Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
A NÉPÚJSÁG 1986. április 21. ÖN KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megszűnik-e a bolt? Wolf Jánosné és még több aláírással Gyünkről szerkesztőségünkhöz érkezett levélből idézünk: „Március 17-én elterjedt ki hír, hogy megszűnik az Elegancia bolt a faluban. Mindenki meghök- kenve, megdöbbenve kérdezte: De hát kniért, mikor ez olyan jó volt inekünk! — a gyönki és környékbeli kisközségek lakosságának, mert hozzájuthattunk olcsóbban a divatos ruhaféleségekhez. Az egyszemélyes bolt vezetője mindent megtesz a bolt és a vevők érdekében. Sajnos, a gyönki OTP-épület átépítése miatt kb. egy ,év óta egy eldugott kis szobába került. Természetes, hogy itt csökkent a forgalma. Igaz, hogy az eltelt egy év alatt két butik is ínyílt a faluban, de ezek nem az Elegancia bolt vevőkörének valók. Mi megszerettük és megszoktuk ezt a kis üzletet és hiányozna nekünk. Szeretnénk, ha az üzlet nem szűnne meg, megfelelő üzlet- helyiség biztosításával továbbra is működne i— kölcsönös megelégedésünkre.” Az Elegancia Ipari Szövetkezettől Rácz Imre elnök a következő választ küldte: — Szövetkezetünk vezetősége valóban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a gyönki felsőruházati boltot megszünteti, ugyanis a bolti árbevétel alacsony, a költségekre fedezetet nem nyújt, évente mintegy 56—60 ezer forint veszteséget okozott az utóbbi két év adatai szerint. — Értesülve arról, hogy a községbeli és környékbeli lakosság ragaszkodik az üzlethez, keressük a megoldást, mely a további üzemeltetést — ha nem is nyereséggel —, de kisebb mértékű veszteséggel biztosítja. Mikorra készül el a vízelvezető árok? Bertus Jánosné pincehelyi olvasónk írta, hogy utcájukba az illetékesek (nem intézkednek annak érdekében, hogy á belvíz elfolyjon. Ez már lassan két éve húzódik. A baj akkor Ikezdődött — szerinte 1—, mikor a másik utcát lekövezték és a házukig csináltak kövesutat, csak éppen vízárkot egyik oldalról sem. A sok gép a földet kiveri, a gödör marad, a víz megáll benne. Hiába igazítanak rajta, csak addig tart, míg egy kocsi vagy gép újból elmegy mjta. A Pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Pály Desző válaszolt: — Olvasójuk gondját ismerjük, s már a korábbi időben is terveztük a probléma megoldását. Mivel a levélben jelzett vízelvezetési gondnál súlyosabb vízelvezetési problémákat kellett előbb megvalósítani, ezért a kért árok létrehozására 1986. évben fog sor kerülni, legkésőbb október 31-ig. — Ennek érdekében a helyszínt megtekintette a tamási Kapós—Koppány völgyi Vízitársulat két szakembere, akik elkészítik a vízelvezetés tervét és kivitelezik a munkát. Előtte egyeztetni kell a MÁV illetékes szakembereivel, mert a Budapest —Pécs vasútvonal villamosítása során a pályatest mellől kikerült telefonvezeték — többek köpött — abban az utcában is le van. fektetve, amelyikben a vízelvezetést tervezzük. Kenyérre várva! Egy dombóvári olvasónk több vásárló nevében is írta, hogy „pénteki napokon — hetenként megismétlődik az eset kenyérre várva az újdombóvári, nem régen átadott üzletben. Már maga a várakozás is élég lett volna a munkából hazaigyekvő embereknek és egyszer csak egy barátságtalan hang ütötte meg az amúgy is idegeskedő, órákat várakozó vásárlók fülét „tessék kimenni az üzlet pultjai közül az utcára, illetve a pénztáros háta fnögé inkább a hátát nézzék”. Nem is az volt a bosszantó, hogy mit mondott, hanem ahogy azt mondta.” Dombóvárról az áfész elnöke, Bertus Ferenc küldte meg válaszát: — A sajnálatos eset valóban megtörtént az új dombóvári 5. sz. önkiszolgáló egységünkben, melvet az érintett dolgozó két munkatársa is tanúsított. Az elítélendő kersekedöi magatartást tanúsító dolgozóval szemben a felelősségrevonási eljárást beindítottuk. * Az április 14-én megjelent ön kérdez — Mi válaszolunk rovatában a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa Egyed Dezső válasza helyesen : „ A 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatti munkában nem töltött időre (a lapban tévesen: évre) legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély.” MI VÁLASZOLUNK A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 3. számú törvény- erejű rendelete módosítja a szabálysértésekről szóló törvényt, a Minisztertanács 6/1986. (III. 9.) számú rendelete pedig az egyes szabálysértésekről szóló korábbi jogszabályt. A törvényerejű rendeletből kiemeljük azt a szabályt, amely szerint: „Az a gondozásra kötelezett alkoholista, kábítószert élvező, vagy gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, aki a kötelező gondozás és gyógykezelés alól kivonja magát, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”, és utalunk ar- ,ra, hogy a jogszabály külön fejezetben foglalkozik a minőségtanúsítási kötelezettség megszegésének következményeivel. A minisztertanácsi rendelet a szabálytalan parkolás következményeit rögzíti, a vásári és piaci szabályok megszegése körében pedig kimondja többek között azt, hogy: „Aki a vásárlónak, illetőleg a megrendelőnek az áru (szolgáltatás) minőségére vonatkozó kifogását nem az erre megszabott módon, vagy időben intézi el, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” Tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható — többi között — az, aki a felszíni vagy felszín alatti vízbe, víztározóba vagy egyéb vízi létesítménybe nem jelentős mértékű fertőző, vagy károsan szennyező anyagot juttat, vagy annak vizét fel- használásra alkalmatlanná teszi. Mindkét jogszabály rendelkezéseit már 1986. március hó 1. napjától alkalmazni kell. A közlekedési miniszter 3/1986. (III. 9.) KM számú rendelete és a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter 4/1986. (III. 9.) MÉM számú rendelete is a munkavédelemről szól, az előbbinek a hatálya a közlekedési ágazatba tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteikre, valamint ezeknél munkát végző személyekre, az utóbbi a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre és az itt munkát végző személyekre terjed ki. Mindkét jogszabály foglalkozik a gazdálkodó szervezeteknél létrehozandó munka- védelmi minősítésekkel, az érintettek részéről szükséges képesítéssel, képzésükkel és továbbképzésükkel, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet mintát is ad a munkavédelmi tevékenységről szóló beszámoló elkészítéséhez, egyéb mellékleteiben pedig meghatározza a munkavédelmi képesítési fokozatokat, a gépiek, berendezések, létesítmények használatba vételének, illetőleg üzembe helyezésének rendjét, a próbaüzemei te té- sónék legfontosabb munkavédelmi feltételeit is. Mindkét rendelet kihirdetése napján — 1986. március hó 9-én — hatályba lépett, és valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny 1986. évi 7. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÄD a TIT szekszárd városi szervezetének elnöke. Ellenőrzés este Köznyelven csak „razzia” — A közbiztonsági akció 18 óra 30 perctől 21 óra 30- ig tart — kezdte az eligazítást Dávid Kálmán rendőr százados, majd ismertette a részfeladatokat, felhívta a figyelmet az országos körözésekre, megadta a személy- leírásokat, a keresett gépkocsik rendszámát... — Határozott, törvényes és udvarias intézkedést kérek minden kollégától — folytatta. Hirtelen szürkület tör a városra, hatalmas forgószél keveri a port a szekszárdi Várköz környékén. Az akcióra induló kocsik sorra hagyják el a telephelyet, a bennük ülők pontosan ismerik a feladatot. Először a Bátaszékre igyekvők pilótája kapcsolja be az ablaktörlőt. A tompított fény nyalábjai hatalmas esőcseppeken járják szikrázó táncukat. A „de- csi kocsi” már az idei tavasz első viharában kel útra. A legrosszabbul most a közúti ellenőrzésre indulók járnak. Pillanatok alatt bőrig áznak, de a szolgálat az szolgálat. — Csendes esténk lesz — mondja Kiss Gábor százados, aki mellett „végigki'bicelihe- tem” ezt az esti ellenőrzést. Itt van a nyakunkon a vihar, a tévében meccs és a Kék fény — ez így együtt egy kicsit sok. A csibészek sem mocorognak ilyenkor, behúzódnak, nézik a tévét. Barabás Attila rendőr főtörzsőrmester — aki szintén velünk tart — a dombóvári rendőrkapitányság V. számú körzetének megbízottja csak bólint. Egyetért. A cigánytelepek világa A Lada nyugodt tempóban halad, először a szekszárdi Szőlőhegy felé veszi útját. Zuhog az eső, az utcák kihalták. A kocsmában csendesen poharazgató társaság veri a blattot. A százados körbenéz, mindenki ismerősként köszönti vagy biccent felé. Rend és nyugalom van. Indulunk a Major utcában. Kiskaput csapdas a szél, a főtörzsőrmester megy elöl és köszön. A kisszobában vagy tíz gyerek sötétben üldögél. A konyhában asszonyok varrnak, beszélgetnek és ha- lászléznek. A nagyszobában a férfiak ülik körbe az asztalt, vagy heten. Bajáról érkezett vendégek is vannak, az igazoltatásnál előkerülnek a személyi igazolványok. Pillanatok alatt váltanak az érdekeltek pár szót cigányul, aztán jön a magyarázat is: — Húsz év után először jöttek el látogatni a bajaiak. — Ne kiabálj hát! — csi- títják ketten is társukat, aki végül rááll, belátja, hogy jobb a békesség... A szomszédban gyerekkocsi állja utunkat, a földön kidobott csontak, az udvarban p>ár tyúk, az ágyon szí- nehagyott ágynemű, pár kabát. A földön lavór, tele csikkel. Álmos tekintetű ember kászálódik lassan félkönyék- re. Elég egy pillantás, itt sincs idegen.... — A oigányság jobban élő csoportja lakik itt, dolgoznak, pénzük van, aránylag jól is lének — mondja Kiss Gábor. Csatár felé megyünk. Széltépte tetők kacsingatnak felénk, a hiányzó cserepek helyén bever az eső. Szemét, rendetlenség, mindenütt sár... Felfordított kordé árválkodik az út mellett, még az ősszel kezdték a kerékcserét, de úgy látszik, ottfelejtették, úgy ahogy volt. Gyerekkocsik, törött háromkerekű biciklik. Üres olajoshordók, kutyapiszok, papír és rengeteg csont. A ház ajtaján nincs kilincs, az ajtó is csak jóindulattal zária itt-ott a nyílást. Ügy kell „ráerőltetni”, hogy beengedjen bennünket. Bent sötét, és enyhe bűz. Az ágyon hever valaki. A földön mosogatatlám edényfhalmaz, a fejsze mellett farönk. A rendőr tiszteleg, köszön és igazoltat. De nincs itthon az a fránya személyi, hát ballagás érte valamelyik szomszédba. Egy asszony si- valkodik : — Adjon. tíz forintot gyógyszerre... A százados ismeri már a mesét, javasolja, hogy dolgozzanak. — Dolgozok, majd dolgozok, hogy ,a... ne ! Szomorú világból lépünk az estébe. Jólesik a szél, örülök, hogy kiértem. Jólöltözött fiatal párt faggat Barabás főtörzs, hogy miért nem takarítanak. — Jogos a kép — mondja a férfi, és a hímzett blú- zos feleség elöldalag a közelből. Eredmény: szégyenérzete van. Jórészük dolgozik, de amit keresnek, majd mind elisszák. Befut a személyi igazolvá- nyos álmos emberünk, már az út mellett igazoltatják. Valaki rettenetesen részeg hangon, cigányul csúfolja és röhögi a közelből. Továbbindulunk. Közben eláll az eső. Három rendőr tart közúti ellenőrzést a Béri Balogh Ádám-fa környékén.. Bakó Károly törzszászlós, Pál Antal zászlós és He- ronyányi István zászlós éppen egy „félszemű” Trabantot ellenőriz, amikor Kiss százados szól a gépkocsivezetőnek : — Most menjen szépen óvatosan haza, és az első dolga legyen., hogy kicseréli az égőt jobboldalt. A szakállas fiatálember jóleső meglepődöttséggel bólint és elköszön. Tehát így is lehet... Már a Bar tin a utcában j árunk. A hatalmas fakapu alig nyílik ki, máris jelzi j öt tünket a házőrző. Pillanatok alatt férfiak, nők, gyerekek gyűlnek a konyhaajtóba. Béniről veszekedés hallatszik, nem éppen nyomdafestéket tűrő módon tudjuk meg, hogy ki eszi meg a nem is őt illető ételt. Monológ — Hat gyereket neveltem fel, hát nézze meg! Leesik rólam ez a... szoknya, ezek a... megzabálnának mindent. Barabás Attila rendőr főtörzsőrmester igazoltat a csatári cigánytelepen Közben a rozzant ólba bújik és kedveskedve, szelíden eteti meg az sgyszem malackát. Nem is ugyanaz az ember. Töröttlábú kályha áll az eresz alatt, itt is rossz kerékpár, jó kerékpár és háromkerekű gyerekbieikli az udvaron. Egy rassz lépés nyomán sivító hang hallatszik, valamelyikünk rálépett a sárban hagyott fejetlen játék babár a. — Há, mér kell az én fiamat? Ná, jól, de akikor vegye sorba a többit is, ne csak ezt az egyet nyaggiaSssa nekem! Majd én sorolom, de minek, úgyis tudja, telket mondanák. — Mutogat hozzá, kiabál és halkan beszél, könyörög és fenyegetőzik egyszerre. — Ha sorbaveszi ükét, nem fáj a szivem ... A két rendőr türelmes, nyugodt és határozott. A fiatalember próbálja jobb belátásra bírni anyját. — Türelem kell. Sok türelem, soha nem lehet idegeskedni, kapkodni — mondja Barabás Attila. — Mi nem vehetjük át ezt a ritmust. De már megyünk is. Zseblámpa fénye pásztázza a Séd-köz öreg házalnak falát, az udvaron heverő ázott még az imént, a lakásban csend és feltűnő rend. Kész felüdülés a kezdeti látványhoz már lassan hozzászokó szemnek. A Ladáiban URH szólal meg, választ kap, majd elhallgat. — Megelőzni, szerintem ez a legfontosabb dolog — mondja Kiss százados vezetés közben. — De ez a nehezebb része is a munkának. Néha több energiát elvisz, mint a bűncselekmény felderítése. Sárgán villog a Garay téren a lámpa, közben a hosz- szú évek munkái nyomán történetek élednek a kocsiban. A balt ás eset, a lopásók, pincébetörések ügyei... — Hosszú évek kemény munkájának gyümölcse ez a mai csend. És ez jó érzés — mondja a rendőr százados. A Garay étterembe elég ismét a pillantás, körbe, futó tekintet után már hamar kiderítjük azt is, hogy a discót elmosta az eső. Pában lézengenek csak. A téren egy kissrác fogja a nagyobb testvére kezét. Igazoltatás. Anyjukat várják haza, csaik diákigazolvány van az idősebbnél. — Máskor hozza magával a személyi igazolványát — kérik tőle. A Kispipában zene szól, LU a legnagyobb az élet, másutt csendesek a szórakozók. Ugyanez a Tambov presszóban is. Az URH megszólal: — A k’isparancsnok jelentkezik a központnak. A discó és a tér környéke csendes — jelenti. Kilenc múlt húsz perccel, lassan kezdünk készülődni a bevonulásra és indulunk a ta’álkozóhelyre, ahol gyülekezünk. Két enyhén illuminait fiatal döcög az úton, veszekedve, majd ölelkezve, csókol ózva. Ilyen az élet kissé részegen ... Bevonulás, jelentéstételek, az ökoié végén. Csend volt, rend volt. A következő váltás éppen most Indul szolgálatba . .. Szabó Sándor Fotó: Gottvald Károly Közúti gépjármüellenőrzést is tartottak ezen az estén
