Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

1986. április 14.

U ÏVÊPÛJSÀG

ON KERDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Megilleti-e a fizetett szabadság?

Egy tolnai olvasónk azt kérdezte, hogy megilleti-e a fizetett szabadság az örökbe fogadott gyermek miatt gyermekgondozási segélyben lévő anyát.

A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsától Egyed Dezső válaszon a kérdésre: Az örökbe fogadott gyermek miatt gyermekgondozási segélyben lévő anyát is megilleti a fizetett szabadság. A fennálló rendelkezések értelmében a következők szerint: „A 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatti munkában nem töltött évre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély.” - 5/1981 (XII. 29.)

ÁBMH számú rendelet 1. § (1) bek. c. pontja:

— ha a gyermekgondozási segélyt az anya csak később veszi igénybe, például a gyermek egyéves kora után, akkor a fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg a fizetett szabadság.

Milyen jogszabályok érvényesek a gépkocsivezetőkre?

Jermakov Zoltán olvasónk szeretné tudni, hogy milyen jogszabály érvényes például a gépkocsivezetők bérezésére. Tudomása szerint van egy olyan táblázat, amely meghatározza a vezetésben eltöltött időt — évekre. A másik kérdése pedig, a gépkocsival kapcsolatos. A vállalat kényszerítheti a gépkocsivezetőt rakodásra? Milyen mértékben — érti ez alatt a kilométert és a súlyt, ezen1 kívül az áru milyenségét. Ha a gép.

T elefonszámunk : 16-211

kocsivezető bélyegzővel dolgozik, tehát árut ad és vesz — véleménye szerint — ez plusz munka és ezért plusz pénz jár. Gépkocsivezetőknél van-e túlóra és ezt hogyan kell elszámolni, például mezőgazdasági üzemre vonatkozóan?

A gépjárművezetőik munkafeltételeivel kapcsolatos kérdésökre a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője, dr. Nedók Pál adta meg a választ:

Gépjárművezetők munka- feltételeinek és munkabérének (munkád!jának) megállapításával az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 18 1983. (XII. 17.) ÁBMH számú rendelete foglalkozik. A gépjárművezetők bértáblázatát fenti rendelet melléklete tartalmazza. A táblázat gépjárműfajtánként, valamint szakmai gyakorlati idő figyelembevételével határozza meg a gépjárművezetők bérminimumát, illetve maximumát. A gépjárművek maximális terhelhetőségét a forgalmi engedélyben rögzített adatok tartalmazzák. A gépjármű túlterhelése, rakományelhelyezése miatt bekövetkezett balesetért a gépjármű vezetője a felelős.

— A gépjárművezetők várakozási idő alatti foglalkoztatását a fenti rendelet 5. § (4-5) bekezdése egyértelműen meghatározza. „A munkáltató a gépjárművezetővel megállapodhat abban, hogy a várakozási idő alatt a gépjárművezetésen kívül különmunkát végez, illetőleg ezt elrendelheti, ha a különmunka-végzés körülményei a vezetés biztonságát nem veszélyeztetik. E különmunka rendszeres végzéséért a gép- járművezető részére legfeljebb az általa ellátott munkára (munkakörre) előírt

munkabér időarányos részének 50 százaléka állapítható meg. Nem lehet a gépjárművezetőt rakodó munkára kötelezni, illetőleg vele rakodó munkára megállapodást kötni, ha a rakodó munka köny- nyen balesetet (kézsérülést) okozhat.

— A 4 1986. (II. 21.) MT. számú rendelet 13. § (1) bekezdés értelmében az, üzemi tehergépkocsi, a nyerges vontató, és a mezőgazdasági von. tató a közületi szerv szállítási szükségleteinek kielégítésére szolgál. Tehát az üzemeltető szerv a gépkocsijait szükség szerint használhatja, kilométerkorlátozás nélkül.

— Az üzemeltető szerv olvasójukat bélyegzővel látta el, ebből arra lehet következtetni, hogy a gépkocsivezetésen kívül az anyagbeszérzé- si teendőket is ellátja. Tehát az üzemeltető szerv a fentiekben olvasójukkal szerződést kötött vagy elrendelte.

— A túlórákkal kapcsolatban — levelében mezőgazdasági üzemet említ — az 5/1985.

(III. 14.) MÉM. sz. rendelettel módosított 25/1983. (XII. 29. MÉM. számú rendelet 2. § (2.) pont szerint az mgtsz dolgozóinak megállapított munkaideje a túlórákkal együtt legfeljebb évi 2500 óra lehet. A munkaügyi szabályzat azonban a túlórával együtt évi 3000 óráig terjedő munkaidőt is meghatározhat. A 20. § (2.) bekezdés értelmében a gépjárművezetők munkadíjazását az idevonat, kozó rendelet szerint kell alkalmazni. Az idevonatkozó rendelet pedig a 18/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelet. E rendelet 4. § (1-2-3.) bekezdése a túlóra díjazásával kapcsolatban kimondja : „A gépjárművezetőt a túlmunka időtartamára túlmunkapótlék nélküli rendes munkabére illeti meg. A szabadnapon, illetve munkaszüneti napon történő munkavégzés esetében is. A heti pihenőnapon végzett túlmunkáért a gépjárművezető részére elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani, ha ennek kiadására nem kerül sor, száz- százalékos pótlék illeti meg.”

Jogos volt-e a letiltás?

Szilágyi András, mórágyi olvasónk Bátaszéken dolgozik. Fizetési napon nagy megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Mőcsényi Községi Közös Tanács vízadó címen 578 forintot letil- tatott fizetéséből. Azonnal hívta az illetékest, de ügyét nem tudta elintézni, mert az „házon kívül” volt. A vízdíjjal kapcsolatos csekkeket a tárgynegyedévben mindig befizette. Így tényként megállapítható, hogy semmiféle adóhátraléka nincs. „Megjegyzem, hogy ez volt az első eset, ami a letiltást illeti, ezért erkölcsileg megviselt a dolog és elégtételt szeretnék kérni az ügyem tisztázásával kapcsolatban.”

A Mőcsény Községi Közös Tanács elnöke Rrutki Pál küldte meg a választ:

— Az ügyet kivizsgáltam, és a következőket állapítottam meg. A letiltás nem vízműtársulati hozzájárulás, hanem adó címén lett eszközölve. Ez jogtalan volt. Az időközben nyugdíjba vonult tanácsi adóügyi előadó adminisztrációs tévedése Okozta a félreértést. Az új adóügyi előadó munlkaikörében ez okból tévedett, ezért figyelmeztetésben részesítettem. Az összeg azonnali visszatérítéséről Intézkedtem. Utasítottam az adóügyi dolgozót, hogy hibájáról értesítse olvasójukat és annak munkahelyét is.

Ml VÁLASZOLUNK

í

A munkavédelemről szól az ipari miniszter 3/1986. (II. 27.) Ip. M. számú rendelete,

amelynek hatálya az Ipari Minisztériumra, az ipari ágazatba tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre és egyesületekre, valamint e szerveze. teknél munkát végző dolgozókra terjed ki. A rendelet előírja — többi között —, hogy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a munkavédelmi tevékenység irányítási rendszerét és felépítésiét, a munkavédelemmel kapcsolatos hatásköröket az igazgatótól a csoportvezetőkig, a funkcionális részlegek munkavédelemmel kapcsolatos jogkörét és feladatait, meghatározza azt is, hogy a gazdálkodó szervezeteknél milyen munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, megszabja, hogy a munkavédelmi szervezet tagjainak milyen szakképzettséggel kell rendelkezniük, s hogy gyakorlati munkavédelmi ismeretekét csak az oktathat, aki erre jogosító bizonyítványt szerzett. A jogszabály részletesen. felsorolja a gazdálkodó szervezet vezetőjének a feladatait, így — többi között — azt, hogy a gazdálkodó szervezet vezetőjének kell gondoskodnia a munkavédelmi és biztonságtechnikai felügyeletet ellátó szervek és a szakszervezeti szervek munkavédelmi ellenőrzéseinek feltételeiről és a feltárt hiányosságok megszüntetéséről, ugyancsak gondoskodnia kell, hogy évente legalább egy alkalommal vezetői megbeszélésen értékeljék a vállalat .munkavédelmi tevékenységét a társadalmi szervek vezetőinek és a munka- védelmi szervezet tagjainak részvételével, s a vezetőnek kell gondoskodnia a munka- védelmi feladatök zavartalan ellátásához szükséges feltételek biztosításáról is.

A sportolók minősítését írja elő az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének 1/1986. (II. 27.) OTSH számú rendelkezése, amely szerint a rendelkezésben előírt célok érdékében a sportegyesületek igazolt sportolóit életkoruk és a sportban elért teljesítményűik alapján minősítési osztályokba kell sorolni. A jogszabály meghatározza a minősítési osztályokat és kimondja, hogy a sportoló minősítését — a ver. senyjegyzőkönyvek, az évi rangsorok és eredmények tanúsítására alkalmas egyéb hivatalos iratok alapján — a sportoló és sportegyesülete együttesen kérheti. Tartalmazza a rendelkezés a minősítéssel kapcsolatos egyéb eljárási szabályokat is és kimondja, hogy ha a sportoló a minősítésének érvényességi ideje alatt a minősítésének megfelelő sportági követelményt teljesíteni, illetőleg eredményt elérni nem tudja, az érvényesség lejártát követően számára — teljesítményétől függetlenül — egy osztállyal alacsonyabb minősítést kell megállapítani.

A rendelkezés kihirdetése napján — 1986. II. 27-én. — lépett hatályba és rendelkezéseit első alkalommal az 1986. évi minősítések során kell alkalmazni.

Az 1986. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről már korábban tájékoztatást adtunk, többek részéről történt érdeklődésre figyelemmel mégis megismételjük az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének tájékoztatójában f oglaltJa- ,kat, amtelyek szerint : „A dolgozónak az április 6-i és december 28-i munkavégzés fejében járó szabad időt szabadnapként kell kiadni. A szabadnapot a munkáltató a tárgyév (1986.) folyamán bármikor — a kollektív szerződés ('munkaügyi szabályzat) szerint — előre is kiadhatja.” Ha a dolgozó év közben munkahelyet változtat, a MIL- lapján kell feltüntetni.

dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke

Formatervezési nívódíj 1986

A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja (Design Center) április .11. és június 13. között kiállításon mutatja be az 1986-os formatervezési nívódíjjal kitüntetett alkotók munkáit. Képünk előterében az ER 371 háromcsatornás elektrokardiográf, az egyik díjazott munka. Ter vezői: Simon Károly ipari formatervező, Pásztor Iván és Jójárt István vilamos. mérnökök. (Fotó: Hauer Lajos — KS)

Fórum a kisiparról

Egyórás élő fórumot sugároz a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója május 13-án, kedden fél héttől fél nyolcig, a téma a kisipari tevékenység. A műsorhoz várjuk levélben május 2-ig Baranyából, Samogyból és Tolnából a lakosság, valamint a kisiparosok kérdéseit, véleményeit. Többék között arról, hogy milyen szerepet töltenek be a kisiparosok a javító-szolgáltató munkában, milyen intézkedésekkel, állami támogatással lehetne fellendíteni a falusi szolgáltatást. Az új szabályozók hogyan hatnak a kisipari tevékenységre, miként ösztönzik, ösztönzik-e ezek a szabályzók a háttéripari és innovációs tevékenységet, miként segíti a tanács a kézműves kisiparosokat. Mi a véleményük a gmk-ik megalakulásáról, elősegítette-e az egészséges versenyt, a tanácsok nagyobb önállósága hogyan segíthet a kisiparosok fluktuációjának csökkentésén, mit várnak a kisiparosok és mit vár a lakosság a tanácsoktól. A kér. désekre a kisiparosok országos szervezetének két főosztályvezetője, az Ipari Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve a RIOSZ Baranya Megyei Szervezetének titkára, a Tolna Megyei Tanács ipari osztályának vezetője, a Somogy Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője válaszol.

A kérdéseket tartalmazó leveleket május 2-ig adják fel. A cím: MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, 7621 Pécs, Sörház u. 8. A borítékra írják rá: Fórum a kisiparról.

Rózsavölgyi Erzsébet

riporter

Magyar-osztrák kulturális együttműködés

„Az igazság kölcsönös keresése”

Az április 14-én Bécsben kezdődő magyar hét reprezentatív rendezvény: vezető kormányférfiak részvételével megnyitott kiállítások, előadások, ünnepségek, amelyeknek kölcsönösen vallott célja, hogy hivatalosan is demonstrálják a két ország közismerten kitűnő kapcsolatait, azok továbbfejlesztésének szándékát. Ez természetesen örvendetes, — nem kevésbé örvendetes azonban a tény, hogy a magyar—osztrák viszony kulturális téren is régen túljutott a formaságokon, a helyzetet a sokrétű gyakorlati együttműködés jellemzi, amely az oktatásnak, a művelődésnek jószerével minden területére kiterjed. A legtanulságosabb példa talán az a munka, amelyet az elmúlt években a közös történész- bizottság végzett azzal a céllal, hogy kölcsönösen ajánlásokat tegyenek a másik ország tankönyveiben található hiányok pótlására, az elavult, vagy éppen pontatlan, helytelen adatok, értékelések módosítására.

Nem nehéz felmérni e munka jelentőségét, hiszen arról van szó, milyen képet kapnak a következő nemzedékek az iskolákban a közvetlen szomszédról. A magyar olvasó számára talán meglepő, hogy az osztrák tankönyvek (eddig) azt tanították: 1848-ban a magyarok a bécsi polgári forradalmat elárulva az alkalmat arra használták fel, hogy elszakadjanak Ausztriától... A magyar fél által javasolt és elfogadott módosítás alapján a történelmileg valós helyzetet tanítják majd a jövőben. „Viszonzásul" a magyar Oktatásban már pozitívabb megítélést kapott az 1867-es kiegyezés, hiszen annak a magyar fejlődésre gyakorolt előnyeit illetően az osztrák történészek álláspontja fedte jobban a valóságot. Hasonló a helyzet Mária Terézia megítélésében, akinek Magyarországgal kapcsolatos szerepét az újabb kutatások ugyancsak pozitívabb megvilágításba helyezték. Diákjaink a jövőben tanulnak majd az osztrák állam történelmi kialakulásáról is, míg az osztrák tankönyvek tárgyalják a

magyar történelem szempontjából oly sorsdöntőén fontos török háborúk időszakát, amely eddig említés nélkül maradt. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság is

helyet kap az ausztriai oktatásban. A magyar történészek javaslatára tárgyilago- sabb megítélést kapnak 1956 eseményei, aminthogy időszerű volt a kérés: ne idézzenek fel a „vasfüggöny” említésével az osztrák iskolákban egy letűnt korszakot ma, amikor milliók lépik át szabadon a határt, mindkét oldalról.

„Az igazság kölcsönös keresése jellemezte a hosszú, fáradságos közös munkát” — így beszél a kitűnő együttműködésről annak egyik résztvevője, Vaculik Margit professzor.

Nem kevésbé érdekes, hogy éppen az osztrák kancellár, Fred Sinowatz (maga is történész) tett javaslatot arra, hogy a történelem, valamint a gazdaságtörténet mellett kutassák közösen a két ország .munkásmozgalma összefonódó történetét is. Az úttörő közös munka első eredményeiről májusban, Bécsben adnak számot —, s egyébként szeptemberben ugyancsak az

osztrák főváros lesz a színhelye a Hungarológiai Társaság 2. nemzetközi kongresszusának.

Szintén az osztrák kormányfő kezdeményezésére tavaly rendezték meg először az „ellentétek párbeszéde” című újszerű tanácskozást, amelyen Fred Sinowatz, Kö- peczi Béla, Margot Honecker, az NDK közoktatási minisztere és Peter Glotz, a nyugatnémet SPD vezető ideológusa vett részt. A párbeszéd a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének lehetőségeiről folytatódik, s a tervek szerint az őszi bécsi tanácskozásnak már magas rangú csehszlovák és jugoszláv résztvevője is lelsz.

Végül még két példa a gyakorlati együttműködésre, amelyek megintcsak a nagy- közönséget érintik:

Minthogy hetente magyar turisták ezrei is látogatják a világhírű (és sok magyar vonatkozású anyagot is tartalmazó) bécsi múzeumokat, az ingyenes tájékoztató füzetek magyarul is rendelkezésre állnak majd.

A másik ötlet ugyancsak politikus-történésztől, Kö- peczi (Bélától származik. Tekintettel a századforduló Bé- csének szellemi életét bemutató, „Alom és valóság” című bécsi kiállítás óriási sikerére, (az anyag most a párizsi Pompidou-központ ban látható) és a budapesti Lukács-kiállítás sok tekintetben rokon anyagára, készüljön a monarchia egykori országainak gyűjteményeiből nagy, közös kiállítás a szecesszió korszakos művészetéről — legalábbis néhány ágazatban.

H ELT AI ANDRÁS