Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

a népújság 1986. április 22. Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! Gorbacsov beszéde a szerszámgépgyári nagygyűlésen Mai kommentárunk Túl a nehezén? Az egyik francia megfigyelő utófájásoknak nevezi a Fnlöp-szigeteken zajdó eseményeket. A hasonlat annyi­ban jogos, hogy Ferdinand Marcos menesztése és Cora- zon Aquino elnöki beiktatása valóban nehéz szülésnek bizonyult. Máris azoknak lett igazuk, akik azt jövendölték: a dia­dal eufóriája után a hétköznapok nem lesznek probléma- mentesek a hétezer sziget földjén, az új rendszernek minden vonatkozásban súlyos örökséggel kell szembe­néznie. A legújabb hír szerint az elnökasszony a mani- lai egyetemen mondott beszédében kijelentette: tisztessé ges békét ajánl az NiPA nevű baloldali gerillamozga­lomnak, de ha az nem fogadja el a feléje nyújtott kezet, akkor „ez a kéz természetesen ökölbe szorul”, a gerillák a rezsimváltás óta is folytatják harcukat, főleg északon és a szigetvilág dereka táján, és semmi biztosíték nincs arra, hogy az elnökasszony által tisztességesnek minősí­tett béke az NPA normái szerint is elfogadhatónak bizo­nyul. Ám ha a békekísérlet megbukik — és erre megle­hetősen komoly az esély —, akkor az új államfő egyik legfontosabb ígérete lesz az enyészeté. Ugyancsak friss hírek szólnak arról, hogy a Fülöp-szigeteken a déli sze­paratista muzulmán zendülők'kel vívott sokéves harc sem ér egyhamar véget. A legfontosabb déli sziget, Min­danao és környéke olyan lázadó konferencia színhelye volt, amely kilátásba helyezte az elszakadást Manilától. Mivel a nem kevésbé fontos gazdasági fronton sem várható gyors javulás, az a baljós hír sem igazán meg­lepő, hogy számos helyen szervezkednek — méghozzá nyíltan és az előzményekhez képest meglepően nagy hangerővel — a megbuktatott Marcos elnök hívei! A KBL, a megbuktatott államfő pártja, amelynek — ter­mészetesen — többsége volt a hatalomváltás előtt a nem­zetgyűlésben, most ismét „alkotmányos” érvekkel áll elő: szónokai szerint „jogilag” még mindig Ferdinand Marcos a Fülöp-szigetek elnöke. A fejleményeket éberen figyelik Washingtonban. A Fülöp-szigeték helyzete szóba került az amerikai elnök és a japán kormányfő minapi tárgyalásain is, s az ille­tékes külügyminiszter-helyettes, Michael Armacost ki­jelentette: „a dodog nehezén túl vagyunk...” Messziről úgy tűnik, ez a megállapítás részben igaz. Az Egyesült Államok valóban túl van a nehezén. A Fülöp-szigetek sokat zaklatott népe viszont nem feltétlenül. Harmat Endre Magyar felszólalás Bernben (Folytatás az 1. oldalról.) részt vevő szovjet pártkül­döttség vezetője a berlini Október 7. szerszámgépgyár dolgozóinak nagygyűlésen mondott beszédet. A szónok a többi közölt rámutatott, hogy az NSZEP jelenlegi kongresszusa újabb ösztönzést ad az NDK hala­dásának. Az NDK sikerei — más testvérországok eredmé­nyeihez hasonlóan — erősí­tik a szocializmus helyzetét, szemléltetően bizonyítják le­hetőségeit és fölényét. Ter­veinkben — mondta — fon­tos helyet foglal el az együtt­működés a szocialista közös­ség országaival. Ez tette le­hetővé, hogy az elmúlt évti­zedekben leküzdjük a nehéz­ségeket és kiemelkedő ered­ményeket érjünk el. Ez — mondotta — teljes mértékben vonatkozik a Szovjetunió és az NDK kapcsolataira is. Beszédének külpolitikai ré­szében legfőbb feladatnak jelölte meg a nukleáris ve­szély kiküszöbölését, a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sét ás a béke megszilárdítá­sát. A jelenlegi feszültség fő okaként az Egyesült Államok nagyhatalmi politikáját jelöl­te meg. Megállapította, hogy az elmúlt napokban az ame­rikai kormányzat gáládul járt el Líbiával szemben. A továbbiakban így foly­tatta: a társadalmi vissza­vágás politikája az európai katonai veszély fő forrása. Az imperialista ideológusok szüntelenül az hajtogatják, hogy a kommunisták osztot­ták ketté Európát. Az igaz­ság viszont az, hogy nem a szocialista országok indítot­ták el Európa politikái meg­Amman! diplomáciai és palesztin források szerint, rö­videsen helyreáll a kapcso­lat Jasszer Arafat és a Szí­riái vezetés között — jelen­tette vasárnap a „Libanon Hangja” nevű bejrúti rádió- állomás. A Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Arafat vezette szárnya és a Damasz­kusz közötti megbékélésben döntő szerepe van a Szovjet­unió közvetítő szerepének. Ha palesztin mozgalom egy­osztását két szembenálló tömbre. A Varsói Szerződést csak a NATO létrehozása után hat évvel írták alá. Európa kettéosztottságáért a számlát elsősorban azok­nak kell benyújtani, akik földrészünket a nukleáris szembenállás térségévé vál­toztatták, akik megkérdője­lezik a földrész háború utá­ni rendjének alapjait meg­teremtő jaltai és potsdami ha­tározatokat. Washington és szövetségesei ilyen állásfogla­lását ellensúlyozandó — han­goztatta Gorbacsov — a szo­cialista országok az európai együttműködés kiépítésén munkálkodnak, és a meg­osztottság leküzdését célzó hosszú távú programot ter­jesztenek elő. A szocialista országok kezdeményezésé­re jött létre például a helsin­ki értekezlet is. Gorbacsov kijelentette: „Meg­ismétlem nyilatkozatunkat, hogy készek vagyunk a Var­sói Szerződés és a NATO egy­idejű feloszlatására, vagy kezdeti lépésként mindkét szövetség katonai szervezeté­nek felszámolására. Időszerű­nek tartjuk, hoigy mentesít­sük Európát a középtávol­ságú atomeszközöktől. Üj javaslataink tág teret terem­tenek ahhoz, hogy az európai földrészen, az Atlanti-óce­ántól az Uraiig gyökeresen csökkentsük a hagyományos fegyvereket.” Gorbacsov kijelentette, hogy „a szocialista országok sürgetik a gazdasági kap­csolatok mesterséges akadá­lyainak felszámolását, a KGST és az EGK közötti köl­csönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztését, valamint a sége és Szíriával való jó kapcsolata helyreáll, akkor ennek kétségkívül előnyös következményei lehetnek az egész térségben. Az idézett ammani arab diplomáciai forrás szerint Szíria és a PFSZ vezetése között a közelmúltban már levél­váltás is történt a megbéké­lés módozatairól. Április 6- án pedig Athénban sor ke­rült egy közvetlen megbe­szélésre is a Fatah, illetve a és más területen kifejtendő összeurópai együttműködést. Európa számára az enyhülés, a bizalom, az együttműködés, a meglévő határok sérthetet­lensége, egymás jogos érde­keinek tiszteletben tartása teszi lehetővé a béke megszi­lárdítását. Olyan Európát szeretnénk, ahol nincsenek atomrobbanótöltetek és ve­gyi fegyverek, ahol radiká­lisan csökkentenék a fegy­veres erőket és a fegyverze­tet.” A tárgyalófelek megbízha­tóságával szembeni kétségek­kel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió nem en­gedi magát becsapni, épp­úgy, mint ahogyan azt sem engedi meg, hogy a tárgya­lásokat spanyolfalnak hasz­nálják. Vonatkozik ez az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra is. Erre ak­kor kerülhet sor, ha megfele­lő nemzetközi légkör alakul ki. Értelme akkor lesz, ha tényleges előrelépés történik a leszerelésben. „Mi készek vagyunk erre. Egyelőre saj­nos nem tapasztalható ugyan­ilyen készség Washingtonnál, amely homlokegyenest el­lenkező irányba cselekszik. A Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok ennek elle­nére továbbra is állhatato­san küzdenek az atomháború elhárításáért” — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar pártküldött­ség vezetője a berlini ma­gyar nagyikövetségen találko­zott a magyar kolónia tagjai ­szíriai vezetés magas rangú képviselői között. Egy palesztin személyiség Ammanban elmondotta, hogy a Fátah vezető képviselői rö­videsen Damaszkuszba utaz­nak és tárgyalásokat kezde­nek a szíriai vezetőkkel. Bejrútban rámutattak ar­ra, hogy a múlt héten Ber­linben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kétórás megbeszélést folytatott Jász- szer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. PANORÁMA PÉCS Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára hétfőn Baranya megyé­be látogatott. Elsőként a váJ ros legnagyobb könnyűipari üzemét, a Hunor Kesztyű és Bőr ruházati Vállalatot ke­reste fel. Látogatásának be­fejezéseként a megyei párt­aktíva ülésén tájékoztatást adott az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. SZOMBATHELY Hétfőn délután országjáró kőrútjának első állomására, Szombathelyre érkezett a Budapestről indult Béke­busz. Hatvanöt fiatal utasa este műsoros rendezvényt, s ezenkívül békefórumot is tartott Iván Kornélnak, az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága titkárának vezeté­sével. A Békebusz kedden délelőtt indul tovább útja következő állomására — Keszthelyre. MOSZKVA Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn megbeszé­lést folytatott Szultán Ali Kistmand afgán miniszter- elnökkel, aki a szovjet kor­mány meghívására érkezett hivatalos látogatásra Moszk­vába. BRÜSSZEL A Belga Kommunista Párt XXV. kongresszusa Brüsz- szelben vasárnap este befe­jezte munkáját. Louis van Geyt, a párt elnöke mondott zárszót. BONN Kohl kancellár elégedetten nyugtázta, hogy Mihail Gor­bacsov kész még az idén ta­lálkozni Reagan amerikai el­nökkel — közölte hétfői saj­tóértekezletén Friedhelm Ost korrftányszóvivő. Gorbacsov legutóbbi leszerelési javasla­tait a szóvivő ismét pozitív fejleménynek nevezte. Ost közölte a sajtó képviselőivel, hogy Kohl a közelmúltban két levelet intézett Mihail Gorbacsovhoz, melyben a kancellár a két ország kap­csolatainak javítását indítvá­nyozta. A Helsinki Záróokmány végrehajtásának fontos ta­pasztalata, hogy öszefüggés, kölcsönhatás van a résztve­vő országok politikai együtt­működése, a bizalom szintje, s a között, hogyan alakulnak az emberek, az intézmények közötti kapcsolatok. Többek között erről beszélt az em­beri kapcsolatokkal foglalko­zó berni konferencián hétfői felszólalásában Demus Lász­ló, a magyar küldöttség ve­zetője. Aláhúzta: a magyar kor­mány megkülönböztetett fi­gyelmet fordít arra, hogy elő­mozdítsa a helsinki ajánlá­sok végrehajtását. Állampol­gári jog a külföldre utazás, amelynek gyakoriságát csak a devizahelyzet korlátozza. Helsinki évében, 1975-ben 3.5 millió, 1984-ben csaknem 5.5 millió magyar utazott külföldre. gazdasági, környezetvédelmi val. Szíria és a PFSZ közeledése Francia külpolitika Nincs irányváltás Jacques Chirac francia mi. niszterelnök bonni látogatása arra volt hivatott, hogy alá­húzza: az új francia kormány is legfontosabb külföldi partnerének tekinti az NSZK-t, s a Párizs—Bonn páros az EGK gazdasági és politikai integrációjának mo­torja kíván maradni. A francia kormányválto­zással kapcsolatban megfi­gyelők biztosra vették, hogy a külpolitikában nem lesz irányváltás, hiszen a főbb politikai erők felfogásában nincs lényeges különbség. Chirac is a függetlenség és a szövetségesi hűség De Gaulle-i hagyományának folytatását hangsúlyozta a kormányprogram parlamenti ismertetésekor. A folyama­tosság garanciája az is, hogy Francois Mitterrand elnök még két évig hivatalában marad, márpedig az elnök ragaszkodik a külpolitika és katonapolitika meghatározá­sának alkotmányban bizto­sított előjogához. A Chirac-kormány első három hete igazolta ezeket a várakozásokat. Ez a kor­mány elsősorban a francia gazdaság működését kívánja átalakítani, a nemzeti jöve­delem másfajta újraelosztá­sával van elfoglalva ,a kül­politikában még árnyalatnyi újításokat is alig lehetett eddig felfedezni. Az elnöki—miniszterelnöki kettős hatalom zökkenőmen­tes együttműködésének lát­ványos példája volt a Líbia elleni amerikai agresszióban tanúsított francia magatar­tás. Franciaország nem já­rult hozzá, hogy az ameri­kaiak területükön átrepül­ve bombázzák Líbiát, mert ez a francia szuverenitás csorbítása lett volna és a Libanonban lévő francia tú­szok sorsa miatt egyébként sem kockáztathatták az arab világ haragját. Az amerikai légitámadást nem ítélték el, de nem is helyeselték, csak az erőszak láncreakciójáról nyilatkoztak. A közös piaci külügyminiszterek hágai közleményében ugyan fran­cia javaslatra jelölték meg Líbiát a nemzetközi terro­rizmus gyanúsítottjaként, de hivatalos francia megítélés szerint ezt a kérdést nem a leghelyesebb úgy kezelni, mint az amerikaiak tették Ez a mértéktartó állásfogla­lás annál is figyelem­re méltóbb, mert már másnapján kiderült, hogy a kormány táborában az UDF vezetői nyíltan kiálltak az amerikai agresszió mellett és Giscard d’Estaing volt elnök is azt szerette volna, hogy engedjék meg az amerikai gépeknek a francia légtér igénybe vételét. A kormány programnyi­latkozatában Chirac a De Gaulle-i párbeszéd-politika folytatását ígérte a Szovjet­uniónak és Kelet-Európának. Van persze néhány kisebb hangsúlyeltolódás a külpoli­tika bizonyos területein, de ez nem szakítja meg a fo­lyamatosságot. Chirac bonni villámlátogatásának legfon­tosabb témája a Közös Piac mezőgazdasági rendszere volt. Itt az új kormány visz- sza akar térni ahhoz a fel­fogáshoz, hogy az EGK leg­főbb feladata a mezőgazda- sági termelők állandó jöve­delmének biztosítása, ami­hez képest a feleslegek csök­kentése másodlagos. Mind­két fél arra számít, hogy az új kormány liberális gazda­ságpolitikája még meghit­tebbé teszi a francia—NSZK Jacques Chirac, az új kor­mányfő — Mitterrand el­nökkel egyetértésben — a hagyományos külpolitika folytatását ígéri együttműködést, amihez jó indítást adott a nyugatnémet készség a két valuta közli árfolyamkülönbség növelésé­re. Chirac első külföldi útja Elefántcsontpartra vezetett. A többi afrikai ország mel­lőzése arra utalt, hogy az új kormány le akarja szűkíteni az afrikai kapcsolatokat arra a néhány országra, amelyek régóta afrikai politikájának támaszai. A Közel-Keleten a kormányprogram megismé­telte a francia felfogást a válság rendezésének elveiről és baráti országként emlí­tette Libanont és Irakot. Ugyanakkor a kormány ki­vonta Bejrútból a francia tűzszüneti megfigyelőket, mert biztonságukat nem lát­ja szavatolva a túzszedések után. Az új kormány első kül­politikai lépései közé tarto­zott az iráni nyitás: Mitter­rand elnök, Chirac minisz­terelnök és Raimond külügy­miniszter üzenetet intézett iráni kollégájához, majd magasrangú külügyi küldött­ség utazott Teheránba, hogy személyesen is hangsúlyoz­za : Franciaország szeretné normalizálni a nagyon meg­romlott viszonyt. A francia diplomácia nyilván úgj, véli, hogy a libanoni túszok sor­sa Irán kezében van. Chirac sokkal pozitívabb viszonyt szeretne az ame­rikai űrfegyverkezési prog­rammal, itt azonban Mitter­rand elnök határozott ellen­állása miatt egyelőre nem módosítottak az SDI elutasí­tásán. A tokiói tőkés csúcs fogja megmutatni, mennyire kész Washingtonhoz köze­ledni a francia politika a nemzetközi terrorizmus elle­ni összefogás dolgában. László Balázs (Párizs) Iráni és iraki hadijelentés Az ÍRNA iráni hírügynök­ség egy teheráni katonai köz­leményt idézve arról számolt be, hogy az iráni csapatok súlyos csapásokat mértek a Fáó-félszigeten állomásozó iraki egységekre. A légierő támogatásával az iráni egy­ségek jelentős csapást mér­tek négy ellenséges dandár­ra. A jelentés szerint körül­belül 1500 ellenséges katona életét vesztette, mintegy 2600 megsebesült, ezer fogságba esett. Lelőttek két iraki he­likoptert is. Irak cáfolta az iráni állí­tásokat. Az INA iraki hír- ügynökség bagdadi katonai közleményt idézve „nevetsé­gesnek” minősítette az iráni állításokat, mégpedig azzal, hogy az összecsapások a szo­kásos — század szintűek — voltak. A bagdadi rádió Nicosiá­ban lehallgatott jelentése szerint iraki repülőgépek Irán észak-nyugati részén, Mijáne város környékén le­bombáztak egy hadászati fontosságú hidat. Mijáne mintegy 300 kilométerre ke­letre található az iraki, az iráni és a török határ talál­kozóközpontjától.

Next

/
Thumbnails
Contents