Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
1986. április 16. ( TOU** N a KÉPÚJSÁG Összefogással készült el Megnyílott a Dombóvári Galéria Az első bemutatkozó: Szemenyey Ferenc festőművész (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár közönségének már rég óhajtott vágya teljesült, amikor megnyílott a Dombóvári Galéria. A városnak ugyanis eddig még soha nem volt kiállítóterme. Ezen az állapoton a művelődési otthon megépülése sem segített — még akkor sem, ha megnyitása óta már sok kiállítás és bemutató volt —, mert a kiállított alkotások számának mindig határt szabott az, hogy a művelődési otthonban a más célra épített, úgynevezett klubtermeket alakították át alkalomszerűen ideiglenes kiAz idős művész Dombóvár szülötte, jelenleg Nagykanizsán él, és még ma is alkot. A neves festőművész munkásságát Pogány ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója méltatta. Elmondta, hogy Szemenyey Ferenc a legidősebb élő művészek közé tartozik. Művészete mégis frissességével* a természet derűs ábrázolásával, a fiatalságot tükrözi. Képeiben a természet valóságos megismertetésére törekszik. Minden egyes festménye szépséget, felüdülést és reményt ébreszt a látogatókban. Nem érződik bennük a mai kor riasztó világa. Jó választás volt a megif- jodott öreg teremben megnyíló galériát e rendkívül fiatalosnak ható festmények bemutatásával megnyitni. A Dombóvári Galéria a Bezerédj u. 14. szám alatt található. Szemenyey Ferenc képei április 25-ig tekinthetők meg naponta 14 és 19 óra között. Magyarszéki Endre Máté László, városi művelődési osztályvezető köszönti a megnyitó résztvevőit állí’tóteremmé. Ez a tény több esetben gátolta az egyéb művelődési rendezvények megtartását. Az elmúlt évben átalakítási munkákat végeztek a volt községi tanács épületében, és az ott lévő tanácsterem igen alkalmasnak látszott egy állandó kiállítóterem létrehozására. Azonban szó sem lehetett a szükséges munkálatok megrendeléséről, az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt. Ekkor ismét megmozdult Dombóvár társadalma és több üzem, munkahely vállalást tett, hogy társadalmi munkával is segíti az átalakítást. így az általános iskolai központi műhely, a Költségvetési Üzem. az UNIÓ Ipari Szövetkezet, a Dombcal'or és mások, alig egy hónap alatt „varázsolták” újjá a nagytermet és tették alkalmassá állandó ki- állítóteremmé. A Dombóvári Galéria átadására, valamint az első kiállítás megnyitására hétfőn este került sor. Vidóczy László tanácselnök meleg szavakkal köszönte meg az üzemek segítségét, és adta át a kiálMtótermeit a város lakosságának. Egyben köszöntötte Szemenyey Ferenc 92 éves festőművészt, akinek 36 olajfestményét mutatták be elsőként. Ezzel megkezdődött az a kiállítás-sorozat, amelyet minden valószínűség szerint igen sok neves magyar képzőművész alkotásainak bemutatása követ. ■ A legújabb kép: Ablakomból ’86 Az első kiállító: Szemenyey Ferenc Alkotó-díjas tájfestő Bécsi Magyar Hét Forró siker jellemezte a Magyar Állami Operaház balett- és zenekarának hétfő esti fellépését a bécsi Staats- operben. Az együttes a Magyar Hét megnyitásának napján Prokofjev Romeo és Júliáját mutatta be, zsúfolásig telt ház előtt. Az előadás után 20 perces taps, ünneplés köszöntötte az est valamennyi szólistáját, a tánckart, valamint Seregi Lászlót, a rendezőt és koreográfust, nemikülönben a zenekar élén Medveczky Ádá- mot. Operaházunk bemutatkozásán jelen volt Herbert Moritz közoktatási és műivé, szeli miniszter, Köipeczi Béla művelődési miniszter, valamint az osztrák kulturális élet sok jeles képviselője. Kedden a Kodály-vonósné- gyes hangversenye és magyar gyermékrajzok kiállításának megnyitása szerepelt a kulturális hét programjában. A PAKSI ATOMERŐMŰ VÄLLALAT felvételre keres I F I •• I vr r •• I •• a hírközlő mérnököt vagy üzemmérnököt Beruházási gyakorlattal rendelkezők előnyben. Havi bérezés a besorolási rendelet szerint + munkahelyi pótlék és rendszeres prémium. Megegyezés esetén lakásmegoldás lehetséges. Jelentkezés személyesen vagy írásban* részletes szakmai tevékenységre is kiterjedő önéletrajzzal, az üzemgazdasági főosztály munkaügyi osztályán. Cím: 7031 Paks, Pf. 71. (340) Dunántúli napló Krumplievő nemzet vagyunk. Imádjuk a burgonyát sülve, főve, pürének, köretnek és önmagában hagymával, szalonnával, nagyon várjuk már a petrezselymes újkrumpli-idényt is . . . A Pfanni pedig „jött, látott, és győzött...” Cserepes László, a Szentlőrinci Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese joggal bízik a burgonyape- hely hazai karrierjében, hisz a gazdaság eddig nem keveset áldozott az ügyért. Tizenkét éve már megközelítően 2000 hektáros terület gesztorai a szentlőrinciek az étkezési és a vetőburgonyában, s már indulásikor elhatározták a 'burgonyavertikum teljes körű kiépítését. Négy éve épült meg Vajsz- lón közel 160 milliós beruházással az évi 2000 tonna kapacitású burgonyapehely- üzemüík, legnagyobb megrendelőik, a Kecskeméti Konzervgyár a bébiételekhez és a Győri Hűtőház az exporttészta készítéséhez jelentős mennyiséget vesz tőlük. A háziasszonyok meghódítását harmadik éve kezdték meg a 125 és a 375 grammos Pfanni dobozos burgonyape- hellyel. Most rövidesen újabb 6 dobozos termékkel jelennek meg a piacon. A Skála- Cooppal közösen kísérletezték ki a krumpligo,mbócport, krokettport, valamint a szó- jás krumplipelyhet. A szentlőrinciek ígérik, hogy Baranyában nemcsak a Skála- Coop üzletekben lehet majd ezeket kapni. S hogy ezek az újdonságok is eljussanak a háztartásokba, elkészítettek egy 24 receptet tartalmazó szakácskönyvet, melyben e porok különféle elkészíté- séheíz adnak leírást. A piacon ez évben szeretnék megvetni a lábukat. Értékesítési osztályt hoztak létre, amely a burgonyape- hely-készítményeket hivatott mielőbb eljuttatni a háziasszonyokhoz, illetve a vendéglátó, az üzemi és gyermekélelmezési egységekhez. Bemutatók, kóstolóit egész sorát tervezik. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A martonvásáriak eladták tehenészetüket : a tehenek nagy részét a dunaújvárosi, az üszőkét az ercsi és a ko- eséri tsz vette meg. Zübor Tibor főállattenyésztő így indokolja a gazdasági manővert: — Folyamattá vált, nálunk is, mint országosan az ágazat jövedelmezőség romlása. Amikor még volt tejprémium, a legnagyobb nyereség 1,8 millió forint volt, de tavalyelőtt — annak ellenére, hogy a termelés nőtt — már csak 400 ezer forint körüli eredményt tudtunk elérni. Az eladással majdnem egymillió forint haszonra tettünk szert. Régi, kötött tartású istállókban, nehéz fizilkai munkával dolgoztak a tehenészeink. Mar ton vásár on úgy ítélték meg a tsz vezetői, hogy nem érdemes fejleszteni az ágazatot. I Az idén a tej literenkénti 90 filléres állami dotációja lendített volna valamit a jövedelmezőségen, száz tehénnel számolva legfeljebb évi fél millió forintot. No, de ez már veszett fejsze nyele, a teheneket eladták, és bár kiváló genetikai alappal rendelkezett az állomány — a dunaújvárosiak nem kötötték rossz üzletet — az Új Élet Tsz-iben mégsem bánják. Az eladás hasznának nagy részét a húsmarhaágazat fej. lesztésére kívánják fordítani. A magyartarka-állományt a kiváló vágási tulajdonságokkal rendelkező francia Blonde d’Aquitaine fajtával keresztezték, a napi súlygyarapodás 1353 gramm, s mindezt alig több mint négy kiló abrak etetésével érik el. Csak az ellő tehenek vannak fedél alatt, a többi ridegtar- tásban. A hízómarha-ágazat köz- gazdasági pozíciója jobb jelenleg a tejelő tehenészeténél. Martonvásáron tavaly egy kiló marhahús teljes termelési költsége 39,16 forint «volt, az értékesítési átlagár pedig 56,12 forintban „állapodott meg”. Minden kiló húson tehát 16 forint 96 fillér nyereség képződött. Ez szép törekvés, összhangban is áll a népgazdasági érdekekkel, mégsem lehet azonban követendő példa a tejelő tehenészetek felszámolása. A tejre ugyanis éppen olyan nagy szükség van, mint a húsra, s ha mindenütt csak a jól jövedelmező ágazatokat tartanák meg, előbb- utóbb bizonyos áruhiány jelentkezne a piacon. Tény, hogy a tehenek nagy része Fejér megyében maradt, tehát a létszámcsökkenés megyei szinten nem jelentkezik. Az üzlet létrejött, nincs utólagos reklamáció. Csak annyi történt, hogy a martonvásári tehenek most már Dunaújvárosban tejelnek. Somogyi Néplap Egyed Éva a Külkereskedelmi Minisztérium Somogy megyei összekötője. Feladata, hagy földerítse azokat a kis- és nagytermelőket, akiknek exportképes termékeik Van. nak, illetve lehetnének, de még nem jutatták el a megfelelő csatornáig, vagyis a külkereskedelmi vállalatok valamelyikéhez. A másik tennivaló: olyan szabad kapacitásúikra kell lelnie, amelyeket profiltól függően a fenti vállalatok hasznosíthatnak. — Országos, 1982-iben kezdődött az a program, amely a megyei összekötők révén élénkebbé, szélesebbé hivatott tenni a termelők és a külkereskedők közötti kapcsolatot. Mi, vagyis Somogy megye a következő év őszén láttunk munkáihoz. — Hogyan fogadták a termelők? — Először még nem sokat tudtak arról, mit is szeretnék, de meghallgattak. Volt, aki megköszönte a tájékoztatást, de látszott rajta, nem nagyon bízik a sikerben, mások rögtön kaptak az alkalmon és kezdődött a második fordulós tárgyalás, akkor már azzal a külkereskedelmi vállalattal, amelyik azokkal a bizonyos termékekkel foglalkozik. Sorra fölkerestem a termelőszövetkezeteket, a kistermelőket és iparosokat. Sokat jártam a megyében, hogy minél többen megismerjenek, de még fontosabbnak tartom, hogy én tudassam az exportlehetőségeket. — Ezek szerint vannak olyan tapasztalatai, hogy a termelőik nem tudják merre induljanak el, és hogy mire van szükség a külpiacokon? — A nagyvállalatoknál bejáratott csatornák vannak az értékesítésre, inkább a kisebbeknél tapasztaltam, hogy nem tudják, kihez forduljanak, illetve ismeret hiányában nem tájékoztattak a kül. piacokról. — ön viszont isimeri a külkereskedelmi vállalatokat, de mennyire tudott tájékozódni a megyében? — Üigy vélem, hogy minden számba jöhető helyet fölkerestem, és örömmel mondhatom, hogy ez a keresés ma már nem egyirányú. ön munkája a legtöbb esetben ott ér véget, ahol az üzlet létrejön, illetve amikor a partnerek találkoznak. Mennyire tudja nyomon követni az üzleti sikeréket? — Ez ma még változó. Vannak olyan termelők, akik később visszajeleznek, hogy ez vagy az a tárgyalás sikerrel zárült. Másokról csak ákkor szerzek tudomást, ha ismét ott járok, vagy hallomásból. Persze jobban ürülök és velük bánikódom egy siker vagy kudarc után. Inkább azon törjük a fejünket közösen, hogy mi az, amit másként kellene csinálni ahhoz, hogy legközelebb az igényeknek megfelelő áruval jelentkezzünk a piacon. PETŐFI NÉPE A 'kalocsaiak zenei programot hirdettek. Nem kellett, sóikat várni az első találkozódig. Ezt az időszakot idézte fed Fuchs Ferenc, a zeneiskola igazgatója, a Liszt Ferenc Társaság kalocsai csoport jánalk vezetője. — Zenekedvelő és -értő közösség létrehozása volt a célunk. Azért beszélek többes számban, mert sok támogatója, segítője akadt az ügynek. 1969-ben kerültem a városba, s aztóta foglalkoztat Liszt és Kalocsa kapcsolata. Az érseki kastélyban eredeti Liszt-lfestmény látható, ezt az öregkori képmását válasz, tot tűk emblémánknak, pe- csiétürikön, leveleinken ez szerepel. Felhívásunkra szép számmal érkeztek levelek, sokan kedves hangon elevenítették fel városunkhoz fűződő kapcsolataikat, s ígérték, támogatják a kezdeményezést. Az ország szinte minden részéből jött nevezési lap, sőt külföldről is: Kubából. Az allBikuló ülés 1982. június 10-én volt, ösz- szegyűlt a város apnaja- nagyja. Nyolcvan tagot számlálunk. — Az országban több Liszt-csoport tevékenykedik. Mennyire ismert a kalocsai? — Ügy ítélem meg, ismernek bennünket. Sóikat utazunk, szerencsére előnyös helyzetben vagyunk, már ami az autóbuszhasználatot illeti. Kedvezményesen bérelhetünk buszt. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a budapestiekkel, a szekszárdiakkal, a pécsiekkel, a soproniakkal és a pozsonyiak, kai. Nemeseik a Liszt-emlékhelyeket nézzük meg, hanem olyankor előadásokat is tartunk a zeneszerző kalocsai látogatásairól, továbbadjuk a múlt történéseit. Csodálkozva kérdezik barátaink: járt Kalocsán Liszt Ferenc? Igen, méghozzá hatszor. Tudunk miről mesélni. — Fudhs Ferencnek tehát van szívügye. — Rosszul hangzik, de so. kan gúnyolnak is érte. Napi egy-két órát foglalkozom Liszt munkásságával, s miután a kutatás a hobbim, így esténként is a lángelme élete, muzsikája köt le. A hangversenyek, műsoros esték ellőtt saját magam tobor- zom a közönséget. — Komoly programmal készültünk — mondja Fuchs Ferenc. — Máraius 12-én Liszt-emléktáblát avattunk, s Lukin László tartott előadást. Több vetélkedő lesz, növendékeink már készülnek a tudáspróbákra. Áprilisban tartják Székszárdon a Liszt-emlékhelyek csapatainak versenyét, a megyei vetélkedőt pedig e hónap végén Kalocsán. Október elsején ESkulits Tamás Lisztszobrát lepllezzük le a Szabadság téren, este pedig Ránki Dezső koncertjén tap- soillbat a közönség. Csak töredékét említettem zenei naptárunknak.
