Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
8i*ÉPÜJSÀG 1986. április 19. Kína célja 2000-ig: közös beszélt nyelv Élelmiszer-ellátás önerőből A teljes ellátottság elérésében fontos szerepet játszott a gépesítés. A legnagyobb csehszlovák mezőgazdasági kiállításon bemutatott automatikus vezérlésű gyomlálógép. Kína megint azzal a problémával bajlódik, hogy elérje: a több mint egymil- liárd ember ugyanazt a nyelvet beszélje és értse, egyszerűsíteni lehessen az írásrendszert. A Kínában élő emberek fele állítólag nem tud megfelelően kommunikálni a hivatalos kínai dialektusban. Most hivatalosan arra buzdítják az újonnan alakított Nyelvtervezési Állami Bizottságot, indítson kampányt, hogy „2000-re minden kínai ugyanezt a nyelvet beszélje”. Ez életbevágóan fontos az ország egységének megszilárdítása és az egész világgal folytatott kommunikációja érdekében. Sok kínai olyan helyi nyelvjárást beszél, amely annyira eltér a többitől, hogy még az azonos szavak is mást jelentenek. Ráadásul ott van a kantom, amely szinte különálló nyelv, nem is beszélve az 56 kisebbség nyelvéről. Foglalkoznak a 6000, általánosan használt kínai írásjel egyszerűsítésével is. A kommunisták egyik 1949 óta elért vívmánya, hogy egyszerűsítették a 2000, legelterjedtebb írásjel vonásainak számát, hogy az analfabéták is megtanulhassanak írni és olvasni. Tajvanon sosem fogadták el ezeket az egyszerűsített jeleket, s most nehezen tudják olvasni az anyaországbeli lapokat. Több mint 800 egyszerűsítés új sorozatát próbálták bevezetni 1978-ban, de ez olyan dühöt váltott ki az idősebb olvasókból, hogy a kormány kénytelen volt leállítani. Ha összegezzük egy átlagos - négytagú családról gondoskodó - csehszlovák háziasszony évi bevásárlásait, az eredmény azt mutatja, hogy az év folyamán 335 kilogramm húst, 366 kilogramm tejterméket, 34 kilogramm vajat, több mint 1300 darab tojást, 150 kilogramm cukrot és nagy mennyiségű másfajta élelmiszert vásárol. Az évi élelmiszer-bevásárlásainak összsúlya meghaladja a 2 700 kilogrammot. Az utóbbi időszakban a csehszlovák termelők fő feladata az volt, hogy ezeket az alapvető élelmiszereket biztosítsák, hogy behozatalukat a minimálisra csökkentsék. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok - amelyek Csehszlovákiában a termőterület 90 százalékán gazdálkodnak - eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy Csehszlovákia az 1985-ös évben megközelítette a teljes ellátottság határát. Az utóbbi három év jó gabonatermése ezen a téren is biztosította az ország szükségletét. A Csehszlovákiában fogyasztott élelmiszer-mennyiség megfelel a magas A takarmányok tápértékének központi adatbankja a Pecky-i takarmányipari kutatóintézetben életszínvonalú államok fogyasztási szintjének. A minőségi összetételt illetőleg azonban akad kifogásolni való. A sok liszt, zsiradék és cukor a különben kitűnő cseh és szlovák konyha nagy gyengeségei. A hagyományok tisztelete mellett ésszerűbb lenne előnyt adni a gyümölcsnek, zöldségnek. A zöldség és gyümölcs nagyüzemi termelése azonban még nincs kellő színvonalon, elsősorban azért, mivel a szükséges gépi berendezések választéka nem elég gazdag, behozataluk viszont meglehetősen drága. így amellett, hogy a növénytermesztési tervet az 1985-ös évben és az előző öt év átlagában is túlteljesítették, a zöldség és gyümölcs rontja a százalék- arányt. A cél, hogy a következő években a zöldség- és gyümölcsfogyasztás - ma évente 63 kilogramm gyümölcs és 72 kilogramm zöldség fogy - jelentősen emelkedjék. A jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd a cukorrépa és a burgonya termesztésének is. A cukorrépánál az alacsony cukortartalom és a betakarítás magas veszteségei okozzák a gondot, míg a burgonyánál a minőség nem felel meg a követelményeknek. A hús, a tej és a tojás hazai termelése kielégítő, sok esetben túltermelésről beszélhetünk. Az állattenyésztés mostani feladatai így a minőség és a rentabilitás javítása. Ez a követelmény különben az egész csehszlovák mezőgazdaságra érvényes. A ma feladata elsősorban az, hogy a mezőgazdasági termelés ráfordításai Csehszlovákiában a fejlett európai országok szintjére kerüljenek. Az alapvető élelmiszerekkel való teljes ellátottság elérése a technológiai váltás és a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának az eredménye. Ebben szerepet játszottak a jobb minőségű és nagyobb teljesítményű gépek, az új növényfajták, a nemesebb állatállomány, valamint a mező- gazdasági dolgozók magasabb műveltségi szintje. Ezek azok a tényezők, amelyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében továbbra is nagy szerepet játszanak. Az év elejétől ezekhez csatlakoznak a földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vállalkozó kedvét serkentő hivatalos intézkedések az irányításban és a tervezésben. ALENA HELSLOVÁ JUGOSZLÁVIA Az öntözéses földművelés fejlesztése A legutóbbi száz esztendőből kereken ötven aszályos év volt Jugoszláviában. A mezőgazdaságot tavaly is megviselte a nagy szárazság : a gabonatermés 10 százalékkal alatta maradt a megelőző évinek. A termés még a folyók és csatornák mentén művelésbe vont földeken is számottevően károsodott e rossz konstrukciójú és hatásfokú, sol> esetben elhanyagolt öntözőberendezések miatt. Az országban ma valamivel több mini 150 ezer hektárnyi területet öntöznek, e megművelhető földeknek kevesebb mint 2 százalékát. Jelenleg Jugoszlávia tekintélyes mennyiségű élelmiszert importál és az egy főre jutó művelhető terület csak szerény 0,34 hektár. Ezért a mezőgazdasági termelés javításának igazán eredményes útja az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése. Szerencsére Jugoszlávia bővelkedik folyóvizekben, csatornázásra, öntözésre alkalmas területekben, főként a gabonatermő vidékeken, például a Vajdaságban, amelyet egyébként az ország éléskamrájának is neveznek. Itt a már felavatott Duna-Tisza-Duna csatorna- hálózat nyújt módot a további csekély beruházások mellett az évi búza- és kukoricatermelés tetemes növelésére. A szakemberek becslése szerint a rendszerhez tartozó területen a kenyérgabonától a zöldségeken át a takarmányokig több mint 15 fajta növény termesztésére érdemes vállalkozni a jelentős hozamok reményében. A jelenlegi ötéves tervben, 1986 és 1990 között Jugoszlávia-szerte bevezetik a széles körű öntözési fejlesztési programot. Sok helyütt végeznek folyamszabályozási, csatornázási munkálatokat, s számos kisebb-nagyobb víztározót létesítenek. Egyedül Szerbiában például már a közeljövőben újabb 400 ezer hektárnyi termőföld rendszeres öntözése várható. Az NDK gazdasági fejlődése Az 1970-es évek vége, az 1980-as évek eleje az NDK számára is a gazdasági nehézségek és gondok jelentkezésének időszaka volt. Az 1980-as évek elején bevezetett új gazdaságirányítási politika beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ipari termelést irányitó kombinátok rendszere a termelés növelését, a beruházások élénkülését, az energia és a nyersanyag felhasználásának csökkentését segítette elő. A nemzeti jövedelem emelkedése az 1982-es mélyponthoz képest - ekkor az évi emelkedés összesen 2,6 százalék volt - 4 százalék felett állandósult. Lényegében hasonló arányban fejlődött az ipari termelés is. Jó eredményt ért el az NDK a fontosabb anyagok és az energiával való takarékosság terén is. 1985-ben 3,5 százalékkal csökkent a felhasználás, növekvő termelési értékek mellett. A mezőgzdaság új irányítási rendszere, s egyéb kedvező körülmények 1985- ben rekord terméseredményekhez vezettek. A kedvező gazdasági eredmények a lakosság életkörülményeinek javulását eredményezte. 1985-ben öt százalékkal növekedett a reáljövedelem, s jelentősen emelkedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása (színes televízióból 23 százalékkal, mélyhűtőből 10 százalékkal, egyéb háztartási felszerelési cikkekből 14 százalékkal). Az NDK fejlődésének egyik leglátványosabb területe a mikroelektronika és az automatizálás. 1985-ben 29 százalékkal növelték a mikroszámítógépek gyártását és közel 14 ezer új robotot állítottak a termelésbe (összesen 57 ezer robot üzemel az NDK-ban). Ezzel a módszerrel is elősegítik a munkaerőhiány megszüntetését, hiszen 1985-ben 77 ezer dolgozót sikerült átképezni és átcsoportosítani a gazdaságosabban termelő és fejlettebb technológiát képviselő ágazatokba. Nemzeti jövedelem (előző év = 100) 1104,8 104,4 1984 1985 1986 terv Beruházások (milliárd márka) 62,0 1 & Mi a la T 3 isi ISH 1 a s is a ï jp-jfi 63,1 1985 1986 terv Ipari árutermelés a miniszteriális iparban (előző év=100) 104,2 104,4 104,3 1984 1985 Nettó kereset (előző év=100) 1984 1985 1986 terv 104.0 104.0 Külkereskedelmi forgalom (előző év = 100) ■KM»: 108,0 1103.4 Mezőgazdasági termékek hektáronkénti hozama (q/ha) gabona 40,1 ff 46,0 burgonya 193 <% í 256 (b 1981-1984 évek itligi 1985 1981-1984 évek átlaga 1985 cukorrépa takarmánynövények 289 „ . 326 393 426 1981-1984 évek átlaga 1985 1981-1984 évek átlaga 1985 Lakosság ellátottsága (1985 végén, 100 háztartásra számítva) hűtőszekrény személygépkocsi 45 Qj (rí 99 / mosógép 91 televízió Az óriásgép első útja Az orosz népmesék hőséről Ruszlán- nak keresztelt AN-124 típusú új szovjet teherszállító repülőgép-óriás végrehajtotta első menetrend szerinti útját. Vlagyivosztokból (szovjetTávol-Kelet) Mirnij városába (Jakut ASZSZK) az ismert gyémántbányáknak szállított egy 146 tonnás dömpert, amelynek a kemény éghajlati viszonyok közötti kipróbálására a „Jakutalmaz” egyesülés udacsnyenszki fejtésén kerül sor. A „Ruszlán" tartja jelenleg a teherbíróképesség világrekordját. (171 tonna 219 kilogramm 2 000 méter magasságban). További húsz hivatalos világrekord szerepel a „Ruszlán” eredménylistáján, így például az előbb említett súllyal 10 750 méterre emelkedett. Az első menetrend szerinti járat is bizonyította az új gép kiváló repülési tulajdonságait és alkalmazási hatékonyságát a nehezen megközelíthető területekre irányuló teherszállításban. Különleges képességű emberek Megérzik a fémet és a vizet A Szovjetunió számos helyén fúrtak már kutat Oleg Ivanovszkij útmutatásai alapján, aki a kút helyének kiválasztásánál egy darab fémhuzalt használ. A férfinak geofizikus a foglalkozása, de a bionika szakértőjének bizonyult. Ezt a képességét teljesen véletlenül ismerte fel akkor, amikor egy 12 főből álló csoport tagjaként érzékenységi próbán vett részt: a kísérleti helyszínen a huzalkeret segítségével kellett márványt találni a gránittömbök között. A próbának csak három személy felelt meg. Ivanovszkij ezt azzal magyarázza, hogy az anomáliák vagy energiahasadékok által kibocsátott jeleket csak erős biológiai mezővel rendelkező emberek képesek felfogni. Ivanovszkij ásványkincsek felkutatásával foglalkozik, elkészíti az adott helyszín geológiai felmérését, segít az építkezések helyének kiválasztásában. Szevasztopolban, ebben a fekete-tengeri városban például a leendő tejüzem helyén Ivanovszkij segítségével fedeztek fel számos földalatti barlangot, amelyeket feltártak és betemettek. Egy másik helyen az „ércismerőnek” köszönhetően - így hívták régen Oroszországban az ilyen embereket - találtak rá egy földalatti fegyver- és lőszerraktárra, amelyet a fasiszták hagytak ott. Az utóbbi években egyre több ilyen ember található, mint Ivanovszkij, munkájuk pedig jelentős gazdasági hasznot hoz. A biooperátorok útmutatásai alpján fúrt 1 462 kút 92 százaléka biztosítja az előrejelzett vizet, emellett egy sor ásvá- nyikincs-lelőhelyet is felfedeztek.
