Tolna Megyei Népújság, 1986. április (36. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 81. szám. ÄRA: 1,80 .FI 1986. április 14., hétfő Mai számunkból PILLANTÁS A HÊTRE <2. old.) KISZÖV TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS (3. old.) BÁTORFI CSILLA NAPTARCSÜFOLÖ EURÖPA-BAJNOK IDŐBEN (5. old.) (5. old.) Építőipar és verseny izgalmas kérdésnek, de csupán egy népgazdasági ágazat bel ügyének gondolhatnánk napjaink legaktuálisabb építőipari jelenségét, a versenyt. Ám, ha belegondolunk, hogy lakásvásárlóiként és -használóként, nyaralóépítőként vagy egy közmütársulás tagjaiként is kapcsolatban állunk az építőiparral (az anyag-, és szerkezetgyártóikkal, a kivitelezőkkel, az építési hatósággal), beláthatjuk, hogy a verseny léte és hatása befolyásolja mindannyiunk gazdálkodását. Igaz, az építési ágazatban is heves viták zajlanak az újfajta, vállalkozói szemléletről. Érthető, hiszen a ver- seny megjelenésével egy időben szinte teljesen megváltozott a korábbi gazdálkodási rend. A verseny megjelenésének az adta az első lökést, hogy a beruházás korábbi gyakorlata teljesen az ellentétbe csapott át: néhán:y évivel ezelőtt még a megrendelők kilincselitek a kivitelezőknél, akik kényelmes pozíciójukban — hiszen válogathattak a megbízók között — csemegézhették ki a számukra legelőnyösebb ajánlatot. Ara az építési piac beszűkülése azt jelenti, hogy kevesebb a fizetőképes megrendelés, és most .már az építőipari vállalatoknak kell fölkeresniük és megszerezniük a munkát adó beruházókat. Ebben a pozí- éiöban pedig már nemigen lehet válogatni, hanem a hasonló helyzetben lévő és szaporodó létszámú versenytársak ajánlatát is figyelve, lehetőleg alacsony árral igyekeznek megszerezni a feladatot. Elmondani nem sök idő, de a valóságban nem egyik pillanatról a másikra történt, hogy kialakult az építési piac és a verseny. A gazdálkodásnak ez az eleme ráadásul merőben új az építők és a megrendelők számára. S nemcsak .azért, mert szokatlan magatartást követel meg, hanem azért is, mert az irányítás módszere és eszközei is gyökeresen megváltoztak. Korábban felső utasításra működtek és mozdultak a vállalatok. Ma azonban közvetetté, indirektté vált az irányítás módja, s nem körlevelekből lehet kisilabizálni a követendő vállalati magatartást és stratégiát, hanem azt a szabályozórendszer közvetíti. Ez szabja mag a vállalatok mozgásterét, ám hogy miképp él a lehetőséggel egy- egy cég, arra nincs egységes recept, azt mindenki maga dönti el. A verseny nem parttalan: szabályai vannak, s lassan kialakul, rendes mederbe terelődik egyik látványos formája, a versenytárgyalás iis. Egy minisztertanácsi rendelkezés érteimében minden, kétmillió forintnál nagyobb értékű beruházásra kötelező versenypályázatot kiírni. Az utóbbi ihárom évben csaknem a duplájára emelkedett a meghirdetett pályázatok száma, s közülük az eredményesen zárultaké majdnem hatszoroPersze, aki nem bízik a statisztika erejében, annak nem sokat mond ez a szám. S vannak, akik kétségbevonják a verseny létét az építési piacon. Szerintük ma is nehéz rendes kivitelezőt találni. Általában a régi beruházási előnyökhöz szokottak kívánnák vissza a korábbi gyakorlatot, amelyben előnyöket remélhettek a monopolhelyzetű beruházók és kivitelezők. Erre ma már nincs jogi lehetőség, szinte csak az indokolatlanul zártkörűen meghirdetett versenyeken lehet előre, a konkurenseket kizárva eldönteni, ki kapja a megbízást. A versenyt tagadók másik érve. hogy nem beszélhetünk teljeskörű fordulatról, az építési folyamat ..közepén" kell csak igazából vállalkozni. S ebben van némi igazság. Az alvállalkozók még a régi módon szerzik az üzleteket, de ez nem központi elhatározásból van így, sőt, a generálvállalkozóknak joguk, hogy versenyeztessék az alvállalkozók ajánlatát. Ehhez persze az is kellene, hogy legyen kit felkérni a pályázatra, ám a szakipar hagyományosan az építőipar szűk keresztmetszete, sok helyen még ők diktálják vállalkozásuk feltételeit. S ameddig kevesen lesznek, gyökeres fordulat nem is várható. Segítséget ebben is a piactól remélhetünk. Attól a törvénytől, amelynek engedelmeskedve a vállalkozók átvonulnak a zsúfolt területekről azokra, ahol hiány mutatkozik szakemberekben. Egyik első jelét már tapasztalhatjuk is: a kisszervezetek megjelenését. Persze attól még távol vagyunk, hogy egyensúly legyen a piacon. de a szabályozórendszer abba az irányba fejlődik, hogy a kereslet-kínálat összhangja kialakuljon és megerősödjön. Nemcsak a megrendeléseknél, hanem az árai kában is. Sokan tartottak és tartanak ma is a verseny árfel - hatjó hatásától. Egy nemrégiben lezárult piacfelügyeleti ellenőrzés azonban megállapította, hogy 225 létesítmény közül csak 25 került több összegbe, mint a meghirdetése idején, 50-nél. pedig kevesebbe. Ez azt jelzi, hogy az árak kezdik tükrözni a ráfordításokat, a megbízók elismerik a kivitelezők egy-egy speciális ismeretét is. Remélhetően az építmények későbbi használói is elégedettek lesznek, pénzükért jó munkát kapnak. S ha ez így lesz, abban nemcsak egy tisztességesen lebonyolított építési folyamatot kell látni, hanem a verseny hatását is. SZIKORA KATALIN A fiatalok fórumairól jelentjük XI. kongresszusára készül a fiatalok politikai tömegszervezete, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A márciusban lebonyolított munkahelyi, tanintézeti és községi küldöttgyűlések után, az elmúlt hét végén Szekszár- don és Tamásiban rendezték meg a városok és a város- környék KISZ-es fiataljait képviselők részvételével a XI. kongresszust előkészítő értekezleteket. E hét péntekén újabb küldöttgyűléseket tartanak majd Simontornyán és Dunaföldváron, szombaton pedig Bonyhádon, Dombóváron. Pakson és Tolnán. „A párt céljai és a fiatalok törekvései egybeesnek” Szombat délelőtt került sor a KISZ Szekszárd városi küldöttgyűlésére a Művészeteik Háza aulájában. Dr. Berta Kálmán, az igazságügyi KISZ-szervezet tagja, levezető elnök köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket. A fontos politikai eseményen részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára. Kovács János, Szekszárd Város Tanácsa elnöke, Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára és Antalóczi Attila, a KISZ KB tagja. Elsőként Knopf Attila, a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának első titkára tette meg szóbeli kiegészítését. A KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszakkal kapcsolatban négy fő gondolatot emelt ki. Utalt a KISZ tömegbefolyása emelésének fontosságára, az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka eddiginél következetesebb végrehajtásának szükségességére, értelmes programok kijelölésére, az agitációs és propagandamunka fdkozására. Említette, hogy az utóbbi években a fiatalok bizonyos csoportjában negatív tendenciáik is megfigyelhetők, növekszik a veszélyeztetették száma. Néhány általános tapasztalat: a KISZ-szer vezetek egyetértenek a kiadott vita- dokumentumokkal. Sók fiatalt foglalkoztat a második gazdaság. Az értelmiségi pálya presztízse csökken. Gondot okoz a pályakezdés, a családalapítás. Hiányosságok tapasztalhatók a munkásfiatalok szervezésében. Némely vonatkozásban jogos a KISZ- vezetőket érintő kritika. A szóbeli kiegészítés után a küldöttek kaptak szót. Néhány vélemény, javaslat a számos hozzászólás közül: Tarjányi Pál Bátaszék nagyközség küldötte felhívta a figyelmet a propagandistaképzés esetenként formális voltára. Csömör Éva, a Szék. szárdi Húsipari Vállalat KISZ-szervezetének tagja utalt arra, hogy a bérek és jövedelmek néhol nem arányosak a befektetett munkával. Általában a gmk-n kívüliek foglalkoznak az ifjúsági mozgalommal, ez viszont anyagi hátrányt jelent számukra. Szabó Ernő, Szekszárd városi úttörőelnök az úttörőmozgalom' KISZ-életre való felkészítéséről szólt. Véleménye szerint az alapközösségekben nagyobb önállóságot, öntevékenységet kell biztosítani. A szünet utáni első hozzászóló, Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának első titkára rámutatott arra, hogy a megváltozott életikörülmények komoly erőpróbát jelentenek a pályakezdő, családalapító fiatalok számára. Az, hogy az elkövetkező években milyen lesz Szekszárd arculata, nem kis mértékben függ az ifjúságtól. A párt céljai és a fiatalok törekvései végső fokon egybeesnek. Dr. Bakó Béla, a kórház I. számú KlSZ-alapszerveze- tének titkára az egészség- ügyi fiatalok helyzetét ismertette. Foglalkozott a lakáskérdés megoldatlanságának gondjaival, Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke felszólalásában a lakáshelyzetről megállapította, hogy e téren valóban nagy a.feszültség. Hangsúlyozta továbbá a KISZ és a tanács közti partneri kapcsolat szükségességét. Végezetül Kiss Magdolna, a A szekszárdi küldöttek egy csoportja KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára a megújulás fontosságát emelte ki. A régi, megcsontosodott, bürokratikus formák következtében több ifjúsági rétegben gyengült a KISZ szervezettsége. A közösség megvalósulásához közösen kigondolt és megvalósított cselekvésre van szükség. Csak az lehet az alapja a további terveknek. A küldöttgyűlés befejezéseként a résztvevők a KISZ városi szerveit választották meg. A KISZ Szekszárd Városi Bizottságának első titkára az elérhető legmagasabb aránnyal ismét Knopf Attila, titkára Pancza Tibor lett. „A ma történelmét mi írjuk...” Tamásiban a városi pártbizottság előadótermében gyűlt össze a város és városkörnyék fiataljait képvi - selő 69 küldött, hogy értékeljék önmagukat, a Tamási és városkörnyék ifjú kommunistáinak a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáját, valamint a tapasztalatok összegzésével meghatározták a továbbfejlődés irányát. A küldötteket és az elnökségben helyet foglaló Tóth Józsefet, az MSZMP KB munkatársát, Vas Istvánt, a Dalman- di Mezőgazdasági Kombinát igazgatóját, a megyei párt Vb tagját, Fiath Attilát, a tamási városi pártbizottság első titkárát, Pathóné Vajas Évát, a KISZ KB munkatársát, Török Máriát, a megyei KISZ-bizottság titkárát Grill Ferenc városi tanácselnököt és Varga János országgyűlési képviselőt Li- pies Mária levezető elnök kö_ szöntötte. Ezután — mivel minden küldött megkapta a városi KISZ-bizottság írásos beszámolóját — Bakó Béla, a KISZ Tamási Városi Bizottságának titkára mondta el szóbeli kiegészítőjét. Az alapos, mindenre kiterjedő, irányt mutató beszámoló megállapította, az elmúlt években az iparfejlesztéssel egyenes arányban nőtt az ipámban dolgozó KlSZ-fiabalak száma. A betanított munkásak szervezett, sége nem növekedett, a szakmunkások körében pedig csak részterületet kiemelve szólhatnák pozitív változásokról. Fokozott figyelmet fordítottak a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok szervezettségének növelésére, s a jövőben munkájuk színvonalának emélése érdekéiben több segítséget kell nyújtani. Megállapította, hogy tovább fejlődött a KISZ pártirányítása, fokozódott a pártszerveik és szervezetek irányító, ellenőrző, segítő munkája. Kitért a KISZ—úttörő kapcsolatokra (Folytatás a 2. oldalon.) Indonéz kereskedelmi delegáció Budapesten & BT vitája a Földközi-tenger térségében kialakult helyzetről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este megkezdte a Földközi-tenger térségében kialakult válsághelyzet megvitatását. Több felszólaló vélekedett úgy, hogy a helyzetért elsősorban az Egyesült Államokat terheli a felelősség. E felszólalók egyidejűleg elítélték a terrorizmus minden megnyilvánulási formáját és felszólították Washingtont: szüntesse be a Líbia ellen irányuló katonai készülődést és az agresszióval való fenyegetést. A máltai küldöttség szombati határozati javaslata felszólítja a BT-tagjait, akadályozzák meg. hogy a Földközi-tenger térségében fegyveres összetűzés robbanjon ki. Az indítvány értelmében Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárnak gondoskodnia kell arról, hogy a nézetkülönbségeket az ENSZ-alapok- mányával összhangban simítsák el. A Biztonsági Tanács hétfőn folytatja tanácskozásait. Az újabb válságos helyzet oka. hogy Washington azzal vádolja a líbiai vezetést: ő áll az utóbbi időben Nyugat- Európában elkövetett terrormerényletek mögött. Állítását azonban bizonyítékokkal nem támasztotta alá. E vádak alapján provokációs hadgyakorlatokba kezdett a líbiai partok tőszomszédságában, „fenyítő akciót” hajtott végre az arab ország ellen és további katonai lépésekkel fenyegeti Líbiát. Az Indonéz Keresekedelmi Kamarák Szövetségének 34 tagú delegációja, Sukamdani Gitosardjono elnök vezetésével április 10—13-án Magyar- országon tárgyalt. Az indonéz küldöttség látogatására a magyar és az indonéz kamarák között a múlt év novemberében aláírt együttműködési megállapodás alapján került sor. Sukamdani Gitosardjono megbeszélést folytatott Lőrincze Péterrel, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával a kamarai együttműködés fejlesztéséről. Jegyzőkönyvet írtak alá arról, miként segítik a két ország piaca iránt érdeklődő magyar és indonéz üzletemberek munkáját, piaci kapcsolataik kiépítését. Az indonéz üzletemberek a Magyar Kereskedelmi Kamarában találkoztak magyar vállalatok képviselőivel. A megbeszélésen többek között szó volt arról, hogy a magyar cégek hogyan kapcsolódhatnak be az indonéz mezőgazdasági beruházási programba, és tárgyaltak az idegen- forgalmi kapcsolatok javításáról is. Sukamdani Gitosardjonot fogadta Kapolyi László ipari miniszter és Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A megbeszéléseken részt vett Kasman Pahala Haodjahan Siahan, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. Az indonéz küldöttség ellátogatott az Energiagazdálkodási Intézetbe és a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombinátba.
