl könyvet, beszél egy-egy új műről, olvas­mányélményeiről. A szocialista brigádoknál fiókkönyvtárat létesített. Minden hónapban kiutazik 50—60 könyvvel a mecsekná- dasdi üzemükbe. Figyelem­mel kíséri, hogy a dolgozók vagy gyermekeik milyen is­kolába járnak, hogy a köte­lező irodalmat is beszerezze számukra. Szervezett társai­a könyvtáros gási szinten német tanfolya­mot, kézimunikaszákkört, ke_ resztrejtvény-pályázatot. A meghirdetett különböző ol­vasómozgalmi pályázatokiba is eredményesen bekapcsoló­dott. Rendszeresek az író-ol­vasó találkozóik, amelyen többek között Berkesi And­rás, Fehér Klára, Baranyi Ferenc, Moldova György, Chrúdinák Alajos találkozott olvasóival. A gazdasági és a szakszer­vezeti vezetéssel példamuta­tó összhangot tudott megte­remteni. De ez mondható el a KISZ-el, MSZBT-vel, a vá­rosi könyvtárakkal, művelő­dési házzal való együttműkö­déséről is. Tervei között szerepel, hogy a heti kétszer 5 órai kölcsönzési időt még egy al­kalommal növeli, a könyv­állományt még gyakrabban cseréli az SZMT központi könyvtárából, bővíti a fo­lyóiratok választékát és még nagyobb propagandát és agi- táoiót fejt ki a könyvtár népszerűsítése érdekében. Eredményes nevelőmunká­jáért 1985-ben SZOT-okle- véllel jutalmazták. Pacsai László Olimpiai sportnap A Pedagógusok Szakszer­vezetének Tolna Megyei Bi­zottsága ez évben is meg­rendezi a megyei Olimpiai sportnapot. A hagyományok­tól eltérően a különböző sportágaikban más-más idő­pontban kerül sor a vetélke­désre. Április 12-én a szek­szárdi V. sz. Általános Isko­la adott helyet az asztalite­nisz-versenynek. Közel 40 résztvevő állt rajthoz, hogy a legjobbak között is leg­jobbnak járó „bajnoki” cí­met elnyerje. A vidám ver­sengés eredménye: Női egyéni: 1. Erdélyi Va­léria, Regöly ált. iskola, 2. Sdhmidtné Pintér Valéria Dcűimand ált. iákola, 3. Eör- döghné Honti Margit, Szek- szárd 5. Sz. Alt. Iskola. Férfi egyéni: 1. Márton István, Szekszárd 505. Sz. I. Sz. I., 2. Kékesi János, Szekszárd 5. Sz. Alt. Iskola, 3. Kész Dezső, Sióagárd ált. iskola. Női páros: 1. Kossáné (Si. montomya)—IBereczkíné (Si- montomya), 2. Eördoghné (Szekszárd 5. Sz. Alt. lók.)— Sdhmidtné (Dalmand), 3. Er­délyi (Regöly)—Dobrovohai- né (Szekszárd 5. Sz. Alt. Isik.) Férfi páros: 1. Márton (Szekszárd 505. Sz. I. Sz. I.) —Takács (Szekszárd 505. Sz. I. Sz. I ), 2. Kész (Sióagárd) —Kilián (Sióagárd), 3. Ké­kesi (Szekszárd 5. Sz. Alt. Isk.)—Sitkéi (Szekszárd 505. Sz. I. Sz. I.) Vegyespáros: 1. Sdhmidtné (Dalmand)—'Márton (Szek­szárd. 505. Sz. I. Sz. I.) 2. Erdélyi (Regöly)—Knopf (Ozora), 3. Bereczkiiné (Sd- monltornya)—‘Várni (Simon- tornya). Legközelebb április 26-án tartják, Simontornyán, férfi kispályás labdarúgásból a vetélkedőt. Tömegközlekedés Megkérdeztük a bejáró dolgozókat A Tolna Mggyei Népi El­lenőrzési Bizottság az el­múlt év őszén vizsgálta a tömegközlekedés helyzetét. A vizsgálatban a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya és a KSH Tolna Megyei Igazga­tósága is közreműködött. A vizsgálat technikái, gazdasá­gossági, ésszerűségi, tömeg- közlekedés kulturáltsági szintjének, menetrendek igényekhez való igazodása felmérésére irányult. Megyénkben közel 29 ezer a bejáró dolgozók száma. •Munkába járásuk feltétele, közlekedési lehetőségük szín­vonallá kihat a dolgozók han­gulatára, egész napi munká­jára. Ezért tartotta a Szak­szer vezetek Megyei Tanácsa fontosnak és időszerűnek a vizsgálat napirendre tűzését, a vizsgálatban való részvé­telt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a szakszervezeti bi­zottságokon, bizalmiakon ke­resztül kérdőíves felmérés­sel kérte ki1 a dolgozók véle­ményét. Most elsősorban ezen felmérés tapasztalatai­ról adunk tájékoztatást. A megyében 34 olyan szak­szervezeti bizottságot keres­tünk fel a népi ellenőrzési bizottság Tolna megyei szer­vével közösen, ahol a bejáró dolgozók száma jelentős. Több, mint 2400 kérdőívet osztottunk ki közvélemény­kutatás céljából. A megkér­dezettek száma a megyében foglalkoztatottak 2,1%-át, a naponta bejárók számának 8,2%-át jelenti. A téma fon­tosságát és a hozzá kapcso­lódó társadalmi érzékenysé­get jód mutatja, hogy a kér­dőívek közel 60%-a kitöltve került vissza. A megkérde­zett dolgozók közül minden negyedik szükségesnek tar­totta, hogy írásban adjon minősítést, tegyen javasla­tot, illetve megfogalmazza igényét. Ezek a felvetések jól jelzik, hogy van még mit tenni a tömegközlekedési vállalatoknak a közlekedési helyzet javítása érdekében. A dolgozók minősítették az érvényben lévő menet­rendet is. Munkanapokon a vasúti közlekedést egyértel­műen jónak csak Budapest viszonylatában minősítették. A többi vasúti közlekedési reláció minősítése, résziben a válaszok jelentős szóródá­sa, részben a felmérésből a vasúti közlekedést érintők alacsony száma miatt egy­értelműen minősíteni nem lehet. Munkanapokon az autóbusz-közlekedés a lakó­hely — megyeszékhely vi­szonylatban a legjobb, a la­kóhely és más megyeszék­hely viszonylatban a leg­rosszabb minősítést kapta. A munkahelyre történő el­jutás lehetőségét a dolgozók. 87,1 százaléka ítélte menet- rendiieg jónak, összességé­ben úgy minősíthető, hogy a dolgozók elfogadják a me­netrendet. Szabad-, illetve munka­szüneti napokon vasúton csak Budapestbe van meg­felelően kialakított közleke­dési lehetőség. A dolgozók 54,8 százaléka szerint a mun­kahelyre hét végén nem le­het megfelelő módon eljutni autóbuszokon. A tömegközlekedés színvo­nalát illetően, vasút eseté­ben, a legjobb minősítést a járatok személyzete érdemel­te ki, nem megfelelő minő­sítést a közlekedési eszközök tisztasága, illetve az utaski­szolgáló létesítmények szín­vonala (büfé, illemhely stlb.) kapta. A dolgozók véleménye sze­rint a vasúti közlekedés te­rületén kiemelt figyelmet kell fordítani a menetrend- szerűség javítására, a menet­idő csökkentésére, a vona­tok és állomások tisztaságá­ra, az utaskiszolgáló létesít­mények színvonalának eme­lésére. Helyi közlekedésben fokozott gondot kell fordí­tani a menetrendek betartá­sára, az utazási kényelem megteremtésére, az autóbu­szok fűtöttségére. Helyközi autóbusz-közlekedésben ki­emelt feladat a buszok fű­töttségének, az utazás ké­nyelmiének, a megállóhelyek, várótermek tisztaságának, az utaskiszolgáló létesítmények színvonalának emelése. összességében a dolgozók a közlekedés színvonalát megfelelőnek minősítették, de a további fejlődés vala­mennyi Utaztatótói reális el­várás, ámít alátámasztanak az írásos véleményék, javas­latok. Természetesen a köz­vélemény-kutatás egyes te­rületi problémákat is fel­színre hozott, melyek meg­oldása a tömegközlekedésben szervezési intézkedést igé­nyel. A bejáró dolgozókat foglal­koztató vállalatokat is meg­keresve kitűnt, hogy általá­ban ismerik a dolgozók uta­zási gondjait, lehetőségeik­hez képest igyekeznek segí­teni (bérautóbusz, saját autó­busz stb.). De van olyan vál­lalat is, ahol a vállalat veze­tése a munkába járás jelen­legi helyzetét megfelelőnek tartja, különösebb problé­mát nem lát e területen. Ugyanakkor a megkérdezett dolgozók ezzel ellentétes vé­leményt nyilvánítottak. A kérdőíves felkeresésben Itt volt a legnagyobb a kérdő­ív-kitöltési arány, illetve a legtöbb gondot, problémát feltáró véleménynyilvánítás. A vizsgálat eredményét a megyei népi ellenőrzési bi­zottság megtárgyalta és a szükséges intézkedések meg­tételére felkérte a közlekedé­si vállalatok, az érintett gaz­dálkodó szervek és intézmé­nyék vezetőit. A kérdőíveken felvetett konkrét javaslato­kat, észrevételeket visszatá- jékoztatási és intézkedési kö­telezettséggel a MAV-nak és a VOLÁN Vállalatnak meg­küldte. A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa szükséges­nek tartja, hogy a szakszer­vezeti bizottságok is nagyobb gondot fordítsanak a dolgo­zók bejárással kapcsolatos problémáira, szorgalmazzák annak megoldását. Ezzel a vizsgálattal nem zárult le a munka. A köz­lekedési vállalatoktól kért intézkedések megtétele Után egy újabb közvéleménykuta- tással kívánjuk az intézkedé­sek hatását felmérni. Tesz- szük ezt azért is, hogy lehe­tőleg a nagyközönség meg­elégedésére, az anyagi lehe­tőségek jó kihasználásával tudjuk a tömegközlekedés színvonalát a mai igények­hez igazítani az ésszerűség határán belül. A vizsgálat eddigi eredményei mutatják az utaztató vállalatok kész­ségét a magasabb színvonal elérésére, amit azonban az anyagi lehetőségük is beha­tárol. A meglévő gondok, fe­szültségek indokolják az anyagi fedezet megteremté­sének szükségességét már a VII. ötéves tervidőszak má­sodik felére. Odor Istvánná Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa politikai munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents