Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

I2^ÍÉPÜJSÁG 198(>. április 19. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN Üli»: MAGAZIN ; MAGAZIN lilp MAGAZIN . MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN f: Műkincset védő elektronika Századokon át állták a vi­harokat, jégesőket, túlélték a háborúkat, megszállásokat a középkori templomok cso­dálatos üvegfestményei, abla­kai. Napjaink folyamataival szemben azonban védtelenek; a füstgázok a levegő páratar­talmával egyesülve, jóvátehe­tetlenül szétroncsolják őket. Ennek a pusztulásnak a meg­állítása a célja annak a kí­sérletnek, amelyet legújab­ban Nürnbergben végeznek. A Szent Lorenz templom két csodálatos üvegablakát Alb­recht Dürer és tanítványa, Michael Wolgemut tervezte a 15—16. században — rajtuk próbálják ki a restaurátorok új eljárásukat. Az ablakok nem feltűnő üvegezést kaptak a templom belsejében, közvetlenül az üvegfestmények alatt pedig termosztáttal vezérelt villa­mos fűtőtestet szereltek fel. Fűtőaljaikkal gondoskodnak az eredeti üveg és a védő­üveg közötti légpárna helyes klimiatizálásáról, megakadá­lyozva a kondenvíz-képződést, csökkentve a relatív páratar­talmat. Két különleges érzé­kelő ellenőrzi állandóan a hőmérsékletet és a páratar­talmat az üvegfestmények és a védőüveg közötti térben és szükség szerint önműködően vezérli a fűtést. Vándorló pólusok A következő 200 évben rit­ka geofizikai eseményre ke­rül sor: a Föld mágneses és földrajzi északi pólusai fe­désbe merülnek. A földmág­neses tér térbeli eloszlása az idők során változik: bolygónk mindkét mágneses pólusa vándorol. A pólusok utóbbi két évszázados vándorlását tanulmányozva a kutatók a következő eredményre jutot­tak: a mágneses északi sa­rok naponta 20,5 méterrel (évente 7,5 kilométerrel) toló­dik el észak felé, így 2185-ben (plusz és mínusz tízéves elté­rési lehetőséggel) pontosan a Föld forgástengelyén elhe­lyezkedő földrajzi északi sa­rokkal kerül egy helyre. Ez az esemény nagyon ritka a földtörténetben. Még gyor­sabban vándorol a déli mág­neses pólus: naponta 30 mé­terrel tolódik el az Antark- tiszon Ausztrála irányába. Hídrekordok A folyók két partjának az összekapcsolása (hadiakkal ősiidők óta fontos célja volt az embernek. Még ma is csodaszámba mennek az üt­ött megmaradt római kőhi. d'alk, valóságos túrista látni­valók. A -technika fejlődése, új építészeti anyagok megjele­nése egyre szilárdabb, na­gyobb távolságot átívelő hi­dakat hozott ilétre. Min! építészeti objektumok, lega- láb olyan csodálmiivailók. mint a rómaiak híres hidjai. A legnevezetesebbék az el­múlt 15—20 évben épültek. Európa leghosszabb hídja, a keréken 6000 méter hosszú Öíand -híd Svédországot köti össze az előtte fékvő Öland- szigettel. A hidat előregyár­tóit vasbeton gerendákból, illetve szekrény alakú ele­mekből építették, összesen 155 nyílása van. A tengerszo­ros közepe táján két kisebb szigetecske van, melyek kö­zött hajóforgalom bonyoló­dik. A hídszerkezet alsó éle 38 méternyire van a tenger szintje felett, és így a leg­nagyobb óceán járók is köz­lekedhetnek alatta. Ezek a hídrészék aláállványozás nélkül épültek. A hídpiliérek Cölöpökön állnak, amelyeket a nagy tengermélység miatt különleges, a tengeri olajbá­nyászathoz alkalmazott lába­kon álló acélszerkezetű áll­ványról vertek le. A világ leghosszabb függő­híd ja, amely egyben Európa harmadik leghosszabb híd­ja <a második a hollandiai oostersohéldei híd) Fran­ciaországban, a Loire-délta fölött épült Saint Nazaire és Saint-Brévín városok között. A hidat eredeti S-formája és 3356 méteres hossza teszi hí­ressé. Hogy a nagy tankha­A világ legmagasabb acélívh ídja a Colorado feleli, zónában Ari­jók forgalmát ne akadályoz­za, a híd központi 720 méte­res pályarészét 'két fordított V-alakú pilon 60 méterrel a vízszint fölé emeli 72 acél. kábellel. Az autók számára 12 méter széles úttest van rajta. Ugyancsak híres hídrekor- der az Európát Ázsiával öszekötő Boszporusz-híd. Teljes hossza 1560 méter, a hídpálya 64 méter magasan húzódik a tenger fölött. Az egész hidat csak kél 165 mé­ter magas kapuzat tartja. Európa híres hidjai közé tar­tozik még az a kötélhíd, amely mintegy 16 éve köti össze a hamburgi kikötő ke­leti és nyugati részét. Kon­strukciója hasonlít az ugyan­csak híres San Francisco-i Gölden-Gate-hídhoz. Legna­gyobb nyílású áthidalása 520 méter. Itt két, 135 mé­ter magas kapuzaton átve­zetve 88 acélsodrony tartja a vízszint fölött 56 méter magasan ívelő hídfelületet. Másfajta rekordot tart. egy amerikai híd. amely nem hosszával tűnik tói, hanem a magasságával. Arizonában, a Colorado-folyó fölött épült 204 méter magasságban. Fesztávolsága csak 308,4 mé­ter. A híd nagyon elhagya­tott helyen épült, 422 km-re a legközelebbi várostól, Salt Lake City-től és 217 km-re a legközelebbi vasútállomás tói. Csák kevés indián és te lépés él ezen a vidéken Azért kellett itt hidat építe­ni, mert a Colorado-folyóra 4 duzzasztóművel építenek a hozzátartozó mellék-épü­letekkel. A 300 méter szé­les szurdok (Glen Canyon) miatt csak 360 km-es kerülő­vel lehetett volna az építő­anyagot a másik oldalra át­vinni. Fehérje algákból A vízinövényeket elsősor­ban közvetve, a halételek ré­vén hasznosítjuk emberi táp­lálkozásra. A jövőben azon­ban mind nagyobb jelentősé­gű lesz közvetlen felhaszná­lásuk — akár emberi táplá­lék, akár takarmány alakjá­ban. A figyelem közülük is elsősorban az algák felé irá­nyul. Az algák vízben és szá­razföldön élő alacsonyrendű növények, Az egysejtű algák egyetlen sejtből állnak, es óriási tömegekben szaporod­nak el a talajban és a víz­ben. Tömegtenyésztésre csakis az édesvízi egysejtű al­gák jöhetnek szóba, mert táp- értékük nagy, és a nagyüze­mi termesztésük megoldása reménnyel kecsegtet. Különö­sen háziállataink fehérjével való ellátása szempontjá­ból érdemes velük foglalkoz­ni, hiszen az egysejtű algák­ból készített liszt ötven szá­zaléka fehérje. A termesztett takarmánynövényeink közül a lucernának a legnagyobb a fehérjetartalma: 20 százalék. Az egysejtű algák eredmé­nyes termesztéséhez ugyan­azok a feltételek szüksége­sek, mint a szántóföldi nö­vénytermesztéshez: fény, víz, tápanyagok, és megfelelő te- nyészanyag. A legolcsóbb ter­mesztési tényező a napener­gia. A mintegy 14 000 algafaj közül a tömegtermesztési kí­sérletekben csupán az egy­sejtű Chlorella és Scenedes- mus nemzetség bizonyos fajai szerepelnek. E fajokon belül a Legkülönbözőbb változatok állnak rendelkezésre, ame­lyek néha lényegbevágóan el­térnek fehérjéik minőségében. Az algakísérletek másik, nagyratörő célja, hogy ezek a növények felhasználhatók le­gyenek például az űrállomá­sok zárt anyasgkörforgalmá- ban. Az algák tápanyaga az emberi légzés káros terméke, a széndioxid, ugyanakkor anyagcseréjük során jelentős mennyiségű oxigént bocsáj- tanak ki magukból, amely viszont az ember számára nélkülözhetetlen. Ugyanez természetesen érdekes lehet a hosszasan víz alatt tartóz­kodó tengeralattjárókon is. Az ideális meghajtóerő A technikai meghajtási le­hetőségek sok szempontból drágák, bonyolultak, szeny- nyezik a környezetet. A gépe­ket csak nagy energiapazar- lás árán lehet mozgásba hoz­ni, nagy sebességre felgyor­sítani. A természet teremt­ményei izomerő segítségével csak azért mozognak lassab­ban, mert a természetben az élőlények mozgásának nagy sebessége nem létfontosságú, sőt ez életükre károsnak bi­zonyulnak. Ezzel szemben az izomerő nem jár zajjal, nem rombolja „a környezetet, ta­karékos a nyersanyagok fel­használásában, mégis hatal­mas teljesítményeket tud felmutatni. Civilizációnk ár­talmas, zajos motorjai arra kényszerítik a tudományt, hogy — tisztán technikai szempontból is — alaposab­ban foglalkozzanak az izom­erővel. A hét karikatúrája Szöveg nélkül Pontosabb időjárási előrejelzések Az időjárás-megfigyelési vilagtérv, amely 1967 óta mű­ködik, hibátlanabbal és gyor­sabban fog dolgozni Ez a szándéka a Meteorológiai Vi­lágszervezetnek (WMO), amely tavaly Hamburgban az állandó időjárás-megfigyelő hálózatról tárgyalt. Ez kiter­jedne az egész világra, az űr­re, a szárazföldre, vízre és a levegőre. Az időjárási prognózisok ugyanis még'mindig nem jut­nak világszerte eléggé a 95 százalékos pontosságú álom­határ közelébe. Sokszor a té­ves prognózisok sokba kerül­nek a nemzetgazdaságoknak Az időjárást nem tudjuk ugyan befolyásolni, de hogy minél pontosabban és minél korábban ismerjük, az nem­csak azokat az embereiket ér­dekli, akik azt akarják el­dönteni, vigyenek-e maguk­kal esernyőt. A napsütésnek, a jégesőnek, a hónak, a vi­harnak és az esőnek világ­szerte döntő szerepe van a mezőgazdaságban, a közúti, hajó- és légiközlekedésben, az iparban és a katonaság mobilitásában. A meteorológusok világtér­képén azonban még mindig túl sok a „fehér folt”. A har­madik világ országaiban nin­csenek meteorológusok, meg- figyelőállomások és eszközök a szerzett adatok gyors és vi­lágméretű továbbítására. Egyelőre három világköz- pont szolgálja a globális idő­járási prognózist. Ezek Moszk­vában, Washingtonban és Mellbourne-iben vannak. Az Atlanti-óceán, az Ural, a Spi tzbergák és a Földközi- tenger között Offenbachban van a német regionális köz­pont. Ide futnak be az ada- tök a három viiágközpontból. Ha például a norvég mete­orológiának adatokra van szüksége a skandináv idő­járásról, akkor a norsköpingi svéd regionális centrumhoz fordul. Az. Atlanti-óceánra és a Földköz.i-tengerre vonatkozó klímaértékek elsősorban Of- fenbachból származnak. Panasz — Doktor úr, köhögök, — Hány éves? — Nyolcvan. — És ötvenéves korában köhögött? — Nem. — És amikor hatvanéves volt? — Nem. — És amikor hetven? — Akkor sem. — Hát mikor köhögjön, ha nem mont? Egy laboratóriumi méretű algatenyésztő berendezés Az abszolút nulla fok közelében A tokiói egyetem fizikai intézetének kutatói megdön­tötték az abszolút nulla fok megközelítésében a német kutatók eddigi rekordját. A japánok olyan kis hőmér­sékletet hoztak létre, amely csupán 30 milliomod kelvin­nel haladja meg az abszolút nulla fokot, a mínusz 273,15 Celsius-fckot. Az eddigi csúcs 38 milliomod kelvin volt. A kutatók remélik, hogy még ezt az értéket is sikerül lej­jebb szárítani: 20 milliomod kelvinre. Molière bölcsessége A legnagyobb francia vigjaték- iró egyik velős mondását idéz­zük a Férjek iskolája című mű­véből: „Inkább vagyok bolondok közt bolond, ...” a mondás foly­tatása a rejtvény két hosszú so- tában olvasható. Vízszintes: i. Statisztikai fő­hatóság névbetűi. 4. A mondás folytatása. (Zárt betű : B.) 8. Ku­koricacsutka. 13. őszi mezőgazda - sági munkában résztvevők. 16. Táplálék. 17. Te' meg ő. 18. Szőrme. 19. Becézett női név. 2il. Magas török tiszti rang volt. 22. Hangtalanul vés! 24. Helyet foggal. 25. Angol író, költő, az Ivamhoe írója (Sír Walter). 27, Japán és olasz gépkocsik betű­jele. 28. Mereszti a szemét. 30 Választ sürgető sző. 31. Neves ír politikus, volt külügyminiszter (Frank). 33. Vigyáz rá. 34. Táp­pénzben részesül. 36. Taszít. 37. Különböző római számok, he­lyes sorrendben : 5S5. 38. Hízni kezd! 39. Oü! 41. A vese orvosi neve. 43. A cápa fele! 44. Fog­lyul esett katona váltságdíja egykoron. 46. John Lennon öz­vegye. 51. Ady egyiik írói álne­ve. 52. Pénzt költ. 53. Zavaros Ili. 55. ... Buchwald, neves amerikai szatirikus újságíró. 57. Álszemérmes, szemforgató. 59. Feltéve. 60. Fél perc! 62. Elő­tagként hármat jelent. 64. Olaj- színű. 65. Törött testrészt rög­zítenek vele. 66. Zsófik a. 6:8. Be­cézett Amália. 70. Bálványoz, 71. Bgy játszma az elmasport- ban. 73. Az. Indiai-óceán egyik öble. 74. Szétszakít. 75. Nagy bá­nyaváros a Dunántúlon. Függőleges: l. Munkahelyi ta­karék pénztár. 2. Körív alakú fényjelenség az égbolton. 3. Ra­gaszkodó. 4. Süllyed. 5. Bírói szóval büntetést kiszab. 6. Ne­gatív válasz. 7. Üres tál! 9. Köz­ség Vas megyében. 10. Aradi spdrtegyesület. 11. Hivatalos idé­zésre előállt. 12. ... Deion, híres francia színész. 14. Az orvovSi vény rövidítése. 15. Neves szov­jet illuzionista. 20. Almával együtt Kazah főváros. 23. Kitű­nő cseh teniszező. 25. Egyete­münk n-évbetűi. 26. Félig titkol! 28. A mondás befejezése (Zárt betű: S.). 29. ... Bence, Nyíró József regénye. 30. A neon vegy- jele. 32. Kossuth-díjas karmes­ter (András). 34. ítélkezők. «35. DiUdva. 38. Angol sonka,( HAM). 40. Hibáztat. 42. Történelmi tar­tomány Franciaországban. 44. A játszmáiban félretett, nem sze­replő kártyák. 45. . . .-csup; ap­ró-cseprő. 47. Fekete színű, tompa fényű féldrágakő. 48. Bal­oldali görög párt volt. 49. Géza fejedelem felesége volt. 54. Háry János mátkája. 56. Ügetés. 58. Vetíthető állókép. 59. Ez a cikk átmenetileg nem kapható. 61. Hamisan játszik. 63. Zsolozsma. 65. Hazard kártyajáték. 67. Hó­naprövidítés. 69. Kárára van. 70. Helyemként vidám! 72. Félkész* 73. Babaibelső! Megfejtésiként beküldendő a vízszintes 4. és a függőleges 28, számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének cí­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. : 71. Beküldési határ­idő: április 25. A borítékra, le­velezőlapra kérjük írják ráí Rejtvény! A 14. heti, Április 4. című rejt­vényünk megfejtése a követke­ző : „Hol a Volga ragyog a hal álba men Ők adj nekik magyar rög lágy pihenőt.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Balas- kóné Bérdi Margit, 7192 Szakái y, Jókai u. 365., Andi Erzsébet,. 71 Oil Szekszárd, Pf. : 128., Petes Jánosné, 7251 Kapospula, Sza­badság u. 2., Jakab Zoltán, 715» Kisdorog, Dózsa Gy. u. 102., Borda Mihályné, 7054 Tengelic, Gimdli u. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents