Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
2“RÉPÙJSÂG 198«. április 23. 4 Támogatjuk a sz leszerelési javaslatokat! Bejrútban kiújultak a harcok a zöld vonal mentén Mai kommentárunk Az utolsó esély? Rendezési tervek és ellentervek, nyilatkozatok é,s cáfolatok, híresztelések és hivatalos bejelentések. Az elmúlt napokban a jelek szeriint újabb fejezet kezdődött a ciprusi válság oly régóta húzódó történetében, ám ez sem ígér érdemi Változásit ahhoz képest, ahogyan a kis földközi-tengeri sziget görög és török népközössége közötti, holtpontra jutott tárgyalások ügye a legutóbb, néhány hónapja lezáródott. A patthelyzet feloldására ismét az ENSZ főtitkára tett kísérletet. Bérez De Cuellar részletesen kidolgozott tervezetben fogalmazta meg az Aphrodite istennő egykori hajlékának tartott sziget politikai jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Ezek lényege, hogy szövetségi alapon kerülne sor az ország egyesítésére, s a leendő görög államfő éppúgy vétójoggal rendelkezne a parlament határozatait illetően, mint török alelnöke. Az eddigi reagálások alapján nem sok az esély arra, hogy a mostani kezdeményezés áttöréshez vezetne. Annyi azonban valószínű, hogy a török oipriöták a Cuellar-javaslat Viszonylag gyors elfogadásával inkább készségüket igyekeznék hangsúlyozni az előrelépésre, semmint a hajlandóságot a változatlanul nyitott, heves ellentéteket szülő problémák megoldására. Kiiprianu kormányának elutasító reagálása viszont ellenkezőleg, épp e tisztázatlan kérdéseket helyezi előtérbe (görög menekültek, a török csapatok jelenléte, sitb.) A ciprusi elnök ugyanakkor megismételte, hogy a ciprusi válság rendezésére továbbra is két lehetőséget lát: akár nemzetközi konferencia keretében, akár a két népközösség közti közvetlen megbeszélések révién. Az állásfoglalások tehát — remélhetőleg — korántsem tekinthetőik Véglegesnek. A feszültség feloldása, a békés kibontakozás mindenesetre szükségessé ‘tenné, hogy az érintett felek egyetlen esélyt se hagyjanak ki. Erre pedig most talán több lehetőség látszik, mint korábban. SZEGŐ GABOR Vb-ülés Bejrútban, a fővárost kettéosztó „zöld vonal” mentén heves harcok robbantak ki hétfő délután. A nyugati és a keleti lakónegyedek kölcsönös és vad bombázása — az egymást követő „tűzszünetek” ellenére — kedd hajnalig tartott. Négy ember meghalt és 53 megsebesült. Lakóházak, kórházi létesítmények pusztultak el, az áldozatok túlnyomó többsége fegyvertelen polgári személy, a halottak, sebesülitek között gyerekek is vannak. A feszültség fokozódásában nagy, szerepe van annak, hogy a két városrész közölt a közlekedés szinte lehetetlen. Nyugat-bejrúti vezetők szerint a „Libanoni Erők” nevezetű keresztény milícia ragaszkodik Kelet- és Nyugat-Bejrút elszigeteléséhez: Szarnir Zsazsa, a keresztény mi'licista főnöke biztonsági okokra hivatkozik és attól Szakszervezeti csúcs Tokióban Az állam- és kormányfők csúcskonferenciáját íiimmár hagyományosan megelőző szakszervezeti csúcsértekezlet résztvevői kedden közös nyilatkozatiban hangsúlyozták a Világgazdaság fellendítésének szükségességét, és ennek érdekében — a kiegyensúlyozott növekedés biztosítása céljából — fokozott együttműködést sürgettek. Rámutattak arra, hogy a legtöbb tőkés országban a munkanélküliség jelenti a legfőbb g ondót, s utaltak arra, hogy az ellentétektől mentes gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok biztosítása érdekében Valamennyi koí'mány.-ak erőfeszítéseket keli tennie a belső kereslet fellendítésére. tart, hogy a nyugat-bejrúti anarchia átterjed a keleti városrészre is. Való igaz, hogy Kelet-Bejrútban is megsokasodtak az autólopások, a fegyveres rablások. A Nyugat-Bejrút biztonságáért felelős koordinációs bizottság hétfői ülésén Ra- sid Karami kormányfő megbízta Mahmud Abu Dirgam vezérkari főnököt, hogy a hadsereg Dzsemajel elnökhöz hű vezetőivel állapodjék meg az átkelők újbóli megnyitásáról. Amíg ez nem történik meg, addig a bejrútiak vagy öt órát állnak sorba autóikkal, hogy megtegyenek párszáz métert, amíg „Keletre jutnak”, esetleg gyalog vágnak neki — ahol liehet —, hogy a röpködő lövedékek között jussainak haza vagy a munkait él yük re. Rasid Karami kormányfő a koordinációs bizottság ülésén elégedetten nyilatkozott ságra Moszkvában azoknak a névsorát, akiket az SZKP Köziponti Bizottsága és a Szovjetunió iMiimsztertianá- csa kiemelkedő kulturális és tudományos alkotómunkájuk elismerések ént a legmagasabb szovjet állami kitüntetésben, Lenén-díjban részesített. Az idén hét művészeti Le- nin-díjat osztottak ki. A ki. tüntetettek között van Nata- liija Besszmertnova, a moszkvai Nagy Színiház világhírű primaibalerinája. Vaszil Bi- kov, a háborús témájú műveiből ismert ineves ‘belorusz író Rossz jel című elbeszéléséért, IVan Vaszi'l jev író pedig a szovjet üailu életét bemutató írásaiért kapta a magas elismerést. A „Nyugat-Bejrút biztonsági helyzetének javulásáról”. E nyilatkozattal nem éppen összhangban szólt Nabih Berri, az Árnál vezetője, aki „szégyennek, gyászos korszaknak” minősítette, hogy a nyugati állampolgárok elhagyták Nyugat-Bejrútot és Libanont. Berri szokatlanul keményen vádolta az arab országokat: ha valamelyik arab országnak, az öböltől az óceánig, bármiféle gondja van, akkor mi libanoniak sztrájkolunk, szolidaritásunkat kimutatjuk — de amikor Libanont elözönlötték az izraeli csapatok, megszállták Bejrútot, az arabok közönyösek maradtak és semmiféle megmozdulást nem szerveztek saját országaikban — mondotta. Még súlyosabb — tette hozzá —, ho,gy a fezl arab csúcstalálkozón hozott döntést nem teljesítették és nem folyósították Libanon számára a megígért segélyt. Leningrad környéki palota- és parlkegyütitesek helyreállításáért kapta meg a Le- niin-dí jat egy épít észékből, restaurátorokból, művészettörténészekből álló csoport, Jevgenyij Lebegyevet, a Tovsztonogov vezette lenin- gi’ádi Gorkij Színház művészét pedig az utóbbi években nyújtott alakításaiért jutalmazták. Lenin-díjat kapott a közelmúlt egyik legnagyobb porit felvert, súlyos társadalmi kérdéseket boncolgató filmjének, A te fiad, föld-nek grúz alkatógárdája és Andrej Espiaj, a neves mari zeneszerző. Kiemelkedő , tudományos és műszaki eredményeik elismeréséként az idén nyolc alkotócsoportnak ítélték oda a imagas kitüntetést, PANORAMA MOSZKVA Kedden Berlinből hazatért Moszkvába az SZKP küld ■ sége, amely Mihail Garb csovnak, az SZKP KB főt i kárának vezetésével rés/ vett az NSZBP XI. kongresz- szusán. Vlagyimir Iiljliics Lenin születésének 116. évfordulóján kedden Moszkvában ünnepi ülést tartottak, amelyen jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, más szovjet párt- és állami vezetők. Az ünnepségen Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikái Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere mon. dott beszédet. BUDAPEST Horn Gyula külügymiinisz- tériumi államtitkár meghívására április 18-tól 22-ig Magyarországon tartózkodott Jaakko Kaiela, a Finn Köz- társasági Elnöki Hivatal vezetője. Megbeszéléseiken a nemzetközi politika és a magyar—finn kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át. Jaakko Kalela-i fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. * Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta Vladislav Mifrovic metropolit'át és Sava Vukovic püspököt, a Szerb Ortodox Egyház Püspöki Szent Szinódusának képviselőit. A szívélyes légkörű megbeszélésen a Magyarországi Görögkeleti Szerb Egyházat érintő kérdésekről folytattak eszmecserét. A Paks Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a város polgári védelmi, valamint honvédelmi igazgatási feladatainak beszámoltatására került sor. A témának megfelelően a vb-ülésen résztvett a polgári védelem megyei törzsparancsnoka, Somogyi József ezredes és a megyei területvédelmi parancsnok, Széná- si László ezredes. A város Pakson polgári védelmi feladatainak végrehajtásáról szóló beszámoló után a honvédelmi igazgatási feladatok ellátásáról adott tájékoztatót dr. Bencsik Lajos igazgatási osztályvezető. Ez a terület most első ízben került önálló napirendi pontként a tanácsi testület elé, amely mindkét beszámolót elfogadta, határozati rangra emelte. Lenin-díjak odaítélése Kedden hozták nyálivánosEurópa Atomfegyvermentes övezetek Hosszú előzménye van a Varsói Szerződés tagállamai atamfegyvermentes övezetek létrehozására szóló felhívásának. A Szovjetunió már 1957 márciusában javasolta az ENSZ-ben ilyen zónák létrehozását, majd ugyanez év októberében Rapacki lengyel külügyminiszter tett konkrét javaslatot egy iköZép- európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. A „Ra- pacfci-tervet” a nyugati hatalmak elutasították. 1961- ben az akkori svéd külügyminiszter, Osten Unden észak-európai klub létrehozását javasolta, amelyben részt vevő országok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt az atomfegyverkezésben, és nem engedik meg, hogy területükön nukleáris fegyvereket tároljanak. 1963-iban Urho Kekkonen finn államelnök dolgozta ki az észak-európai atommentes övezet tervét. A Ballkán atomfegyvermentesítésére 1981-ben a bolgár kormány tett elsőként javaslatot. Ahol már megvalósult Csak emlékeztetőül: a világ számos térségében már vannak érvényes szerződések. A világűr atomfegyver- mentesítéséről 1967-ben lépett életbe a nemzetközi okmány, amelyhez 86 állam csatlakozott, 30 további ország aláírta ugyan a szerződést, de még nem ratifikálta. (Az amerikai űrfegyverkezési tervek végrehajtása egyébként ennek az egyezménynek a megsértését jelentené.) 1971-ben aláírták azt a szerződést, amely megtiltja, hogy a tengerfenéken atomfegyvereket tároljanak. A megállapodást 76 ország írta alá, 25 további aláírta ugyan, de még nem ratifikálta. Harminc ország csatlakozott az 1961 óta érvényes Antarktisz-szerzŐdéshez, amely előírja, hogy a hatodik földrészt csak békés célokra szabad felhasználni. A szerződés 5. pontja kifejezetten megtiltja az atomikísérletekét és a radioaktiv hulladékok tárolását az Antark- tiszon. 1969 óta érvényes 25 latin-amerikai állam megállapodása az atomfegyvermentes övezetről, 1985 augusztusában pedig 8 dél-óceáni állam írt alá hasonló értelmű szerződést, 4 további szigetállam pedig felségvizeit zárta el az atommeghajtású hajók, vagy atomfegyvereket tároló hajók elől Földrészünk biztonságáért Miért éppen most, és miért éppen Európa meghatározott területeknek atomfegyvermentesítésére vonatkozik a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása? A szocialista országok „minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása” érdekében. És hogy miért éppen Európában? Mert itt állnak egymással szemben a NA'ÍO és a Varsói Szerződés erői,7 itt a legnagyobb a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, nagyobb a nukleáris háború kirobbanásának kockázata, mint másutt.7 A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az övezetek államainak, ezen túlmenően egész Európának biztonságát. Számos más európai állam kormánya ugyancsak támogatja az atomlegyver- mentes övezetek létrehozásának gondolatát. Támogatják ezt parlamentek, pártok, és a közvélemény jelentős része. Fontos bizalomerősítő intézkedés javaslataként merült fel a gondolat a stockholmi konferencián, és más nemzet, közi fórumokon. Az ENSZ is nagy jelentőséget tulajdonít az ilyen övezetek kialakításának. Garanciák Az atomfegyvermentes övezetek megvalósításához az érdökelt országok hozzájárulása, de mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok támogatása szükséges. Ezeknek kötelezettséget kellene vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek jogállásának szigorú tiszteletben tartására. A Szovjetunió kész az ilyen garanciák megadására, a Varsói Szerződés tagállamai elvárják ugyanezt az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniá- tól és Franciaországtól is. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról szóló meg. állapod ásóknak meg kell felelniük a nemzetközi jog előírásainak és megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniok. Az észak-európai övezet létrehozásáról az érdekelt országok már évek óta tárgyalnak, eddig azonban « két NATO-ország, Dánia és Norvégia vonakodása miatt nem jött létre a megállapodás. A balkáni övezetet a szocialista országok, Görögország és Törökország részvéteiével kívánják létrehozni, de az utóbbi különféle kifogásokkal késlelteti a megegyezést A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország 1982-ben előterjesztett javaslatát, hogy létesítsenek nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. A svédek a vonal mindkét oldalán 150—150 km szélességű övezetet javasoltak, a Varsói Szerződés tagállamai 250—300 km-es folyosót tartanának a legmegfelelőbbnek. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet azon az úton, amely megszabadítaná földrészünket a nukleáris fegyverektől Gáti István
